Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
10. Hpf: - NÉPÚJSÁG, 1985. július 6„ szombat Földünk természeti jelenségei, változásai a kutatók egész sorát foglalkoztatja a különböző kontinenseken. A földtan tudósai, a jelenségek vizsgálói sok érdekes felfedezéssel gazdagították e tudományágat. Számtalan összefüggést tártak fel, például a földkéreg mozgásával kapcsolatban, a vizek életére vonatkozóan. Mai összeállításunkban a természeti földrajz, elsősorban a földtan, illetve a légkör kutatásával kapcsolatos érdekesebb eredményekről számolunk be. Európa jövendő vízi útja A folyami hajózás történetében nevezetes évek lehetnek a nyolcvanas évek: várhatóan befejeződik a Rajna—Majna—Duna csatorna kialakítása, és elkészül egy egész Európát átszelő csatorna, a hajózható Duna—Odera—Elba összeköttetés. A Duna—Rajna— Majna csatorna nyolc, az egész rendszer tizenhárom európai ország, köztük hazánk számára ígér nagy lehetőséget, hiszen mintegy három és fél ezer kilométeres közvetlen vízi út jön létre az északi-tengeri Rotterdamtól, a fekete-tengeri Su- lináig. Közlekedésföldrajzi felezőpontja hazánk területén van, érthető módon számunkra különösen jelentékennyé teszi a csatornát. Kiszélesíthetjük külkereskedelmi kapcsolatainkat, hiszen a vízi út Nyugat-Európa csaknem valamennyi fontos ipari területét összeköti, s így az olcsó szállítási lehetőségeket mi is kihasználhatjuk. Az utak túlterheltsége, az üzemáhyagárak emelkedése miatt egyébként is számos áru és anyagszállításában a vízi utak jelentősége egyre nő. De figyelembe kell venni azt is, hogy a modern ipar olyan hatalmas súlyú és nagy méretű berendezéseket hoz létre, amelyeket vasúton vagy teherkocsin egyáltalán nem, vagy csupán nagy nehézségek árán lehet továbbítani. Egy szakértői csoport szerint a Duna—Odera—Elba hajóútrendszeren a jövőben az összeköttetés folyamatosságát legalább 3500 tonnás szállítóhajókkal kell biztosítani. Vegyi anyagok a légkörben A légkörbe jutott ártalmas anyagok élettartama nagyon különböző, akár több év is lehet — ez derül ki az amerikai környezetvédelmi hatóság vizsgálataiból, amely során a 46 legveszélyesebb mérgező anyag elbomlását tanulmányozták. A szerves anyagok főleg vegyi folyamatok eredményeként válnak ki a troposzférából, például hidroxilgyökkel reagálva, vagy az ózon okozta oxidáció révén. A fizikai folyamatoknak — például feloldódás esővízben, vagy elnyelődés az aeroszolokban — jóval kisebb a szerepük. Az olyan illő anyagoknak, amilyen az akrilnitril, a perklóretilén vagy a benz- pirén, 3—70 nap a légköri élettartamuk, tisztán fizikai hatásra azonban esetleg csak százezer év múltán tűnnének el. A leghosszabb az élettartamuk a légkörben a talített halogénezett szén- hidrogéneknek, amilyen például a tetraklórszénhidrogén vagy a kloroform, több mint száz nap. A legmérgezőbb anyagok (kloroprén, xyrol, acetaldehid, krezol) légköri élettartama viszont egy napnál is rövidebb. Tartós mesterséges köd A gyümölcsösök védelmére fagyveszély esetén mesterséges ködöt létesítenek, ez a köd azonban gyorsan elillan. A tokiói mezőgazda- sági kutatóintézet munkatársai új eljárást dolgoztak ki tartós köd létesítésére. Lényege, hogy a vízcseppeket monomolekuláris (egy molekula vastagságú) bevonattal látják el, ezáltal a párolgás meglassúbbodik. A vegyszer 15 mikrométer átmérőjű bevonatot képezett a vízcseppeken, s így a köd 25 C-foknál százötvenszer hosszabb ideig fennmarad, mint a be nem vont vízcseppekből álló köd. A hőmérséklet csökkentésével a köd élettartama még inkább meghosszabbodott: 5 C-foknál már háromezerszer olyan sokáig gomolygott a gyümölcsös fölött, mint a be nem vont vízcseppekből álló mesterséges köd. A tudományos léggömbök jelentősége A műholdak túlságosan magasan száguldanak a légkörben, a repülőgépek viszont túl alacsonyan ahhoz, hogy az atmoszféra igen magas rétegeit tanulmányozni lehessen Mivel a meteorológiának arra van elsősorban szüksége, hogy a helyszínen — vagyis a nagy magasságokban — végezzen méréseket, nyilvánvaló lett, hogy erre a célra a legalkalmasabbak a hidrogénnel töltött ballonok. Veszélyeztetett ővezet: a Csendes-óceán peremvidéke A legutóbbi évtizedek geofizikai kutatásai kiderítették, hogy Földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz-harminc kisebb kőzetlemezre bontható, amelyek egymáshoz képest mozgásban vannak. Évi elmozdulásuk csupán néhány centiméternyi, de már ez is elegendő, hogy a szilárd kéregben hatalmas feszültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes lemezek határai mentén, —, s ezek hirtelen felszabaduló sa kelti, az úgynevezett tek tonikus (szerkezeti) rengéseket. A tűzhányók működését gyakran megelőzik, kísérik, vagy követik a gyengébb- erősebb földrengések. Bizonyos esetekben kimutatható, hogy egy-egy kitörést éppen egy földrengés indít be, vagy megfordítva: a kitörés hoz létre olyan instabil állapotot a földkéregben, hogy az kedvező a földrengések kialakulásához. Az egyes kontinensek esetében meglehetősen pontosan megállapítható, hogy mi okozza a nagyobb földrengéseket és tűzhányókitöréseket. Emlékezetes például a St. Helens nevű észak-amerikai vulkán rendkívül heves kitörése 1980-ban. Ezt a tűzhányót olyan kőzetolvadék táplálja, amely csendesóceáni kőzetlemez Észak- Amerika alá történő benyomulása során képződik. A St. Helenstől délre pedig egy 432 kilométer hosszú törésvonal húzódik, amely végigvonul az óceánparti sávban. Ezt a törést Szent András vonalnak nevezzük. Ennek mentén pattant ki 1906-ban az a nagy erejű földrengés, amely óriási pusztítást okozott San Franciscóban. Ez a törésvonal ma is „élő”, s az amerikai geofizikusok véleménye szerint néhány éven — évtizeden — belül Los Angeles közelében az 1906. évihez hasonló erejű földrengés lesz. Zivatarjelző Az NSZK-ban olyan kézi készüléket szerkesztettek, amely felvilágosítást nyújt a zivatarhelyzetröl. A készülék műszaki elgondolása azon alapszik, hogy minden villámkisüléskor a látható és hallható jelenségen kívül, olyan elektromágneses hullámok is keletkeznek, amelyeket a készülékbe beépített ferritantenna vesz és hosszabb ideig tárol. A készülék dobskáláján piros vonal mutatja a száz kilométeres körzetben kisülő villámok számát. Ha ez a szám alacsony, arra lehet következtetni, hogy a környéken legfeljebb néhány aktív zivatar van. A kisülések növekvő száma pedig közeledő zivatarfrontra mutat, ami valószínűvé teszi a közeli zivatart. A készüléket hét, másfél voltos elem táplálja. Kipróbálása során megállapították, hogy 1—6 órás előrejelzésekre alkalmas, legfeljebb 90 százalékos biztonsággal. Általában a Csendesóce án egész peremvidéke veszélyeztetett övezet, mind a földrengések és tengerrengések, mind pedig a vulkánkitörések szempontjából. Különösen sok ilyen földtani esemény zajlik le a Kamcsatka—Japán—Mariana- szigetek ívében, valamint Üj-Guineában, a Csendesóceán délnyugati szigetvilágában, és Űj-Zéland északi szigetén. Az óceán másik oldalán főként Chile és Peru partvonala, továbbá Közép-Amerika területe volt (és lesz is) a színtere nagy földrengéseknek és heves vulkánkitöréseknek. Ázsia déli övezetében, főként a Himalája vonalával párhuzamosan, ismeretes egy erős földrengéses zóna. A Pamírtól délre „önállósult” egy kőzettömeg, amely ma 200—250 kilométer mélységben helyezkedik el. Ebből számos földrengés pattant ki a legutóbbi évszázadban. Indonéziában és Japánban különösképpen gyakoriak az igen heves földrengések, és a rendkívüli méretű vulkán kitörések, ugyanis ott talál kozik egymással az eurázsi- ai és a csendes-óceáni földrengés-övezet. A Csendes óceán területén Hawaii a földrengésektől és vulkánok tói leginkább veszélyezte tett területek egyike, a másik pedig a Galapagos sziget csoport. Afrikában elsősorban a délkeleti részen, a nagy tavakat magukba foglaló árkos törések övezete a légin ká6b veszélyeztetett terület. Itt vannak a kontinens nagy tűzhányói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — ketté szakadóban van : a töréses övezettől keletre lévő vidék lassan elválik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön el sősorban a déli és délkeleti területek jönnek számításba, mint erösebbgyengébb A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Geofizikai Intézetében egy rendkívül érzékeny akusztikai műszert állítottak elő. A műszer segítségével olyan földrengéseket, amelyeknek fészke nincs túl mélyen, előre lehet jelezni. A műszer feljegyzi az egymásra következő rétegekben jelentkező csikorgó és recsegő hangokat. Ezeket tudniillik a földrengést megelőző, egyre fokozódó belső feszültségek váltják ki. A néhány tucat földrengések szinterei. így Olaszország, Jugoszlávia. Albánia, valamint Görögország, Bulgária és Románia. Ez utóbbiról szólva meg kell említeni, hogy amikor a Kárpátok hatalmas láncolata felgyürődött, az ív délkeleti részén sajátságos jelenség játszódott le: a kőzetlemez egy darabja — a mai Vran- cea-hegység környékén — önállósult, és süllyedni kezdett. Ez a kőzettömb olyan alakú, mint egy roppant piramis, melynek a csúcsa lefelé, az alaplapja pedig fölfelé tekint. Még ma is kilométer mélységben elhelyezkedő kőzetrétegben ezek a zajok rendszerint gyengébbek a szúnyograj zümmögésénél is. Gyakoriságuk és hangerejük növekedése adja meg a vészjelet, amelyet a műszer nyomban feljegyez. Az eddig végzett próbák eredményesek voltak. Egy hatos erősségű földrengést már 24 órával a bekövetkezése előtt jelzett a műszer, a gyengébb rezgésekről 5—6 órával kipattanásuk előtt adott hírt mozgásban van a környezetéhez képest. Lassú süllyedése miatt feszültségek keletkeznek benne, s ezeknek feloldása kelti azokat a föld rengéseket, amelyek Romániában már nemegyszer sú lyos károkat okoztak. Magyarországon hosszó évmilliók óta nem működnek már tűzhányók, és szerencsére a földrengések is igen ritkák. (A XVIII. század elejétől 10 jelentős földren gés volt hazánkban, ezekből 4 Komáromban; az eddigi legerősebbet 1763-bau észlel ték.) A bolygónkat körülvevő magnetoszféra felső rétegének kutatása, korunk geofizikájának legaktuálisabb irányzata. A magnetoszféra ernyőként akadályozza meg. hogy az életre veszélyes kozmikus sugárzás a Földre jusson. Az utóbbi tíz év kutatási eredményei vitathatatlanul bebizonyították, hogy a magnetoszférában lezajló folyamatok lényeges kihatással vannak az emberek és természeti környezetük élettevékenységére. E folyamatok jellegét a nagy energiájú zavarok határozzák meg. A zavarok energiája nagyobb, mint a Föld kérgében keletkező leghatalmasabb földrengéseké. J ... Az Észak Amerika nyugati partjai mentén húzódó Szent András vonal egy nagy magasságból készített légifelvételcn Segít a vulkán Az ivóvízben szegény Szicíliában elkezdődött annak az érdekes programnak a megvalósítása, amely lehetővé teszi több helység lakosságának és mezőgazdaságának vízzel való ellátását. Ehhez Európa legnagyobb. ma is működő vulkánját, a csaknem 3300 méter magas Etnót készülnek „megcsapolni”. Miközben a vulkán a csúcsnál 200 méterrel mélyebben fekvő kráterekből egyre újabb lávatömegeket dob a felszínre, a csúcsot állandó hótakaró fedi, amely folyamatosan pótlódik is. Az olvadásvíz és a csapadék a porózus vulkanikus kőzetben a mélyre szivárog. így n hegy lábánál alig 120 méteres mélységből napi 250 millió liter vízhozam várható. Földrengést jelző rr műszer Bolygónk mágneses viharai .Értesítjük T. 1985. 07. 09.10 én. 7 órától Fogyasztóinkat, hogy 16 óráig: az alábbi helyeken Vincellér úti légvezetékés időpontokban röl ellátott lakások fenntartási munkák miatt fogyasztói. Áramszünet lesz. 1985. 07. 11-én 7 órától 16 óráig: 1S85. 07. 08 án 7 órától Külsösor út, Breznai út, 16 óráig: Keglevich út, Puky út. Lenin út 171—225-ig, Sas út, Sas út 2 a és Tompa út, Kölcsey tér, 4. sz. Szabadkai út, Temesvári ÉMASZ Vállalat út, Zombori út, Egri Kirendeltsége Zólyomi út. A Mátrai Állami Gyógyintézet Jelentkezés: Kékestetői Egysége Kékestetőn, felvételre keres azonnali belépésre: Bukovszky Győző gazdasági osztálygépírót, szakácsot (szakácsnőt), takarítónőt vezetőnél. A Volán 4. Sz. Vállalat 18. életév betöltése. Gyöngyösi üzemegysége 8 általános iskolai „B”, „C” kategóriás végzettség. hivatásos gépkocsivezetői Jelentkezés helye: tanfolyamot indít. Gyöngyös, Vörös Hads út A jelentkezés feltétele: személyzeti-oktatási büntetlen előélet, osztály.
