Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

Z. EH NÉPÚJSÁG, 1985. július 31., szerda Megkezdődött a külügyminiszteri tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) deklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első fel­szólalója Stefán Andrei ro­mán külügyminiszter volt. A liechtensteini nagyher­cegség külügyminisztere kö­vetkezett szólásra, majd nagy- érdeklődés közepette Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érvelő hang­nemű, kiegyensúlyozott, egy­szersmind tömör beszéde, amely egyfajta bemutatko­zás is volt a nemzetközi dip­lomácia színterén, az érte­kezlet nyitónapjának kiemel­kedő fontosságú eseményévé vált. Az iránta megnyilvánu­ló különleges figyelem nem­csak a konferenciateremben ülők .arcán tükröződött, ha­nem abban is, hogy beszédé­nek angol nyelvű szövege pillanatok alatt hiánycikké vált a Finlandia ház sajtó­termében. — A helsinki záróokmány életerejét mindenekelőtt az adja, hogy ez a dokumentum a különböző társadalmi gaz­dasági és politikai berendez­kedésű országok közötti bé­kés egymás mellett élésre épül — állapította meg be­vezetőben a szovjet külügy­miniszter. Nem véletlen — mondotta —. hogy éppen Európa vált az államok bé­kés együttműködésének pró­baterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kultu­rális és történelmi hagyomá­nyainak szoros összefonódá­sa magyarázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymássá] szemben a két legerősebb katonai-politikai szövetség, béke időben pél­dátlan erejű. hadseregek ál­lanak szemben egymással, s szünet nélkül halmozódnak az újabb fegyverek. Senki sem számított arra. hogy a helsinki záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kezdetét jelenti. Az akkoriban elért eredmé­nyekből azonban igen sok kiállta az idő próbáját. A 70-es évekbeli enyhülés nem tiszavirág életű jelenség volt a világpolitikában — állapította meg Sevardna­dze —, hanem értékes tapasz­talat. amelv megerősítette azt a meggyőződést. hogy az államközi kapcsolatok természetes állapota a konst­ruktív párbeszéd és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés. A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett mo­ratóriumról Sevardnadze megjegyezte: a szovjet aján­lat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a határidőn túl is érvényben marad. ha az Egyesült Államok a ma­ga részéről szintén tartózko­dik a nukleáris robbantások végrehajtásától. Beszédének befejezéseként a szovjet külügyminiszter arról szólt, hogy a Szovjet­uniónak nagyszabású tervei megvalósításához tartós bé­kére van szüksége Európá­ban és az egész világon. Ugyanezt igénylik más or­szágok népei is saját kor­mányaiktól. Épp ezért mond­ható, hogy Európa alapvető érdekei követelik meg a to­vábbhaladást azon az úton, amelyen az irányt Helsinki jelölte meg. ★ Kedden Helsinkiben Vár- konyi Péter megbeszélést folytatott csehszlovák kollé­gájával. Bohuslav Chnoupek- kel. A két külügyminiszter a teljes egyetértés és az elv- társiasság jegyében véle­ményt cserélt az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezletből adódó feladatokról. Délután a Finlandia palo­tában magyar—belga kül­ügyminiszteri találkozó volt. Várkonyi Péter és Leo Tindemans véleményt cse­rélt a két országot kölcsö­nösen érdeklő nemzetközi problémákról. A szívélyes légkörű megbeszélésen érin­tettek a magyar—belga két­oldalú kapcsolatok fejlődé­sének. valamint a Budapesti Kulturális Fórum előkészü­leteinek néhány időszerű kérdését. Nicaragua? Nyolc asszony * halála... A nicaraguai külügymi- misztérium kedden tiltako­zó jegyzéket küldött George Shultz amerikai külügymi­niszternek, mert Matagalpá- ban a somozista bandák egyike szombaton támadást intézett két, nőket szállító teherautó ellen. A támadás következtében nyolc asz- szony életét vesztette, hú­szán pedig megsebesültek. A jegyzék szerint az asz- szonyok meggyilkolásáért a felelősséget teljes mértékben az amerikai kormány viseli, amely a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) segítségével szervezi, fegyverekkel és pénzzel látja el az ellen- forradalmi csoportokat. A jegyzék rámutat, hogy köz­vetlen összefüggés van a somozisták barbár akciói és az amerikai kongresszusban a közelmúltban kialakított állásfoglalása között. (Az amerikai törvényhozás két házának egyeztető bizottsá­ga elfogadta azt a tervet, hogy Washington jövőre újabb, több millió dolláros támogatást nyújtson a nica­raguai kormány megdönté­sére törő ellenforradalmi csoportoknak). K VIT-PROGRAMOT NÉZTÉK Jó egészségben dolgoznak a szovjet űrhajósok Az 54 nap óta a Szaljut— 7—Szojuz—T—13 űrkomp­lexum fedélzetén tartózkodó Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih napirendjét úgy állították össze, hogy te­levízión alkalmuk legyen megismerkedni a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó eseményeivel. Az űrhajósok keddi mun­kanapjuk során vizuális és műszeres megfigyeléseket végeztek a Szovjetunió eu­rópai területei fölött, elvé­gezték az űrhajó fedélzetén kísérleti céllá] termesztett növények ápolásával kap­csolatos feladatokat. Vizs­gálták az űrállomás • közeié: ben az atmoszféra összetéte­lét. A napirend fontos ré­sze volt a különböző test­gyakorlások. a fizikai erőn­lét megőrzésére szolgáló gyakorlatok elvégzése. Hétfőn került sor az űr­hajósok egészségi állapotá­nak alaposabb vizsgálatára. A fedélzeti orvosi műsze­rek segítségével a földi or­vosok ellenőrizhették az űr­hajósok szívének és érrend­szerének reagálását a külön­böző fizikai megterhelések­re. A kapott adatok azt bizo­nyítják, hogy Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Sza­vinih egészségi állapota ki­tűnő. A parancsnok pulzus­száma nyugalmi helyzetben 72 percenként, a fedélzeti mérnök szíve 70-et ver per­cenként. A két űrhajós vér­nyomása 120 per 7Ö. illetve 120 per 75 higanymillimé­ter. A Szaljut—7—Szojuz T— 13—Kozmosz 1669 űresz­közcsoport repülése a ter­veknek megfelelően folyta­tódik. Újabb úton a Challenger A kényszerleszállást is latolgatták... Hétfőn., magyar idő sze­rint késő éjjel, a Cape Ca­naveral űrrepülőtérről hét­főnyi személyzettel a fedél­zetén felbocsátották a Challenger amerikai űrre­pülőgépet. A repülési prog­ram katonai célú kísérletek végrehajtását is előírja. ; Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) képviselője közölte, hogy hat perccel az indítás után felmondta a szolgálatot az űrrepülőgép egyik hajtóműve. A meghi­básodás miatt fontolóra vet­ték. hogy a Challenger este- leg- kényszerleszállást hajt végre Spanyolországban, egy zaragozai támaszponton — jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A NASA végül úgy dön­tött hogy a Challenger két hajtóművel is folytathatja útját. Ugyanakkor utasítot­ták a fedélzeten tartózkodó űrhajósokat: ne az eredeti­leg tervezettre, hanem ala­csonyabb pályára vezéreljék az űrrepülőgépet. A hiba mi­att a Challenger útja való­színűleg rövidebb lesz a tervezettnél. A Challenger mostani útja a 19. kísérlet a katonai fel­adatokat is tartalmazó ame­rikai űrrepülőgép-program­ban. •k Az amerikai ipari nagy- vállalatok megkötötték első szerződésüket a Pentagonnal a világűrbe telepíthető úgy­nevezett hipergyors ágyú elő­állítására. Mindez arról ta­núskodik. hogy az Egyesült Államokban a hadiipari vál­lalatok egyre tevékenyebben kapcsolódnak be a kozmi­kus fegyverkezési prog­ramba. Az üzletben az amerikai Ford Aerospace,' a Boeing Aerospace és a General Dy­namics vesz részt. Az össze­sen 52,85 millió dollárt érő megrendelésnek megfelelően 1987. októberéig kell a vál­lalatoknak bemutatniuk az első terveket. A világűrbe telepíthető „hipergyors" fegyver lénye­ge: az általa indított lö­vedék már az ütközés ere­jével képes kozmikus esz­közök megsemmisítésére. A fejlesztés első szakaszában a lövedék típusát és vezérlési módját dolgozzák ki. ELLENTÉTES JELENTÉSEK Továbbra is dűl az iraki—iráni háború Folytatódtak a harcok hét­főn az iraki—iráni fronton. Hírügynökségi jelentések szerint a legsúlyosabb har­cok az arcvonal északi szakaszán voltak. Az ÍRNA iráni, hírügynök­ség arról számolt be. hogy az iráni csapatok hétfő haj­nalban offenzívát indítottak a frontvonal északi részén, összesen háromszáz iraki ka­tonát öltek meg és nagy mennyiségű hadianyagot semmisítettek meg. Az irá­ni katonai parancsnokság külföldi újságírókat hívott meg. hogy tekintsék meg azt a mintegy száz négyzetkilo-’ méternyi iraki területet amelyet az iráni csapatok a múlt héten foglaltak el. Egy iraki katonai szóvivő a bagdadi rádióban bejelen­tette: csapataik hétfőn visz- szaverték az iráni fél táma­dását és több mint nyolc­száz iráni katonát semmi­sítettek meg. Az iraki had­vezetés valótlannak ne­vezte az iráni győzelmi je­lentéseket. Az elmúlt két hét folya­mán mindkét fél támadá­sokról és ellentámadásokról számolt be — azóta, hogy az iráni csapatok lépéseket tettek az Iránban élő és Irak által támogatott kurdok utánpótlási vonalainak elvá­gására a front északi szaka­szán. Külpolitikai kommentárunk j~ Előremutató gesztus VILÁGSZERTE NAGY FIGYELMET KELTETT hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozott intézkedés, amely szerint a Szovjetunió jövő keddtől beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A lépés célja az egyre fenyegetőbb katonai vetélkedés mérséklése, az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásá­nak elősegítése — derül ki Mihail Gorbacsov nyilat­kozatából. Az SZKP KB főtitkára egyben hasonló döntésre szólította fel a világ többi nukleáris hatal­mát is, rámutatva, hogy az összes atomfegyver-kísér­let beszüntetése messzemenően hozzájárulhatna a vi­lágbéke megszilárdításához, a katonai erőegyensúly fenntartásához. Az időpont kiválasztása nem véletlen. Augusztus 6-a a Hirosima elleni amerikai atomtámadás évfor­dulója. A tragikus mementóhoz kötött politikai kez­deményezés tehát a legutóbbi világégésre is vissza­utal. Gorbacsov nyilatkozata túlmegy azokon a szer­ződéseken, amelyeket eddig e tárgykörben megkötöt­tek (például az atomcsend-egyezmény, vagy a föld alatti kísérletek korlátozása), s kitűnő lehetőséget kí­nál a fegyverkezési hajsza ütemének legalább némi csökkentésére. A hangsúly itt a lehetőség szón van. Az ugyanis a szakértők, diplomaták előtt is világos, hogy a moszkvai kezdeményezés nem csupán katonai szempontból jelentős. Sokkal fontosabb lenne e lépés elfogadásának és viszonzásának politikai szimbóluma. Ez ugyanis arra mutatna, hogy — a kölcsönös jó szán­dék érvényesülése esetén — erőre kaphat a nagyha­talmak oly sokáig feszült viszonyában egyelőre ellent­mondásosan, nyomokban érzékelhetően megkezdődött javulás. Ugyanezt, a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálódását remélik az optimistább megfigye­lőke a nagy érdeklődéssel várt novemberi, genfi Gor­bacsov—Reagan találkozótól is. KÉRDÉSES PERSZE, mennyire indokolt a derűlá­tás. A moszkvai kezdeményezést ugyanis rendkívül gyorsan követte a kiábrándító elutasítás. Shultz ame­rikai külügyminiszter — aki kollégáival együtt a hel­sinki záróokmány aláírásának évfordulós ünnepsége­in a finn fővárosban tartózkodik —, sietett bejelen­teni: országa nem fogadja el a szovjet moratórium­javaslatot. Időközben különböző fenntartások hang­zottak el Washingtonból is, jelezve, hogy az amerikai adminisztráció jelenleg kevéssé tűnik hajlandónak a pozitív reagálásra. Pedig a helsinki találkozó, az eny­hülés tíz évvel ezelőtti fénykorára való visszaemlé- kézés ritka jó alkalmat kínálna a kedvezőbb nemzet­közi légkör kialakításához. A SZOVJET JAVASLAT január elsejéig szól. Csak remélni lehet, hogy a gyors elutasítás nem jelenti az utolsó szót Washington részéről, s a szovjet gesztus más, érdekelt országokban is követőkre talál. Szegő Gábor OLASZ FEGYVERÜZLET A pisztolyoktól a csillagok háborújáig Az Egyesült Államok 315 93U darab, 9-es kaliberű, Beretta típusú pisztolyt vásárolt Olaszországtól. A pisztolyok ára darabonként 170 dollár. Néhápy nap múlva hiva­talos kormányküldöttség in­dul Washingtonba, hogy az amerikai űrfegyverkezési programban való olasz rész­vételről tárgyaljon, amely Várhatóan busás hasznot je­lent még legalább tucatnyi itáliai cégnek. A legjobb üz­let ma az egész világon a fegyverüzlet, ennek az ipar­ágnak szinte állandó a kon­junktúrája és ebben Olaszor­szág sem kivétel, hiszen Itá­lia napjainkban a világ ha­todik fegyverexportőre: az elmúlt öt évben 2,219 milli­árd dollárért adott el fegy­vereket. ez a világ fegyver­kereskedelmének 3,2 százalé­ka. A nyugat-európai álla­mok közül arányaiban Olasz­országból érkezik a legtöbb fegyver a harmadik világ ál­lamaiba: az eladott olasz ha­dianyag 91,9 százaléka kerül fejlődő országokba, és ezzel még az ezekben az országok­ban hagyományos, erős fran­ciákat is megelőzi. Párizs „csak” fegyvereinek 80 szá­zalékát adja el nekik. A legfontosabb ügyfelek a latin-amerikai országok, az arab államok és a délkelet­ázsiai ASEAN-tömb tagjai. A legkeresettebbek a helikop­terek — a hatféle típusból Spanyolország és Portugália is vásárol —. de elkelnek a szállító és harci repülőgépek, valamint a könnyű hadiha­jók. a „Lupo” típusú fregat­tok. aknaszedők, őmaszádok és kísérőhajók, a harckocsik — a legnépszerűbb fajták az AMX 40 és 50 jelzésű pán­célosok — és az Aspide, va­lamint Otomat 2 típusú ra­kéták is. Szeretnék, ha az Egyesült Államok is mind jelentősebb partner lenne. A kétoldalú , kereskedelem Olaszország számára még meglehetősen deficites : az Olaszországba irányuló ame­rikai katonai szállítás — az egyertes export, a szabadal­mak és a licencek értéke együtt véve — 16-szorosa az ellenkező irányú olasz szállí­tások értékének. A félszigeten 200 olyan nagyvállalat működik. 80 ezer alkalmazottal, amelyek kizárólag vagy elsősorban fegyvergyártással foglalkoz­nak. E cégek 1983-ban 3,7 milliárd dollár értéket ter­meltek. és az elmúlt tíz év­ben tevékenységük évente 4,4 százalékkal nőtt. (Az átlagos ipari növekedés évi 3,5 szá­zalékos.) Az olasz fegyveres erők szükségleteit 80 száza­lékban kepesek kielégíteni hazai forrásból. Más ipar­ágakban is alapvetőek a ha­zai és külföldi katonai meg­rendelések: á repülőgép- és űrhajózási ipar termelésének 60, a hajólparnák 40, az elektronikai iparnak 15 szá­zalékát használják fel kato­nai célokra. 1984-ben a külföldön el­adott olasz fegyvereknek kö­rülbelül 60 százaléka „ille­gálisan” került ki az ország­ból, vagyis az eladók nem kapták meg hozzá a kor­mányzat hozzájárulását. En­nek az az oka, hogy Olasz­ország hivatalosan nemzet­közi kötelezettséget vállalt, hogy nem ad el fegyvert há­borúzó . államoknak vagy olyan országoknak, mint a fajüldöző Dél-Afrikai Köz­társaság. Csakhogy éppen ezek az országok azok. ame­lyek a legborsosabb üzlete­ket kínálják. A Craxi-kor- mánynak mindenesetre nem érdeke presztízskérdést csi­nálni ezekből à törvénytelen akciókból, mivel az ország amúgy is krónikus külkeres­kedelmi deficitben szenved, és a módosított kormány- program egyik alapkérdése éppen e hiány csökkentése. Ugyancsak ezt a célt szol­gálja az az igyekezet, amely- lyel az olasz állami vállala­tok szorgalmazták' az ameri­kai űrfegyverkezési prog­ramban (SDI) való részvételt. Bár a kormány támogatja az amerikai elképzelés alter­natívájaként kínált, Mitter- rand-féle Eureka tervet, nem akar kimaradni az SDI-ből sem és sietniük kell. mert Washington nem vár sokáig partnereire. Az olasz részvétel fő koor­dinátora Renato Ruggiero, a külügyminisztérium főtitká­ra. Ruggiero olyan hagy ál­lami vállalatokat vont be az akcióba, mint az IRI. az olasz iparfejlesztési intézet, az Aeritalia vagy a Finmec­canica acélipari tröszt, amely már hosszú ideje beruházá­sainak nagy részét az Egye­sült Államokban eszközli. Si­került meggyőznie a FIAT céget is, hogy a jövőben ne csak gépkocsiban, futballban, hanem űrfegyverekben is utazzon. Olaszországban, ahol nem fukarkodnak a hangzatos mi­nősítésekkel, az SDI-t „má­sodik Mars hall-tervnek” ne­vezték el : becslések szerint a csillagháborús üzlet 2 és fél milliárd dollárt hoz a kony­hára. A beruházások érde­kében az olasz kormány va­lószínűleg kész félretenni a körülbelül ugyanekkora ál­lami költségvetési deficit kérdését, amely az elmúlt he­tek fő politikai vitatémája volt a pénzügy és a kincs­tárügy között, és feltehetően Spadolbii hadügyminiszter­nek sem kell attól tartania, hogy az állami kiadások csökkentése címén megnyir­bálják a hgdügy kereteit. Göbölyös László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents