Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-07 / 132. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1985. június 7., péntek A kaposváriak Cseresznyéskertje Egerben Il múlt megvásárolhatatlan Az ember hajlamos elfeledkezni bizonyos sza vak jelentéséről. Különösen, ha túl gyakran használja azokat. Alig mond például valamit az, hogy „színpadi atmoszféra”. Akkor eszmél rá a néző c fogalom jelentésére, ha látja is, amiről a színészek csak beszélnek, vagy amit csak játékukkal hoznak tudomására. A kaposvári Csiky Gergely Színház társulata az iskolapéldáját adja annak, hogy miként lehet igazságnak mutatni a játékot. Ezzel ki is tágítja a teret: nem egy szűk szoba tárul elénk a Cseresznyéskert előadásában, hanem kint valóban ott húzódik a csodálatos fasor, a birtok, amely nemzedékek álmait hordozza magában. Nem könnyű Csehovot játszani. Annyian és annyiféleképpen értelmezték az író darabjait, hogy majdnem lehetetlen egy új és önálló ötlettel előállni úgy, hogy az ne legyen a szerző szándékainak megcsúfolása. A kaposváriaknak ez sikerült: eredeti módon állították színre Csehov egyik legismertebb művét. Emellett minden a helyén van. nem hazudtolták meg, nem fordították ki a sorokat. Értelmezésükben alapvető az a történelmi késés, amelyben a korabeli orosz társadalom figurái vergődtek. Az egyik szereplő 200 évről beszél: szerinte ennyi választja el ezt a félfeudális társadalmat a fejlett nyugati országoktól. Ez nyomja rá a bélyegét itt mindenre, a hajdani értékek hiába öröklődtek át. már nem használhatóak. Ahogy az új szempontok is avíttak, csak itt számítanak frisseknek. Képviselőik pedig nem szakadhatnak el a múlttól. A rendező, Ascher Tamás Ranyevszkaja földbirtokosnő és Lopahin kereskedő ellentétet állítja középpontba. Az Igó Éva megformálta asz- szony fel van ruházva az arisztokrácia minden előnyös tulajdonságával, köny- nyelmű nagylelkűségével, tartásával. Már megjelenése is fenséges. A színésznő fiatalsága aláhúzza a Csehov hangsúlyozta vonzerőt: megtestesíti mindazt, ami haldoklásában is gyönyörű. Mellette a Lukáts Andor alakította Lopahin szánalomra méltó alak. s még inkább azzá válik „összecsapásuk” folyamán. Nem tud kiemelkedni jobbágy ősei rosszabb énjéből, elgondolásai nem a kapitalista vállalkozó ötletei, hanem földhözragadt paraszteszéből, s bírvágyábói származnak. A cseresznyéskert megszerzése sem igazán üzleti vállalkozás számára, hanem elődei nevében vágyakat, álmokat szeretne megvásárolni, az egész múltat visszamenőleg a magáévá akarja tenni. S--térmésze- tesen mindezzel együtt meg szeretné kapni Ranyevszka- ját is, jóvátételként minden kiszolgáltatottságért, évszázados nyomorúságért. Törekvése azonban kivitelezhetetlen. Az összes többi alak ennek az összecsapásnak a tükrében ismerhető meg: valamennyien ég és föld között lebegnek, nem tudják elfogadni helyzetüket, de képtelenek másítani rajta. Nem gyengeségeik miatt, hanem mert lehetőségük sincs pályamódosításra. A szomszéd birtokos földjén hiába hevernek ásványi kincsek, maga nem tudja kiaknázni azokat. Trofimov, a diák, nemes eszméknek hódol. de gyönge azokat szíve szerint képviselni, mert maga sem hisz érvényesülésükben A légüres térben, az állandósult értékválságban az összes szereplő csak vergődik. keresi napi létezése értelmét. Tovább nem tágul a szemhatár, percről-percre kell megtalálni valami csekélyke bizonyosságot. Ez talán nem más. mint egy valóságnak álmodott képtelenség. Ezekbe fulladnak Csehov hősei, így válik süketek párbeszédévé a darabban minden beszélgetés, mert mindenki fújja a magáét, mintha nem is hallaná a másikat. Valójában figyelnek egymásra ezek az alakok — hangsúlyozza Ascher rendezése —, de képtelenek figyelembe venni bármilyen más szempontot a magukén kívül. A néző nem elemzéssel tárja föl ezeket az összefüggéseket, hanem érzi, s azon keresztül meg is érti azokat. Egyre jobban magával ragadják a hangulatok: nem színpadi világítást lát, hanem hajnali fényességet, rez- zenetlen déli napsütést, majd a fojtó estét. Ebben olyan sorsokat, amelyeket nem úgy érez magához közelinek, hogy azok erőszakoltan a mára lennének hangszerelve. Mégis tanulságos mindennapjainkban ez az előadás, mert modellértéküek a társulat által megfogalmazott gondolatok. Hatalmas üvegbúra borul a csehovi figurákra. amely megszab minden utat. minden egyéni lehetőséget. A kaposvári együttes szinte a legjobb „felállásában látható. Az említetteken kívül kiemelkedett még Csó- kányi Eszter, Jordán Tamás. Máté Gábor és Pogány Judit szerepformálása. Valamennyien megszokott eszközeiken túl új arcukat mutatták. De talán kár is kiemelni bárkit: az előadás egy jó szellemű „csapat munkája, a legendás hírű kaposvári színházat méltóan képviseli. Gábor László Ezzel a címmel készített háromrészes szórakoztató- és ismeretterjesztő filmet Iván Pál rendező Sípos Tamás dramaturg forgató- könyve alapján. A háromszor negyvenperces adásban Sipos Tamás műsorve- vezetői képességét is megcsillogtathatja, hiszen neves televíziós személyiségekkel beszélgetve tárja fel előttünk a kulisszák mögötti világot. A Kényes egyensúly címet viselő első részben Dö~ mölki János rendező a csend filmbeli fontosságáról, szerepéről, jelentéséről szólt. Példaként hajdani vizsgafilmjéből vetítenek néhány részletet, amelyet Vercors A tenger csendje című művéből készített. Bócz Mara maszkmester egy ikertestvérpáron mutatja be. milyen smink szükségeltetik általában a televíziós szerepléshez és mit igényel a film. Ez utóbbi lényegesen erőteljesebb kikészítést kíván. Kiss Károly költő, műfordító, újságíró a tévéfilm belső gondolati tartalmának nélkülözhetetlenségéről beszél'. Az adaptáció csapdái című második részben többek között Kézdy Loránd díszlettervező ismertet meg bennünket a színek hangulatteremtő erejével, és a hangulatokhoz illő színekkel. Tanúi lehetünk annak, amint játékos formában bizonyos fogalmakhoz sajátos színskálát társít. Hajduffy Miklós rendezőtől a történelmi témák te- lévízióra alkalmazásának érdekességeiről hallunk. Beszél a televízió leleplező erejéről is. Szerinte ugyanis a tévében gyorsabban kiderül, hogy jó"e egy film vagy sem, mint a moziban. A moziban a kevésbé tartalmas színes, szélesvásznú film még hatásos lehet, és lenyűgözheti a nézőt. Ám a kis képernyőbe szorított film vetítésekor kisebb szerep jut a látványosságnak, és figyelmünk a tartalomra irányul. Rajnai András rendező, a trükkök és a technikai bravúrok hazai nagymestere ismét védelmébe veszi a modern technikával készülő filmeket. Az így forgatott filmek lényegesen olcsóbbak, hiszen nincs díszletköltség. De a technika ilyen mértékű alkalmazásának helyességét sokan kétségbe vonják. A Gúzsba kötve táncolni című befejező részben ismét eraenes Kísérteiét lamaiunK majd. Az. alkotógárda a zene szerepét kívánja érzékeltetni oly módon, hogy megnézhetünk e°y részletet a Jo estét nyár, jó estét szerelem című filmből egyszer zenei aláfestéssel, majd anélkül. Kállai Ferenc és Szilágyi Tibor színművész pedig arról beszél, hogy mit jelent a környezet a színész számára. Másként játszik a színész a szegedi Dóm téren, a Nemzeti Színházban, vagy egy kamaraeiőadáscn. Ezt Kállai Ferenc Ady nehány verssorának különböző előadásmódjával nagyszerűen illusztrálja. A háromrészes érdekesnek ígérkező tévéfilm vetítését április végén tűzi műsorra a televízió. A mikor a fiúk megún- ták a munka utáni szaladgálást a gyárak és üzemek küszöbeinek a koptatását:. bekocogtak a város központjába. a felhőkarcolókhoz. Az volt a tervük, hogy besurrannak valamelyik épület liftjébe. Ez volt az ingyenes szórakozásuk, az egyetlen mulatság, amely elterelte a figyelmüket az üres gyomor és a fáradt láb fájdalmairól. Az ég felhős volt és a gyapotmezőkre emlékeztetett. Hűvös szél fújt, csak amikor a Nap kisütött a felhők mögül, akkor volt kellemes, enyhe meleg. De amikor ismét elbújt, a fiúk fázósan néztek a magasba. A PERL-társaság felhőkarcolója a város egyik legmagasabb épülete volt. Széles bejáratát portás őrizte. — Mit kerestek itt? — szólt az ácsorgó fiúkra. — Fel kell mennünk ... — Hová? — A tizedikre ... — Mi van ott? A fiúk összenéztek, maid a nagyobbik válaszolt. — Magántanulók vagyunk, ott lakik a tanárunk! A portás gyanakodva nézte őket — S’em igaz. Hazudtok. Charles Mungosh (Zimbabwei író) A lift A fiúk meredten néztek előbb a, portásra, maid a lift felé. amelynek tábláján sorban egymásután gyulladtak ki a számok, jelezve, hol jár a fülke. — Mostanában sokat lopnak nálunk... — mormogta a portás. — Mi nem lopunk ... De az már elnézett a gyerekek feje fölött. Nem fordított figyelmet rájuk, csak intett feléjük. — Tűnés innen! A fiúk látták a lifthez igyekvő és a liftből kiszálló fehérbőrűeket. akik tülekedve siettek kifelé, befelé. A portás néha tisztelgett, néha meg is hajolt, de soha senki nem köszönt vissza neki. — Nekik szabad! — Nekik szabad. Nekünk tilos ... ! Ismét kint voltak az utcán. Még dél sem volt. Mit csináljanak, hová menjenek, hogy töltsék el az időt estig. amikor haza kell menniök? — Kár, hogy elvertem azt a schillinget — sóhajtott a soványabbik. — Inkább vettünk volna valami ennivalót — toldotta meg a másik. — Mindenesetre, jobb lett volna ■.. Jobb enni. mint semmitse csinálni! Szótlanul mentek tovább, a közeli park széléig. — Hülye vagyok, hogy el" költöttem azt a rohadt pénzt! — bosszankodott még mindig. A barátja nem felelt. — Ezt nem lehet kibírni... — törte meg egy idő után a csendet. A társa hallgatott. pedig ö is éhes volt A park csaknem teljesen néptelen volt, két-három em* bér heverészett a füvön. — Meg fogják őket büntetni — szólt megint az egyikük. — Disznóság, hogy nem szabad a fűre feküdni! — szólt dühösen a másik. — A fű azért nő. hogy az ember ráfeküdjön! — Igazad van! Hatalmas bambuszfa alatt leültek egy padra. — A fűre feküdni tilos, persze ■.. — Ezt már hallottam! A kicsi elhallgatott. A másik ledobta kopott/táskáját a padra. és ráhevéredett. Mindketten nagyon lehangolódtak. Jó lenne elmenni az uszodába, vagy a moziba, ahová szórakozni mennek az emberek, ahol az emberek vidámak és ott mindent el i lehet felejteni. De számukra 5 csak a néptelen park maradt. Pedig a kicsi valakivel beszélgetni szeretett volna, és a tekintete körbejárt a látható világon: a virágokon, a fákon. a bokrokon. a felhőkarcolókon és a gondolatai elkalandoztak. — Az a portás egy irigy kutya! — fakadt ki. — Pedig a lift nem is az övé! — Valószínű igaza van... — szólt a barátja. — Nem lettél volna boldogabb egy liftezéssel. ■. — És ha egyszer reggeltől estig utazgatnánk? — Próbálj aludni... majd csdk eltelik a nap. . . — Nem tudok nappal aludni. — Akkor fogd be a szád és hagyj békén! Ez a nap sem volt semmivel másatob. mint a tegnapi és mint lesz a holnapi. Hamarosan eljön az este és lehet aludni és semmire sem gondolni .. Fordította: Anlalfy István Szövetkezeti dalostalálkozd Az idén június 15-én és 1 fián Szolnok megyében rendezik meg az országos szövetkezeti dalostalálkozót. A csaknem ezer dalos részvételével lezajló eseményt ezúttal hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére hirdette meg a SZÖVOSZ és a TOT a két Szövetkezeti ágazatban működő amatőr énekkarok részére. A több mint nyolcvan együttes tavasszal Nagykállón, Kecskeméten, Tamásiban, és Tatán területi bemutatókon vett részt, s a legjobb húsz kapott meghívást az országos seregszemlére. A találkozó első eseményeként június 15-én, szombaton Szolnokon, a Tiszaligeti Sportcsarnokban a férfi, a női és a vegyeskarok össz- kari számaként Novikov: Szállj, te büszke ének, valamint Kodály—Berzsenyi: A magyarokhoz című szerzeményét szólaltatják meg Ezt követően a kórusok képviselői megkoszorúzzák a tiszaligeti felszabadulási emlékművet, majd dalosbállal zárul az el'ső nap programja. Június 16"án, vasárnap a megye négy települése — Abádszalók, Jászkisér, Mezőtúr és Tiszaföldvár — látja vendégül az énekkarokat. Eruption együttes — ismét Magyarországon A népszerű Eruption együttes — amely koncertútjain Európa szinte valamennyi országát bejárta — ismét Magyarországon vendégszerepei. Idei turnéja során június 22-én — a velencei nyár programsorozatának megnyitó eseményeként — az agárdi strandon koncertezik. 23-án Budapesten, a Kisstadionban, 25-én Nyíregyházán, a Sóstói Ifjúsági Parkban, június 26-án pedig Békéscsabán, a Kórház utcai stadionban lép a közönség elé. A zenekar 1975-ben alakult London egyik elővárosában. Brixtonban. Először a Menetjegy című szerzeményével aratott világsikert. Zsurzs Éva rendező és Sipos Tamás műsorvezető beszélget az egyik legsikeresebbnek ítélt tévéfilmsorozatról, a Fekete város című alkotásról Kállai Ferenc és Sipos Tamás műsorvezető Kulisszán innen, kulisszán túl
