Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 4., kedd 5. Becs városa. Fametszet Schedel Világkrónikájában. H93 Ötszáz éve történt „...eV (ujúifte vMátij/u hadát lse esnek büszke aúra...” A mohácsi vész előtt Ma­gyarország az európai nagy­hatalmak közé tartozott. Számottevő szerepet ját­szott az egész . kontinensen az Árpád-bázi és Anjou- házbeli királyok, valamint a Hunyadiak korában. Kü­lönösen. amikor a nagy tö­rökverő Hunyadi János fia, Mátyás király ült a trónon. Nemhiába siratták a nemze­tiségi válságok idején az igazságos Mátyás halálát az ország legjobbjai és a nép egyaránt. Pedig kemény kéz­zel tartott rendet az ország­ban, aminek akkor nem mindenki örült. Mátyás külpolitikájának fő iránya nyugatra irányult. Kelet felé és a Balkánon megelégedett azzal, hogy elő­nyös békét kössön a török­kel. A későbbi események ismeretében hajiunk arra, hogy ezt a szemére vessük. De Mátyás ízig-vérig eu­rópai reneszánsz uralkodó volt. Éppen úgy hatalmat, újabb és újabb tartományo­kat keresett, mint nagy kor­társai: III. Frigyes, Miksa, Merész Károly. XI. Lajos és VIII. Károly. „És ugyan miért ne lett volna joga a hódításaira — írja Szekfű Gyula Magyar történetében —, amikor egyéniségének eredetiségével, tehetségével és személyes bátorságával messze meghaladta kortár­sainak legtöbbjét és mögöt­te hatalmas, terjeszkedésre képes nemzeti államalaku­lat vonult fel gazdag se­gélyforrásaival és hadviselő eszközeivel... A habsburgi, burgundi, francia, angol, spanyol monarchiák mellé felvonul most Magyarország, mint a közép-európai terü­letek hivatott organizátora.” Mert Mátyás hódítani akart. A cseh korona meg­szerzése után tovább szere­tett volna terjeszkedni nyu­gat felé. Az elfoglalt oszt­rák tartományok a már ke­zében lévő cseh melléktar­tományokkal egyesítve, elég széles kaput nyitottak vol­na akár a Német birodalom­ban, akár Felső-Itáliában a további hódításokra, végső soron a német-római csá­szári koronához. Az 1480. évi Ausztria el­leni támadáshoz az szolgál­tatott okot, hogy III. Fri­gyes nem fizette meg az 1477. évi szerződésben kikö­tött 100 000 forint hadi kár­pótlást és ugyanez a pak­tum megengedte a magyar királynak ebben az esetben a tetszése szerinti kárpótlást. Mátyás hadai tehát 1480 ele­jén elfoglalták a steierorszá- gi Radkersburg várát, s ezer lovassal a Duna vidékét pusztíttatta. Frigyes fegy­verszünetet kért. megindul­tak a tárgyalások, ám köz­ben — 1481-ben — Becken- sloer János, az országból ki­szökött — ma úgy monda­nánk. kincseivel disszidált — és Frigyeshez pártolt esz­tergomi érsek katonái meg­támadták a Steierországban állomásozó magyar sereget, s azt megverve. Magyaror­szág területén is üldözték. Az alkudozások megszakad­tak, Mátyás 1482-ben elfog­lalta Hairaburgot (ostroma májustól szeptemberig tar­tott). és visszavette Kősze­get. A következő évben a magyar seregek bevették Klosterneuburgot. majd 1484-ben, áprilistól decem­berig tartó ostromban, ame­lyet a király októbertől sze­mélyesen irányított, elfoglal­ta Korneuburgot. március 11-én a Dávidiházi István vezette királyi bandériumok a Lajta melletti Bruokot, majd április 15-én a Bécs fölötti Kahlenberget. Amint látjuk, a várak nagyon szí­vósan védekeztek, nem any- nyira Frigyes iránti hűsé­gükben, mint inkáhb a ma­gyarok prédálásától való fé­lelmükben. De mindebből az is látszik, hogy a magyar hadműveletek tervszerűen folytak, mert a fő cél Bécs volt. E Duna menti erőssé­gek elestével azután, 1484 végére Frigyes székvárosát szárazon és vízen bekerítet­ték. oda sem élelmet, sem más utánpótlást juttatni töb­bé nem lehetett. 1485. ja­nuár 29-én a magyar sereg Mátyás személyes irányítá­sával megkezdte a körülzárt Bécs ostromát. Az ostrom­mal egyidőben újabb tár­gyalások folytak Mátyás és Frigyes között. A király haj­landó lett volna az osztrák tartományokból kivonulni, ha a császár segíti őt a tö­rök ellen, amely Temesvár környékén garázdálkodott. Frigyes viszont csak 50 000 aranyforintot volt hajlandó adni, amit Mátyás vissza­utasított. Folyt tovább az elkesere­dett ostrom. A várőrség vi­tézül védekezett, két kitö­rése alkalmával nagy vesz­teségeket okozott az ost­romlóknak. A bécsiek ab­ban bíztak, hogy a császár fia. Miksa, német és bur­gundi csapatokat hoz fel­mentésükre. De teltek a hó­napok és „ ... a kegyetlen éhség már gyötörni kezdte a lakosságot. ... A mészár­székekben és lacikonyhák­ban hihetetlen drágán mér­ték a lóhúst. Ezért titkon a macskát, egeret sem ve­tették meg.” — írja Bonfi- ni Mátyás király című köny­vében. Végül is a egyetem küldöttei felkeresték a tu­dománypártoló királyt, és megállapodtak abban, hogy június élső napján, ha ad­dig felmentő sereg nem ér­kezik, az őrség lovaival, fegyvereivel, poggyászával kivonul és Bécs megnyitja kapuit a magyar király előtt. Felmentés nem érkezvén, 1485. június 1-én. pontosan 500 évvel ezelőtt. Mátyás király a fia, Corvin János kíséretében, 8000 főnyi se­rege élén ünnepélyesen be­vonult a városba. „Tudta ugyanis — írja Bonfini —, ha birtokba keríti e gőgös vá­rost, ez mindenképpen győ- zedelmének örök emléke lesz...” S ezután, öt éven át, ha­láláig ... nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára...” — írja a Himnusz­ban Kölcsey Ferenc. Má­tyás Bécsbe költözött. föl­vette az Ausztria hercege címet, a tartomány rendjei­vel adókat szavaztatott meg, s különféle reformjavaslato­kat dolgoztatott ki. • Dr. Cs. K. A magyar porcelán rangja A porcelán neve portugál eredetű: a kereskedők poi- celanának hívták az Európá­ba importált, addig ismeret­len kínai kerámiát. Olasz ne­ve a fényes, sima. áttetsző porcella tengeri csigától származik. Kínában a por­celán a kőcserépből fejlő­dött ki fokról fokra. Az el­ső valódi fehér porcelán megszületése a Tang dinasz­tia idejére — több mint egy évezreddel ezelőttre — ve­zethető vissza. Használata azonban csak- a XV. század­ban a Ming dinasztia ide­jében vált általánossá. Az első kínai porcelánokat a keresztes lovagok hozták Európába. A kerámikusok évszázadokon át kutatták készítési módját. Pedig ösz- szetételére nézve nincs ben­ne semmi különös: kaolinból, kvarcból és íöldpátból áll. A kaolin adja a keménységét, a földpát az átlátszóságát. Amikor hazánk gyógyító vizekben való gazdagságát emlegetjük, elsőnek bizony- nyál a három H betűvel kezdődő helységnév jut eszünkbe, Hévíz, Harkány és Hajdúszoboszló. Hévíz ter­mészetes gyógyvizének ha­táséit a XIV. század óta is­merik a környező települé­sek lakói, a keszthelyi Geor- gikon mezőgazdasági akadé­miát alapító Festetics György gróf jóvoltából pedig már 190 éve áll fürdőház a tó partján. A harkányi vízre a XVIII. század végén figyel­tek fel, s a község első, gyó­gyító meleg vizet folyamato­san biztosító artézi kútját 1866-ban fúrta ugyanaz a Zsigmondy Vilmos mérnök, akinek nevéhez fűződnek a városligeti Széchenyi-fürdőt ellátó kutak is. Hajdúszoboszló fürdője a „legfiatalabb” e három, im­már határainkon kívül is ismert gyógyhely közül. Pávay Vájná Ferenc főgeo­lógus —• neki köszönhetjük a zalai olajmezők feltárását is — irányította a két világhá­ború között azokat a kuta­tásokat, amelyek mindenek­előtt kőolaj vagy földgáz fel­tárását célozták. A kutatások a húszas évek legelején a Közép-AlföIdőn kezdődtek. A hajdúszoboszlói kutatófúrás nyomán 1925 májusában, jó kilométerre a városközpon ­tól, az addigi disznóvásár­tér helyén tört fel a víz. Az Az első kút 1091 méter mély Megkülönböztetnek valódi, illetőleg kemény és lágy vagy tritt porcelánt. A por­celánnak egyébként — a mi­nőség és a felhasználás sze­rint — sokféle változata van. Az európai porcelán felta­lálásának dicsősége megosz­lik ké; német mester kö­zött. Kettőjük közül Johann Friedrich Böttger drezdai kerámikus (és alkimista) a híresebb akinek az első va­lódi kemény porcelánt 1708- ban sikerült előállítania. Nem sokkal ezután a porce­lánmáz titkára is rájött. Hazánkban aránylag későn. volt. percenként 1600 liter 73 fokos gyógyvizet, és na­pi 3500 köbméternyi, nyolc­ezer kalória fűtőértékű föld­gázt adott. Később ugyan­ezen területen még egy mé­lyebb, melegebb, de keve­sebb gyógyvizet felszínre ho­zó kutat fúrtak. A fürdő el­ső beton medencéje 1928-ban épült, s ezt 1941-ig — ebben az évben már 400 ezer je­gyet adtak el a gyógyfürdő­ben ! — további nyolc követ­te, közötte a hullám- és pezs­gőfürdő. Ma tizennyolc me­dencéje van a városi fürdő­nek — a gyógyhelyre telepí­tett több nagy szakszervezeti üdülőnek saját fürdője van. — s évi több mint kétmil­lió gyógyulni, pihenni vá­gyó vendéget fogad Hajdú­szoboszló. Geológusok szerint világ- szenzáció. hogy milyen mé­retű forróvíz-medence van a mélyebb rétegekben Alföl­dünknek ezen a táján. A Kisújszállás—Polgár—Debre­cen—Berettyóújfalu által ha­tárolt, mintegy négyezer kilo­méteres négyszögben gyakor­latilag bárhol lefúrnának, egykétezer méteres mély­ségből meleg, gyógyvizet kapnának. E furcsa geoló­giai jelenségnek köszönheti gyógyfürdőjét hazánk harma­dik legnagyobb városa, a 210 ezer lakosú Debrecen is. A debrecen-nagyerdei fürdő va­lamivel később létesült, mint a hajdúszoboszlói, s keve­sebb medencéje van. (Fotó: Temesi László — KS) csak a XIX. században in­dult meg a porcelángyártás. Később azután annál ko­molyabb rangra tett szert, s ma sincs mit szégyenkez­nünk: a magyar porcelán- ipar termékei világhírűek, vagy a világhírre törnek. Ez utóbbi kategóriába tartoz­nak a Hollóházi Porcelán- gyár különleges — Szász Endre kivételes képességű művészi munkássága nyo­mán kialakított — tányérjai, vázái, étkészletei, és hatal­mas porcelánfalai. Képünkön: a híres holló- házi porcelánvázákból lát­hatunk néhányat. A fürdő fedett medencéit és egyes gyógyászati beren­dezéseit az elmúlt évben újí­tották fel. A városban a nagyerdein kívül még két. több medencés fürdő van. A tájegység alatt elhelyez­kedő forróvíz-koncentráció tette lehetővé, hogy gyógy­fürdőt nyithasson a Hajdú- kerület egykori székhelye, a nemzetközi művésztelepéről is nevezetes Hajdúböször­mény és az immár cukorgyá­ráról ismert Kaba. Nádudvar mind ismertebb fürdőjének megépítésekor a mecénás jórészt az itt gaz­dálkodó, évente mintegy két­milliárdos termelési értékei produkáló Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet volt. Püs­pökladány kempinggel fel­szerelt fürdője fontos sze­repet játszik az országon át­menő, Romániába, Bulgáriá­ba irányuló idegenforgalom szálláshely-biztosításában Huszonhat évvel ezelőtt kezdték építeni Hajdúnánás fürdőjét, amely mára a bor­sodi bányászok, az ózdi és miskolci kohászok „házifür- dője” lett, s a fürdőtelepen belül megépült több üdülő is. A hajdúsági fürdők elsősor­ban a mozgásszervi és a spe ciális női betegségeket gyó­gyítják. A fürdőket üzemel­tető kisebb városokban fo­lyamatosan bővülnek a szál­láslehetőségek, emelkedik ;; szolgáltatások színvonala. H. Z. rr Őzgida az árban A nyár eleji áradás a védőtöltésen be­lül gáttól gátig elöntötte a Hármas-Körös árterét. A füzesek és nyárfák derékig áll­nak a vízben, és a halászok eredménnyel rakják ki varsáikat a kiöntésekben. Képünkön: egy elöntött kis szigeten re kedt egy néhány napos őzgida. Szerencsé­jére Lakatos István helyi halász megtalál és kimentette iMTI-fotó — Kunkovács László — KS1 Gyógyfürdők a Hajdúságban Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: MÁTRA ÊLVEGY EGRI FIÖK: Eger, Lenin út 198. Felvesz hálózati ellenőrt: szakképzett és szakképzetlen férfi és női munkaerőket raktári munkára; árukísérőket: targoncavezetőt, rakodó munkást, udvarost. BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT 7. SZ. GYÁREGYSÉG: Eger, Faiskola út 7. Asztalos szakmunkások, segédmunkások, betanított munkások jelentkezését várja. HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Lenin út 140 b. Felvételt hirdet mátraházi munkahellyel ács, hatvani munkahellyel kőműves, gyöngyösi munkaterületre lakatos, vasbetonszerelő, kőműves és központifűtés-szerelő szakmunkásoknak. ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK: Eger, Kertész u. 128. Felnémeti külszíni mészkőbánya üzemébe robbantómestereket (lőmester) keres felvételre­HEVES MEGYEI TÁVKÖZLÉSI ÜZEM: Eger, Fellner Jakab u. 1. Felvételre keres gyöngyösi (Marx K. u. 9—11.) és hatvani (Vörös Hadsereg u. 1.) üzemegységébe műszerész szakmunkásokat vagy érettségizett dolgozó­kat HFV. AUTÓSZERVIZ LEÁNYVÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Alkalmaz gazdasági vezetőt felsőfokú végzettséggel: autóalkatrész ismerettel rendelkező raktárost; autószerelőt; karosszérialakatost; hevesi autósboltjába szakképzett boltvezetőt. FINOMSZERELVÉNYGYÁR; Eger. Felvételre keres: technológusokat, szerszámszerkesztőket, női minőség- ellenőröket, gépi forgácsolókat, géplakatosokat, targoncavezetőket, KSH. SZÜV. EGRI SZÁMÍTÓKÖZPONT: Eger, Grónay u. 3. Felvesz rendszerszervezőt, programozót, adatrögzítőt, takarítónőt. A debrecen—nagyerdei gyógyfürdő I984'ben felújított fedett medencéje (MTl-fotó: Oláh Tibor — KS) A hajdúnánási fürdő — nyáron (MTI-fotó: Mizerák István — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents