Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 2., kedd 5. Fény derül az etruszk nép titkára A modern tudomány már régóta nincs feltárt sírokra és temetőkre utalva, amikor az etruszk nép életének megfejtésén fáradozik: egész városok. nagy kézművesműhelyek maradványait sikerült feltárni. Így most már többet tudunk erről a népről, amelynek csak Olaszországban vannak nyomai, s amely az i. e. IX. századtól a II. századig élt ezen a területen. Már az 1896-os Brockhaus- lexikon több oldalon át ecseteli az etruszkok életével, a bronz előállítását és feldolgozását, meglehetősen primitív fazekasművészetüket, és mindenekelőtt temetkezési kultúrájukat, amelyről feltárt szarkofágok és felirataik tanúskodnak. Ez a nép, amelynek eredete még a legújabb tudományos kutatások szerint is ismeretlen, a feltételezések szerint a mai Toscana (Firenze. Siena) és Latina területén élhetett, később az etruszk birodalom határai Lombardiára, Emíliára és Campaniára is kiterjedtek. Hosszú ideig csak a feltárt szarkofágok, temetkezési helyek tanúságaiból ismerhettük Itália őslakóinak életét. Csak később tárták fel azokat a műhelyeket, ahol az etruszkok a halottak mellé helyezett használati tárgyakat és műalkotásokat készítették. Találtak freskókat is, amelyek ünnepi lakomákat, sporteseménye- ker ábrázoltak. Az etruszkok is hittek a halál utáni életben, ■az oda vezető úton azonban először el kellett menni a démonok mellett. Azt a- feltételezést, hogy az etruszkok életének nagy része a temetőkben játszódott le. megcáfolták azok az ásatások. amelyek során jel szervezett városok, olvasztó- kemencék maradványaira bukkantak. Az etruszk nép titkának megfejtéséhez vezető döntő lépés azonban az volt. hogy olyan etruszk feliratokra bukkantak, amelyek mellett ott volt római fordításuk is. A történelemből tudjuk, hogy az etruszkok hanyatlását a rómaiak okozták. A régészeti leletek azonban — például Rómában is találtak etruszk szarkofágokat — arról tanúskodnak, hogy legalább egy-két évszázadig nem csak háborúskodás folyt a rómaiak és az etruszkok között. A „kétnyelvű feliratok" az etruszk nyelv megfejtésének legfontosabb eszközei. Egy biztos: ez a nép, illetve írásjelei sem az indogermán, sem a sémi, sem egyéb, ismert ősnépekéhez nem sorolhatók. Nyelvtana semmi hasonlóságot nem mutat e népek nyelvének nyelvtanával. Ezt ma már teljes bizonyossággal állíthatjuk, mert a régészek úgy vélik, lassanként már megfejtették az etruszkok által használt fogalmak felét. Bizonyos utalások, mindenekelőtt a görög irodalom tanúságai, további támpontokat adnak. A félsziget északi részén élő népet például nagyon „szabad” népnek írják le. Egy görög író (i. e. a IV. század körül) arról tudósít. hogy az etruszkoknál a nők ruhátlanul járkálnak, és maguk választják ki partnereiket. Születésük után a gyerekeket közösség neveli, úgyhogy apjukat nem is ismerik. Tudni kell azonban, hogy ez a szabadság és ön- rendelkezés, amellyel ezek szerint az etruszkok asszonyai rendelkeztek, a merev görög férfiuralomban elképzelhetetlen lett volna. Ott csak a kurtizánok mozoghattak „szabadon”. A görög író ezért ítéli el az etruszk nők szabadságát. Kiderült, hogy az ókori görög kultúra kétségkívül befolyásolta az etruszk kultúrát, az etruszk birodalom azonban soha nem volt Görögország „tartománya”, mert minden etruszk régészeti lelet autonóm, eredeti és különleges ízlésről árulkodik. Valószínűleg soha nem került sor az etruszkoknak a római néppel való összeolvadására sem. Már korábban összekeveredhettek a szárdokkal — egyébként ez volt a sorsa az ókori Itália más népeinek is. 7. e. a II. században tünedezni kezde-' nek a nyomok. anélkül, hogy biztos utalásokat hagynának hátra arról, honnan jött valaha ez a nép. Fatih Mehmed névvel új „hódító” született Hídaivatás A világ ötödik, Törökország legnagyobb méretű füg- gőhídjának alapkőletételére került sor május 30-án. Isztambulban. A nem akármilyen külsőségek között lezajlott ünnepség jeles történelmi dátumhoz kötődik. 532 évvel ezelőtt foglalta el Fatih Mehmed szultán Konstantinápolyi; mai nevén Isztambult. A keleties színpompával megrendezett alapkőletételi ceremónián 25, piros-fehér ruhába öltözött japán hostess sürgött-forgott a meghívott előkelőségek. diplomaták között. S mielőtt Kanlica Kavacik dombján 30 ezer ember szeme láttára az alapkő letételéhez szükséges alap kirobbantása megtörtént volna. Hafiz Adem Er- min egyházi méltóság az egybegyűlteket imára szólította fel. Allah áldását kérve a létesítményre. Déli tizenkettőkor Kenan Évre n köztársasági elnök meghúzta a gyújtózsinórt, s ezzel szimbolikusan megkezdődött a Fatih Szultán Meh- medről elnevezett óriáshíd építési munkálata. Turgut özal miniszterelnök ünnepi beszédében elmondotta. hogy mielőtt az új híd terve megszületett volna, sokan úgy néztek Törökországra, mint a Boszporusz beteg emberére. Ugyanis a 12 évvel ezelőtt átadott Bosz- porusz-híd már nem elégséges a zökkenőmentes forgalom lebonyolítására. Az akkori számítások szerint 1995-ben 58 ezer nehéz árut szállító járműre számoltak. Ez a szám napjainkban meghaladja naponta a 103 ezret. Az új átívelő szerkezet teljes költségét — mintegy 600 millió dollárt — külföldi hitelből fedezik. Kenan Evren hozzászólásában pedig már azt hangsúlyozta, hogy az elkészülendő Fatih-híd sem fogja győzni a naponta növekvő forgalmat. s ahhoz, hogy Törökország, természeti adottságainál fogva, megfeleljen az Európát Ázsiával összekötő híd szerepének, újabbra lesz szükség, amelyet a Csanakelo-szorosba kell terveztetni ! Most pedig nézzük az „újszülött” adatait: Az E5-ÖS, nemzetközi főúthoz csatlakozó létesítmény kivitelezőmunkáit a japán konszernek végzik. Az építkezésben részt vesznek a japán IHI Nippon Kokkan. Mitsubishi cégek mellett a hazai Sezai Türkes —Fevzi Akkaya holdingok, valamint az olaszok Impre- glio Efa vállalata is. A költségek legnagyobb részét az úgynevezett rávezető és mellékutak rendbe hozatala és kiépítése emészti fel. Maga az új híd „csak” 68 millió dollárba kerülne. Elsőként az Edirne—Isztambul szakasz kritikus részeit kell átépíteni. összesen egyébként 219 kilométer vár felújításra. Az új híd régi testvérénél hat méterrel lesz szélesebb és tizenhattal hosszabb. Teljes szélessége 39 méter 40 centi, kétszer nyolc sávon közlekedhetnek rajta. A két pillér közötti távolság 1090 méter. a súlya 35 000 tonna, s a tenger szintjétől 66 méterre tervezik. Az acéllábakat két helyre — Kanlicába és Balatalimanba — helyezik el. A nemzetközi autóút eddigi szakaszán egy 450 méteres alagutat és egy 700 méteres viaduktot is kialakítanak. A tekintélyes súlyú és hosszúságú „bébi” nem kis összegbe kerül. Ám születésének mindenki örül, de talán mégis azok az „egy éjszaka” felhúzott vályogkunyhók lakosai a legboldogabbak. akiknek a kalyibái közül 1500-at az építkezés során le kell, hogy bontsanak, ök abbanv bíznak, hogy a híd őket emberibb otthonnal köti majd össze ... A csend tornya avagy a tüzimádók temetkezési helye Olvasóink közül valószínűleg kevesen tudnák kitalálni. hogy mit ábrázol az iitt látható kép: ezért máris közlöm a rejtvény megfejtését: Ez a kép a Csend tornyának makettje. Az építmény Bombay városában található meg, Indiában. Mintegy 1300 évvel ezelőtt Zarathustra követőit kiűzték Perzsiából, így a közösségnek át - kellett vándorolni Bombay tartományba, ahol le is telepedtek. Mint hajdanában is. úgy ma is tüzimádók voltak és a kis közösség mintegy 70 000 tagú. Embercsoportjuk elismert Indiában és szépen fejlődő kereskedést folytatnak. Amikor letelepedtek elfogadták és magukévá tették az ott élő helyi lakosság nyelvét a gudzsaratit, azonban a ruházatuk évszázadokon keresztül megőrizte tipikus jellegét. A közösséget par sziknak nevezik, ami a perzsa szó változata. A föld és a tűz Zarathustra követői számára szent, mindezek miatt ők nem akarják azokat meg- szenitségteleníteni. Az elhaltak tetemét sem el nem temetik, sem el nem égetik. Megépítették tehát a „Csend tornyát”, Bombay -mellett lévő hegy tetején, amit Malabor Hill-nek neveznek. és itt van a székhelye a parszikna'k. A torony gyönyörű parkkal van körülvéve. Maga a torony köra-lakú fal. 6 méter magas és 15 méter az átmérője. Belül 3 vasráccsal van elválasztva. A külső rész a férfiaknak, a középső az asszonyoknak, mig a legbelső a gyermekek tetemének temetkezési helye. A tornyot csak az elhalt családtagjainak van joga megnézni, de csak kívülről. A tetemet négy fehér ruhába öltözött férfi viszi be a vállán. Ezeket vallási vezetők ajánlják. Amikor beérnek a hölttesitet az őt megillető helyre teszik, és amikor a tornyot elhagyják, ruhájukat elégetik. Egy-egy ilyen temetéskor már tömegesen gyülekeznek a keselyűk, körbe-körbe ke_ ringenek a torony felett. Sóvárogva várják, hogy az emberek kijöjjenek, és akkor lecsapnak a tetemre. Éles körmeikkel kitépnek egy- eg.v darab húst, és eltűnnek a közeli fák között. A megmaradt csontokat egy önműködő gép összeszedi, és a rács közepén lévő lyukba csúszitatja, ahol egy cseppfolyós kémiai anyagban feloldódnak. Idegen emberek számára a szentély látogatása tilos, no és még egy fontos dolog. nem, szabad fényképezni. Azért, hogy ezt a kis írást képpel tudjuk illusztrálni, a Bombay,ban lévő Walesi Hercegi Múzeum szívesen rendelkezésünkre bocsátotta ezt a fényképet, amely a „Csend tornyának” makettje, és'ott található. Az Eszperantó Földrajzi Újságból fordította: id. Zakar János A kontaktlencse karrierje Hazai tájakon Sárvár: A „fekete bég” fészke A kontaktlencsét egy nyugatnémet gépésztechnikus 1946-ban találta fel, de csak a 60-as évektől beszélhetünk az elterjedéséről. Az eredeti találmány a poli- metil-metakrilátból készült kemény lencse volt, amelyet időközben tökéletesítettek, sőt. állandóan tovább tökéletesítenek. Könnyebben viselhető a a hidroxi- etilmetakrilátból készülő lágy lencse, amely vízfelvevő képességének köszönheti rugalmasságát. Mindkét gyártmány nagy mértékben megkönnyíti a szemüvegviselésre utalt emberek sorsát. Nemcsak a „láthatatlanság" e lencsék előnye, hanem az is. hogy nem korlátozzák — a szemüveghez hasonlóan — a látószöget, ami autóvezetésnél kiváltképp fontos. Ezenkívül nem párásodnak be, és sem a munkahelyen, sem a sportban nem okoznak nehézséget viselőiknek. Mindenek- elő" kozmetikai szempontból múlják felül a szemüveget. hiszen szabadon hagyják az arcot, és nem hagynak hátra nyomokat a bőrön. mint a pápaszem nyerge és szárai. (Ez magyarázza talán, hogy a viselők mintegy 80 százaléka nő.) Orvosi javallata is van • a kontaktlencsének: szaruhártyasérülések esetén „kötszerként” alkalmazzák, hályogműtétek után pedig azonnal felhelyezik. A legújabb változat, a szilikonkaucsukból készült kontaktlencse összekapcsolja a kemény és a lágy lencse előnyeit: olyan könnyű kezelni és tisztogatni, mint a keményet, és olyan rugalmas. illetve simulékony, mint a lágy. A szilikonkau- csuk kontaktlencse optimális módon biztosítja a szem oxigénellátását (a szilikon- kaucsuk ugyanis átereszti az oxigént). Ezt az anyagot egyébként az űrhajózási technika fedezte fel: igen jól bevált a PoLaris-rakéták bevonataként. Azóta az orvostudományiban, kiváltképp a szervátültetési gyakorlatban is alkalmazzák. Egy hátránya azonban van: víztaszító. Magát a lencsét a szilikonkaucsuk vulkani- zálásával állítják elő üveg- szerszámok között, amelyek a lencse formáját meghatározzák. E művelet után a lencse optikailag már kész, de még víztaszító. E tulajdonság megszüntetése végett belehelyezik egy speciális készülékbe, ahol elektronokkal és oxigénionokkal bombázzák. Ennek eredményeként a lencse nedvesít- hetővé válik. A szilikonkau- csuk-lencse oxigénáteresz- tése mintegy 80 százalékos, miig a közönséges lágy lencséé mindössze nyolc százalékos. A jelenleg használatos gyártmányokat esetenként még le kell venni a szemről, és éjszakára egy speciális folyadékba kell helyezni. De rövidesen elkészül már a szilikonkau- csuk-lencsék állandóan viselhető változata is. Képünkön azt láthatjuk, hogy miként vizsgálják meg az úgynevezett illesztő készülékkel a kontaktlencse majdani viselőjének szemét. Nyugat-Magyarországon, Vas megye keleti felében, a Rába folyó mentén fekszik Sárvár. Nevét valószínűleg arról a földvárról kapta, amelyet honfoglaló őseink a Rába és a Gyöngyös folyók összefolyásánál. védelmi céllal emeltek. Az Árpád'házi királyok alatt a vár neve Castrum Nigru, — Fekete — vár volt. A vár és a szépen restaurált várkastély — XVI. századi későreneszánsz alkotás — kosáríves kapuját Donato Grazioli építette 1589- ben. A vár tornya három- emeletes. a kapu alatt két gót stílusú ülőfülke látható. Az olasz későreneszánsz kedvelt architektúrájának szép magyarországi példája a sárvári várkastély: az ötszögű várban ötszögű a várkastély is, ahogy ezt az olasz reneszánsz építészeti ízlés megkívánta. A híres törökverő nagyúr. Nádasdy Ferenc, a Fekete Bég várkastélyába lépve, vessük első tekintetünket az első emeleti díszterem meny- nyezeti freskójára. A festmény — Hans Rodolf Miller alkotása — Nádasdynak. a híres végvári vitéznek a törökökkel vívott győztes csatáit örökíti meg: Ugyanitt barokk falfestmények kerültek elő a vakolat alól, a festményeket remekbe készült stukkók keretezik. A díszterem oldalfalát idősebb Dorfmeister 1769-ben készült képei díszítik. A torony második emeletének' termeiben a falfestmények szintén Dorfmeister munkái. E várkastély ad otthont a Nádasdy Ferenc Múzeumnak; a kiállítás a vár és a város fejlődését szemlélteti a középkortól napjainkig. Híres a fegyvergyűjteménye, mely három évszázad — XVI-tól a XIX. századig — harci eszközeinek változatos és látványos seregszemléje. A múzeum irodalomtörténeti anyaga a híres magyar vándor poéta és énekes Tinódi Lantos Sebestyén és Sylvester János sárvári működésével kapcsolatos. Sárvár, mely a Nádasdyak alatt a magyarországi reformáció egyik központjává vált, a reformáció egyik nagy magyar hittudósát, a humanista író. bibliafordító Sylvester Jánost is befogadta. Sylvester János Nádas- dv Tamás udvarában tanító volt. Sylvester Erasmus kritikai szövegének figyelembe vételével 1541-ben lefordította a teljes Újszövetséget, melyet Sárvárott nyomtattak ki. Ez volt az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyv. A sárvári nyomdát 1537-ben alapította Nádasdy Tamás. A hajdani Nádasdy-vár e két híres lakójának emlékét a valamikori vásárok helyén telepített pairkban szép emlékmű őrzi. A kisváros nevezetessége a hévizes fürdő 44 °C-os gyógyvize elsősorban mozgásszervi betegségek gyógyítására és utókezelésére ja- vallt. A sárvári arborétum a vár és a Gyöngyös-patak között terül el, 16 holdnyi parkban, kísérleti állomásán erdei fákat nemesítenek. Jelentős értéket képviselnek itt az őshonos fák, a több mint 300 éves mocsári tölgyek, kőrisek, égerfák. a sok egzóta. A parkot 1952- ben természetvédelmi területté nyilvánították. Az arborétumot szoborpark — Németh Mihály sárvári szobrász alkotásai — díszíti. B. J.
