Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1985. június 5., szerda Apró falvak és a kultúra Jegyzetek egy hatvani tanácskozásról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ nemrég Hatvanban rendezte meg a közművelődési könyvtárak és egyesületek országos tapasztalatcseréjét. Célja volt a tanácskozásnak többek között. hogy rögzítse a mozgalom jelenlegi helyzetét, illetve feltárja a könyvtárak és egyesületek kapcsolatának további lehetőségét. Bevezetőben Szenté Ferenc, a KMK igazgatója beszélt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívásáról, amely a közösségi élet, a közösségi házak elterjesztésére buzdít. Ezen belül kereste a könyvtárak sajátságos helyét is az ilyesféle közösségek létrehozásában, munkájuk kiteljesítésében. Hogy mi ennek a lényege? Egyáltalán mi az a közösségi ház? Miként az előadó hangsúlyozta, az utolsó évtizedben megváltoztak a köz- művelődés formái, ezért nagyobb lehetőségeik vannak az alulról kezdeményezett, a legkülönbözőbb művelődési hajlékokat újra benépesítő, önfenntartó kezdeményezéseknek. A tahi példa A bevezető kapcsán Kocsis István, dr. Hóka József és dr. Köles József összegezték a Hatvanban, ez idén létesített közművelődési egyesület megalakításának a körülményeit, valamint a továbbmunkálkodás- sal összefüggő elképzeléseket. Ilyenek például a közös színház- és hangverseny-látogatások. a hamarosan megrendezendő egyesületi juniális gazdag vonzó programja, vagy éppen a helyi vidéb- filmklub ügyének a felkarolása. A Tab községből érkezett Bolevácz József könyvtáriigazgató ugyanekkor körzetük tapasztalatait tárta a hallgatóság elé. kifejtve. hogy feléjük, a Dunántúlon szinte minden kisebb községben, falucskában létrejöttek hasonló társulások, amelyeknek a- tevékenységét az ő esetükben is könyvtáruk fogja össze. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Tabról beszélvén — mint körzeti intézmény — olyan apró településekről van szó. amelyeknek a lélekszámú alig haladja meg a háromszázat. körzetesítették az iskoláikat, s elhagyta őket az értelmiség, amely korábban élesztője volt a kultúrának. Itt vár igazán nagy szerep a közművelődési egyesületekre. amelyek a megürült intézményeket sokoldalúan hasznosítják. E helyeken például a könyvtár szervezi a filmvetítéseket is. másutt baráti találkozókat, TlT-elő- adásokat biztosít az egyesületek. a helybéliek igényeihez igazodva. Az elidegenedés ellen Gereben Ferenc olvasás- szociológus azokról a tapasztalatokról ejtett szót, amelyeket a Budapest újpalotai lakótelepen szerzett az ottaniak virágzó, közönségteremtő közművelődési egyesületéről. Hangsúllyal beszélt arról is. hogy ez az egyesület rengeteg buktató közepette vívta ki létjogát, de ma már nagyszerű példa arra hogy a sivár, monstrum lakótömbökben feloldja az elidegenedés szellemét, illetve hozzájáruljon a közösségi élet gazdagításához. Itt. anélkül, hogy bármilyen intézmény állna az egyesület mögött, egy-egy találkozó alkalmával mondjuk állam és az egyház kapcsolatának az ügye épp olyan vitatéma, mint az ifjúság helyzete, vagy az önképzés lehető formái. Természetesen azt sem hallgatta el Gereben Ferenc. hogy azért valaminö háttérre szüksége lenne minden ilyen spontán tömörülésnek, hiszen több ezer ember kulturálódásának jelentős az anyagi vonzata. És ha több lakótelep van ilyen helyzetben, ez szorosan ösz- szefügg az infrastruktúra hiányosságaival. Összhangban a demokratizálódással Slezsák Imre edelényi valamint Orosz Bertalanná, a Heves Megyei Könyvtár igazgatója hozzászólásának a felidézése nélkül nem fejezhetjük be a minap lezajlott. elég forró hangulatú tanácskozást, amelynek a vendégei között volt Ratkó József költő dr. Arató Antal, a KMK osztályvezetője, továbbá Molnár Zoltán író is. Mindketten megfogalmazták azt a véleményüket, miszerint a közművelődési könyvtárak eddig is otthonai voltak a különböző természetű közösségi összejöveteleknek. s fölmerül a kérdés: ha egy közművelődési egyesület társul velük, hatékonyabbá válik-e a munkájuk? A vitát összegező Szente Ferenc idevágó reflexiója szerint az egyesületek elterjedése összhangban van a társadalom demokratizálódási folyamatával. És bár a könyvtárak, illetve az egyesületek kapcsolatát fölösleges erőltetni. ahol az ilyen törekvések gyümölcsözőek, ott oktalan az akadékoskodás. Ellenkezőleg! Figyelemmel kell kísérni a könyvtárügyre vonatkozó minden tapasztalatot, Moldvay Győző V. Kokljuskin: Hét ember — hét jellem A kő Hősünk felemelt egy kőit vet. — Tyű! Szörnyű nehéz!— : sóhajtott fel. — Pedig drágakő! — mondták neki a többiek. — Jaj, jaj! Miért ilyen ki- ■ esi?! — Nem is igaz, csak tré- ; fáltunk — mondták a körüli lőtte állók. — Segítség! Segítség! Ki- í raboltak. . . ! A kép Egy mási'- ember kiállítá- ï son volt. — Rossz! — állapította meg az első képről. ' — Ez még rosszabb! — mondta a következő festményről. — Ez még falvédőnek sem i lenne jó! — Így minősítette ■> a harmadik képet. — Ez igen, ez már döfi! Î — nyugtázta megelégedését I a tükör előtt állva. — Csak f kár, hogy olyan hülye képe I van. A hal A következő hősünket nagy szerencse érte: aranyhalat fogott. — Bármit kérhetsz tőlem, I teljesítem — mondta a hal. — Tégy engem okossá! — kérte a férfi. Hősünk még sokáig kísérte szemével a habokban fel- aIá merülő hatalmas aranyhalat, majd hirtelen felállt, és a fejéhez kapott: — Ekkora ökör hogy lehettem?! A hang Azt a régi épületet, amelyben negyedik hősünk lakott, lebontották. Egy új, modern, emeletes házban kapott szobát. így gondolkodott: „Ha most nős lennék, nem egy ilyen kis lyukat kaptam volna. Ha esetleg már gyerekünk is lenne, akkor két szobában pihentethetném fáradt csontjaimat. Sőt, ha nem egy gyerekünk lenne, hanem három...” — S ha nem lettél volna olyan fukar, akkor most nem sóvárognál — szólt közbe a lelkiismerete. — Hogy? Micsoda? — Nem értette hősünk a súlyos szavakat. — Zsugori vagy! — mondta utoljára a lelkiismerete, majd csöndesen kigyúlt. Az író Ötödik hősünk életében járt Keleten, Nyugaton, Északon és Délen. Eljött az idő, amikor elhatározta, hogy megírja útiélményeit. Így: „Én, Szem jón Nyikolajevics Tolsztov, életemben jártam Keleten, Nyugaton, Északon és Délen.” Pontott tett a végére. Elgondolkodott egy kicsit, és kiegészítette: „Nagyon érdekes volt.” A televízió Hősünk a tévét nézte. A képernyőn szépségükkel, fiatalságukkal kacérkodó, elbűvölő nők vonultak fel. Emberünk titokban a feleségére pillantott, tetőtől talpig végigmenté, és felsóhajtott: „Ha jaj!” Másnap bátor, tehetséges sportolókkal készített riportot mutatott a tévé. Hősünk közömbös arccal nézte a képernyőt. Hirtelen felesége sóhajtására lett figyelmes: „Hajaj!" A keresztrejtvény — Legszívesebben bőgnék, de nem vagyok gyerek. Nem tudom megfejteni ezt a keresztrejtvényt. Nézd csak, mindössze öt betű az egész: „Így nevezik azt az embert, aki nem tudja megfejteni ezt a keresztrejtvényt”. Az utolsó előtti betű ipszilon, az utolsó „e”... Fordította: Saiga Attila SZÉPEN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL Pisti nem készült, az osztály rendetlen A mondatot egy tanulmányból vettem. a szerző példaként említi. A tanulmány szerzője azt taglalja, hogy a pedagógusi szerep szakma-e vagy hivatás. A sok érdekes és kitűnő megfigyelés mellett vannak azonban olyan megállapításai, amelyeket nem fogadhatunk el. Azt írja: „A pedagógiai tankönyvek sem kínálnak olyan szakmai nyelvet, amelyet az iskolában is beszélni lehetne. A tanárok az oktatási és nevelési problémákat nem a foglalkozásuk szakmai terminusaiban, hanem a laikusok nyelvén fogalmazzák meg (Pisti nem készült, az osztály rendetlen). szemben például az orvosokkal, akik a beteg leghétköznapibb panaszát is azonnal lefordítják a saját tudományos kifejezéseikre." Lejjebb kifogásolja azt. hogy „a tanár és szülő ugyanazt a nyelvet használja az iskolai problémák megbeszélésénél. Nincs szakmai nyelv, amelynek segítségével világosan el lehet határolni egymástól a laikusi és a szakmai szerepeket. Ennek a következménye fogalmazódik meg abban a gyakori panaszban, hogy a szülők beleszólnak az iskolai munkába”. Valóban nincs a pedagógusnak szaknyelve? Hogyne lenne! Amikor a pedagógusok a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, szorgalmukról, a feleleA Pergamon Press kiadványai Az oxfordi . Pergamon Press tudományos kiadó mintegy 300 könyvét és folyóiratát bemutató kiállítás nyílik kedden Budapesten a Kossuth Klubban. A Pergamon Press több mint negyedszázada működik együtt a magyar Akadémiai Kiadóval, a nyugati országok kiadói közül az elsők között az oxfordiakkal jött létre kiadói kapcsolat. A közös kiadású művek sorában a közeljövőben jelentetik meg angol nyelven Kádár Jánosnak az MSZMP főtitkárának válogatott beszédeit és a vele készített interjúk szövegét. A tárlaton már látható kötetet Gyurkó László ismert életrajzi vázlata vezeti be A bemutató június 10-ig tekinthető meg, a kiállított könyvek a helyszínen megrendelhetők. (MTI) Mindenképpen érdekes és úgy vélem, hézagpótló kötet hagyta el a Heves Megyei Levéltár gondozásában a sajtót: Csiffáry Gergely, a levéltár tudományos munkatársa 244 oldalas munkájában hosszú évek kutatási eredményeként feldolgozta az antifasiszta harc Heves megyei résztvevőinek életrajzait. A kötet 96, a fasizmussal szembeforduló különböző társadalmi osztályhoz tartozó, különböző foglalkozású és műveltségű férfiú — sőt közte nő is! — életrajzát tárja az érdeklődő olvasó elé. Magától értetődik, hogy az egyes életrajzok különböző terjedelműek, hisz az egyes emberek igen különböző életutat futottak be, míg határozottan és mély meggyőződéssel szembefordultak a fasizmussal, de a béke felvirradta után is igen különböző utakon folytatták életüket. A szerző igyekszik kerek, plasztikus képet rajzolni egy-egy antifasiszta harcosról. ellenállóról. Csiffáry tek értékeléséről beszélnek, a pedagógiai szaknyelvet használják. Ez a nyelvhasználat azonban nem szakadt el olyan mértékben a köznapi nyelvtől, mint a közéleti vagy a hivatali nyelv. A pedagógusokban soha nem élt az avatatlanoktól, a laikusoktól való elkülönülés vágya. mint a hivatali nyelv használóiban. akik hivata- loskodó formulákkal, idegen szavakkal cserélik fel a köznyelvi szavakat, kifejezéseket. Különben is, a szaknyelvi szók és kifejezések használata is a beszédhelyzettől függ, tehát, hogy kivel vagy kikkel beszélgetünk, miről és milyen alkalomból. Egy-egy pedagógiai továbbképzésen is igen sok szakszót használnak a tanárok. A tanári szobában, a tízperces beszélgetésekben vagy a szülőkkel való érintkezésben már ez furcsa lenne. Az orvos sem mondja a betegének, hogy hepatitisze vagy appendicitisze van, hanem májgyulladása vagy vakbélgyulladása. Vajon mit szólna a szülő, ha a tanár a gyerek kalkulusairól, a tanuló habitusáról és az otthoni motivációkról kezdene beszélni? Jó lenne-e az, ha a szülőnek is keresnie kellene valakit. aki meg tudja magyarázni az iskola értesítéseit vagy az ott hallottakat, ahogy olyan gyakran szorul rá a hivatali ügyfél egy-egy végzés értelmezésére? A KISZ Központi Bizottsága mellett működő Fiatal Művészek Tanácsának szervezésében június 15—16-án tartják a budai Várban a fiatal művészek fesztiválját. A nagyszabású rendezvény programját kedden sajtótájékoztatón ismertették a Pressinform várbeli épületében. Mint azt Köpf Lászlómé, a KISZ KB titkára elmondotta: a fesztivál célja, hogy méltó körülmények között mutassa be a fiatal művészgeneráció alkotásait, kifejezze az ifjú művészek elkötelezettségét. Az ilyen találkozóknak már hagyományaik is vannak, először 1983. nyarán, majd tavaly rendezték meg a fiatal művészek fesztiválját. Két éve a Győri Balett ..Izzó planéták” című produkciója állt a figyelem középpontjában, most ilyen központi eseményt nem terveznek, inkább arra törekszenek, hogy miinél több művészeti ágban mutatkozzanak be az ifjú alkotók. A fesztivál nemcsak csak azokat az ellenállókat és partizánokat tárgyalja kötetében, akik Spanyolországban, a Szovjetunióban, Szlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Görögországban és természetesen hazánk területén fejtették ki ellenálló tevékenységüket, s vagy egykor, vagy ma, a megye határain belül élnek. A nyugati országokban tevékenykedő Heves megyei ellenállók, partizánok felkutatása, felderítése és feldolgozása még a jövő. de nem kevésbé fontos feladatát kell hogy képezze. Az csak természetes, hogy a 96 személy antifasiszta ellenálló tevékenysége igen különböző mértékű és természetű volt, kisebb jelentőségű ellenállástól a fegyveres partizántevékenységen át, a legdrágábbat, az életet feláldozó mártíromságig. Igen dicséretes erénye a kötetnek, hogy a levéltáros szerző minden elképzelhető forrást felhasznált és kellő kritikával élve hasznosította a nyert adatokat. A Dobó És a szaknyelv használata megakadályozná-e a szülőket abban, hogy beleszóljanak az iskolai munkába” Nem hiszem. A szülők ugyanis akkor szoktak beleszólni, ha a gyermekük rossz jegyeket visz haza. Ezért a tanárt teszik felelőssé. Sok szülő mindent megad a gyermekének.' ami csak anyagi helyzetéből telik, de a gyermek munkára, kötelességérzetre. a társadalom által elfogadott értékek megbecsülésére való neveléséről elfeledkezik. Ennél már csak az a rosszabb, ha ezeket az értékeket a példájával. a magatartásával le is járatja előtte. S hol van az a szülő, aki nincs meggyőződve arról. hogy a fia vagy a lánya jó. tehetséges és szorgalmas? Ha azután az iskolában a szorgalma, az előmenetele és magatartása nem igazolja ezt. felelőssé teszi az iskolát, veszekszik a tanárokkal. fenyegetőzik, összeköttetéseket keres, majd feljelentőleveleket írogat. A nyelvhasználatbeli elkülönülés az iskolát nem menti meg a szülő efféle beavatkozásaitól. A tanulók ismeretszerző munkája és nevelése csak a szülő és a tanárok együttes munkájával, egyetértésével lehet eredményes. ehhez pedig „egy nyelven" kell beszélnünk. B. L. a nyilvános szereplésre ad alkalmat, hanem arra is. hogy a közvélemény figyelme a fiatal tehetségek felé forduljon. Az idei fesztivál több vonatkozásban is kapcsolódik a XII. Világifjúsági és Diák- találkozóhoz. Az érdeklődők megtekinthetik a Budapest VIT 1949. című fotókiállítást és az ifjúságmozgalmi plakátkiállítást a Pressinform várbeli helyiségében. A VIT-videóklub programjában megismerkedhetnek a látogatók a világifjúsági találkozók történetével. A VIT-re utazó művészek gálaműsorát Székesfehérvárott rendezik meg június 16-án. A műsor a televízió is rögzíti, s még a moszkvai VIT előtt műsorra tűzi a felvételt. Újdonság, hogy a fesztiválhoz televízió- és rádiómú' sorok is kapcsolódnak, június 13-án például a Petőfi adón fiatalok popzenei műhelyeinek felvételeiből adnak közvetítést. (MTI) r — Eletsorsok István Vármúzeum gazdag gyűjteményei mellett a Heves Megyei Levéltár, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége irattárát csakúgy átböngészte, mint a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának dokumentumgyűjteményét, nem is szólván a bőséges élménybeszámolókról. Egyetlen hibát fedeztünk fel a kötetben: Szőnyi Márton. a kiváló és életét áldozó. hős partizán ugyan helyet kapott az életrajzi összeállításban, de nincsen Heves megyei vonatkozása. A kötetnek nem elhanyagolható értékéhez nagymértékben hozzájárul, hogy valamennyi ellenálló, partizán fényképe is szerepel a kötetben, kivéve a két, spanyol földön elesett partizánét és egy, a szovjetek oldalán hősi halált halt bajtársukét. A hazai szakirodalomban egyedülálló munkát gazdag dokumentumanyag teszi teljessé. Sugár István Fiatal művészek fesztiválja ANTIFASISZTA LEVÉLTÁRI KÖTET r Csiffáry Gergely: Életutak (Fotó: Szabó Sándor)
