Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 16., kedd 5. Tárogatószó a Márvány-tenger partján „Fejedelmi fogadtatás Rodostóban >> Bemutatjuk... ..a Petőfi Irodalmi Múzeumot Petőfi Sándor A helysét kalapácsa című hős­költeményé­nek első ki. adása a múzeum gyűjtemé. nyéből (KS-rep. rodukció) HfttfStOKAUWcja lliiskőiteiiiriiv .isp«*/# ■ Ha rosszmájúak lennének a vendégszeretetükről hí. rés törökök, akkor az elmúlt napokban bizonyára azt gondolták volna, hogy a nagy magyar vendégjárás törlesztés Mohácsért... Nemcsak a magyar mi- n iszterelnö k-helyettes látó. gatott el Törökországba, ha. nem a török rádió és tele­vízió meghívására a Gyu­lai Kőrös Táncegyüttes is részt vett — több más Or­szág fiataljaival együtt — minden évben megrendezés­re kerülő Atatürki Tavasz- ünnepen. Ankarai fellépésükkor a tizenévesek csoportjait fo­gadta Kenan Evren köztár­sasági elnök. Nekünk, magyaroknak mégis akkor dobbant a legnagyobbat a szivünk, amikor a főváros és Isztam. bul után, Rákóczi Ferenc egykori török lakhelyén Te- kirdagban is pódiumra lép­tek a Békés megyeiek. Tur­néjuk során mindenhol me­leg, igazi baráti szeretet fo. gadta ifjainkat. de a leg- meghittebb fogadtatásban mégis Sárospatak testvérvá­rosában volt részük. Helybé­li. ünnepkor használt hang­szerek — davul és zurnai — hangjai harsantak, ami­kor a busz a néhai magyar bujdosók mai utódjaival Ro­dostó főterére érkezett. A csoportot Dr. Mahmud Csugliyurt polgármester, és Erdogan Erken a török- magyar baráti társaság el­nöke fogadta, akik elkalau­zolták vendégeiket a hely­béliek ©lőtt is nagy becs­ben levő „fejedelmi emlék­házhoz”, amely a magyar utcáiban található. A 250. év­forduló. no meg a látogatás A közelmúltban Isztam­bulban rendezte soros ülé­sét a Török Arab Kapcsola­tok Fejlesztési Bizottsága. A tanácskozáson más egye­bek mellett érintették az oszmán ház levéltárának és az oszmán kori kutatásoknak a helyzetét is. Az utóbbi témáiban, igaz mi nem vagyunk ugyan mos Ilimnek —, de igen ko­molyan érintve vagyunk. Emlékeztetőnek elég. ha csők annyit mondunk, hogy a múlt század végén és szá­zadunk elején hány kiváló, nemzetközileg is elismert magyar tuikolőgus próbál­ta rendszerezni, kutatható­vá tenni a kaotikus állapot­ban lévő szultáni gyűjtemé­nyeket. Dr. Karácson Imre, bencés szerzetes nyitotta a honi kutatók sorát, őt az oszmán-paleográfia mind máig halhatatlan szakértője, Dr. Fekete Lajos követte. Az ő általuk megkezdett fel­tárást folytatta dr. Fehér Géza és dr. Káldy Nagy Gyula. Sokat köszönhet a magyar kutatóknak az egész tudo­mányos világ, ök hívták fel elsők között a közérdeklő­dés figyelmét a török def­terdárok — adószedők — összeírásaiban rejlő becses gazdaságtörténeti adatok­alkalmából is Szatmári Sán­dor és Barkócz Sándor az együttes nevében emlékkő, szorút helyezett el az épü­let falán. Ezt követően is­mét felcsendültek a leg­ismertebb kuruc kesergők dallamai a Márvány-tenger partján. Azzal a különbség, gél. hogy most, Mikes Kele­men szavaival élve, aligha voltak egyedül „bújdosink”, hiszen fiatalokból álló népes küldöttség kísérte fellépésük színhelyére csinos leányain­kat. fiainkat. A bemutatott táncok közül a legnagyobb sikert a Székely verbunk és a Kalocsai Táncok aratták. A műsor végén immár együtt ültek le teázni a he­lyi középiskola ebédlőjében török és magyar gyermekek. S hogy igazán felejthetetlen legyen a rodostói kiruccanás, a Márvány-tenger partján álló vidámpark — a polgár­mester és a török—magyar baráti társaság tisztségvi­selőinek a jóvoltából — az­nap délután egv óra hosz- szára csak a magyaroké volt. Így aztán nem csoda, ami­kor búcsúzásra került sor, ki-kibuggyant az érzéke­nyebb leányok szeméből a könny, ám lehet, hogy ebben a fekete szemű török fiúk­nak is része volt... A hivatalos program vé­geztével dr. Mahmud Csag- liyurt polgármester arról szólt, hogy idén ősszel, a Nemzeti Függetlenség ün­nepén örömmel vendégül .látnák a gyöngyösi Vidrócz- ,toi táncegyüttest. A Heves megyei csoport már ismert Törökországban, hisz né­hány évvel korábban már jártak itt, de műsorukat szívesen megnéznék még egyszer Tekirdagban is. ra. S emellett számos dip- lomáciartörténeti Oklevelet is közzétettek. Ügy tűnik, most az arab kutatók is szeretnének kö­zelebbi kapcsolatba kerülni távolabbi és jelenkori múltukkal. A közös eszmecserén fel­szólalt Vahit Halejoglu. tö­rök külügyminiszter is. El­mondotta, hogy a közel­múltban tett külföldi láto­gatásai során mindenhol szorgalmazták az oszmán ház levéltárainak minél előbbi közkinccsé tételét. Am. sajnos, pillanat­nyilag a rendkívül komoly mennyiségű anyag — mint­egy 150 millió iratfolyómé- ter — több helyen, szét­szórva lelhető fel. A Török Arab Kapcsola­tok Fejlesztési Bizottságá­nak szervező elnöke Ismail Soysal a szimpózium végén, összegzésként a következők­ről számolt be: A megbe­szélések végeztével egy 5— 10 tagból álló félhivatalos vizsgáló bizottságot alakíta­nak, amelyik 10 nap alatt felméri Isztambulban a le­véltárak állapotát, s jelen­tését elküldi Ankarába, a belügy- és külügy-, vala­mint a kulturális miniszté­riumokba Országos hatáskörű mú­zeum. a magyar irodalomé. Irodalmi emlékeket (kézira­tokat, könyveket, portrékat, személyi tárgyakat, úgyszól­ván az írók életével kapcso­latos. mindenféle relikviákat, újabban irodalomtörténeti ér­tékű hangfelvételeket) gyűjt, őriz. ezeket tudományosan feldolgozza és széles körben ismerteti meg. Közművelő­dési tevékenysége is számot­tevő. Irányítja az országos múzeumi hálózat keretében folytatott irodalmi-muzeoló- giai munkát. Budapesten, a központi kiállításon kívül még négy emlékszobája — múzeuma — van, de felügye­letet gyakorol azon irodalmi emlékhelyek fölött is, ame­lyek többsége az írók szülő­házában, egykori lakóhelyén található, s a területileg il­letékes megyei múzeum ke­retében működik. A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapest belvárosában, a Károlyi ut­cában (a 16. szám alatt), a klasszicista stílusban átépí­tett és kibővített barokk Ká­rolyi-palotában foglal helyet. Falai közt egykor megfor­dult Mária Terézia. 1849 ja­nuárjában itt fogták el az első magyar miniszterelnö­köt. Batthyány Lajost, egy időre itt rendezkedett be Haynau. Itt született az el­ső magyar köztársasági el­nök, Károlyi Mihály, özve­gye. Andrássy Katinka itt szállt meg haláláig, a szá­mára fenntartott részben. Ám a múzeum története más szálon indult el. A Pe­tőfi Társaság az 1904-ben el­hunyt Jókai Mór Bajza ut­cai házában, 1909-ben helyez­te el Petőfi életének össze­gyűjtött és óvott dokumen­tumait, s egyúttal Jókai iro­dalmi hagyatékának egy ré­szét is gondjaiba vette. A felszabadulás után, a Petőfi Társaság megszűntével, a Budapesti Történeti Múzeum vigyázta az anyagot, s mun­katársai többek között Jó­zsef Attila-kéziratokkal, -re­likviákkal, más. modem irók műveivel, leveleivel, doku­mentumaival gazdagították a gyűjteményt. 1954-ben ala­kult meg a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely 1957 óta a Károlyi-palotában szolgálja a kultúra ügyét. — A gyűjtőmunka az, ami egy múzeumot múzeummá tesz — vallja Botka Ferenc főigazgató. — Feladatunk te­hát gyűjteni, válogatni és bemutatni. De nem csak a látványos formákon át tar­tunk kapcsolatot a valóság­gal. Munkánkat úgy foglal­hatom össze, hogy kiállítá­sokat rendezünk, tudomá­nyos kutatómunkát folyta­tunk. természetesen rendel­kezésére állunk a különféle közművelődési és oktatási fórumoknak, könyvkiadók­nak. tömegtájékoztatási szer­veknek, dokumentációs szol­gáltatásokat nyújtunk. Tár­latvezetéseket, irodalmi-zenei műsorokat, klubfoglalkozáso­kat rendezünk. Külföldi kap­csolatokat ápolunk. Állandó együttműködésben vagyunk külföldi testvérintézménye­inkkel, a moszkvai, a berlini, a martini (túrócszentmárto- ni). a prágai, a szófiai, a varsói, a weimari és a zág­rábi irodalmi múzeummal. No és. nem utolsósorban, ki­adványokat jelentetünk meg. Sok vonatkozásban ezek ta­lán még többre is becsű len- dők. mint egy-egy kiállítás, hiszen az írott anyag még hosszú évtizedek múltán is megfogható segítséget nyújt olvasójának. Ilyen népszerű például Kézirattár című so­rozatunk, amelyben a mú­zeum legértékesebb kézira­tainak hasonmás kiadását jelentetjük meg, a kézirat keletkezéséről szóló tanul­mány és gazdag dokumen­tum-, illetve képanyag kísé­retében, Eddig többek között Ady, Kossuth, Petőfi. Krú­dy, Móricz, Szabó Lőrinc, Jó­zsef Attila egy-egy írását ad­tuk ki az Európa Könyv­kiadóval közösen. Most ké­szült el Eötvös József Des- sewffy Józsefhez írott levelé­nek kiadása. Irodalmi Mú­zeum sorozatunk érdekes da­rabja lesz a Kosztolányi szü­letésének századik évforduló­jára ez évben megjelenő Kosztolányi-napló, amelyet az tesz lehetővé, hogy gyors­írással készült naplójegyze­teit megfejtették. Emlékeze­tes megjelenések ebből a so­rozatból például Babits Mi­hály és Szilasi Vilmos leve­lezése, Mácza Jánosnak ad­dig csak orosz nyelven ol­vasható tanulmányai, iroda­lomtörténeti viták a Nyugat­ról, a Korunkról, emlékezé­sek Kassákról, Szabó Lőrtnc- röl. Nemsokára megjelentetjük Móricz Zsigmond és húga. Móricz Ida levelezését. Bib­liográfiai füzeteinkben — ezek most az Est-lapok anyagának gyűjteményével a negyvenkettedik kiadvány­nál tartanak — nemzeti kin­cseink valóságos rejtett tár­házát nyitottuk meg. Van egy születőben levő soroza­tunk is. amelyhez nagy re­ményeket fűzünk, ez a Re- likviatár lesz, amelynek az a célja, hogy íróink, költő­ink személyes tárgyait fény­képekkel, könyvekben mu­tassuk be, s ezek hazánk leg­távolabbi tájain, kis telepü­léseken is felhasználhatók legyenek, például az iskolai oktatásban. Múzeumunk az egyetlen, amely írók szemé­lyes tárgyait gyűjti, de mint mondtam, be is akarjuk mu- tani mindazt, amihez hozzá­jutunk ajándékozás vagy vá­sárlás útján. Idén megjelenik eme vállalkozásunk két ér­dekes kiadványa: Ady, illet­ve Petőfi relikviái. — Beszélnünk kell hang­tárunkról is. amely mintegy kétszázezer méter magnófel­vételen írói vallomásokat, em­lékezéseket őriz. Képzőművé­szeti tárunk figyelme kiter­jed az íróportrékra, de az esetleg festő, rajzoló írók vagy költők önarcképeire is. +• k >* Megnéztem a tavaly októ­ber óta nyitva tartó. „Petőfi és kora 1823—1849’’ cimű. koncepciózusán rendezett ki­állítást. amely nagy költőnk személyét a reformkor szel­lemi mozgalmának összefüg­géseibe ágyazva mutatja be. s igazolja azt a mitizálással vitatkozó koncepciót is, hogy „sem irdalmi vonatkozásban, sem pedig társadalmi érte­lemben nem érkezett, nem érkezhetett a semmiből”. Ér­velő rendezés ez, bemutatja a művelt, a világirodalmi ese­ményekkel táplálkozó költő­forradalmárt. Sokszínű, hatá­sos a kiállítás. Több sze­mélyes használati tárggyal találkozunk. Petőfi utazólá­dájától pipájáig, vagy pél­dául Júlia terhesmama-ru- hájától addig a bizonyos székig, amelyik Orlai Pét- rich Soma egyik festményé­ről ismerős. Jó a Petőfi-kor fővárosának bemutatása is. Ez idő szerint még Jókai- kiállítás, az eredetivel egye­zően berendezett Déry-szoba, Móricz-kiállítás, rendkívül kevés tárgyi anyag birtoká­ban is hatásos Radnóti-kiál- lítás és egy sikerületlen Jó­zsef Attila-rendezés látható, a Gábor Andor-szobával együtt. Már előkészítették a Kosztolányi-évfordulóra ki­alakítandó bemutató helyét. Január 31-én nyitották meg a Jaschik Almos grafikus, könyvtervező születésének századik évfordulójára ké­szített kiállítást. Ez a szá­zad első évtizedeiben mű­ködött könyvművész, aki 1920-ban grafikai magánis­kolát nyitott, többek között a színpadi díszletezés első hazai atyja. Elsősorban ma­gángyűjteményekből össze­válogatott anyagát mutatják be. Konczek József Móricz-emlékszoba (a leányfalui nyaraló berendezési tár­gyaiból) Az oszmán kori levéltárak a világ érdeklődésének középpontjában állnak A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik mai kiadványa Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: HO SI MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA: Eger. Szabadság tér 2. felvételre keres karbantartó és kertész segédmunká­sokat; udvaros-takarítót; takarítónőket; VILATI: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz szerkesztő mérnököt; gyártmány technológust ; (gépész., villamosmérnök); gépíró adminisztrátort; utókalkulációs csoportvezetőt; anyagelszámoltatót; üzemmérnököt; rendszerszervezőt; könyvelőt; számítógép karbantartót; galvanizáló-fémcsiszolót; takarítónőt; udvarost. PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka u. 4. Alkalmaz szobalányt; konyhai mosogatót; kőműves szakmunkást. ZÖLDÉRT: Eger, Klapka u. 9. Felvesz zöldség-gyümölcs árusító boltjába szakképzett boltvezetőt, asztali árusokat szezonidőszakra. BUDAPESTI BÚTORIPARI VÄLLALAT 7. SZ. GYÁREGYSÉGE: Eger, Faiskola u. 7. Felvételre keres asztalos szakmunkásokat; salakozó segédmunkásokat; betanított munkásokat; középnyomású kazánhoz fűtőt. HFV AUTÓSZERVIZ LEÁNYVÁLLALAT: Eger, Faiskola n. 5. Alkalmaz egri telephelyre műszaki ügyintézőt; karosszérialakatos művezetőt; karosszérialakatosokat és autószerelőket; LŐRINCI TELEPHELYRE; autóvillamossági szerelőt. FINOMSZERELVËNYGYAR; Eger Felvételt kínál pályájukat kezdő fiatalok részére: vasipari szakmával rendelkezőknek szakmájukban való elhelyezkedést; nem vasipari szakmával, érettségi bizonyítvánnyal, általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező 18. életévüket betöltött fiataloknak jó kereseti lehetőség mellett átképzést biztosit. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. T.:10.144. József Attila Korong utcai szobájának rekonstruált részlete (Fotó: Hauer Lajos — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents