Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. július 19., péntek A XII. századi kottakódextől a népi hangszerekig Két kiállítás a most megnyílt Zenetörténeti Múzeumban A budai Várban, az egykori Erdőd.y-palotában megnyílt az MTA Zenetörténeti Múzeuma. Az Erdődy—Hatvány palota a budavári barokk építészet egyik szép példája; az ingatlan 1750. tájban került gróf Erdődy József birtokába, aki lebontatta a meglevő épületet, s helyébe tágas, mégis meghitt kis palotát építtetett, amelyben egykor Beethoven is vendégeskedett. Mostanra ismét visszanyerte régi szépségét a ház, a belső udvar és a panorámás kert: a belső kiképzés — Németh István Ybl-díjas müve — pedig illően visszafogott és puritán, méltó keretéül szolgál az értékes gyűjteménynek. Először Bartók fogalmazta meg a zenetörténeti múzeum fontosságát Bartók is. Kodály is hangsúlyozta, hogv a zenei alkotómunka es a zenetudomány művelésével azonos fontosságú feladat a zene népszerűsítése. a zenei ismeretek terjesztése. Bartók és Kodály megállapításai óta hazánk zenei nagyhatalommá küzdötte fel magát. Bár az országos gyűjtőkörű zenetörténeti múzeum már 1969- ben megkapta a hivatalos működési engedélyt, mindeddig nem volt tényleges zenetörténeti múzeumunk. Hiszen a nem-publikus anyaggyűjtés — helyesebben a csak verbálisán publikálható ismeretek — csupán szűkebb kör részére jelenthetnek ismeretszerzési lehetőséget. Semmiféle muzeális tevékenység nem nél. külözheti a szoros közönségkapcsolatot. Az újonnan átadott múzeum első eseménye egy állandó és egy időszakos tárlat megrendezése. Az ünnepélyes megnyitón Kertész Lajos szólaltatott meg Liszt-műveket egv Bereg- szászy-zcngorán. Ki volt Beregszászy Lajos? Aki e nevet sosem hallotta, az is átfogó képet nyerhet személyéről, jelentőségéről e tárlaton. Az 1817-ben Békésen születeti Beregszászy a zongorakészitést Temesváron. Pesten, Hamburgban. Londonban és Bécsben tanulta: sokoldalú tevékenységet fejtett ki a magyarországi hangszergyártás fejlődése érdekében. A tárlaton olajportréja látható, s egykorú újságcikkek. A Zenészeti Lapok 1867. február 24-i címlapjának cikke Beregszászy Párizsi Világkiállításon aratott sikeréről számol be. 1846—79-ig tartó pesti működése idején három nagy jelentőségű találmánya volt; egyik szabadalmát ..System Beregszá- szy”-ként megvásárolta a világhírű Bösendorfer cég is. A Beregszászy készítette zongorát, a hangszergyártó- és fejlesztő életének. tevékenységének mozzanatait. Egy Beregszászy zongora (MTl-fotó — KS) s a másik, nem kevésbé döntő munkásságú hangszergyártó, Sekunda Vencel József ténykedését is láthatjuk a tárlaton. Múze- üm körút — Magyar utca sarkán levő egykori gyárát láthatjuk metszeten, egy árjegyzéket a gyárából, saját kezű eladási levelét, s egyéb dokumentumokat. A múzeum állandó tárlatának címe: A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon. Látni az állandó kiállításon korabeli hangszereket, különlegesen artisztikus. nemes darabokat; közismert és nagyközönség által mpst először megtekinthető festményeket. színes metszeteket. amelyek zenélő alakokat. a muzsikálás szokásainak alakulását örökítették meg. Egy tárlóban osztrák —magyar katonakarmester öltözéke tetőtől talpig, eredetiben. Külön teremben a magyar népi hangszerek. Jó részük ismerős. hála a tömeg- komífiunikált népzenetörténeti előadásoknak — és a hagyományébresztő muzsikusoknak, együtteseknek. A magyar zenetörténet-kutatás napjainkban 130 teljes zenei kódexet. 800 hang- jegyes töredéket, és 65 kottás bejegyzést ismer. Az időszakos kiállítás a magyar középkorból származó hetven eredeti kottakódex-tö- redéket tesz közszemlére. Lenyűgöző és gyönyörűséges a szerzetesek leírta, kvadrátformájú ko'ttajel- zés, a magyarországi hang- jegvírás kezdeteitől (a XII. század elejétől) a XV. századig használatos rögzítési mód. A Hilton és az Amerigo Tot Galéria szomszédságában megnyílt intézmény újabb kulturális vonzóerő a bel- és külföldi érdeklődők számára. Péreli Gabriella n mm Asperján György ; in III 3. A sofőr kiteszi az indexet, lassít, és szabályosan lehúzódik az út szélére. Máskor csak felszólításra állítja le a motort most azonnal és előre köszön. — Jó estét — fogadja az üdvözlést a rendőr. — Ellenőrzés. Hova ilyen későn? — Haza tartunk —* válaszol a sofőr. Papírjaival együtt előzékenyen lemászik a fülkéből. — Add rá a gyújtást, hogy lássunk is valamit — szól vissza társának. A papírokat a rendőr rendben találja. — Visznek valamit? — kérdezi— Üresen gördülünk — válaszol a sofőr. A szive erősen ver. „Csak ezt megússzam r — gondolja. — A társa? — int a másik férfi felé a rendőr. — Igen. Feri. add ide a papírjaidat! — Nem szükséges. Mehetnek! Sokáig szótlanok. — Ezt megúsztuk — szólal meg a sofőr. Feri hallgat, aztán elszánja magát: — Le kellene fordulni az egyik dűlőútra. és lelökni ezeket... — Ne vigyem rögtön vissza a temetőbe?! — kérdezi agresszíven a sofőr. Feri nem válaszol. A rádióban éjféli híreket mondanak : terrorcselekmények, gyilkosságok, politikai praktikák. béketüntetések. éhezés, árvíz és az őszi betakarítási nehézségek taglalása. Csak a hírek után szólal meg ismét Feri : — Nekem a pénzből nem kell. — Megdolgoztál érte! — nyugtatja a sofőr. — Állj meg! — Mi bajod van? — Vizelnem kell. A kocsi végéhez megy Dolgavégezle után feláll a kerékre, és benéz a platóra. A szél elhúzta a fehér sírkőről a ponyvát. ..Drágám” — olvassa a felírást. Lelép a kerékről, fejét nekin.yomja a kocsi oldaldeszkájának. Ügy érzi, valami jóvátehetetlent követtek el. olyasmit. ami után már soha többé nem lehetnek tisztességes emberek. — Mi van. jössz már? — türelmetlenkedik a társa. Feri a rossz érzés után arra gondol, hogy a sírkőért kapott lóvéval együtt lesz a pénz a színes tévére. és mennyire fog örülni a kislánya. az ő drágája. Annak meg, szegénynek, már úgyis mindegy! Kicsit megvigasztalja ez a mindent eligazítani látszó gondolat. Kullogva indul el. hogy visszaszálljon a kocsiba. (Vége) Régi fürdőzések Egerben A korai középkorban az európai városi fürdőkultúra hatására Egerben és a mezővárosokban, így Pász- tón feltehetően már a XIII., XIV. században egy viszonylag szolid fürdőkultúra kezd kialakulni. A bencés rend a fürdőkultúra terjesztését sokoldalúan igyekezett felkarolni, ahol ők megjelentek, ott épültek a . mesterséges fürdők is. Segítségükkel és hatásukra az egri püspökségben épített kolostorokban mindenütt fürdőszobákat építettek. Az egri püspöki palotában a régészeti feltárások során megtaláltak egy vízlefolyót. amely feltevések szerint a fürdőépületből vezette le a használt vizet. Szintén a szerzetes rendek építőkedvének az eredménye a nyilvános fürdők többsége is. Az első írásos emlék, amely az egri fürdőépületet említi, 1448-ból származik. Ez a fürdő a Segedelemvölgyi karthausiak birtokában volt. 1495-ben már az egri püspök javíttatta a tetőzetét. II. Rákóczi Ferenc is kedvelte Amikor 1596-ba,n egv dicsőséges harcokkal teli XVI. század végén török félholdas lobogó került az egri vár tornyára. az egri és hevesi fürdőkultúra minőségi változáson ment keresztül. Egyrészt a mezővárosok fürdői tönkrementek, míg a hódoltsági székhelyeken. így Egerben és1 Hatvanban, gazdag fürdőkultúra bontakozott ki. Amíg a XV. században az egri fürdőépületről alig van néhány szórványada- tunk. addig a világhíres török utazó, Evlia Cselebi Egerben már három fürdőt ismert „Három Hévíz fürdője van: az egyik a férfiak. a másik az asszonyok, a harmadik az állatok részére”. A török hódoltság után a virágzó török fürdőkultúra lehanyatlott. de a fürdők egy részét továbbra is használták. Így az 1695. évi Fe- nesy-féle szerződésben a püspök a volt török fürdőt magának kötötte ki. de a szabad ég alatti hévíz díjmentes használatát megengedte a városnak melyet a szegényebb egri lakosok nemcsak fürdésre hanem mosásra és marhaúsztatásra is használtak. Maga II. Rákóczi Ferenc is többször felkereste az egri fürdőt. Így érkezett Egerbe 1710. április 4-én. néhány napi fürdőzésre. Az úszás elterjedését és népszerűsítését elősegítette az uszodák létrehozása. Az „ első magyarországi uszodát Pesten. 1817-ben létesítették a Dunán. Megyénkben csak 1856-ban építik meg Egerben az első szabadtéri uszodát. Ezt Bartakovics. egri főpap kezdeményezésére építették fel a Csillag csárda udvarán azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a katonák. polgárok kulturáltabb fürdését, a fejlődő iskolavárosban a tanulók úszástanítását. Az 1856-ban megnyitott uszoda ugrásszerű fejlődést hozott az úszástanításban és az úszáskultúra fejlődésében. Az egri polgárságnál íratlan törvénnyé vált. hogy 7—8 éves korában gyermeküket elvitték az uszodába, hogy megtanítsák úszni. Láthatáron a strand A két világháború közötti időszakban az egri fürdőéletben is gyors változások történtek. A 20-as években megnyitották a női uszodát, maid nemsokára felmerült a már idegenforgalmi célokat szolgáló strand létrehozásának a gondolata is. Először azonban az egri úszósport büszkesége épült meg és lett átadva az 50 nies versenyuszoda. 1925-ben. az akkor már Európa-szerte híressé vált úszók részére. Az egri strand létrehozása már nem ment ilyen köny. nyen. Vihart kavart a strand létrehozásának a gondolata, amely miatt a városi polgárság haladó erői és a konzervatív egyházi vezetők csaptak össze. Végül is a strandpártiak győztek, és hosszú harc után 1933-ban megnyílhatott. Ezentúl kulturált körülmények között törődhettek. és persze, az eddigieknél jóval kényelmesebben férfiak, nők és gyermekek. Varga László A szökőkutak városa - Szeged Szegeden a városkép kialakításánál nagy gondot fordítanak az esztétikai összhang megteremtése mellett arra is, hogy a dolgozó ember minél kellemesebben pihenjen. Ezért a legtöbb téren szökőkutakat is építettek, illetve építenek a jövőben is, hogy a városi ember a kőrengetegben is közelebb kerüljön a természethez. Képünkön: Széchenyi tér városi tanács előtti szökőkút (MTl-fotó; Stekovics János — KS) A kiállítás részlete
