Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 17., szerda S. A középiskolai tananyag rendszerezése — Egyben nevelési gyakorlat is Hasznos előkészítő Egerben Országszerte, és így az Egri Ho Sí Minh Tanárkép­ző Főiskolán is, sorrendben a 12. felvételi előkészítő — közismert nevén FEB — tá­bort rendezték meg az idén. A megyeszékhelyen a 74 leendő negyedikes középis­kolással 18 főiskolai tanár és több mint 10 diáktanár foglalkozott. Néhány diák­kal a kéthetes kurzus utol­só napján találkoztunk, és legelőször arra voltunk kí­váncsiak, hogy hasznosnak ítélték-e az Egerben eltöl­tött időt. — Véleményem szerint — mondja a tiszafüredi Toldi Ildikó — a legjobb alkalom volt arra. hogy a suliban tanultakat átismételjük, pó­toljuk a hiányosságokat, rendszerezzük a tananyagot. — Nem beszélve arról — folytatja a Győrből érke­zett Töreki Attila —, hogy a nyáron egyébként nem vennénk a kezünkbe köny­vet. Így legalább kevesebbet felejtettünk, folyamatos maradt a tanulás. Azt is elmondták. hogy napjában 7—8 órát frissí­tették tudásukat, délelőttön­ként előadásokra, ebéd után szemináriumokra jártaik. — Valahogy teljesen más légkör uralkodott a termek­ben — így a hatvani Pá­linkás József. Először egy kicsit szokatlan volt. hogy a tanárok magáztak ben­nünket. hiszen mi a közvet­lenebb hangú, tegezéshez vagyunk, szokva. Ez, ha nem is annyira rideggé, mint in­kább komollyá, felnőttessé változtatta az órákat. Néha már úgy éreztük magunkat, mintha főiskolások len­nénk. — Én a földrajzos cso­portba tartoztam — veszi át a szót Szabó Zsuzsa, aki Komlón lakik. — Hihetet­len, mennyi energiát fek­tettek a tanszék tanárai az előadásokba. Szinte minden alkalommal diaképekkel, falra vetíthető ábrákkal, fil­mekkel. kőzetgyűjteménnyel illusztráltak, tették érthe­tőbbé, szemléletesebbé mon­dandójukat. Kiderült még. hogy a ta­nuláson kívül másra is fu­tott idejükből. Szerveztek nekik szilvásváradi, demjé- ni kirándulást, egri város­nézést és orgonahangver­seny-látogatást a bazilikába. Az esti órák pedig a barát- kozásé, az ismerkedésé vol­tak. A diáktanárok újságol­ták. hogy a srácok vetélke­dőt rendeztek nekik, ahol még az orosz tudásukat is próbára tették a sok mó­kás feladat mellett. S, hogy mit jelentett ez a röpke két hét a főiskolai hallgatóknak? — Játszva tanítottunk és tanultunk — fejti ki a ne­gyedéves Kranczicki Ange­lika. Olyan volt, mint a gya­korló iskola, tanítványok között éltünk, felmérhettük, hogyan tudunk reagálni a gyakorlatban előforduló ok­tatói-nevelői problémákra. Úgy hiszem, aki megtalálta a hangot a középiskolások­kal, annak könnyebb dolga lesz majd az általánosban is. — A kötetlen beszélgeté­sek során mire terelődött leginkább a szó? — A kérdések zöme a fel­vételit érintette — válaszol­ja Nagy Ágnes. Mi igyekez­tünk teljes képet festeni, a szemináriumokon főként a felvételi anyagon rágtuk át magunkat. Emellett ér­dekelte őket a főiskolások élete, a kollokviumok, szi­gorlatok menete. S, hogy a FEB-esek kö­zül általában hányán nyer­nek felvételt? Dr. Vadon Lehel az egri főiskolai FEB elnöke: — Ott kezdeném. hogy évente 1000—1200 FEB-leve- lezővei indulunk. Elég nagy a lemorzsolódás, kb. 800-an maradnak, és ebből is csak mintegy 200-&n adják be az egri főiskolára a jelent­kezési lapot. Az arány nem rossz, 50—60 százalékuk si­keres felvételi vizsgát tesz. — A diáktanárok hogyan verbuválódnak? — Szinte spontán, a régi FEB-esekből. Többségük 3 évig segíti munkánkat be­csülettel. teljes odaadással. Idén azt is elértük, hogy a táborban eltöltött idő egy­ben nevelési gyakorlatnak is ímeglféletjen. A nyári és a tavaszi FEB- táborOkban azok vehetnek részt, akik az év folyamán rendszeresen, és eredménye­sen oldják meg. küldik visz- sza a főiskolának a feladat­lapokat. Érdemes tehát ko­molyan venni a felkínált le­hetőséget, a levelezést, mert már az is egyfajta pluszt jelent, nem beszélve a tá­borokról. A felvételin vedig jól jön az igy szerzett tu­dás ... (budai) Hevesi tábor, orosz nyelven „ Kok ti érzed szibjá?” Madárfüttyel dús lombú fák. gyönyörű virágsorok, kis kerti ösvények ... s kö­zöttük pavilonok, amelyek bejáratán s a főépület ajta­ján is mindenütt orosz nyelvű feliratok. Egyik a napi programot hirdeti. a másik sportversenyre hív, a harmadik az esti műsort ismerteti. A hangosbemon­dó pedig a Süssön mindig a nap című közismert dalt kezdi recsegni éppen, persze, mert szünet kezdődik az MSZBT Gorkij Nyelviskolá­ba idegen nyelvi táborában Hevesen, a mezőgazdasági továbbképző kollégiumában. — Még csak negyedik nap­ja érkeztünk — mondja Za­jok Etelka tanárnő, az itte­niek parancsnoka. — de már gördülékenyen folyik a munka. Segít a gyors „be- lerázódásba” az is. hogv az öt évvel ezelőtt meghirde­tett kéthetes táborprogra­mot immár harmadszor rendezzük ezen a helyszí­nen. Nagyon jó feltételek mellett, igen sok helvi tá­mogatással. Segít az is. hogy kipróbált munkatársak, egykori és jelenlegi tanít­ványok. kollégák vesznek körül, s talán az a táboroz­tatási gyakorlat is a hasz­nomra van. amelyet én ti­zenhét esztendő során sze­reztem. Most ötödik-hatodi­kosokkal foglalkozunk. A résztvevők Nögrádból. Pest és persze. Heves megyéből érkeztek; elsősorban Verpe- létről. Gyöngyösről Eger­ből. Bélapátfalváról. Ven­dégeink — húszán — orosz gyerekek, akik komolyan veszik feladatukat, oktat­ják a mieinket. Fél tizenegy van. Eddig a nyolcvan kisdiák szókincs­fejlesztő órán vett részt a pedagógusok irányításával. A oihenő után hármas, né­gyes. ötös csoportokban, egy-egv orosz pajtás veze­tésével gyakorolják majd a reggel tanultakat. S köz­ben ... lássuk csak. milyen itt a „szünet”. A Békéről elnevezett csa­pat tagjai két emeletes ágyon kucorognak heten egy apró szőkeség körül. — Ö Léna — harsogják egyszerre kérdésemre, s készséggel vállalkoznak a közvetítésre. — Kak ti érzed szibjá? — hallom valahonnan fönt­ről. majd rögtön korrigál­va is. Zaják Etelka mosolyog és később elmagyarázza. — Nem fontos, hogy egy- egv szó most még nem ug­rik be. A lényeg az. hogy az itt tanulók életre szóló motivációt kapnak a nyel­vek szeretetéhez. Saját bő­rükön tapasztalják, miért fontos