Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

4.

■ J

Tf»j

NÉPÚJSÁG, 1985. július 31., szerda

KAPOSVÁR — BUDAPEST

Egy színészpálya állomásai

Mi újság az egri várban?

1976. július. 18. szomorú napja az egri vár történetének. Ekkor történt az 1549- ben tervezett és 1580—51-ben felépített Dobó-bástya tragikus omlása. Minden illetékes szerv egyetértett a bástya helyreállításával: Bonyodalmakkal teljes tervezés és vizsgálatok nyomán indult meg a helyreállítás munkája. Az Országos Műemléki Felügyelőség a rendelkezésre bocsátott iratok tanúbizonysága szerint, 1980. szeptember 16-án adta meg a megyei beruházó vállalatnak a ‘„műemléki hatósági hozzájárulást” a munkák megkezdéséhez, azt is csak bizonyos kikötések fenntartásával. A kivitelézést . végző Heves Megyei Építőipari Vállalat mindjárt a munka beindulásánál vaskos hibát vétett. mivel — Mendele Ferencnek. az OMF igazgatójának írásbeli tájékoztatása szerint — a bástya két homlokfalának alapozási vonala, s az általa bezárt szög eltért a bástya, eredeti vonalától, illetve szögétől, melyet szerinte „a felépítményben több millió forintos többlettel lehet csak viszonylagosan korrigálni”. A kivitelezést bonyolította az építőipari vállalat vezetésében bekövetkezett válság is. De végül is, mostanra elkészült a Dobó- bástya helyreállítása, mely az OMF igazgatója szerint „végeredményben nem műemlék- helyreállítási munka”, hanem „a bástya visszaépítése lényegében hasonlatos a varsói óváros házainak újraépítéséhez”. Kétségtelen tény,

hogy a kivitelező vállalat végül is jó és szép munkával járult hozzá, hogy ismét régi képében tárulkozik eli- bénk áz egri vár híres-neves Dobó-bástyája.

Dr. Bodó Sándor megyei múzeumigazgató kalauzol végig az „új bástya” belsejében kialakított helyiségek során. Az építmény négyszintes kivitelben készült el. Az alsó szint az úgynevezett közműfolyosó szerepét tölti be. A következő két szint, nem megvetendő alapterülettel. történeti, régészeti kiállításnak ad majd Milyet! A legfelső szinten egy szép kivitelű előadóterem kapott helyet. a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel. Ügy az előadóteremre, mint a kétszintes kiállítóhelyiségekre, mint egy falat kenyérre, oly nagy szüksége van a Dobó István Vármúzeumnak. Örömmel nyugtázhatjuk a hirt, hogy elsősorban régészeti kiállítás berendezésére kerül majd ott a jövőben sor. S Bodó Sándor megyei múzeumigazgató abban is reménykedik, hogy a befejező munkálatok során az előadótermet még szink- ron-tolmácsberendezéssel is felszerelik.

A munkálatok tovább folynak, s Molnár Miklósné. a Heves Megyei Tanács tervosztályának vezetője arról tájékoztat, hogy jelenleg 40 millió forint áll minden rendű. s rangú várbéli munkálatok fedezésére. A VI. ötéves terv első esztendeiben a várfalak megerősítéséhez, különböző támfalak megépítéséhez 40 millió forintot használtak fel. A vár régészeti munkálataira, s belső területének rendezésére és folyamatos karbantartására 15 milliót költöttek.

A vár vízelvezetése sok gondot okozott és. sok költséget emészetett már eddig is Jel, s még sokat igényel. Tengernyi pénz árán elkészült egy vízelvezető csatornahálózat a Dobó utcának megfelelően. Komoly feladatot jelent a várban a csapadékvíz elvezetési problémájának megoldása. Tudjuk a fennmaradt levéltári forrásokból, hogy már a XIX. század első éveiben felismerték e súlyos gondot, s akkor a jeles mérnök : Szartory

József erre — a kor igényeinek megfelelően — tervet is készített, ö volt az első mérnök egyébként, aki felismerte a várfalak vészesen meginduló romlását, melyet részben a megoldatlan csapadékvíz-elvezetésnek tulajdonított.

Az egri várfalak teljes hossza körülbelül 900 méterre terjed. Ügy tudjuk, hogy sürgős helyreállítást igényel az északi és a nyugati falszakasz. mely mintegy 200 méter hosszúságú. Sürgős helyreállításra vár a Sándor-, a Zárkándy- és a Töm- löc-bástya is.

Sajnálatos tényként említjük meg, hogy az egyetlen, törökök emelte bástya, a vár főbejárata mellett emelkedő barbakán belső feltárása is már régesrég várat magára, pedig azt remekül ki lehetne használni, jól hasznosítani. Évekkel ezelőtt szó is volt róla. hogy itt valamiféle

színvonalas vendéglátóipari beruházás készül — de sajna: füstbe ment a szép terv, pedig a távolabbi múltban, s még a két világháború között is. közismert vendéglátó- hely volt a török barbakán belsejében működött „Törökkert”. ■

Megnyugvással vehetjük tudomásul ama fejlődést is, hogy az illetékesek végre felszámolták azt az aggasztó gondot, hogy nem volt tulajdonképpen a várnak gaz-' dája, nem tartozott sehová sem. Most, úgy tudjuk, hogy o Dobó István Vármúzeum kezében összpontosulnak a munkák, s a múzeum az igazi gazda módjára iparkodik intézni ennek az országos jelentőségű műemléknek az ügyeit.

Természetesen még soksok munka várat magára, de a hozzáértők úgy vélekednek, hogy szeretett várunk teljes rekonstrukciójával csak az ezredforduló végére végeznek. De nagy-nagy megnyugvásul szolgál, hogy a legsúlyosabb gond. a Dobó-bástya újjáépítése, alapjában befejeződött: már csak a finomító munkálatok vannak hátra. s az ott berendezett, két-, szintes kiállítótermek újabb, érdekes látnivalókkal, kedveskednek a falai közé százezres tömegekben „zarándokló’.’ kíváncsi tömegek számára.

Bizonyosak vagyunk abban, hogy végre valahára, sínre került az egri vár oly sok vitát keltő ügye.

Sugár István

Két jellemző epizód Básti Juli életéből.

18—20 évvel ezelőtt a televízió kamerája egy műsor kapcsán ellátogatott Básti Lajos otthonába. A kis Juli. apja ölében ülve. a riporter’ kérdésére: mi leszel, ha nagy leszel? — ezt válaszolta: színésznő.

S a másik epizód: Básti

Juli a gimnáziumban — amikor már érezte, hogy a színészpályára lép —, kérvényezte a névváltoztatását. Az érettségi bizonyítványában már nagyanyja lánykori nevén, Bójás Juliként szerepel. Nyomasztotta a „bástiság” ténye, valóságos üldözési mánia fejlődött ki benne, nem akart az édesapja révén karriert csinálni, előnyökhöz jutni.

Apja ellenezte, hogy szí- . nész legyen. Túlságosan jól ismerte ezt a pályát, a nehéz küzdelmet, a fényt és az árnyékot; nyugodtabb. békésebb életet szánt a lányának. Ö maga is sokat töprengett, merre vegye az útját. Érettségi után nem jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Angolul tanult, a bölcsészkarra ké-. szült. Aztán egv évig a Színházi Intézetben dolgozott: dramaturgként vagy más módon azért a színház közelében akart maradni. Hiszen ebben a világban nőtt fel (édesanyja. Zolnay Zsüzsa is színésznő), s egv év múlva „megadta magát”. Erről így beszélt:

• — Érettségi után egy évig mindent csináltam és semmit. Akármibe belekaptam nem érdekelt. Éreztem, gondoltam valamit, amit magam sem tudtam megnevezni... A.mikor tudatosult bennem, jelentkeztem a Színművészeti Főiskola színész szakára. Felvettek. Újra Básti Juli lettem, mert megtudtam, hogy apám nagyon beteg, és úgy éreztem, az egyetlen ajándék, amit még adhatok neki, hogy visszavesztem a nevét. Ügy sem maradhat titokban, ki vagyok: kis ország vagyunk, tudná mindenki, kinek a lánya rejtőzik más név alatt.

Simon Zsuzsa osztályába járt. Kiváló évfolyam volt ez: Máté Gábor, Bezerédy Zoltán, Eperjes Károly voltak többek közt az évfolyam- társai. s akárcsak Básti Juli mindannyian Kaposvárra szerződtek 1980-ban. a diploma megszerzése után.

Básti Juli négy esztendőt töltött a Csiky Gergely Színházban. Ennél- jobb iskolát nemigen választhatott volna. Kaposvárott nem halmozták el azonnal nagy feladatokkal, nem lett „ügyeletes zseni”. Mindenekelőtt kipróbálták, mit tud. Milyen eszközei vannak. Miféle» színészi kapacitással rendelkezik.

Két angol drámával kezdte. A" Gyöngyélettel és az Átváltozásokkal. Kiderült, hogy nagyszerű humora van. Tud groteszk és mulatságos lenni. Tud szép lenni, van benne valami Marilyn Mon- roe-szerü (szőke maszkban, felsliccelt szoknyában, a

Chicago Velma Kellyjeként a nagy sztárra emlékeztetett). Azt is bebizonyította, ha kell. el tudja magát csúfítani, szépsége fanyarrá, mozgása szögletessé változik (erről a Szentivánéji álom Helénájaként tett tanúbizonyságot) .

Kaposvárott öt évadot töltött, neve ismertté vált, filmfőszerepeket kapott s 1982-ben tíz napon belül két jelentős díjban is. részesült. (A legjobb női alakítás díját kapta a filmkritikusoktól. majd a pécsi filmszemle zsűrije is őt jutalmazta a Kettévált mennyezetben. illetve a Szívzűrben nyújtott alakításáért.)

Kaposvár után 1984-ben Budapestre szerződött, a Katona József Színház tagja lett. Nem Jett hűtlen a kaposvári színházhoz, .kollégáihoz, a közönséghez — családi körülmények kény- szeri tették erre a lépésire: többet akart együtt lenni a családjával. '

Azóta már több nagy feladatot kapott. Jarry übü királyában ő Übü mama, ez a loncsos-lompos szipirtyó. Básti Juli démonikus. már- már emberfelettien visszataszító figurát formált e csatorna — Lady Macbeth- ből. Ezt követte egy másik jelentős premier: Pintér: Az utolsó pohár című egy- felvonásosa. amelyben egy politikai üldözött feleségét játssza. Fèrjçt, igyermekét és őt is letartóztatják, meg- beestelenítik, megalázzák, s el kell tűrnie kihallgató- jának idegtépő, durva bánásmódját. Mindezt szinte szavak nélkül játssza el. tekintetével, testével, mozdulataival kell megjeleníteni. Szinte süt belőle a belső feszültség. a félelem, az undor. de a bátorságot is érzékelteti, az emberi tartást a mocsokban.

Legutóbbi feladatát Dosztojevszkij A játékos című regényének színpadi adaptációjában kapta. Polinát játsz- sza, ismét megmutatva mi lyen végletes szenvedélyek ábrázolására képes.

Művészi munkáját már több díj jutalmazta: kritikusi és KlSZ°díj, Jászai Mari-díj, amelyet az idén áprilisban kapott. S legutóbb, a Moszkvai Filmfesztiválon a legjobb hői alakítás díjával tüntették ki A vörös grófnő címszerepéért. Ezeket a kitüntetéseket, sikereket nagyon objektiven értékeli: „A siker? Remek érzés. Abban a pillanatban. De semmit sem változtat az életemben. Előtte is, utána is ugyanúgy dolgozom. Éppen olyan iszonyatos erőfeszítés a próba. éppen olyan izgalom a premier."

Azt mondják róla: kemény, céltudatos, kiegyensúlyozott. De aki jobban ismeri, tudja, hogy rengeteg benne a kétely, a bizonytalanság, a drukk, a gátlás. Ám mindez elmúlik abban a pillanatban, amikor felmegy a függöny, s kilép a reflektorfénybe. A közönség elé . ..

Kárpáti György

A Park üres volt, de a fiú nem számított másra. Az lepte volna meg, ha talál valakit ücsörögni a Pádon. Az elöregedett fák, amelyek mintha diétáztak volna, szomorúan és soványan fordítottak hátat a Város bérházainak, suttogva üdvözölték.

Szerette ezeket a nyári éjszakákat. Cigarettájával köröket rótt a sűrű levegőbe. s a hold ilyenkor egy meghajló ágra telepedve hol hálásan nevetgélve, hol aggódva figyelte, nem tesz- e kárt magában. De a fiú már nem félt, hiszen nem volt mitől félnie, és nem volt mit féltenie — lidércei kivéreztek csöndes félmosolyán. Aki látta, azt hihette, bolond, kedves, vigyorgó elmebeteg, amilyen ezer és ezer szaladgál ártalmatlanul a Város utcáin —, de a fiú azt is tudta, hogy a bolondokban meg lehet bízni, és benpe nem bízott senki.

Amikor először meglátta, ahogy ül valaki a Pádon, az egyetlen pádon, amelyiknek nem feszegették le a háttámláját, és nem törték össze beton talpait, zavarba jött. Késő volt, s a fiú, bár nem félt, valami kesernyés dühöt érzett a Pad. az ő padja bitorlója iránt. Zsebre vágott kézzel, hamisan fütiyörészve járta körül . a gömyedten ülő alakot, de a lány nem -emelte föl a fejét. ''

Aznap este nem szóltak ígymáshoz egy szót sem,

Deák Mór:

A Park üres volt

másnap sem, harmadnap sem, de amikor negyednap a lány nem jött, a fiú furcsa nyugtalanságot érzett. Mintha kivágták volna egy fát a Pad körül, vagy nem kelt volna fel a hold. Idegesen szívta a cigarettáját, már nem tűnt bolondnak, s hosszú idő óta először jutott eszébe, hogy albérleti szobáját ma megint átkutatja a zsémbes főbérlőnő.

— Hiányoztál — mondta másnap, s hangja, bár természetesnek szánta, remegett.

— Maga mindig, itt ül? — kérdezte a lány csendesen. s a szél élült, högv a fiú hallja, mit mond.

— Igen — válaszolt rekedten. mint a ritkán szólók. — Esténként itt ücsörgők mindig.

A lány, mintha nem is érdekelné. hallgatott. Amikor nagyvártatva megköszö- rülte a torkát, nem fordult a fiú felé.

— Vár valakit? ,

— Nem tudom. Nem hiszem — mondta tétován a fiú. s cigarettájával köröket rajzolt a levegőbe. A hold mozdulatlan maradt. — De maga hiányzott. ■

— Itt ismerkedtem meg a fiúmmal —" a lány hangja súlytalan volt. — Ezen a padori ültem akkor is. Hozzám lépett, átölelt. Nagyanyám azt mondta, szőke férjem legyen, azok tiszták, sohasem hazudnak. Amikor megcsókolt, nem húzódoztam .. . szőke volt. Megígérte, hogy másnap újra jön. Ennek már három éve.

A fiú hallgatott. A fák közelebb húzódtak, az utolsó ablakból is megszökött a fény. nem volt mitől tartaniuk.

A lány most ráemelte az arcát. Ol m Volt mint a hold.

0 — Nem akar megölelni?

A fiú lassan megrázta a fejét.

— Az én hajam barna.

— Nem baj — vágta rá. gyorsan a lány. — A nagyanyám meghalt, és nem mondtam meg neki. hogy a szőkék is hazudnak olykor.

A fiú néma maradt.

— Maga nagyon szomorú lehet — mondta a lány. és lehajtotta a fejét. — A szeme sötétebb az éjszakáimnál.

— Visszajön — a fiú hangsúlya olyan volt. mintha huszadjára ismételné meg —, visszajön.

A lány haja előrehullott, a holdfény megcsúszott rajta.

— Én is ezt mondogattam magamnak két éven át. De már nem akarom, hogy visszajöjjön.

— A feleségem meghalt

— mondta üresen a fiú. — Azt mondták az orvosok. Bementem meglátogatni. mint mindennap, és hazaküldtek azzal, hogy meghalt.

— Űristen — motyogta á lány. — Már az orvosok is hazudnak.

— De én másnap is bementem. Letettem a portán a nevére a banánt, és letettem a narancsot. Biztos nem akarta, „ hogy lássam.

A lány fölállt, mégsimogatta a haját.

— Egészen megszőkíti a hold — mosolygott rá. A fiú mozdulatlan maradt.

— Tudom, hogy te voltál az — folytatta a lány. A fiú megremegett.

. — Ha nem akarod. ne áruld el — kuncogott a lány. — Úgyis tudom.

— Félek — mondta a fiú.

— Bármim volt, mindent elhagytam. Szórakozottságból? Élveztem is. Ne adj semmit, mert elveszítem.

— Most már tudom, hogy te vagy az — kuncogott á lány. — Én azóta nem csókoltam meg senkit.

A fiú hitetlenkedve“ megrázta a fejét.

— A feleségem is, így kuncogott. — A hangja remegett.

— Szeress! — ölelte magához a lány. — Szeress!

A fák hirtelen összeborultak. sötét lett. felörvénylett a hold. Valahol valaki elcsodálkozott álmában, milyen hiábavaló az élet.

De a Park üres. De a lány nem jár arra.

De a fiú összetörte a Padot.

Básti Juli A vörös grófnő címszerepében Bács Ferenccel

I A Törökkert ma

A Dobó-bástya a felújítás idején ...