Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
2. H Z ET KÖZ I ÉLET NÉPÚJSÁG, 1985. július 22., hétfő Pillantás a hétre Válogatós külpolitikai eseményekből Az elkövetkező napok legfontosabb eseménye kétségkívül a világ fiataljainak moszkvai találkozója lesz, ám addig is minden napra szerepel valami a hírügynökségek előrejelzéseiben. HÉTFŐ: Genfben újabb értekezletre gyűlnek össze a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC tagjainak olajipari miniszterei. Előző, bécsi konferenciájukon nem sikerült megegyezésre jutniuk a szervezet stratégiáját illetően, s ezt követően Szaúd-Ará- bia jelentős termelésnövelést helyezett kilátásba a genfi kudarc esetére. KEDD: Első ülését tartja az új összetételű zimbabwei törvényhozás. A nagy kérdés az, hogy az abszolút többség birtokában Robert Mugabe miniszterelnök valóban javasolja-e az alkotmány módosítását, az egy- pártrendszer bevezetését. SZERDA: Washingtonban megkezdi munkáját az IDC, a Nemzetközi Demokratikus Szövetség. A konzervatív szervezetben mintegy harminc ország politikusai tömörülnek, köztük lesz Helmut Kohl és Margaret Thatcher is. CSÜTÖRTÖK: Pertóriában tárgyalások kezdődnek a Dél-afrikai Köztársaság és Botswana külügyminiszterei között. A téma a közelmúltbeli dél-afrikai agresz- szió, amelynek számos halálos áldozata volt a frontállam fővárosában. PÉNTEK: Harminckét esztendeje ezen a napon támadták meg a Fidel Castro vezette kubai hazafiak a gyűlölt Batista-rendszer egyik legerősebb támaszpontját, a Moncada-lakta- nyát. A csata akkor elveszett, ám ma mégis iskola van az egykori kaszárnyában. , . SZOMBAT: A szovjet fővárosban ünnepélyes külsőségek között megnyílik a XII. Világifjúsági Találkozó. A VIT-re 650 fős magyar delegáció utazik. VASÁRNAP : Peruban beiktatják Allan Gardát, az ország új elnökét. A rendkívül népszerű, fiatal politikus előtt álló feladatoknál csak a lakosság várakozása nagyobb. Nagy kérdés, hogy miként sikerül majd összefogni a széthúzó belső erőket, s föl lehet-e számolni az egyre erősödő terrorszervezetet, a Fényes Ösvényt. Háromnapos ünnepségsorozat Az újjászületésnek, az ország szocialista átalakulása kezdetének negyvenegyedik évfordulóját ünnepük meg ma Lengyelországban : az ideiglenes lengyel kormány 1944. július 22-én a felszabadított országrész fővárosában Lublin ban tette közzé híres kiáltványát, amely a demokratikus átalakulás elveit és irányait fogalmazta meg. Július 22-e azóta a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe. Az idei háromnapos ünnepségsorozat keretében szombaton Varsóban emlékművet avattak. A szoborcsoport — amelynek leleplezésen részt vett Henryk Jablonski államfő és Woj- ciech Jaruzelski. a LEMP KB első titkára, miniszter- elnök — azoknak állít emléket. akik 1944 és 1948 között életüket áldozták a népi Lengyelország megszilárdításáért. Üdvözlő táviratok Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Woj- ciech Jaruzelskit a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökét, Henryk Jablonskit a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökét. Vezetőink — többek között — hangsúlyozták, hogy pártunk, kormányunk és népünk nagyra becsüli a lengyel nép figyelemre méltó eredményeit, amelyeket szocialista vívmányai védelmében. a társadalmi-politikai és gazdasági élet konszolidálásában a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével elért. ★ Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke szintén táviratban köszöntötte Stanislaw Gucwát. a Lengyel Népköz- társaság parlamentjének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT. a KISZ. az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte lengyel partnerszervezeteit. Tyereskova felszólalása A nők évtizedét lezáró nairobi-i ENSZ-konferencia első hetének felszólalásai és a munkabizottságokban kibontakozott kemény viták, amelyeket itt-ott még kivonulások is ^tarkítanak. azt bizonyítják.’ hogy a női egyenjogúságot, a nők helyzetét általában nem lehet steril módon a politikai háttértől, a nemzetközi helyzettől függetlenül vizsgálni. Nagy taps fogadta a szovjet küldöttség vezetőjének, Valentyina Tyereskovának azt a megállapítását, hogy bolygónk jövője attól függ. nemzedékünk felismeri-e az emberiség előtt álló problémák bonyolultságát, kápes-e józanul mérlegelni és cselekedni. AESZ-csúcs Politikai nyilatkozatot fogadtak el Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaknak és a Dél-Afrikával határos frontországoknak nyújtott pénzügyi és anyagi támogatás fokozását sürgette az Afrikai Egységszervezet (AESZ) Ad- disz Abeba-i csúcsértekezletén elfogadott nyilatkozat. A tanácskozás szombaton az AESZ új főtitkárának megválasztásával ért véget. Pretoria destabilizációs politikájával az afrikai országoknak együttesen kell szembeszállniuk — hangoztatja a politikai nyilatkozat. Meg kell semmisíteni a faji megkülönböztetés rendszerét, véget kell vetni Namíbia törvénytelen megszállásának. A csúcsértekezlet résztvevői felszólították a nyugati országokat: léptessenek életbe hathatós büntető rendszabályokat Dél-Afrika ellen. Ami az afrikai országokat sújtó gazdasági válságot illeti, ezt szintén csak az AESZ-tagállamok együttes erőfeszítésével lehet leküzdeni — hangsúlyozták a csúcs- találkozó résztvevői. Az afrikai országoknak erősíteniük kell ipari, tudományos, műszaki. kereskedelmi és pénzügyi együttműködésüket, meg kell gyorsítaniuk a földrész gazdasági integrációját. A mezőgazdasági szektor fejlesztése, a szárazság következményeinek, az éhínségnek a leküzdése érdekében hatékonyan ki kell használni egész Afrika erőforrásait — mutat rá a nyilatkozat. Hangsúlyozva, hogy a földrészt szorongató gazdasági válság leküzdéséhez nemzetközi segítségre is szükség van. a csúcstalálkozó résztvevői sürgették: e kérdés megtárgyalására hívják ösz~ sze az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakát. Javaslatot tettek továbbá egy nemzetközi értekezlet megtartására is, amelyen az afrikai országok eladósodásának problémáit vitatnák meg. A tanácskozás befejezéseképpen Ide Oumarou nigeri külügyminiszter személyében megválasztották az AESZ új főtitkárát. Ezt a tisztséget eddig — ügyvezetői minőségben — a nigériai Peter Onu töltötte be. —( Külpolitikai kommentárunk. )— A fenyegetés árnyékában MANAGUÁBAN FÉLMILLIÓS NAGYGYŰLÉS bizonyította: a nép tóvábbra is támogatja a sandinista kormányt. Daniel Ortega szerint kétszázezer nicaraguaj áll fegyverben az ellenforradalmárokkal szemben, de ha külföldi reguláris csapatok lépnének az ország földjére, össznépi ellenállásra, partizánharcra és súlyos veszteségekre számíthatnak az agresszorok. Nem éppen ünnepi beszédnek tűnik a fenti bekezdés, pedig éppenhogy évfordulós megemlékezésen hangzottak el az idézett gondolatok. A győzelem hatodik évfordulóját ünneplő Nicaragua — miként eddig — most sem engedhette meg magának, hogy elfeledkezzen az aktuális politikai és katonai helyzetről. A fenyegetés árnyékában élve megszokták már a harckészültségben való életet, munkát, még az ünneplést is. Tizenkétezer ember életét követelte eddig a CI A által irányított háború. Soha nem tapasztalt gazdasági nehézségeket okoz az amerikai kereskedelmi blokád mellett a kényszerűségből a költségvetés negyven százalékát meghaladó honvédelem is. Az elmaradott országban nehéz a mezőgazdasági termelés’ az üzemek működtetése a határ melletti övezetekben, az Egyesült Államokból származó gépekhez nincs alkatrész, hiányzik az eddig importból beszerzett alapanyag. Cseppet sem rózsás tehát a helyzet, s ha beleszámítjuk azt is, hogy a sandinisták elvszerű politikája következtében az ellenzék szabadon szervezkedhet, propagandát fejthet ki, az egyház konzervatív körei is érvényesíthetik befolyásukat, mindenképpen elismeréssel kell adóznunk annak a kitartásnak, amellyel a nép a kormányt támogatja. Szerepe van ebben a forradalmi eltökéltségen kívül annak is. hogy még ebben a nehéz helyzetben' is sikerült visszaszorítani az írástudatlanságot, mindenki számára hozzáférhetővé tenni az orvosi ellátást. A kormány kifelé és befelé is nagyfokú rugalmasságot tanúsít, keresi a konfliktusok kompromisszumos megoldásának lehetőségét. Ezt egyébként az objektív megfigyelők mellett gyakran az ellenfelek is kénytelenek közvetve vagy közvetlenül beismerni. Nicaragua kereskedelmi gondjait enyhítik a más kérdésekben az Egyesült Államok szövetségeseinek számító államok is. Nagy szerepe van a szocialista országok. a Szovjetunió jóindulatának, a haladó közvélemény egyöntetű, cselekvő támogatásának. A HOSSZŰ TAVÜ MEGOLDÁST EGYEDÜL a Conta, dora-csoport kezdeményezései jelenthetik — Nicaragua a térség országai közül az élen jár az együttműködési készség, a jó szándék terén. A helyzet pattanásig feszült, szükség van tehát a józanságra, a nyugalomra, a ..forró szívre és a hideg fejre" Horváth Gábor A népi Lengyelország negyvenegy éve Mélyreható változások és nehéz feladatok előtt Interjú Mieczyslaw F. Rakowski miniszterelnök-helyettessel — Véleménye szerint milyen mérleget lehetne készíteni az eltelt negyvenegy esztendőről? — összegezve az időszak .társadalmi és gazdaság« változásait, le kell szögeznünk, hogy azok alapvető mélysé- gűek voltak, jóllehet tény, hogy a lengyelek megőrizték nemzeti sajátosságaikat és szokásaikat. Más részről nem lehet nem észrevenni azt, hogy alapvetően és előnyösen változtak az anyagi létfeltételek, s a nép kultúr- szintje olyan magasságba emelkedett, amilyenről a burzsoá Lengyelországban a dolgozó milliók nem is álmodhattak. Lengyelország életének tartós eleme még a megalapozott nemzeti biztonságérzet. aminek kialakulását a Szovjetunióval és a szocialista országok közösségével összefüggő szövetség tette lehetővé. A népgazdaságban és a szellemi élet szférájában a fizikai és szellemi munkából élő emberekben olyan méltóságérzet erősödött meg, amit a burzsoá Lengyelországban nem ismertek. Ezeket az új értékeket, amelyek a nép életéiben megjelentek, ma már mindenki magától értetődő, természetes dolognak tekinti. Nem egy honfitársam, aki a hétköznapi élet nehézségei miatt elégedetlenkedik, elcsodálkozna, ha azt hallaná, hogy mindez megszerzett vívmány, olyan, amit elméletileg el lehet veszíteni. S szerintem ebben az elcsodálkozásban tényként nyilvánul meg a szocializmus alapelveinek helyeslése. — Ennek kapcsán egy másik reflexió. A hazánkban végbement történelmi átalakulások nem lettek volna lehetségesek a forradalmi, marxista—leninista párt, azaz olyan politikai szervezet nélkül, amely a társadalmigazdasági élet átépítésének céljával, a háború alatt szörnyűségesen elpusztított országban meg tudta nyerni a forradalmi átalakulás számára a lengyelek többségét. — A szocialista épitömun- ka nem volt zökkenőmentes. Voltak keserű tapasztalatok... — Az új társadalmi rend megteremtése nehezebb és bonyolultabb feladatnak bizonyult. mint ahogyan azt mi, a népi Lengyelország építői az induláskor elképzeltük. Az élet megtanított rá, hogy az ember esendő, hogy az eszmékbe vetett hit nem pótolja a tapasztalatokat, s nem védelmez attól sem. hogy ^gyesek, a hatalom képviselői a munkás- osztályt. a dolgozókat beképzelten, fölényesen kezeljék. Nem kerültük el a leegyszerűsítéseket sem. Mindezért igen magas árat fizettünk. Abban a társadalmi rendszerben, amely forradalmi változásokat vezetett be a dolgozó tömegek életébe, a muttfcásvér két ízben öntözte városaink utcáit. 1980—1981^ben a párt- és a néphatalom iránti bizalom a legkritikusabb pontra süllyedt, ami a szoçializmus ellenfeleinek lehetőséget adott a lengyel állam megsemmisítésére irányuló tevékenység megkezdésére. — Számos vereség és kiábrándulás után a párt of- fenzívába lendült: IX., rendkívüli kongresszusán mélyreható társadalmi és gazdasági reformok programját fogadta el. A reform fő célja a gazdaság- és társadalomirányítási rendszer alkalmazása a termelőerők és a társadalmi tudat már elért szintjéhez. A reform- program kialakításakor egyetlen gondolat éltetett bennünket, mégpedig megteremteni a feltételeket a gazdasági és a társadalmi élet racionális fejlődése számára, s olyan biztosíték- rendszert kialakítani, amely lehetetlenné teszi a párt és a tömegek közötti kapocs megszakításához vezető praktikákat. — Milyen eredménnyel folyik a IX. kongresszus határozatainak végrehajtása? — A IX. kongresszuson elfogadott program, jóllehel a párt offenzívába lendülé- séf igazolta, az elkövetkező hónapokban nem tudta feltartóztatni a Szolidaritás vezérei és tanácsadói által kezdeményezett destruktív folyamatot. Hogy ennek véget vessünk, az erő bevetése történelmi szükségszerűséggé vált. A szükségállapot, kivált az első stádiumban olyan védőernyő volt, amely alatt megkezdhettük a reformok megvalósítását. 1982 és 1983 folyamán a Szejm egész sor törvénytervezetet fogadott el, amelyek kezdték megváltoztatni az ország társadalmi és gazdasági arculatát. Az új program szelleméből és betűjéből fakad az új vezetési stílus is: a partes állami vezetés állandó, •közvetlen kapcsolatai a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel, a kiépített és hatékonyan működő közvéleménykutatás, valamint az a szokás, hogy a kormány minden lényegesebb szándékát előzőleg megvitassák. társadalmi konzultációra bocsássák. Az eredmények közé tartozik a partneri együttműködés kialakítása az Egyesült Parasztpárttal és a Demokrata Párttal, valamint az állam politikája a római katolikus egyház iránt. Elmondhatjuk tehát hogy intenzíven realizáljuk a IX. kongresszus célkitűzéseit. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Beszélnünk kel] a másikról is. Számos esetben meggyőződhettünk róla, hog.r a vezetés és a hatalom gyakorlásáról évtizedek során kialakult elképzelésekkel való szakítás nemcsak időt, hanem sokszor a beidegződések és szokások legyőzését is követeli. Véleményem szerint a ma és a holnap legfontosabb feladata az. hogy ne engedjük újra elburján- zani a dolgozók véleményének semmibevevését, azt a meggyőződést, hogy mi. azaz a vezetés mindig mindent jobban tud. Nem szabad azt sem eltűrni — ez a második legfontosabb feladat —, hogy újra eltérjen egymástól az, amit mondunk. és amit csinálunk. Az 1980—1981-es évek súlyos politikai válságának nyomán a lengyel társadalom rendkívül érzékeny a szavak es tettek közötti minden különbségre. — A legközelebbi években mire számíthat a lengyel társadalom? — Az első számú cél továbbra is a gazdaság fellendítése. Jóllehet. 1982 óta az ipari és mezőgazdasági termelés fokozatosan emelkedik még nem értük ei az. 1979. évi szintet. Márpedig a szükségletek növekednek, egyebek között azért is, mert hazánkban a természetes szaporodás rendkívül magas. Lengyelország népessége minden évben 300 ezer emberrel gyarapodik. A termelésnövekedés figyelmet érdemlő tény, mert továbbra is érvényben vannak azok a gazdasági korlátozások, amelyeket 1981. december 13-a után az Egyesült Államok kormányzata kezdeményezett. A termelésnövekedés gazdaságunk hatalmas tartalékait bizonyítja. Más részről azonban gondokat okoz: a gépek és berendezések fokozódó elöregedése a lengyel ipari termékek versenyképességének hanyatlásával, s mi több, Lengyel - ország műszaki-ipari degradálódásával fenyeget, az európai szocialista és tőkés országokhoz viszonyítva. A géppark elöregedésének oka mindenekelőtt az igen korlátozott mértékű kemény valuta. Itt hadd tegyem hozzá, hogy a hetvenes években felvett hitelek kamatainak törlesztéseként évente több mint másfél milliárd dollárt fizetünk. Társadalmi szempontból rendkívül kedvezőtlen jelenség a hazánkban jelentkező lakáshiány: a saját otthonra tízegynéhány évig kell várni, A legközelebbi jövő tehát nem valami rózsás. — Mire számíthat a lengyel társadalom a legközelebbi években? A népgazdaság folyamatos rendezésére, a létfeltételek állandó. de lassú javulására. Fel kell készülnie a nagyobb munkafegyelemre is és arra. hogy elsősorban önmagára számíthat. A lengyeleket senki nem fogja helyettesi- teni a termelékenység emelésében, a továbbra is meglevő tartalékok kiaknázásában. A politika szférájában •társadalmunk elvárhatja — és el is kell várnia — az igazságos és hatékony kormányzást. Weronika Zielinska INTERPRESS — KS
