Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 20., szombat A művész és öröksége Moholy Nagy László 90. születésnapjára Sárkányölő — amerikai film Túlbonyolított történet MINDENNAPI NYELVÜNK A névadás és névválasztás útvesztőjében Közleményünk címével el' sősorban arra a nyelvhasz­nálati jelenségre utalunk, hogy a különböző márkane­vek használatában, az üze­mek. üzletek, áruházak, tár­sulások és munkaközösségek nevének megválasztásában nem a legmegfelelőbb uta­kat és módokat követjük. A legtermészetesebb út és mód: jó és kifejező magyar neveket használjunk fel a megnevezésre. Ez azonban mintha hiá­bavaló óhaj lenne, hiszen elárasztanak bennünket az idegen elnevezések, köztük a latin, latinos szóalakok, a görög és a latin mitoló­giából eredeztethető tulaj­donnevek. Még akkor sem örülünk ennek az elnevezé­si gyakorlatnak ha számí­tásba vesszük a névválasz­tás indítékait, hogy a szak­emberek között sokan van­nak akik a latin nyelven is iskolázódtak. s a görög­római mitológiában is jára­tosak. Ugyanis, nem nekik szólnak a megnevezések, ha­nem a nagyközönség tájé­koztatása az elsődleges cél­juk. S éppen ezért használtuk közleményünk címében az útvesztő kifejezést, mert ne­héz a latinoskodó megneve­zésekben az embereknek tá­jékozódniuk. Még a hagyo­mányos, klasszikus művelt­ségben leledzők részére is talány pl., hogy egy vidé­ki háziipari szövetkezet mi­ért a Triton nevet vette fel. önkéntelenül vetődik fel bennünk ez a kérdés is: van-e ténykedésüknek, ter­mékeiknek valami köze át­tételesen is a római tenge­ri isten. Triton mitológiai sorsához. A Lares szövetke­zet. illetőleg munkaközösség csak több csatornás áttéte­lekkel érdemelheti kj meg­nevezését. De a nagyközön­ség számára alig mond va­lamit önmagában családgon­dozási • hálózatuk embersé­ges tevékenységéről. Bár a névadást indokolhatja az a mitológiai háttér, hogy Lo­res (magyarul: Lárok), az­az a római házőrző, lakás­védő istenek feladatköre szinte megegyezik a Lares Szövetkezet munkakörével. Általános műveltségbelj kö­vetelmények teljesítése ré­vén a név már önmagában is tájékoztathat bennünket. Csak a latin nyelvet is­merők számára beszéde­sebbek azok a latin meg­nevezések. amelyeknek je­lentéstartalma, használati ér­téke önmagában is utalhat az üzem. kereskedelmi vál­lalat. szövetkezet és mun­kaközösség tevékenységére, feladatkörére. A régi. a kö­zépkori kéziratokon, nyom­tatványokon gyakori iniciá­lé (díszes kezdőbetű) szinte stílusosan illik bele abba a névadási gyakorlatba, hogy „beszélő” megnevezés­ként hívja fel a figyelmet az Iniciálé Könyvészeti Szol­gáltató Gazdasági Munka- közösség tevékenységére. A Herbária gyógynövényszak­üzlet elnevezésében benne rejlik a latin herba köznév, amelynek jelentése: növény, fü. A Humanitás Szövetke­zet neve is valóban beszé­lő megnevezés. a latin köz­név ezeket a jelentésválto­zatokat nevezi meg: embe­riesség, emberség, A moz­gássérülteket istápoló szö­vetkezet tevékenységéhez te­hát jól illik a megnevezés, önmagukban is jól tájé­koztatják a latinos művelt­ségű közönséget ezek a ne­vek is: Juventus (ifjúság) Áruház; Domus (lakás, lak­berendezés) bútoráruház. Ar­ról azonban fogalmunk sincs, hogy bizonyos búto­rok miért kapták ezeket a neveket: Apolló, Herkules, Kupidó? ! dr. Bakos József A művész: Moholy Nagy László. Öröksége: a modern lakáskultúra forradalmi át­alakítása, amely valamilyen formában a technikai civili­záció új esztétikai normáit ’ hirdető művészetekben, a filmben, a fényképezésben, könyveink, folyóirataink, kü­lönféle használati tárgyaink megformálásában, környeze­tünkben állandóan jelen van. Mindnyájan örökösei va­gyunk a korán elhunyt vi­lághírű művésznek, aki most töltené be kilencvenedik évét. A sokoldalú művész, a konstruktivizmus egyik jel­legzetes képviselője, korunk igazi embere volt. Nagy fan­táziájú. kísérletező szellemű. Felelősségre ébresztő szavai máig hatnak: „az az átala­kulás, amelyen a világ a tö­megtermelés és az ennek megfelelő elosztás ás közle­kedés folytán keresztülment, arra kényszerítette az em­ber, hogy gazdasági fogal­makban gondolkozzék, s mindazt, ami a gazdasági élethez tartozik, világmére­tekben szervezze meg ... Meglepő gyorsasággal asszi­milálta az ipari forradalom technológiai és gazdasági vo­natkozásait, de nem értette meg ezeknek a vonatkozá­soknak bonyolult kihatásait, és sejtelme sincs róla, mi­lyen veszedelmes antibiolo- gikus és asszociális erők su_ gárzanak belőlük, ha terve­zés nélkül fogadja őket. Az új technika rohamosan fej­lődött, de társadalmi hatásai­nak irányítása kicsúszott az ember kezéből. Hiába rej­tette magába az új technika az egészséges élet roppant le­hetőségeit, mind ez ideig nem váltak valóra a diadal­ittas jóslatok." Moholy Nagy egy Baja A családom nagy és össze­tartó. Nálunk az „egy min­denkiért, mindenki egyért"- elv nem üres szólam, A feleségem, akár hiszik, akár nem, az anyósát anyámnak szólítja. A nagy- néném és a feleségem nagy­nénje megünneplik egymás születésnapját. Apám, ha anyósomat köszönti, kezet csókol neki. Példamutató, eszményi csa­lád a miénk. Nemrégiben, váratlanul megjött a kocsikiutalási pa­pirom. Ahogy forgattam ke­zemben a nagy értékű borí­tékot. úgy vesztettem el fok­ról-fokra a jó kedvemet. Er­re a soron kívüli, váratlan szerencsére ugyanis nem számítottam. — Mitől kenődtél el? — kérdezte anyósom kíváncsi­an■ — Minden okom megvan rá — válaszoltam letörten. — Megjött a kocsim, de nincs elég pénzem. — Mennyi hibádzik? — Inkább azt kérdezze, mennyi van? — ötszáz rubel — vála­szolta helyettem a felesé­gem. — Ezen a pénzen, leg­feljebb négy külsőt vehetsz, édes fiam — világosított fel az anyósom. környéki kis faluban, Bócs- borsodban született. Jogász­nak készült, de az első vi­lágháború kitörése miatt ta­nulmányait abbahagyta és festeni kezdett. A társadal­mi haladás iránti érdeklő­dése a Galilei-körbe és Kas­sák Lajos mellé vezette. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a progresszív Ma folyóirat munkatársa lett. 1920-tól Berlinben élt. a húszas évek haladó politikai és művésze­ti mozgalmainak egyik jelen­tős nemzetközi centrumában. A vele együtt lakó Bernáth Aurél festőművész így jelle­mezte munkáit: „Képei ki­zárólag vonalzóval és körző­vel rajzolt, és vékony szí­nekkel befedett, geometriai ábrákat mutattak” „ . .. ed­dig még vizuálisan meg nem jelenített, új emberi lélek - rezdüléseket vagy állapotot" akarnak kifejezni. Művein „az elemek szelték egymást, rohanni látszottak az űr­ben, egymáson áttetszettek, pihentek, torzultak vagy a derékszögnek és az alatta el­haladó sávoknak a vízszin­testől elbillenő feszültségét bogozták, noha csak Konst­rukció volt mindegyik címe ' Állandóan különféle anya­gokkal kísérletezett. Üveg­ből. fából, fémekből külön­féle formációkat tervezett. 1923-tól a korunk tárgy- kultúrájának formanyelv t't meghatározó németországi műhelyiskola, a Bauhaus ta­nára lett Gropius meghívá­sára Weimarban, később Des- sauban. A növendékeket az alapkurzus professzoraként és a fémmühely irányítója­ként, 1928-ig tanította. A művészet és technika egysé­gét hirdette. Tanítványait az anyagban rejlő konstruálási- formálási lehetőségekre és — Belsővel együtt — iga­zítottam ki. — Ne búsulj, kipótolom az első és hátsó tengely árát. — No. és én hol vagyok? — kérdezte sértődötten anyám. — Azt hiszitek, én kima­radok? — kontrázott rá fon­toskodva az apósom, s rög­tön a zsebébe nyúlt. Nővérem elújságolta a dolgot sógoromnak, így ők is elökapartak egy kis pénzt. Feleségem bőszen nyomo­gatta a számológép gomb­jait, majd felkiáltott: már csak kétezer hiányzik! — Itt vagyok, gyerekek! — lobogtatta tüntetőleg nagy néném a 3 százalékos köl- csönkötvényeit. ■ ■ .Es az udvarunkban rö­vid időn belül ott csillogott- villogott az új kocsi. Egy kerek héten át szin­te ki sem szálltak belőle hőn szeretett családom tag­jai. Egymás közt pontosan be­osztották. kit hová. meddig és mikor kell elvinnem. Ko­csimat. ezt az engedelmes bárányt, alig győztem terel­getni. Anyósom azt mondta: — Drágám elgurulunk Dzsuri- ba! felhasználására oktatta A tiszta téri elrendezés valósá­gos hatását, az ellentétes erők feszültségének egyen­súlyát vagy az egybefonódó tér áramlását kutatta. Ke­pei. rajzai, plasztikai konst­rukciói absztrakt formakom­pozíciók. a modern em­ber térszemléletének mo­delljei. Tapasztalatait a könyvművészetben és a rep­rodukciós technikában is ér­vényesítette. A Bauhaus úgynevezett aszimmetrikus tipográfiájú könyvsorozatát javarészt ő tervezte. Köny­veivel. plakátjaival, fotó- és filmkísérleteivel máig ható iskolát teremtett. Első, kamera nélküli, fény- érzékeny papírra előállított kompozícióit. fotogramjait, 1922—23-ban készítette: egy lemezre 5—6 felvételt is rá- kattintott és elgyönyörkö­dött az így kialakult, kusza ábrákban. Léda és a hattyú (fotoplasztika) Elképzeléseit 1930-ban. Ber­linben, Piscator kísérletező­színházában és az operában kivitelezte. A hitleri fasizmus éveiben újra emigrálni kényszerült. Hollandiába, majd Ameriká­ba települt át. Először a chi­cagói új bauhaus iskolát ve- vezette. majd formatervező­iskolát nyitott. Az amerikai művészeti életben jelenté­keny szerepet töltött be. 1946. november 24-én bekö­vetkezett haláláig. Művei, tanításai, különö­sen halála óta, az egész mű­velt világban elismertté tet­ték nevét. Brcstyánszky Ilona Es mi már röpültünk is! Anyám Szvetchovelibe, apám Ananuriba fuvaroztat­ta magát: nagynéném majd meghalt Gáláiéért, nejem nagynénje folyton a Hori ko­lostort akarta látni.., Felesé­gem egy héten át be sem ülhetett a kocsiba. így hát kitört a botrány. — Nem sok kell hozzá — jegyeztem meg erőltetett nyugodt hangon, de a te ro­konaid lassan hálószobának használják a kocsimat. — No, persze! — repliká- zott fölényesen a nejem. — A tieid meg a csomagtar­tóba szorulnak, mi? — Te csak hallgass! A nagynénéd már úgy elszem- telenedett, hogy legutóbb ar­ra kényszerített: rakjuk kompra a kocsit, hogy a folyón át közszemlére té­ve, így utazhasson a falu­jába. — Csak nem akartad, hogy a nénikém átússza a folyót? — kiabált a felesé­gem kétségbeesetten. — Hát ez az! — ordítot­tam most már én is. meg­feledkezve a családomra jel­lemző jólnev éhségről. — Vedd tudomásul, hol­naptól sem az én, sem a te rokonaid nem tettyesztik ma­gukat a kocsimban! Renge­teg a munkám! S különben sem taxisofőr, hanem egy jó nevű intézmény vezetője vagyok! Érdekes, hogyan bírtak ki azelőtt, amikor a kocsi meg se volt? Ekkor lépett a szobába az anyám. — Fiam. holnap reggel Egy rosszul megszólaló hangszer, sőt egyetlen ha­mis hang tönkretehet mes­terien megkomponált. cso­dálatosan kidolgozott zene­műveket. Ha. viszont az instrumentumok nagy része rossz s ráadásul a partitú­rán figyelmetlenül jelölték a kottafejeket. az káoszhoz vezet. Sárkányölő című színes, szélesvásznú amerikai film telistele van disszonanciával. A díszlet, a jelmez szerint akár a XI. századi Angliá­ban is játszódhatot volna ez a história. Lehetett vol­na történelmi mű. De végül is nem lett. bár abban az időszakban is akadt ugyan szegény és gazdag, hazug és igaz ember — s ezt ne ve­gye cinizmusnak a nyájas olvasó — sárkányok az ed­digi kutatások szerint leg­feljebb az emberek képze­letében éltek. E munkában viszont időnként meg is je­lennek a szörnyű ragadozók. Lehetett volna mese, ha a szerzők nem bonyolí­tották volna össze-vissza. fö­löslegesen csűrve, csavarva a cselekmény fonalait. De úgy jártak, mint amikor egy kezdő szakács betéved a konyhába s minden ételíze­sítőt túladagol főztjében, azonban egyiket sem lehet érezni az ízek orgiája mi­att. Mert ugye például egy mesében elfér a varázslás, de nem fér bele az állandó meditálás. hogy van-e an­nak értelme. Ebben a tör­ténetben láttunk erőszakot, vérengzést de mindezt csak azért, hogy a Walt Disney Corporation megmutathassa : legújabb, trükköző berende­zéseivel milyen szépen fúj­ja a sárkány a tüzet. Fordította: Baraté Rozália Az író-rendező páros: Hal Barvood és Matthew Robbins elsősorban a szép fotogra- fálássai és a történettel igye­kezett elkápráztatni a né­zőket. De olyan fölösleges­nek. indokolatlannak és megmagyarázhatatlannak tűnnek azok a jelenetek, amelyekben a varázsló meg­hal — mindez a film ele­jén — majd feltámad a vé­gén —, hogy megvívja csa­táját a repülő, egyfejű öreg sárkánnyal. A harc mind- kettejük életébe kerül. Akad olyan szereplő is. akinek érthetetlen a feltűné­se: egy lovag, aki azért gyil­kol embereket, hogy meg­akadályozza őket a fenevad elleni harcban.. . Ami még sikerrel kecsegtethetett vol­na. az is hatástalan ma­radt. Ugyanis szerelem bon­takozik ki egy fiúnak hitt leány és a legmerészebb le­gény között. Azonban a cse­lekmény fölösleges, sodró lendülete nem tes?í lehető­vé. hogy a már ezerszer megformált. közhelyekkel teli love storyn túl más is. valami emberi, netán mese­beli kapcsolat bontakozzék ki a- szemünk előtt. Nem mesefilmként hirde­tik ezt a munkát. Korha­tárhoz is kötik: 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Iga­zuk van, hiszen kár lenne a gyerekeket riogatni fel- nötteskedő zagy vaságok kai. Persze nemcsak őket kellett volna megkímélni ettől az alkotástól. Csakhát ugye a korhatárt legfeljebb 18 éves korig lehet emelni. Homa János (MTIfotó: Matusz Károly — KS) ' Kamera nélküli felvétel Avtandil Adeisvili: Új Goriba megyünk. Azt mond­ják, ott olcsóbb az alma. — Az én férjem, nem a maga sofőrje! — sziszegte a feleségem. Aztán jött az anyós, az após: — Fiam, holnap reggel elviszel minket a Fürdőku- tató Intézetbe — adta ki a parancsot az anyósom. — Vegyék tudomásul — kiáltottam magamból kikel­ve —, a lányuk férje nem a maguk sofőrje! .. .Ezen az éjszakán nyu­godtan aludtam. Reggel jókedvűen ébred­tem. A felszabadult, maga­biztos ember érzésével lép­tem ki az erkélyre, s ahogy lenéztem az udvarra — ahol általában a kocsim állt —, valósággal megdermedtem: az én hőn szeretett népes családom valamennyi tag­ja, mint valami mesében, céltudatos elszántsággal, szinte vezényszóra, de ko­mótos precizitással szedték dirib-darabra a kocsimat. Nagynéném, mint egy ha­jóvontató húzta maga után az első és a hátsó ablak­üveget. Anyósom és apósom éppen az első és a hátsó tengelyt próbálta egy kis talicskára rakni. Szüleim az első és hátsó ülésen napoz­tak az udvar közepén. Mire dermedtségemből ma­gamhoz tértem, és lerohan­tam az udvarra, a kocsiból már csak négy külső gumi maradt. Lehet, hogy belsővel együtt. . . Kihaló mesterségek — kosárfonó Dunaremetén Dunaremetén él Csiszár Dezső 95 éves nyugdíjas Ujjai ma is fürgén enge­delmeskednek a vesszőnek. Napi szabad idejét kosárfo­nással tölti.

Next

/
Thumbnails
Contents