Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

Hazai tájakon

Széntódpuszta látnivalói

Bemutatjuk a badacsonyi Egry Emlékmúzeumot

Június végén ünnepélyes külsőségek között avatták fel a Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központot. Ezzel befejeződött az az 1975 óta tartó munka, melynek keretében 40 hektáron 30 épületet emeltek, mintegy feltámasztva a sokszáz év előtti híres-neves mezőgazdasági és állattenyésztési centrumot, amely sok érdekes látnivalóval várja a közönséget.

Ám. mielőtt erről bővebben szólnánk, pergessük vissza a történelem lapjait Egészen 1055-ig, amikor I. András király megalapította a tihanyi monostort, s fenntartására több birtokot adományozott az apátságnak, iközöttük Szántódpusztát — régi nevén — Kak-Szarmát. Ez a név először hazánk egyik legbecsesebb és legrégibb fennmaradt oklevelében: a Tihanyi Alapítólevélben szerepel. A tihanyi monostor tulajdonjogát II. András király 1211-ben kelt megerősítő oklevele is hitelesíti. Ebből az oklevélből kiderül: Szántódpuszta már akkoriban is népes falu volt, lakói zömét udvarnokok alkották. akik a XIII. században kialakuló feudális jobbágyi osztály alapját képezték.

A későbbi okmányokban is találkozhatunk Szántódpuszta nevével, egészen 1564- ig, amikor a törökök porig lerombolták, épületeit felégették, s a település elnéptelenedett.

A későbbiekben lassan ismét benépesült ez a Balaton melléki termékeny föld: pompás méneseket telepítettek ide. és az itt lakók egy része a Balatonból merítette hálójába bő zsákmányát.

Kontos évszám: 1786. Ekkor került ide — bérlőként — Pálóczy Horváth Ádám, a jeles irodalmár, a magyar népdalok és népi dallamok egyik legjelentősebb gyűjtője. Irodalmi munkássága mellett a gazdálkodással bizonyára kevesebbet törődhetett, és ezért át kellett adnia helyét a bencés rendnek. Akkoriban épültek a puszta ma is látható — gondosan felújított —- épületei. Hogy fennmaradtak, azt szerencsés fekvésének, viszonylagos elszigeteltségének köszönheti.

Szántódpuszta 1975 óta a magyar állam tulajdona a

Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kezelésében. A műemlék jellegű majorsági épületegyüttes a XVIII—XIX. század emberének életével, otthonaival, munkaeszközeivel ismerteti meg a mai látogatót. Tudományosan megalapozott szakvélemények szerint nemzetközi viszonylatban is rendkívül komoly értéket képvisel mindaz, ami ma itt látható, megtalálható. Természetesen nemcsak az épületek érdemelnek figyelmet, de az itt élő állatsereglet is. Jelenleg 20 hátasló, 60 lóból álló pompás ménes, két csacsi, egy ősi magyar szürkemarha és 150 magyar racka- juh népesíti be az istállókat, állatszállásokat.

Évente több mint 95 ezren keresik fel Szántódpusztát, melynek vonzerejét növeli az itteni Ménescsárda is. amely 1979 óta több tízezernyi vendéget látott asztalainál.

Néhány különlegesség az itteni nyári programról: július 20—21-én rendezték meg az immár hagyományos Ja- kab-napi vásárt, augusztus 18—19—20-án pedig zöldség- és gyümölcskiállításra. valamint népművészeti vásárra kerül sor, végül augusztus 20'án nemzetiségi néptáncbemutatóval fejeződik be a program egyik része.

A felsoroltak mellett érdemes megemlíteni az augusztus 10—11-én sorra kerülő népművészeti és népiiparművészeti vásárt, az augusztus 3'i agárversenyt (külföldi részvevőkkel), az augusztus 4_i országos CAC* kutyakiállítást, valamint a szeptember 1-én megismételt munkakutya-bemutatót és kutyavásárt.

Az alkalmi rendezvények mellett egész évben lovasprogramok várják az érdeklődőket: lovastúrák felnőttek részére, és pónilovag- lás gyermekeknek, rövidebb és hosszabb túralovaglások, valamint kocsikázás kettes fogattal.

S még ezzel sincs vége: egész évben képzőművészeti és helytörténeti kiállítások láthatók Szántódpuszta műemléki épületeiben, a magtárban tárlat mutatja be Dél-Dunántúl népi tárgykultúráját, s a Balaton élővilága tárul elénk a nagyméretű akváriumokban.

A festő egykori otthona a róla elnevezett sétányon, közel az állomáshoz, a tóhoz, a Balatonpart leglátogatottabb múzeuma.

Huszonkét évvel a művész halála után, Egry József születésének kilencvenedik évfordulóján. 1973 tavaszán nyílott meg az emlékmúzeum. Hogy munkássága színhelyén kiállítás őrizze Egry szellemét, már korábban, nem sokkal halála után felmerült. „Az első kicsi, de mégis évekig álló emlékkiállítást én loptam be az újra rendezett Szege- dy Róza-házbeli múzeumba

— írja Keresztúry Dezső, az értő tudós, barát. — Két nagyméretű festményét, igen szép grafikáit, s két tárlót megtöltő emléktárgyait helyeztem el itt Borsos Miklós kivételes, jellemző erejű Egry-fejének másolata körül".

Amikor 1967'ben kisajátítással állami tulajdonba került az épület, à minisztérium megbízása alapján a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságán már készült a múzeum tervezete. Eredménnyel folyt a szerzeményezés is — jelentős műveket vásároltak a leendő Egry Múzeum számára. Még amikor 1958'ban Keszthelyen Egry-kiállítást rendeztek Radnay Béla gyűjteményéből. a Balatoni Múzeumba került a művész édesanyját és feleségét megörökítő egyegv arckép.

Tíz méter magas, nyolcoldalú vasbeton torony jelzi Magyarország geometriai középpontját a Pest megyei Pusztavacs község határában. A nevezetes földrajzi pontot jelölő építmény külső borítása fából készült, tetején krómacél csúcson vörösréz gömb foglal helyet. A Kartográfiai- és Térképészeti Vállalat 1977-ben pontos mérések és számítások alapján állapította meg az ország geometriai középpontját, amelyet úgynevezett alapkővel állandósítottak.

A középpont-megállapítás leggyakoribb módjai geometriai középpont és a súlypont számítása. A geometriai középpontot az ország szélső helyzetű meridiánjainak és szélességi köreiEkkor szerezte meg a keszthelyi múzeum Egry 300 darabos rajzhagyatékát is.

Az 1941-ben elkészült villát Egry elképzelése alapján, barátja, tisztelője. Folly Róbert tervezte. A kétemeletes épület felső szintjén volt a festő műterme, a Balatonra nyíló kilátással, és szűk lépcsőfeljáróval, amelyet, ha magányra vágyott „akár egy székkel is el lehetett torlaszolni”. Az emlékmúzeumban itt helyezték el néhány személyes tárgyát — festőállványt, palettát, horgászfelszerelést —, kevés bútort, népi kerámiát. Az előcsarnokban a

tárlókban, a falakon Egry életére, művészetére vonatkozó dokumentumok, jegyzetei, levelei, a Kossuth'dr ja, kiállítási katalógusok korabeli kritikák, plakettek, fényképek kaptak helyet. A ház többi helyiségében és a hozzá épült galériában és kiállítási teremben Egry József művei láthatók olyan gazdagságban, mint amilyen a Nemzeti Galéria kivételével egyetlen közgyűjteményben sem.

Főművek sorakoznak a falakon, a művész minden korszakából. Az 1903-as, Munkácsy hatását éreztető önarcképe nyitja önportréinak sorát. 1904-ből, s végül 40-ből Keresztúry szavai" vall: „Micsoda út vezet a derűs, magabiztos, csinos fiatalember szűkszavú és életteljes realizmussal festett önarcképeitől a mindnek felező koordinátái jelölik ki. Ha tehát, leegyszerűsítve, a földrajzi fokhálózatot merőleges egyenesnek tekintjük, úgy Magyar- ország földrajzi középpontja nem más. mint az ország- területet befogadó téglalap oldalfelező merőlegeseinek metszéspontja. A súlypont számítása már jóval nehezebb feladat. A tökéletesen sík és homogén anyagúnak feltételezett országterület súlypontját a tetszőlegesen kicsiny, egyenlő szakaszokra felbontott országhatár súlyvonalainak a metszéspontja adja.

Az ország középpontjának megjelölésén kívül a torony és környezet csillagászati földrajzi megfigyelésekhez is lehetőséget nyújt. Alkathalálig parázsló vágy és leverő tapasztalat, a makacs betegség és szívós életerő, az el hagyatottság meg a teremtő fölény feszültségeiben megérett férfiú arckép- látomásáig”.

Fiatalkori portréi, ceruzarajzai megmutatják a fiatal Egrv útkereső a tárgyi valóságot figyelő, de a képszerűség szempontjait is érvényesíteni kívánó magatartását — írja egyik tanulmányában Szíj Béla, Egry művészetének kutatója.

A háború éveit a Menetelő katonák és a Kain és Abel című művek idézik. Ez utóbbiról jegyzi meg Szíj Béla, hogy bibliai témával tolmácsolja Egry ez időben politikai mondanivalóját — a világháború utáni forradalmi korszak elbukásáról szólva. S e képet laza festékanyaggal festette, amely a fényt és a levegőt nagyobb szerephez juttatja.

Érett korszakának sokszor kiállított reprodukált művei: a Balatoni halászok. a Szent Kristóf, a Balatonnál, a Balatoni fények, a Szamaras ember, az 1937-es Badacsony, az Ősz az öbölben. a Szivárvány —, hegy csak a legismertebbeket említsük. mind az emlékmúzeum tulajdona. „Képein kitágul a szűk világ. — írja Bényi László, aki a felszabadulás után az első Egry- kiállítást rendezte — a kozmikus víziók nyílnak. tények és sugárzások válnak testessé, a természet jótékony ereje járja át az embert és a tájat: az anyag

lélegzik itt. Egry barátai — földművesek, pásztorok halászok. kunyhók, dombok, nyájak — mindannyian a csend. a fény, a föld és az ég szövetségesei, belőlük és számukra teremtette meg a művész a valóságnak ezt a költői arculatát. A Balaton úgyszólván állandó modelljévé vált, művészete kiérle- lődésének színhelyévé."

,,Én nem a Balatont, hanem annak világát festem" — olvassuk Egry naplójában. Majd tovább: „A Balaton azoknak, a festőknek, akik nem a belső mértékével foglalkoznak. azoknak csak a külső, tetszetős banalitását adja ... A legtöbb festő a lefestésére fekteti a hangsúlyt, — nem az élményen ■* alapuló mondanivalómas a napfordulók és a napéjegyenlőség időpontjának, valamint a helyi idő- és a zónaidő (a „greenwichi idő") közötti eltérés tapasztalati úton történő megállapítására. A középpont a csillagmozgásokhoz viszonyított, kozmikus léptékű meghatározást is jelenti; a csillagászati úton nyert informáEgry József arcképe

(Reprodukció — KS)

jára . . . Először a látottakat ismertté, az ismerteket tudottá, a tudottakat élmény- nyé az élményeket magasztossá kell tennünk hogy művészetet hozhassunk létre".

Megunhatatlan Balaton- képei mellett két remekmívű portré, az életét betöltő két asszonyé, édesanyjáé és feleségéé.

Harminc évet töltött Egry a Balaton mellett. a badacsonyi hegyoldalban, viszontagságok között, de állandó munkában.

Sok megpróbáltatás után. 1945 meghozza Egrv számára a hivatalos elismerést, állami aranyéremmel tüntetik ki. Két évvel később a Szabadság érmet, s alapítása évében. 1948-ban (József Attilával. Bartókkal, Derko- vitscsal) a Kossuth-díjat. Képei szerepelnek a Velencei Biennálén, 1949-ben kiállítást rendeznek képeiből Keszthelyen, de az ötvenes evek művészetpolitikája

megtagadja. elszigeteli Eg- ry örökségét, s csak a hatvanas évek hoznak feloldást. (1958-ban a brüsszeli világkiállításon, Keszthelyen 1962-ben újból Keszthelyen. 1966'ban Tihanyban. 1971-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítása). Születésének 100. évfordulóján. 1983-ban több helyen rendeztek Egry műveiből kiállítást.

Szép szimbólum — írja Fodor András —, hogy Egry örökségének föltámadása onnét indult el, ahonnét magára találása és teljes kibontakozása: szülőföldje

tájairól, Keszthelyről. Badacsonyból".

ciók számítógépes feldolgozása egyértelműen igazolta hogy ezek az adatok kizárólag az adott földrajzi, mértani középpontra vonatkoztathatók.

Képünkön: a nevezetes

jeltornyot láthatjuk, amelynek körzetét néhány éve védetté nyilvánították.

Garai Tamás

Szántódpuszta egyik műemlék épülete

(MTl-fotó: Benkö Imre felvétele)

A badacsonyi Egry-ház

Kádár Márta

Az ország közepe

Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai:

ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK: Eger, Kertész u. 128.

Központjába felvesz beruházási ügyek bonyolításában, ügyintézésében jártas közép- vagy felsőfokú végzettségű szakembert; középfokú végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót;

Felnémeti őrlő- és Bányaüzemébe (Eger Tárkányi út) gyakorlattal rendelkező raktárost; lakatost; hegesztőt; esztergályost; segédmunkást.

PANORÁMA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ V.: Eger, Bajcsy-tömbbeiső.

Felvesz egri egységeibe szakácsokat, konyhalányokat. Vidékiek részére bérlettéritést biztosít.

Tardosi Fogadóba konyhalányokat. /

EGER ÉS VIDÉKE KÖRZETI ÁFÉSZ:

Eger, Knézich K. u. 2.

Felvételre keres egri, andornaktályai és felnémeti ABC-áruházaiba szakképzett eladókat és pénztárost. Bélapátfalvi Szövőüzemébe szövőnőket és szakipari munkásokat gépmesteri munkakörbe.

Eger, Kistályai út 5. sz. alatti Sütő- és Tartósító üzemébe raktárost.

EGER-MÁTRAVIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBINÁT: Eger, Széchenyi u. 1B.

Palackozó üzemeibe több műszakos betanított munkára munkásnőket, valamint férfi anyag- mozgatókat keres felvételre egri telephelyre.

ÉPÜLETKARBANTARTÓ SZÖVETKEZET;

Eger, Csákány u. II.

Azonnali belépéssel felvesz ács-állványozó.

kőműves, telőszigetelő és bádogos szakmunkásokat. HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT:

Eger, Faiskola u. 5.

Alkalmaz egri telephelyre műszaki ügyintézőt; karosszérialakatos művezetőt; és éjjeliőröket.

HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI V.:

Eger, Lenin út 140 B.

Felvételt hirdet egri munkahelyre kőműves, kubikos segédmunkások részére, brigádok jelentkezését is várja.

Ózdi munkahelyre kőműves, kubikos segédmunkások részére, munkavégzés hosszú távra biztosítva. Jelentkezés a helyszínen (Centrum Áruházi építkezés Ózd).

Gyöngyösi munkahelyre toronydaru-kezelő és kotrógépkezelők részére.