elsajátításuk. Hisz tessék! Hívom labdázni, és nem érti ;.. Vagyis ... — Próbálunk mutogatni, aztán ő elmondja helyesen oroszul — lelkesednek me­gint fülhasogatóan a lá­nyok. — Többek közt Zörög Anikó. Nagy-György Mónika, Nemes Ágnes Gyöngyösről. Bágyi Elza, Endrész Her­mina Vámosgyörkről. Az utóbbiak immár másodszor vannak itt. Ennek megfele­lően jobban eligazodnak. — Léna tízéves. Van egy bátyja. Ruszlán. Ö tizenkét esztendős. Mind a ketten szeretnek tollasozni, meg labdázni. Léna nagyon csen­des. és vidám. De azért szi­gorúan kikérdezi a leckén­ket. Az ifjú tanító hölgyről a többit már a szakemberek segítségével tudom meg. Egy barátnője lelkesítette föl e kéthetes útra. egy olyan kislány, aki már tavaly volt itt. Tapasztalhatta, hogy nem­csak oktatni kell. de me­hetnek strandolni, órákon át énekelhetnek. játszhatnak, s viszik őket városnézésre meg Jászberénybe kirándul­ni. Ott az állatkert. a mú­zeum.. a gyár megannyi ér­dekes látnivaló. És mennyi 'levelező pajtást lehet sze­rezni ... — Egész nap együtt van­nak — összegzi a pedagó­gus még egyszer a haszno­kat. — Rendkívüli módon fejlődik hallás utáni meg­értési készségük, szókincsük, s ami nem közömbös, jól megtanulnak kérdéseket fel­tenni — ez az orosz egyik legnehezebb területe. Gyak­ran még a főiskolásaim is vesződnek vele. Zaják Etelka elárulja azt is. hogy személy szerint még egy célja van. Kipróbál- tatja a gyerekekkel azt a tankönyvet, melyet speciá­lisan hasonló kurzusok részt­vevői számára írt. A ta­pasztalatok alapján így majd méR egyszer korri­gálhat, mielőtt nyomdába kerül a segédanyag. Míg beszélgetünk, egyre többen szivárognak körénk. Megjön Ruszlán. s barátja, a kilencéves Oleg is, aki bizonygatja, a lányokkal jó­val könnlyebb foglalkozni... Mivel a „trojkák” és a „csitvjorkák” tagjai igyek­szenek tolmácsolni. kicsit lassan, de annál több kaca­gás közben tudom meg a legalapvetőbbeket;nagyon fi­nom a koszt. a konyhán mindig van valamilyen édes meglepetés. És rengeteget lehet játszani. Egyszóval: csuda jó itt... ! n — zs „Elrabolták” a csapatvezetőt is ... Rendhagyó bolgár nap Felsötárkány- ban (Tudósitónktól:) Amikor hírét vettem, hogy bolgár úttörők kéthetes cse­relátogatáson tartózkodnak Felsőtárkányban, nyomban felkerestem a tábort. Azt reméltem, hogy vidám paj­tásokkal találkozom, akik boldogan mesélnek majd it­teni élményeikről, felele­venítik otthonuk. Targoviste úttörőéletét. Megérkezésem­kor azonban szokatlan kép fogadott. Rosszkedvűek vol­tak, a könnyeikkel küszköd­tek. Tanáraik — Marija Sztyefanova Zlatilova, Gálja Gajkova Goranova. Jemilján VlagyirOv Pejov — is csa­lódottan beszéltek arról, ami történt. A küldöttség vezetője, Todorka Dobreva Kirova elkeseredetten ál­lapította meg. hogy a tábor el van zárva a külvilágtól: megszakadt az áramszolgál­tatás. A vendégektől azt is meg­tudtam. hogy aznap „elrabol­ták” a csapatvezetőjüket a táborból. Ördög járt a vaká­ciózó gyerekek paradicso­mában,? Maja Dimova talpig feketében. Gyászolja a gye. rekeit... Ne csigázzuk tovább az olvasó érdeklődését. Felső­tárkányban július egyik napján délután valóban meghibásodott a villamosve. zeték. Ez egy ideig elrontot­ta a gyerekek játékát. Bol­gár napot tartottak, a targo- visteiek szerették volna megmutatni, hogy mit tud­nak. Csak később, az esti órákban gyulladtak kj a tá­bor fényei. Ekkor újra tán­colhattak és dalolhattak a magyar pajtásokkal. A bá­tor partizánok egyébként nemcsak Gálját rabolták el. de túszul ejtették Győri Petronellát is, a megyei út­törőszövetség politikai munkatársát. Miért öltözött feketébe Maja Dimova? Ezt csak akkor értjük meg, ha most már hitelesen is vé­gigkövetjük a nap króniká­ját. — Délelőtt kitünően érez­tük magunkat — sorolják a bolgárok. — Megtanultunk egy kedves magyar dalt, az ittenieknek pedig bemutat­tuk a mi népi táncunkat. A focimeccs eredményének különösen örültünk. mert otthonában fektettük kéfcvál- ra ellenfeleinket. Aztán „jött” az áramszünet... Délután a hagyományok­nak megfelelően, frissen sü­tött kenyérrel és sóval akar­ták köszönteni a magyaro­kat. De hiába igyekeztek az alkalmi pékek, az üzemza­var miatt a cipó nem ké­szülhetett el. Az ünnepélyes jelentéstételt követően a vendégek Dimitrovról éne­keltek — hangjukat azon­ban nem kísérhette zene. Ugye. nem ok nélkül szi­pogtak? — Országunkban minden­ki tudja, hogy az észak-bul­gáriai Jasztrovinóban a második világháborúban tizenegy ártatlan felnőttet és hat gyereket öltek meg a fasiszták. Egy 8 éves kis­fiú a kivégzés előtt odasza­ladt a németekhez és így kiáltott fel: „Ne lőjetek, mi jók vag!yunk!” A polgári la­kosságon elkövetett bosszú­ra azért került sor. mert a falubeliek segítettek a fel­szabadítóknak — mondja a gyerekeit gyászoló édesanya szerepében Maja Dimova XI. osztályos tanuló. A tábor nyári előadójá­ban később kiállításon is­merkedhettünk meg a test­vérváros múltjával és jele­nével. az ország nevezetes­ségeivel. szokásaival. Az út­törő egyenruhába öltöztetett bolgár babákat a targovis- tei gyerekek készítették. Légy mindig tettre kész! — így hangzik az a jelszó, amit a bolgárok nagyon ko­molyan vesznek. A mieink a felsőtárkányj úttörőtábor nevével felelnek nekik: Kéz a kézben. Mika István VIT-dosszié 12 kép—12 találkozó i 1955 — VARSÓ. A német fasiszták által a földdel egyen­lővé tett lengyel főváros építéséből a VIT-kUldöttek is ki­vették részüket. A találkozó egyik jelképévé vált a város központjában lévő Tudomány és Kultúra Palotája, ahol * kulturális rendezvények zöme zajlott •957 — MOSZKVA. A VIT-történelem legnagyobb feszti, válja, amelyen 131 ország 34 ezer delegátusa vett részt. A béke és barátság jegyében rendezett fesztivál magyar küldötteit felkereste Kádár János. 1959 — BECS. Az első VIT, amelyet nem szocialista or. szágban tartottak. A nyugati ellenpropaganda ellenére 18 ezer fiatal érkezett a Práterben zajló rendezvényekre, hogy kifejezze békeváryát: ezt jelképezi képűnk is 1962 HELSINKI. Északi rokonaink nagy vendégszere­tettel várták a 137 országból érkezett 16 ezer fiatalt. A tesz tivál díszvendégei között volt Jurtj Gagarin, a világ első űrhajósa.

Next

/
Thumbnails
Contents