Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

II vonzalom és ellenszenv kémiája Amerikai kutatok kísérle­ti célból kivonatot készítet­tek hangyalárvákból, az ol­datban kukoricaszemeket áz~ tattak, majd szétszórták a kukoricát más, kezeletlen szemekkel együtt egy han­gyaboly közelében. Az tör­tént), amit vártak: a hangyák a preparált kukoricaszeme - ket mind egy szálig becipel­ték a bolyba, mintha lárvák lettek volna. Egy idő múlva, amikor az oldat szaganyaga már elpárolgott, rájöttek té­vedésükre. és kihordták a rovarok a hamis lárvákat. A kísérlet bizonysága szerint, a szorgos kis állatkák egye­dül érzékszervi észlelésük parancsa alapján cselekedtek. A „parancsoló” szaganyag egy bonyolult szerkezetű ké­miai vegyület, úgynevezett feromon volt. A feromonokat mintegy két évtizeddel ezelőtt fedez­ték fel a biokémikusok. Már korábban is sejtették, hogy az állatvilágban, főleg a ro­varoknál a tájékoztatás, az elriasztás vagy a csalogatás, a veszélyjelzés eszközének valami kémiai vegyületnek kell lennie. Ennek össze­gyűjtésére, kivonására, elemzésére azonban akkor még nem volt lehetőségük. A feromon hatásának ki­tett egyed talán nem is tudja, hogy valami különös történik vele, mégis úgy re­agál, ahogy a „feromon-ki- bocsátó” kívánja. A feromo­nok a nemi vonzás közvetítői például — többek' között — a csótányoknál és a legyek­nél. A magasabbrendű álla­toknál, így az emlősöknél is hasonlóan fontos szerepet játszanak a feromonok. fő­leg a termékenység szakaszá­ban lévő nőstényeknél. Ezt bizonyították az egerekkel, özekkel és majmokkal végzett kísérletek is. Némelyik ro­varfajnál csak a hímek bo­csátanak ki feromonokat, másoknál mindkét nemű egyedek, például egyes han­gyáknál. Némelyik hangya­faj hímje nemcsak vonzó feromont választ ki. hanem egy másikat is, amely meg­bénítja a hasohló nemű ve- télytársak közeledési vágyát. Egyébként az is egy fero- monnak köszönhető, hogy a hangyák egyazon ösvényen vonulnak a talált élelem fe­lé, majd vissza a hangya­bolyba. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy olyan személlyel hozta össze a sors, aki iránt első látásra megmagyarázhatatlan ellen­szenvet érzett, anélkül, hogy az akár egy szót is szólt volna hozzá. Nos. a kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mö­gött is a feromon-hatás va­lamiféle finom rendszerének ma még pontosan fel nem derített befolyása áll, nem pedig a pszichoanalitikusok által korábban hirdetett „tudatalatti hatás”. B. I. Uj üzletág —- a hirdetés Sportesemények megszokott kísérőjelensége a sok-sok hirdetési tabló. Ma már any- nyira hozzá tartozik egy-egy verseny légköréhez a sokfé­le színes felirat, mint talán maga a sportolók vetélkedé­se. De ugyanezt tapasztaljuk az utcán járva is — itthon és külföldön egyaránt. Ügy tűnik, a gazdasági visszaesés a tőkés országok­ban sehol sem érintette a hirdetésipart. Mégis azt kell mondani, hogy az utóbbi év­tizedben izgalmas kihívással kellett szembenézniük a hir­detési vállalkozóknak. A ká­beltelevíziózás, a magán té­véadók terjedése új területe­ket nyitott meg a reklám előtt, és a vezető ügynöksé­gek most azon töprengenek, miként szerezhetnék meg ezeket a piacokat is maguk­nak. Gondjuk ugyanis nem kicsi: egyre több a feltörek­vő, csábító ajánlattal előálló kis cég, amelyek borsot tör­nek a nagyok orra alá. A cégek, a gazdasági ne­hézségek ellenére, úgy tekin­tik a reklámköltségeket, mint az üzlet természetes velejá­róját. ezért a reklámra for­dított kiadások az utóbbi időben talán még emelkedtek is. Lényeges szemléletválto­zást takar az, hogy a hir­detési kiadásokat nem költ­ségnek tekintik, hanem be­fektetésnek, amelynek rövid távon megtérülhetnek. Az angol cégek tavaly több mint hárommílliárd fontot költöttek hirdetésre, körül­belül hat százalékkal töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Ennek az összegnek a nagy részét a televízió zse­belte be — csaknem egyhar- madát. Érdekes, hogy válto­zatlanul előkelő helyen van­nak az újságok és a bevéte­lek megoszlanak a nagy, or­szágos lapok és az ingyen'ter­jesztett, kis, helyi kiadványok között. Változatlanul vonzza az eladni vágyókat a rádió is. Viszont a mozi már nem annyira érdekes reklámszem­pontból, a filmszínházi hir­detésekből származó bevétel és a nyereség nem nőtt az utóbbi időben. Természetesen a hirdető- vállalatok között élethalál- hatc folyik a hirdetni aka­rók kegyeiért. Ma már nem lehet azt mondani, hogy az európai piac az európaiaké. A tengerentúlról nagyon sok cég átrándult és vezető sze­repet tölt be az európai rek­lámpiacon. Jellemző adat: az első 20 cég közül Nagy-Bri- tanniában mindössze hét a hazai, a többieknek az Egye­sült Államokban van a köz­pontjuk. Bizonyos mértékig azonban változik a reklámpiac is. Ma már úgy gondolkodnak a rek­lámot rendelők, hogy jobb egy-két nagy ügynökségre bízni az egész kampányt, s ezért a kicsiket folyamato­sán háttérbe szorítják. Csak néhány példa: legutóbb a Parker, a Kodak, a Lee-ßoo- per cégek mondták fel szet- ződéseiket, illetve nem újí­tották meg megállapodásai­kat a kevésbé ismert reklám- ; ügynökségekkel. E váltás mögött értelemszerűen gaz­dasági megfontolások húzód­nak meg: pénzt takaríthat­nak meg azzal, hogy ha egy kézbe adják a munkát. De más előnyök is származnak abból, ha világszerte ismeri, nagy cégekkel kooperálnak. Az elismert nemzetközi ügy­nökségek ugyanis jelentős ta­pasztalatokkal rendelkeznek és világméretű hálózatot ala­kítottak ki. A Financial Times fogal­mazott úgy, hogy egy évti­zeddel Anglia EKG-beli csat­lakozása után, és 20 eszten­dővel a római egyezmény aláírását követően, a cégek kezdik egységes piacnak te­kinteni Nyugat-Európát. A kábeltelevízió ég-a kereske­delmi televíziózás megmoz­gatta a hirdetők fantáziáját. Nagy-Britanniában már ki­jelölték az első központian- tenna-működtetőket. akik az előfizetésekből próbálják meg eltartani magukat, és termé­szetesen nem zárkóznak el a reklámtól sem. Az NSZK-ban RTL—Plus kavarta fel az állóvizet. Olaszországban á mintegy 900 magán tévéál­lomás jelent kihívást. Fran­ciaországban pedig feloldot­ták a helyi tévéhirdetések ti­lalmát. Az európai .fejlődés szép ívű ugyan, de a listavezető ügynökségek mégis az Egye­sült Államokhoz vonzódnak. A hatalmas piacon tavaly 17 milliárd dollárt költöttek hirdetésre. (faragó) Akár hiszik, akár nem, ez az angol férfiú 14 féle hangszert szólaltatott meg 84 másod­perc alatt, és ezzel új világrekordot állított fel Európa legszebb hölgye az idén a spanyol Juncal Rivero lett. A képen az újdonsült szépségkirálynő a címmel járó trófeát vizs- gálgatja trónusán Érdekességek a nagyvilágból Fehér cápa — horgon. Ausztráliában ez a 16 éves fiú igazán nem panaszkodhat horgászszerencséjére : zsákmánya: egy négy­méteres fehér cápa EZ NEM ÁBÉCÉ Ta és Hszia Payor Géza. a Kelet-ázsiai Múzeum osztályvezetője. A Budapesti Műszaki Egyete­men filozófiát és marxiz­must tanít. A Kína Múze­umban beszélgettünk, ahol éppen egv tudományos mun­kán dolgozik. A kínai írás­jelről kérdezem.-= írásjegy! — mondja ha­tározottan. — Más a jel és más a jegy! — Igen, de van villamos- és buszjegy is. Az a sok ákombákom mitől jegy? — Ákombákom? Maga téved. — Ez a laikus joga. De mit mond a szakember? — Eredetileg a képírás­ból fejlődött ,ki. Csaknem 3000 évvel ezelőtt ebből jött létre a fogalomjelölő írás. A legrégibb leleteket állati eredetű jóslócsontokban ta­lálták meg. Milyen lesz a termés ? Hová megy a ki­rály? Persze, ma már nem ezeket a jegyeket használ­ják. de ez a fejlődés termé­szetes velejárója. Az eredeti képformájú je­gyeket az akkori Kínában több száz módon használták. Kang Hszi császár a XVII. század végén elrendelte az egységes kínai írásjegy szótár elkészítését. A mai napig ez a legfontosabb alapmű. Ele­inte jobbról balra írtak, meg felülről lefelé — a teker­csek miatt így volt egysze­rűbb. Ma balról írnak. Meg jobbról balra, és néha felül­ről lefelé. De ez még egy­szerű. Íme a gondokra né­hány adat. — Én sajnos csak 5—6000 írásjegyet ismerek. Ezért sok szakirodalmat el sem tu­dók olvasni. Hat évig éltem Kínában, ennyit sikerült megtanulnom. Az alapmű­veltséghez elég 2—3000 írás­jegy ismerete. A 15 éve meg­halt világhírű kínai poli­hisztor, Kuo Mo-Zso állító­lag hetvenezernél is töb­bet tudott. — Egyáltalán hány írás­jegy van? — Fogalmam sincs. De. ha megmondja hány szó. foga­lom létezik, akkor majd tu­dok válaszolni. Az írásjegy nem olyan: itt a könyv, ben­ne van minden, tanuld meg. - A pekingi azt mondja: zsen. A sánghaji: nyin. Mindket­tő embert jelent. Az írás­jegy azonban azonos, hiszen a fogalom adja az írásjegy tartalmát. Ráadásul, ez -nem ábécé. Például: ta — nagy, hszia — kicsi. Együtt: nagy­ság. Az iskolákban azonban már tanítják az ábécét, az európai neveket már így ír­ják. Persze, nagyon sok idő kell, hogy sikerüljön az át­térés. — Hogyan ejtik a latin betűket? — Itt az újság — mutat­ja a Zsemnin Zsipaot. Olva­som a latin betűkkel írt új­ságcímet : Renmin ‘Ribao. — Ezt hogy találták ki? — így döntöttek. Maga a „zs”-re zsét mond. ók is mondják, de -r-nek írják. Végül is nem mindegy? — Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek megtanu­lásához. mit tanácsol? — Vigyázzon az egészsé­gére, mert erre sok idő kell. Vadas László A világ minden sarkából Az édes hó Ha a mai ember fagylal­tot akar enni, akkor bemegy a cukrászdába és válogathat a sokféle ízű közül. Nem így volt ez régen, például a római császárságban. A hír­hedt, örült NÉRÓ császár, aki 67 körül uralkodott, ha­vat hozatott a közeli he­gyekből szolgáival, amit méz­zel és rózsavízzel édesített. Ha már nem volt hó a kö­zeli hegyekben, akkor bi­zony arra is képes volt, hogy a mintegy 400 km távolságra levő Alpokból hozatta a havat. ami nagyon körülmé­nyesen került. Rómába. Bi­zony előfordult, hogy a hosz~ szú út alatt, a hó a meleg következtében elolvadt, így a szolgák csak meleg vizet vittek a császárnak. No, meg is volt az eredménye, mert a kegyetlen császár dühében parancsot adott ki a szolgák megöletésére. A ma forgalomban levő fagylaltot egy szicíliai ember készítette, illetve találta fel és szicíliai volt az a cukrász is, aki az első fagylalt-ká- véházat 1672-ben megnyitot­ta Párizsban. Jobbról — balra Az emberiség legnagyobb része általában a jobb kezét használja, úgy írásra, mint egyéb munkákra. A világon azonban minden tizedik em­ber balkezes. Természete­sen, ezeknek az embereknek a munkája nem értéktele. nebb. mint azoké, akik a jobb kezüket használják. Leonardo da Vinci a Mo­na Lisát bal kézzel alkotta. A másik világhíresség, Mi­chelangelo is balkezes volt. Bal kézzel írta gyönyörű re­gényeit a német költőfejede­lem, GOETHE is. A sok hí. rés ember közűi megemlít­hetünk még egy párat. így Pavlov és Chaplin nevét is. Víz jégből Az északi és déli jeges kontinenseken annyi víz ta­lálható, mint az egész vi­lág folyóiban. Azért, mert iható víz kevés található, megszületett egy szenzációs gondolat. El kell menni a déli kontinensre, és onnan el kell utaztatni az óriási jég­táblákat és abból a legtisz. tább vizet tudjuk majd nyer­ni. A jéghegyeket, ame­lyeknek a hosszúsága mint­egy 8. a Szélessége 3 kilo­méter, hajókkal húzzák el Ausztráliába vagy Dél-Ame- rikába, ahol a nap sugarai a jéghegyet vízzé olvasztják fel. Egy-egy jéghegy óriá­si tömegű vizet képes adni. Az emberek a vizet a part mentén elvezetik és még a környék hőmérsékletét is mintegy 10 C fokkal csök­kentik 500 kilométer távol­ságnyi területen. Hasznos rovarok Vajon tudják-e az embe­rek a nagyvilágban, hogy a Csendes-óceán Fidzsi-szi- getén él egy pókfajta, ame­lyik halfogó hálót, tud szőni? A bennszülött emberek lete­szik a pókot egy fára. közel a házukhoz és pár nap múl­va a pók kész halfogó hálót sző. Ahogy a bennszülöttek mondják, a háló olyan erős, mint amit az emberek ké­szítenek. Eszperantóból fordította: id. Zakar János Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: VILATI EGRI GYÁRA: Eger, Faiskola u. 9. SZM—4 kisszámítógéppel támogatott információs rendszer fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű RENDSZERSZERVEZŐT keres felvételre. Továbbá alkalmaz szerkesztő mérnököt, gyártmánytechnológu$t, (gépész-, villamosmérnök), üzemmérnököt, könyvelőt, anyagelszámoltatót, utókalkulátort, gépíró adminisztrátort, számítógép­karbantartót, galvanizáló-fémcsiszolót, betanított festőüzemi munkásnőket, konyhai kisegítőt, takarítónőt, udvarost. MÁTRA ÉLVEGY EGRI FIÓK: Eger, Lenin út 198. Felvételt hirdet szakképzett és szakképzetlen férfi és női dolgozók részére raktári munkára, valamint felvesz árukísérőket és targoncavezetőket. HEVES MEGYEI TÁVKÖZLÉSI ÜZEM: Eger, Fellner Jakab u. 1. Felvételre keres gyöngyösi (Marx K. u. 9—11.) és hatvani (Vörös Hadsereg u. 1.) üzemegységébe műszerész szakmunkásokat vagy érettségizett dolgozókat, valamint egri üzemegységébe akkumulátor-karbantartót. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvesz minőségi ellenőröket, műszaki rajzolót, gépmunkásokat, gépi forgácsoló szakmunkásokat, géplakatosokat, targoncavezetőt és raktári segédmunkást. KSH. SZÜV. EGRI SZÁMÍTÓKÖZPONT: Eger, Grónay u. 3. Alkalmaz felsőfokú szakirányú végzettséggel folyamatszervezőt és programozót, számítógép­karbantartó villamosmérnököt, valamint fiatal érettségizett fiúkat futárszolgálatra. HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT: Eger, Klapka u. 9. Gyöngyösi hűtőházába felvesz jó kereseti lehetőséggel villanyszerelőket, lakatosokat, tehergépkocsi-vezetőket, (rakodógép-kezelői vizsgával rendelkezők előnyben), és rakodógép-kezelőket. Jelentkezni lehet a hűtőház vezetőjénél, (Gyöngyös, Karácsondi u. 1/a). ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK: Eger, Kertész u. 128. Központjába felvesz beruházási ügyek bonyolításában, ügyintézésében jártas közép- vagy felsőfokú végzettségű szakembert; középfokú végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót. Felnémeti őrlő- és Bányaüzemébe (Eger, Tárkányi út) gyakorlattal rendelkező raktárost, lakatost, hegesztőt, esztergályost, segédgépkezelőket, segédmunkásokat és női dolgozókat betanított munkára. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál, Eger, Dobó tér 2. T.: 10-144.

Next

/
Thumbnails
Contents