Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 193. szám ARA: 1985. augusztus 11., szombat 1,80 FORINT Valamit, valamiért Ismerősömnek megszületett a második gyermeke. A baráti társaság minden taeia őszinte szeretettel gratulált a mamának. Valaki megjegyezte, hogy mostmár minden bizony- nyál befejezettnek tekinti a fiatal pár a család- tervezést, s nem vállalnak több kicsit. Mondván: na- j gyón nagy anyagi áldoza- j tot követel a nevelésük. Aztán később ki kell majd házasítani őket. s lakást, kocsit kell nekik adni a szárnyrabocsátáskor. Ugye elég egyet uram bocsá' kettőt ellátni. Három? Kész öngyilkosság — ál- j lapította meg a hangadó. Néhányan • egyetértőén bólogattak. Kevesen maradtak. akik érveket igyekeztek felsorakoztatni ez ellen az alapállás ellen. De ők is mindhiába, hiszen az ellentábor sokszor gúnyos megjegyzésekkel illette a r.agycsa- ládpártiak véleményét. Kezdődött azzal: igaz, hogy mostmár a gyermek- gondozási díj miatt nem éri különösebb anyagi veszteség a szülőket. vi- | szont nemhogy három évig. , de még egyig is luxus otthon maradni a piciivel, hiszen a kismamának a munkából való kiesése egyet jelent karrierjének kerékbetörésével. Ez alatt ; az időszak alatt nem léphet előbbre a „létrán”. El- j lenindok volt az is, hogy ; amíg a gyermekek picik. I addig nehezebben indulhatnak el együtt ország-, netán világjárásra. S ugye. kirándulni is jó különösen húsz- és harmincévesen, amikor az ember még szeret kimozdulni otthonról. Na. most, ha három vagy négy nebulót vállal. ak-r kor esztendőkig jóval körülményesebb nekivágni bármilyen útnak. Aztán itt van az anyagiak kérdése : divatosan öltöztetni, szépen járatni ,ma már úgyis mondhatnánk kötelességünk a lurkókat. De jóval nehezebb hármat ruházni, mint egyet. Mert így nem telik a pénzből új színes tévére, netán az anyának hétnyelven beszélő ruhakölteményekre, vagy az apának a légkor- ! szerűbb videoberendezésre. Egy szó mint száz. nap- : jainkban a legtöbben ké- ; nyelmüket látják veszélyeztetve azzal, hogy nagy- ! családot alapítsanak. Mindent kitalálnak, hogy helyzetüket megmagyarázzák, sőt hogy másokat is : győzködjenek. Vitába kell velük szállni, hiszen mind- < amellett, hogy hozzáállá- ! suk hamis, még azokat is j befolyásolják, akik ,dön- : tés előtt állnak. Igaz, hogy manapság na- j gyón nehéz megértetni: bármennyi gondot igé- j nyel is a kicsik nevelése, s bármilyen apró-cseprő j — hár abban a pilanatban I nagyra értékelt — hétköz- j napi örömtől veszik el a .hozzátartozók idejét, na- . gyón sok boldogságot képesek nyújtani, ahogy oko- I sódnak, fejlődnek Ahogy j élettel töltik meg a ház levegőjét. Homa János VITA A VII. ÖTÉVES TERVKONCEPCIÓRÓL A fő: a helyi önállóság és érdekeltség Rendkívüli ülést tartott Heves Megye Tanácsa Molnár Miklósné szóbeli kiegészítését tartja a megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén (Fotó: Perl Márton) Pénteken rendkívüli tanácsülésre hívták ösz- sze szűkebb hazánk honatyáit. A tanácskozás napirendjén olyan fontos téma előzetes megvitatása szerepelt, amely a következő esztendőtől hosszabb — ötéves — távra meghatározza a gazdasági és társadalmi élet fejlődésének főbb irányait. Az eseményen Markovid Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben Virág Károlyt, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát, Sós Tamást, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát, dr. Jenes Pált, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkárát, Mészáros Albertet. a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkárát és Nagy Endréné, dr. Puskás Sándor országgyűlési képviselőket. Egyetlen napirendi pontként Heves megye VII. ötéves tervi tanácsi pazdasóp- és területfejlesztési koncepcióját vitatták meg a résztvevők. A tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott tájékoztatókhoz Molnár Miklósné, a megyei tanács (Folytatás a 2. oldalon) „A szocialista demokrácia fejlődése előrehaladásunk kulcskérdése...” Alkotmányunk 36. évfordulóját köszöntötték Rónai Rudolf ünnepi beszédét tartja A közelgő alkotmánynap alkalmából pénteken délután megemlékezést tartottak az egri megyeháza dísztermében. A Himnusz vezette be az eseményt, majd Szabó Péter tolmácsolta Utassy József Magyarország című versét az egybegyűltek — a tanácsi dolgozókon kívül a társadalom más területeit is képviselők — előtt. Ezután Kovács Sándorné. a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket — közöttük Virág Károlyt, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát, Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát, Mészáros Albertet, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkárát, dr. Jenes Pált, a Szakszervezetek Heves Me. gyei Tanácsának titkárát — majd Rónai Rudolf, a HNF Országos Tanácsának alel- nöke mondott ünnepi beszédet. Az előadó beszédében — az idei év nagy politikai eseményeit, más jeles történelmi évfordulóit is említve — szólt a 36 esztendővel ezelőtt alkotott magyar alkotmány kiemelkedő jelentőségéről, születésének körülményeiről, s a változó időkben betöltött fontos szerepéről. Ennek során — egyebek mellett — hangsúlyozta, hogy népünk évezredes várakozás után jutott végül is ahhoz, ami jogosan megilleti, s 1949 augusztusában az Országgyűlés hazánk lakosságának lelkes támogatásával alkotta meg a törvényt. Lehetőségét a munkásosztály harcolta ki a dolgozó parasztsággal együtt, felsorakoztatva maguk mögé az összes haladó erőt. A továbbiakban kitért arra, hogy alkotmányunk egy (Folytatás a 2. oldalon) A megemlékezés résztvevői Megnyílt a 70. OMÉK A 70. Országos Mezőgazdasági. Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, az Agro- masexpo. valamint a Nemzetközi Technológiai és Licenc- vásár pénteken, ünnepélyes külsőségek között megnyílt A kőbányai vásárváros főterén rendezett megnyitón megjelent Németh Károly. az MSZMP főtitkárhelyettese. Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titkára. Maróthy László mi- niszterplnök-helyettes. Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai. Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes. Ott volt továbbá Vaszil Canov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Gerrit Braks holland földművelési és halászati miniszter. Stanislaw Zieba lengyel mezőgazdasági ás élelmiszer-gazdasági miniszter. Nguyen Ngoc Triut vietnami mezőgazdasági miniszter és Alekszej Gulenko, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterhelyettese. Részt vett az ünnepségen a kormány több tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek számcs tagja, jelen voltak továbbá a hazai és külföldi kiállítók, vásári vendégek is. A 70. OMÉK-ot Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg Váncsa Jenő bevezetőben üdvözölte az OMÉK hazai és külföldi vendégeit, a kiállítókat. a szakmai tanácskozások résztvevőit, majd így folytatta : — A kiállítás, hasonlóan az 1980-ban rendezett, országos bemutatóhoz, középtávú tervidőszak végén tekint vissza az elmúlt öt évre és" jelzi, hogy az elkövetkező tervidőszak során milyen anyagi-műszaki, bioíógiai lehetőségek. szervezési módszerek kínálkoznak a termelés korszerűsítésére. A mostani OMÉK egyúttal számot ad a magyar élelmiszer-termelés elmúlt négy évtizedéről is. Arról, hogy a mezőgazdaságban a föld művelői s az állattenyésztő telepek dolgozói az elmúlt négy évtized során több mint kétszeresére fokozták a termelést. Negyven esztendővel ezelőtt egy mezőgazdasági kereső két-három ember számára tudott élelmiszert termelni, ma viszont már 20—25 ember élelmiszerigényét képes kielégíteni. Búzaterméseink, kukoricaföldjeink hozamai, az egy főre jutó gabona- és hústermelés adatai azt jelzik, hogy legfőbb ágazatainkkal a világ élvonalához tartozunk. A hazai táplálkozás színvonala, nemzetközi már. cével mérve is jó. Az élelmiszer-gazdaság exportteljesítménye is szintén dinamikusan növekedett. Az egy főre számított agrárkivitel alapján, Hollandia. Dánia. Belgium és Franciaország után, az ötödik helyet foglaljuk el a világranglistán. A miniszter ezután utalt arra. hogy az élelmiszer-termelők a fejlődés során nemegyszer találták magukat szemben nehézségekkel, ezek megoldását azonban nagymértékben segítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája tág teret adott a mezőgazdaságban dolgozók képességeinek kifejtéséhez, alkotóerejük kibontakoztatásához. Hangoztatta: e politikára alapozva értük el sikereinket. Hazánkban a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlődése, gyors korszerűsödése, a mezőgazdaságban dolgozók szépülő élete, biztonságtudata szorosan összefonódott a szocialista mezőgazdasággal és bizonyítja annak fölényét. Az elmúlt évek gazdálkodásáról szólva. kifejtette: ebben az időszakban a mezőgazdasági termelés növekedési üteme éves átlagban meghaladta a 2,5 százalékot. A gabonatermelés túllépte a 15 millió tonnát, a vágóállat-termelés pedig megközelítette a 2,4 millió tonnát. A növekvő termelés a jó hazai ellátás mellett lehetővé tette az agrárexport csaknem 40 százalékos növelését, s az élelmiszer-gazdasági export—import egyenleg jelentős javítását. — Ebben az időszakban, amelyben oly « jelentős erőfeszítések történtek az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyban tartásáért. javításáért, s a belső ellátás színvonalának megőrzéséért, mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk nagyon pozitív szerepet játszott — állapította meg a miniszter. — Ám az eredmények mellett néhány területen feszültségek is keletkeztek. A mezőgazdaság termékeire, terményeire az országnak szüksége van, s lesz a jövőben is. tudomásul kell azonban venni azokat a folyamatokat, amelyek a világ mezőgazdaságában, agrárkereskedelmében lejátszódnak. A termelés mintegy harmadát a külpiacon ■ értékesítjük, miközben a nem. zetközi agrárkereskedelem árai számunkra rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Ezekhez kell igazodnunk, ami a népgazdaság, a termelőüzemek számára nem kevés gonddal. gyakran anyagi áldozatok vállalásával jár. A kormányzat a maga eszközeivel segíti a továbbhaladást. A tennivalók zöme azonban — s ez érthető. hiszen az anyagi javak előállításának színhelyei mindig is meghatározóak a termelésben — a mezőgazdaságban. az élelmiszeriparban dolgozókra vár. A feladat számukra nem új. Az elmúlt négy-öt év mezőgazdaságunkban már az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásának. a nemzetközi piacok diktálta követelmények érvényesítésének jegyében telt el. Ennek során mind jobban előtérbe került a hatékonyság. a termelékenység, az értéktermelő képesség növelése. Ma a legtöbb helyen ehhez igazítják tetteiket. Ennek köszönhető, hogy miközben a termelés tízegynéhány százalékkal nőtt. az energiafelhasználás két százalékkal csökkent. Mezőgazdaságunkban a változatlan áron számolt nettó termelési érték növekedési üteme meghaladta a tervezettet. A mezőgazdaság és élelmiszeripar állami támogatása, valamint az ágazatok költségvetési befizetései tavaly előtt kiegyenlítették egymást, tavaly pedig már a költségvetés javára jelentős befizetési többlettel zárultak. Olyan jelenségek ezek, amelyeket fel kell erősítenünk mezőgazdaságunkban, élelmiszer- iparunkban. Nagy erő és segítség számunkra az. hogy nagy nemzetközi közösséghez. a szocialista'- országokhoz. s azok nemzetközi gazdasági szervezetéhez. a KGST-hez tartozunk. Váncsa Jenő rámutatott: a termelés színvonalát erőteljesen befolyásolják az ipari eszközök, anyagok. A mező- gazdaság eredményeihez nagyban hozzájárult az ezeket gyártó ipar; a mezőgép- gyártás. a vegyipar és sok más ipari ágazat. Törekszünk a kutatás, az ipar és a nemzetközi együttműködés nyújtotta lehetőségek hasznosítására. Bizonyos, hogy e téren még tovább kell lépni. még közvetlenebbé kell tenni az ipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolatokat, hogy a mezőgazdasági termelés és feldolgozás ipari háttere az eddiginél is eredményesebben szolgálja a termelés korszerűsítését. A 70. OMÉK, az Agromas- expo és a Nemzetközi Technológiai és Licencvásár előzetes ismerete jogot ad a kijelentésre: a kiállítás — hazaiak és külföldiek. és a mezőgazdasági üzemek, az ipar, a népgazdaság más ágazatainak képviselői — gazdag, tanulságos, előremutató. céljainkat jól szolgáló anyaggal állnak az érdeklődők. a kiállítás látogatói elé — mondotta a miniszter. Végül megköszönte a rendezők, kiállítók értékes munkáját. és kifejezte reményét, hogy a kiállításhoz kötődő törekvéseink valóra válnak.
