Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 18., vasárnap Sotheby: Régi holmik — új vásárlók Monet és Cézanne fest­mények. meisseni porcelán- figurák, ékszerek sorakoz­nak Sotheby’s híres lon­doni árverési csarnokának vitrinjeiben, olyan különle­gességek is, mint egy szá- zadeleji mókás kis Mark­iin vasúti kocsi. A borvörös kárpitozású széksorok meg­teltek a nyári aukciókra; elegáns urak és hölgyek, vagy megbízottaik éberen figyeltek, el ne szalasszák a pillanatot, amikor meg­szabadulhatnak millióik­tól. hódolva gyűjtőszenve­délyüknek. vagy éppen jó befektetést remélve. A műtárgyak nagy része bizonyára ezúttal is óceá­non túlra kerül; ott manap­ság könnyebben szórnak ki ilyesmire pénzt, s az euró­pai bevásárlásnak kedvez az erős dollárárfolyam is. Az újgazdagok legtöbbje amerikai, aki ráadásul szí­vesen tetszeleg a műgyűjtő szerepkörében» ■ kétségkí­vül ma is a legnagyobb és legnevezetesebb az aukció­kat rendező cégek sorában. Az „amerikai kapcsolat” nem újdonság; Sotheby’s a hatvanas években kezdte kiépíteni állásait az óceá­non túl; Christie’s a má­sodik „legnagyobb” egy év­tized múlva követte. Ma mindkettejük legfonto­sabb piaca az amerikai, bár mostanában vagyonos európaiakkal is bővült a ve­vőkör. sőt nőtt az érdek­lődés a műkincsek iránt Szingapúrban, Hongkong­ban, Tokióban, Olyannyira, hogy Sotheby’s — és ve- télytársa — számára meg­érte irodát nyitni az ázsiai nagyvárosokban. Menekülttábor Szudánban: az asszonyok es gyerekek élelemre várnak Szovjet—amerikai viszony Pillantás őszre Sok tekintetben rendha­gyónak mondható az Afri­kai Egységszervezet (AESZ) legutóbbi sorrendben 21. csúcstalálkozója. Koráb­ban általában heves viták előzték meg a politikusok eszmecseréjét, s gyakran már az ügyrendről sem jött létre megállapodás. vagy ha igen. az is csak a ple­náris ülések szózuhataga közepette. Sajnos, a fekete földrész megannyi súlyos gondjának hatékony meg­oldása helyett az országok bizonyos csoportjai közti ellentétek jegyében keltek föl a tárgyalóasztaltól a résztvevők. Gazdasági program Am ezúttal példásan vizs­gáztak Afrika államai. Fe­lelősségteljesen vitáztak és felelős döntéseket hoz­tak. Igaz. olyan témát tűz­tek Ádisz Abeba-i tár­gyalásaik napirendjére, amely nemcsak a kontinen­sen. hanem világszerte be­szédtéma: a túlélés esélyét. A megfogalmazás nélkülözi a túldramatizálást, így szólt róla a csúcstalálkozó több szónoka, de ezt a ki­fejezést használta a világ­sajtó is. Okkal. Afrikában ugyanis az 51 ország közül 19-ben számottevő az éhezés. öt országban a szakértők súlyosnak minősítették a helyzetet, hétben pedig drá­mainak. Világstatisztikák arról is tanúskodnak, hogy a földkerekség harminc leg­szegényebb állarrfa közül húsz. az afrikai kontinen­sen található. S végül ér­demes megjegyezni : a fe­kete tföldrész országainak adósságállománya ma már eléri a 170 milliárd dollárt. Ilyen körülmények között rendkívüli jelentősége van annak, hogy a 21. csúcs- találkozót az AESZ teljes mértékben a „túlélés és fejlesztés kihívására" adan­dó válaszoknak szentelte. A legfontosabb eredmény, hogy a rész vevő állam- és kormányfők elhatározták : együttműködnek az orszá­gaikat fenyegető teljes pénz­ügyi csőd megakadályozása érdekében. Azt is fontos si­kerként lehet elkönyvelni, hogy a csúcstalálkozón öt­Shultz és az új szovjet külügyminiszter. Sevardnadze első kézfogása Helsinkiben (Fotó; AP — MTI KS) A helsinki évfordulós számvetések szerint mind­egyike — bárhol is készült — . megállapította, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok egészében korántsem hűl­tek le olyan mértékben, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. Ez nem változtat azonban azon. hogy az enyhülés jö­vője, az egyetemes béke és a biztonság szempontjá­ból a szovjet—amerikai vi­szony a legfontosabb kétol­dalú kapcsolatrendszert je­lenti a világon. Mozaikkockák — remények Emlékezetes, hogy a hi­degháború éveiben a szov­jet—amerikai kapcsolatok teljes mértékben kifejez­ték a szembenállás élessé­gét. az enyhülés korának kezdetétől pedig nemcsak tükrözték ezt a folyama-, tot. hanem annak egyik előrelendítő erejét jelentet­tek. Ha abban bízunk, hogy a következő években visz- szatérhetünk az enyhülés­hez. akkor ez aligha kép­zelhető el másképp, mint a szovjet—amerikai kapcso­latok jelentős javulásával. E pillanatban persze még korai lenne e kapcsolatok jelentős javulásáról beszél­ni — a mozaikkockák azon­ban. noha nem adják ki a teljes képet, azért figye­lemreméltóak. A Helsinkiben megrende­zett évfordulós tanácskozá­son az amerikai külügymi­niszter ismét megkísérelte a sokszor hallott vádasko­dásokkal pellengérre állí­tani a Szovjetuniót. Ez ter­mészetesen nem valami drá­mai fejlemény. Mindenki tudja, hogy az ilyen be­szédeket „otthon” és az amerikai publikum számá­ra állítják össze, és hogy a külügyminiszter semmi­képp nem sorolható a Rea- gan-kormány héjái közé. Másrészt viszont az Ilyen támadások egyfajta önger­jesztő folyamat részei lehet­nek: az amerikai politikát befolyásoló némely szélső­ségesek gyakran épp az ilyen vádaskodásokra hi­vatkozva próbálják iga­zolni a kitérést a megálla­podások elől. A határozott, ám mértéktartó szovjet vá­laszadás volt az. ami elke­rülhetővé tette a látványos nagyhatalmi összecsapást és újólag világossá tette azt. amit az elmúlt hetek megannyi moszkvai kezde­ményezése is tükrözött: ja­vítani akarják a kapcsola­tokat. A finn fővárosban tartott Sevardnadze— Shultz találkozón minden­esetre az őszi csúcstalálko­zó előkészítésére lehetett koncentrálni. Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan találkozója több mint hat év után az első szovjet— amerikai csúcs lesz. és bár­milyen óvatosak a hivata­los megnyilatkozások, azt senki sem vonhatja kétség­be. hogy roppant fontos eseménynek ígérkezik. je­lentősége messze túlmutat a kétoldalú kapcsolatok szféráján. Kezdeményezések Moszkvából A csúcstalálkozót forma szerint egyik fél sem köti össze a genfi tárgyalási fó­rummal. de a kölcsönhatás nyilvánvaló. A svájci vá­rosban nyár végén felújí­tásra váró megbeszélések napirendjén alapvető fon­tosságú kérdések szerepel­nek. Egyetlen más mozza­nat sem akadályozza olyan nagy mértékben a kapcso­latok javítását, mint az amerikai SDI-nek nevezett úrháborús terv. Érthető, hogy világszerte elemzik a szakemberek azokat a ja­vaslatokat. amelyeket a Szovjetunió tett az egy helyben topogás megszünte­tésére e tárgyaláson. Moszk­vában közölték: amennyi­ben az Egyesült Államok felhagy a csillagháborús tervekkel, akkor a szovjet fél kész a nukleáris arzenál 25 százalékos, vagy esetleg még nagyobb arányú csök­kentésére. Ez nem csekély, s nem szimbolikus limitá­lás: hordozóeszközökre vo­natkoztatva 1800-ra csök­kentené a rakéták és a re­pülőgépek számát mindkét oldalon; a SALT-plafon 2400 volt. Emellett szovjet részről azt is közölték, hogy a hordozóeszközökön túlmenően hajlandóak a töltetek bizonyos mértékű csökkentésére is; ez köze­lítheti a felek álláspontját. A genfi tárgyalásoktól függetlenül tett szovjet egy­oldalú lépések is figyelem­re érdemesek. A legutóbbi kezdeményezést Mihail Gor­bacsov. az SZKP főtitkára jelentette be: szovjet rész­ről augusztus 6-tól, tehát a hirosimai robbantás évfor­dulójától 1986. január l'ig szüneteltetik az atomrob­bantásokat. s csak az ame­rikai féltől függ. hogy az­után se kerüljön sor nuk­leáris kísérletekre. Az atom­robbantások végleges be­szüntetése gátat vetne a nukleáris fegyverkezési ver­seny legveszedelmesebb minőségi aspektusának. Egyelőre mindkét szov­jet kezdeményezés vissza­utasításra talált Washing­tonban. Ezek az indítvá­nyok mégsem hiábavalóak. hiszen alakítják a nemzet­közi közvélemény reagálá­sát is. ami szintén fontos tényező: a diplomáciai tár­gyalások nem légüres tér ben folynak. A brit Reuter hírügynökség kommentá­tora a legutóbbi szovjet kez­deményezés után megállapí­totta: „Reagan elnökre alighanem fokozott nyomás nehezedik majd a nyugati szövetségesek és a nukleáris fegyvereket ellenző csopor­tok részéről, hogy tegyen engedményeket. .." Vajda Péter éves programot fogadtak el Afrika gazdasági válságá­nak visszaszorítására. A boldogulás kiindulópontja Persze, azzal mindenki — az etióp fővárosban tár­gyaló politikusok is — tisz­tában van. hogy a föld­rész gazdasági egyensúlyá­nak helyreállítása rendkí­vüli összefogást igényel, s nem évek. hanem tán év­tizedek szükségeltetnek hoz­zá. A tervek azonban am­biciózusnak. Közéjük sorol­ható annak a nemzetközi konferenciának az összehí­vása. amely az afrikai or­szágok adósságaival hiva­tott majd foglalkozni. Ezt a többi között Mengisztu Hailé Mariam etióp állam­fő. az AESZ most leköszönt elnöke szorgalmazta, mond­ván. közös stratégiára, egy­séges föllépésre van szük­ség az adósságok részleges eltörlése ügyében. Többen is kifogásolták: a tőkés or­szágok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek beideg­ződéséből fakadó szigorú korlátozó intézkedések ezen a földrészen nem válnak be. ellenkezőleg, visszafog­ják a gazdasági fejlődést. örvendetes, hogy a csúcs- találkozón szinte kivétel nélkül valamennyi felszó­laló a mezőgazdaság szer­kezeti átalakítását sürgette. Valóban, alighanem ez Af­rika boldogulásának kiin­dulópontja. Az Addisz Abe­ba-i döntés értelmében az AESZ tagállamai 1990-ig 20—25 százalékkal növelik mezőgazdasági beruházásai­kat. Az éhezést, az évről évre többeket — milliókat — fenyegető éhhalált ugyan­is segélyekkel, élelmiszer­adományokkal tartósan nem lehet kiküszöbölni. Felületi kezelés helyett az okok gyö­keres megszüntetése jelen­ti a kiutat. Edouard Szair­ma. a FAO vezérigazgató­ja úgy vélte: az országok költségvetéseinek legalább a negyedét fordítsák erre a célra. Afrika második felszabadítása Érthető, hogy az ezúttal csakugyan az egység jegyé­ben ülésező AESZ-csúcste- lálkozót a részvevők „tör­ténelmi" jelentőségűnek mi­nősítették. Peter Onu. az AESZ most leköszönt fő­titkára drámaian fogalma­zott: ..Államfőinket elitéli a történelem, ha nem képe­sek megtenni a szükséges közös lépéseket!" Julius Nyerere. Tanzánia elnöke pedig ..Afrika második fel­szabadításáról" beszélt, mél­tatva a nagyszabású terve­ket. Mert ahhoz nem fér két­ség: a nagyszabású elkép­zelések megvalósításához a kontinens politikai légkö­rének változására is szük­ség mutatkozik. Az AESZ 21. csúcstalálkozója min­denesetre ebbe az irányba hat. Gyapay Denn Zsákokba teszik a gabonát Etiópiában, hogy a szárazság sújtotta területekre küldjék (Fotó: AP — MTI — KS) Egységcsúcs a túlélésért A tüzelőbeszerzési gondok enyhítésére darabos lignit kapható telepeinken 20 Ft/q árengedménnyel. <fCSÉP> Művi értékesítésnél 10 Ft/q engedménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents