Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. július 8., hétfő Fav hét-----------------A K ÉPERNYŐ ímffy IICli * • • ELŐTT Garantált minőség Tengernyi gond. bosszúság közepette élünk, s megoldásra váró feladatokban sem szűkölködünk. Viaskodunk a kevésre méretezett idővel, s folyvást valamiféle pihenés-oázisra áhítozunk, hogy az itteni szieszta újabb teherbírásra serkentsen minket. Az effajta felfrissülést, ki- kapcsolódást kínálhatja a tévé is, ha a szerkesztők, a műsorösszeállítók gondolnak ránk. számolnak teljesen indokolt kívánságainkkal. A megértéssel, a szándékkal nincs is baj, legfeljebb a felkínált termék minőségével. Persze az is igaz. hogy olykor az igényes szórakoztatás sem hiányzik, azaz esetenként arról sem feledkeznek meg, hogy a kommersz- áru se lehet sokadrangú vagy éppen silány. Ezt bizonyítja A fekete álarc című spanyol kalandfilmsorozat megvétele, illetve vetítése. Az elmúlt hét keddjén csak az első részt láttuk a nyolcblokkos műből, de ez is meggyőzött mindnyájunkat arról, hogy minden műfajban lehet és kell is érdemlegeset produkálni, olyat, amely nemcsak búfeledtető, üdítő, hanem ismeretekkel gazdagító, tudásunkat bővítő. arány- és esztétikai érzékünkkel harmonizáló. Manuel Matgi tudta mire vállalkozik, s alkotói, forgatókönyvi adottságait a tisztes cél minél maradéktalanabb elérésére koncentrálta. Kosztümös játékot teremtett. s ennek színhelyéül azt a Spanyolországot választotta. ahová a sikersorozattal megáldott, a zseniális Napoleon hódít« seregei betolakodtak sértve, megalázva egy honához ragaszkodó nép önérzetét. A pillanatnyilag le- igázottak — a mindenkori igazságért küzdők — oldalára áll a szerző, s az ő veszélyes fordulókban bővelkedő harcsorozatuk epizódjait villantja fel az egymást követő folytatásokban. Megnyerő alapállása biztosítja a rokonszenvet. szakmai biztonsága, irigylendő, rutinja pedig a kikapcsolódást. s az ezzel járó elismerést. A stáb tagjaival együtt tisztában volt azzal. hogy nemcsak a halhatatlanságra törekvő munkák követelik meg a művészi szintű megközelítést, hanem a tiszavirág életre szántak is. Ez a küldetésérzet a leginkább megnyerő, mivel az ilyen jellegű produkciók a gyakoriak, épp ezért egyáltalán nem mindegy milyen „csomagolásban” kapjuk őket. Aligha szükséges bizonygatni, hogy ezek csiszolják, formálják megítélő készségünket, ezek járulhatnak hozzá ahhoz, hogy százezrek. milliók befogadják a magvasabb szellemi csemegét is. Jó lenne, ha ez a tanulság iránytűként szolgálna a hazai terepen munkálkodók számára is. Nemcsak néha. hanem mindig... Pécsi István Békebeli nyomozás Divatba jöttek az úgynevezett békeidők. Először a díszítőművészetben uralkodtak el a szecessziós munkák, majd minden lehetséges módon tálalták számunkra a snájdig urakat és fess hölgyeket. s az ő viselt dolgaikat. Bizonyára világméretű elvágyódásról van itt szó. hiszen nemcsak kis hazánk sajátja ez a divat, hanem rendre külföldön is észrevehetjük. A jelen megoldatlan, orvoslásra váró problémái közül valószínűleg mindenki szívesen tekint vissza: azon már túl vagyunk. a meghaladottat nem kell elemezgetni. Pedig annak idején is akadtak feszültségék és rémségek. Példa rá az új televíziósorozat, a Kémeri első epizódja. A sokszorosan körülírt és ábrázolt fehérterror időszaka alatt játszódott, komoly fejtörésre késztetve a nézőt. A töprengés oka nem is annyira maga a sztori, mert az habkönnyű, a szokásos „krimicskéknek” megfelelően alig vázolták fel, máris elkötötték a stáb tagjai a szálakat. Minden könnyeden ment. hősünknek a hajszála sem görbölt meg .a különítményesekkel való ’összecsapásban. Enyhe utalás ugyan történt a borzasztó kínzásokra, de jórészt elment a történet a döbbenetes események mellett. Jól tette, vagy nem jól? Nehezen lehet rá egyértelmű választ kapni. A néző fordulatos cselekményt, színvonalas megoldásokat kíván látni, s ritkán igényli a társadalmi mélységeket az esti csemegében. Valamikor talán még túlzásokba is bocsátkozott az alkotók egy része, amikor mindenáron magvas igazságokra, elvont elvekre akarta irányítani a figyelmet. Most mintha a ló túlsó oldalára kerültünk volna: idillikus körülményeket festettek Kémeri nyomozó mögé. amikor pedig a poklok poklát kellett megélnie mindenkinek, aki valamilyen módon szembeszegült a pökhendi és erkölcsi gátlásoktól mentes különítményesekkel. így aztán csalókának bizonyult az összkép, amit nemcsak a történelmi hűség sínylett meg. hanem az izgalmak is megcsappantak. Kevés akadálya volt barátunk diadalának, trükkjei- nek. „felült” az egész korrupt rendőrség. Mindenkit ismer, mindenkivel valamilyen kapcsolatban volt, így aztán könnyen kibújik a szög a zsákból, nem nehéz elfogni a tetteseket, fölgöngyölíteni a szálakat. Kár nekünk úgy felzárkózni a világszínvonalhoz, hogy a színvonaltalanság és a közhelyek nemzetközi nyelvét sajátítjuk el. Elég gyön- gécske sorozat akad már, kár ezek számát gyarapítani. Mindenesetre túlzás „eltemetni” magunkban már ezt a szériát, hiszen előfordulhat, hogy a következő részek kellemesebbek, ötletesebbek lesznek. Persze legalább a játék szintjén kellene többet. eredetibbet nyújtani ahhoz, hogy a közönség érdeklődését felkeltsék. Még egy feltűnő jelenséget érdemes megemlíteni: gyakran látjuk ugyanazokat az arcokat a képernyőn. Mielőtt egy tévéfilm bemutatásra kerül, a néző tíz tipp- je közül nyolc „bejönne”, nagy bizonyossággal lehet sejteni, kik lesznek a szereplők. Ennek ellenére jó választás volt Székhelyi Jó- zsef a főszerepben: bár nem igazán szívtipró és vasöklű személyiség. A mellékszereplők viszont igazán lehetnének mások is, csekély fáradsággal el lehetne érni, hogy ne mindig ugyanaz a néhány figura legyen előtérben. Gábor László LÖKÖS ISTVÁN: Száznegyven év a felnémeti „tanítói állomáson” Megvan-e még — akárcsak töredékében is — ez a „községi népkönyvtár" valahol, vagy sem. nem tudni. Egy bizonyos: az említett alap- gyűjtemény az évek múlásával szépen gyarapodott, s a gyarapítás mindvégig igényes volt. Amit Boross József és kortársai elkezdtek, azt az utódok jó érzékkel folytatták, a negyvenes évek második felében például ebből a könyvtárból kölcsönözhettem Illyés Gyula Petőfijét, amely életreszólóan meghatározó olvasmányélményem lett . . . Az egri tanítóegylet históriájával foglalkozó ' írásokban tallózva a századvégen. pontosabban, egy 1897- ből származó, az az évi közgyűlésen részt vevő tagok listáján felbukkan az akkor huszonkét esztendős Boross Endre neve. Felnémeti tanító volt már ő is. édesapja mellett teljesített szolgálatot — biztosítva a családi folytonosságot a ..felnémeti tanítói állomáson”. Hozzátehetjük: már jóval kedvezőbb körülmények között kezdhette itt a pályát, mint édesapja, vagy még korábban, háromnegyed évszázaddal előbb a nagyapa. Boross Alajos. Időközben új iskola VII/6. épült, s a tantestület létszáma is gvarapodott. 1900- ban például már három tanító végezte az oktatást: Boross József az I—II. vegyes osztályban, Boross Endre a III—VI. fiú osztályban. Breznay Róza pedig a III— VI. leány osztályban tanított. De nemcsak a tantermek száma gyarapodott, a taneszközöké is. Már egy 1884-ben keltezett irat arról tudósít, hogy az előző évben „Puchlin Kázmér lelkész az iskolának vesz Szol. csányi Gyula egri könyv-, zenemű és papírkereskedé- ből egy darab „fali ABC”-t. egy földgömböt, egy számológépet, a Bibliai Képek című kétkötetes munkát. továbbá „anyakönyvet', „mulasztási naplót". egv üveg fekete tentât '. „egy skat. irótollat', a Bárányféle olvasókönyv I—II. kötetéből 12—12 darabot, a Bromme_féle ..természetrajzot", továbbá szivacsot, fél kilogramm krétát, s Magyarország falitérképét. A vásárolt áruk értéke 49 forint 92 krajcárra rúgott, amely összeget Balássy Ferenc utalta ki az úgynevezett Rajner-alapítványból. Az ambiciózus. munkáját a családi tradíció szellemében odaadással végző fiatal tanító hamar kivívta a község lakóinak nagyrabecsülését: Boross Endre még nem volt harmincesztendős. amikor a falu képviselőtestületének tagjává választották. Éveken át vett részt apa és fia — iskolai elfoglaltság mellett — a fa. lu ügyes-bajos dolgainak megoldásában. 1906-ban például a Rákóczi fejedelem és bú.idosó társainak hazahozatala alkalmából rendezett ünnepségek megszervezésén fáradoztak. A testület ülésén meg is születik a javaslat, amely szerint a testület tagsága „a Füzesabonynál történő üdvözléshez összességében elutazik”. Ugyanebben az évben a testületnek egv a falu életét sokban meghatározó, fejlődését elősegítő, ám egyben a lakosság érdekeit is sértő állami építkezés tárgyában is döntenie kellett. Ekkoriban készültek ugyanis az Eger és Putnok közötti vasútvonal építésének tervei. s e tervek szerint a vasút a templom és az iskola közötti területen haladt volna át a falun, ami meglehetősen nagy riadalmat keltett a lakosság köreben. s ellenérzéseket szült Az elöljáróság jól tudta: kötelessége a falu érdekeinek védelme, de tisztában volt azzal is. hogy a vasút a köz javát is szolgálja majd. ha megépül. Kompromisszumos javaslatot kellett hát kidolgozni, azt megfelelő és meggyőző érvekkel alátámasztani, s továbbítani az illetékes hatóságoknak. Nem lehetett könnyű feladat, hisz ez már a második tervezet volt. a2 első szerint a vasút az érseki réteken haladt volna át. Felnémet község elöljáróinak most azt kellett bizonyítani, mennyivel szerencsésebb az első tervezet, s milyen veszélyekkel, s mennyi többletköltséggel járna a második tervváltozat megvalósítása. Az elöljárók. akik között' Búzás Ágoston jegyző és Eged János községi bíró mellett ott találjuk a falu akkori lelkészét. Timon Zsigmondot, Vasas Sándor érseki fővadászt. Borsós István, Kovács József, Kovács János, Szarvas Lajos, Bíró Ferenc. Német Flórián gazdákat és természetesen a két tanítót: Boross József és Boross Endrét, dicséretes egységről tettek tanúbizonyságot. Az érseki fővadász például éppúgy osztotta a falu lakóinak aggodalmát, mint a pap, pedig nekik az érsekség rová" sára kellett a falu érdekeit védő javaslat és határozat mellett szavazni. (Folytatjuk) AZ EGRI NÉPKERTBEN Ma lesz a Hamupipőke premierje Az elmúlt hét közepétől már kosztümben próbálták az egri népkerti tónál az Agria-játékok egyik darabját, Sakari Topelius finn szerző Hamupipőkéjét. A mesejáték premierjét ma. délelőtt 10 órától tartják, ezt követően még tiz alkalommal mutatják be. A cselekmény nagy-része a tóra ácsolt hídon játszódik, de Kari Suva- lo, a Pori Színház rendezője „beépítette" a műbe a tavat övező fákat, bokrokat is. Szántó György felvételei az utolsó próbán készültek. Hamupipőke: Fehér Anna ...sa boldog vég: Hildcbcrt herceg megtalálja párját AZ ÖLTÖZÖTUKÖR ELŐTT: Horváth Sándor Az Annuska szereplői között nem egy a régi ismerős. Van akit még a harminc éve alakult Gárdonyi Géza Szinház alapítói között köszönthetett az egri közönség. Bőd Terézt és Horváth Sándort, a színésztársadalom méltán népszerű „Sacáját”. A József Attila Színház művésze Annuska édesapját, Nagyistván Péter földbirtokost alakítja ezen a nyáron. Régi egri ismerősei, akik már az első próbán is nagy szeretettel fogadták, állapították meg róla, hogy harminc év alatt nem sokat változott. Alkata és természete ugyanolyan fiatalos, mint három évtizeddel ezelőtt volt. Legfel jebb a haja lett egy kicsit kevesebb és deresebb. — Rohan az idő — kezdi beszélgetésünket a Líceum hétszáz személyes nézőterén — mintha na lenne, amikor friss diplomával a zsebemben izgatottan léptem be az akkori főrendező. Kalmár András — az Annuska rendezője — irodájába, hogy a szerződtetésemről tárgyaljunk. Aztán amikor idekerültem, egy nagyon szép és örömteli évet töltöttem Dobó kapitány városában. — Mitől volt szép ez az évad? — Már akkoriban is, ha az ember kikerült a főiskoláról, csak egy dolog volt fontos, minél többet játszani. Erre itt remek alkalmak nyíltak számomra. Több kisebb szerep mellett három jelentősei is rám bíztak, köztük a Néma Levente Beppoját. Erre ma is nagyon nagy szeretettel emlékszem vissza. — Mégis elszerződött akkor Egerből. — Igen. Nem az udvariasság beszél belőlem, de nehéz szívvel tettem. — Azóta játszott itt? — Sajnos nem. Éppen ezért örülök nagyon, hogy most ismét visszatérhetek pályakezdésem sikereinek helyszínére. — Első főrendezője. Kalmár András hívta ismét. Közös itteni munkájuk után dolgoztak együtt? — Nem. Valahogy úgy hozta az élet, hogy sem színpadon, sem a televízióban nem kerültünk össze. Így egy kicsit meg is lepett megkeresése. Azt hiszem, hogy amikor felkért, akkor egy kicsit a három évtizeddel ezelőtti emlékek is vezérelték döntésében. A mi pályánk nagyon furcsa. Sokszor nem tudjuk, hogy milyen feladat vár ránk, és mikor kerülünk össze ismét azzal, akivel éppen együtt dolgozunk. Sokszor, mint ebben az esetben is, évtizedek is eltelhetnek. Amikor pedig újra találkozhatunk a színpadon a kollégákkal vagy rendezőkkel, kiderül, hogy hiányoztak ezek alatt az évek alatt. Ezt érzem most Bőd Teri és Kalmár Andris esetében is. — Tudom, sztereotip a kérdés: szereti Nagyistván szerepét? — Minden színész másként és másként van a szerepével. Van, aki első olvasásra eldönti, hogy szereti-e vagy nem. Én általában csak a főpróba időszakban tudom megítélni, hisz akkor kezd érni az előadás és a belefektetett munka. Azt viszont az Annuska elolvasásakor láttam, éreztem, hogy ez egy nagyszerű, remek hangulatú darab, összes résztvevőjével együtt én is remélem, hogy jól szórakoznak azok, akik ezen a tiz estén a Líceum udvarán megtekintik az előadást és ha sikerünk lesz, akkor biztos nagyon fogom szeretni a szerepemet, mert hisz a színésznek a legszebb fizetség a taps, a közönség elismerése. Krasznai Gábor
