Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 4., kedd 3* Érvényes szavazat, mert a választó a két jelölt közül kihúzta az egyik nevet Ez a voksolás is érvényes, bár a szavazó a másik jelölt nevét húzta ki: ö Nagy Péterre szavaz Hármas jelölt esetében két nevet kell kihúzni, ez a szavazat tehát érvényes Érvénytelen a szavazat, mert a lapon mindkét nevet meghagyták, az egyiket át kellett volna húzni Ez a szavazat sem érvényes, mert csak egy jelölt nevét törölte a választó, holott csupán egy nevet kell meghagynia: azét, aki mellé áll a döntése során Június 8-án Hogyan szavazzunk? A mellékelt képeken azt mutatjuk be, hogy miként kell a szavazólapot „kitölteni”, hogy a voksunk érvényes legyen. Fontos, hogy a kettős, illetve többes jelölés esetén a lapon csupán egy név maradjon akár az országgyűlési, akár pedig a helyi tanácstagi jelölésről van szó. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választását 1985. június 8. napjára (szombatra) tűzte ki. Minden választópolgárnak joga, hogy részt vegyen az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásában. A részvétel egyben a közügyekért érzett felelősséget is kifejezi. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Az állandó lakóhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak: — az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek, — az egyéni választókerületben induló országgyűlési képviselőjelöltek, és — a tanácstagjelöltek megválasztásához. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A szavazás titkos. A választókerület országgyűlési képviselőjelöltjére és a tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja meg a szavazólapon, akire szavazatát adja, a másik (az esetleges többi) jelölt nevét pedig áthúzza. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon. a szavazat érvénytelen. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásával lehet. (A leadott szavazat ez esetben akkor is érvényes, ha a szavazólapot változtatás nélkül helyezik az urnába.) Az a választójogosult, aki az állandó lakhelyét a választói nyilvántartásba vételéről szóló értesítés kézbesítését követően megváltoztatta, az előző lakóhelye tanácsának végrehajtó bizottságától kérjen „Igazolást”, amelynek alapján legkésőbb június 7'ig az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól — kivételesen a választás napján a szavazatszedő bizottságtól — kérheti felvételét a választók nyilvántartásába. Ha a választópolgár a választás napján előreláthatólag nem tartózkodik állandó lakóhelyén, a tanács végrehajtó bizottságától ugyancsak kérjen igazolást, amelynek alapján ideiglenes lakóhelyén vagy tartózkodási helyén szavazhat (de csak az országgyűlési képviselőjelöltek országos listájára). A szavazás megkönnyítése érdekében kérjük. hogy a nyilvántartásba vételről szóló értesítést és személyi igazolványát minden választó- polgár vigye magával' és adja át a szavazatszedő bizottság elnökének. A »Hazafias Népfront választási programja az egész nemzet programja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Vásári számvetés Vizsgák és emberek Hivatalosan is: „Kedves Mester! ff Bizonyára mindnyájunknak feltűnt már — akár a telefonkönyvet lapozgattuk, akár az utcákon járva, a házak falán levő cégtáblákat figyeltük —, hogy egy-egy szakma egyik vagy másik képviselőjének neve mellett, ott áll a sokat ígérő szó: mester. Kétségtelen, számomra is bizalmat sugall ez a kifejezés, mert nagyobb szaktudást. jobb hozzáértést sejtet. Vajon tényleg így van-e. s, hogyan, mi módon lehet szert tenni erre a címre, milyen követelményeknek kell megfelelni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szálkái Jánossal, a KIOSZ megyei titkárával. — Nyilvánvaló, hogy valaki nem egyik napról a másikra válik mesterré, ehhez hosszú út vezet. Foglalkozzunk mi most csak a legutolsó, s egyben a legfontosabb lépéssel, a mestervizsgával. Ezt, szerte az országban — hatósági feladatként —, a KIOSZ végzi. Megyénkben 12 mestervizsgabizottság működik, akik tehát az idevágó szakmákban szeretnék megmutatni, hogy mit tudnak. azoknak nem kell messzire utazniuk. Újdonság, hogy mostantól már a kőművesek és ácsok is itt adhatnak számot az ismereteikről. Korábban ugyanis Debrecenbe kellett menniük ezért. Persze, hozzánk is érkeznek más megyékből, elsősorban Nógrádból és Borsodból. Külön öröm számunkra, hogy az itteni szervezetünknél ezeknek az ügyeknek a lebonyolítása már zökkenőmentesebb, mert egy dolgozónk kizárólag csak ezzel, illetve az oktatási feladatokkal foglalkozik. — Mit mutatnak a tapasztalatok, miért határozza el magát valaki arra, hogy leteszi a vizsgát? — Először is azt hadd mondjam el. hogy mik ennek a feltételei. A hiedelmekkel ellentétben, nemcsak a kisiparosok jöhetnek, hanem a vállalatoktól, szövetkezetektől is, mert nekik sem mindegy, hogy milyen magas képzettségű dolgozókkal rendelkeznek. Ami viszont a jelentkezéshez szükséges: szakmunkás-bizonyítvány és kétéves gyakorlat. Természetesen mindezeket iratokkal is bizonyítani kell. A kérdésre válaszolva, úgy látom, hogy különböző okok vezetik hozzánk az embereket. A mester címet csak az használhatja, aki e próbatételen átesett, s így megszerezte a mesterlevelet. Sokan — természetesen — jobban bíznak ezeknek a szakembereknek az ügyességében. A másik vonzerőt az jelenti, hogy egyes cégek jobban megfizetik az ilyen végzettségű munkásaikat. Döntő lehet az is, hogy amíg valaki szakmunkás-bizonyítvánnyal csak javíthat, illetve egyéb szolgáltatásokat láthat el, addig mesterlevéllel a zsebében kiszélesedik a működési területe. Például egy kisiparos önálló termékeket állíthat elő. egy kőműves pedig új házat építhet. Vannak persze, furcsa esetek is. Egy idős bácsi — aki egyébként egy üzem fiataljait okította a tudnivalókra — azért szánta el magát erre a lépésre, mert a tanítványai mesternek szólították, s ő szégyellte, hogy még nem az. — Mennyire szigorúan bírálják el a jelöltek hozzáértését? — Elég szigorúan s ez érthető. A bizottságokban képzett szakemberek tevékenykednek. akik lépést tartanak a technikai fejlődéssel is. Nagy felelősség hárul rájuk — ezért nem vehetik köny- nyen ezt a munkát —, ugyanis sok esetben az élet- és vagyonbiztonság szempontjából sem mindegy, hogy kit, hogyan minősítenek. Egy autószerelőt például csak akkor engedhetünk át. ha a kisujjában van az összes fogás, de ugyanez érvényes a kőművesekre is. Sajnos egyesek azt gondolják, hogy ez csak formalitás, s mindent egy lapra tesznek fel. Később azután csalódnak, mert nem ment simán a dolog vagy egyáltalán nem sikerült. 1984 foyamán 132- en vizsgáztak, de ebből csak 72-en végeztek eredményesen. Egyébként a vizsgabizottságok tagjainak itt szeretnék köszönetét mondani a lelkiismeretes ügyködésükért, hiszen csak csekélyke díjazást kapnak, javarészt társadalmi munkában látják el ezeket a tennivalókat. — Milyen feladatokat kell megoldaniuk a jelentkezőknek? — Van egy kétórás írásbeli, egy négyórás gyakorlati rész, s emellett szóban is be kell számolniuk a megszerzett ismeretekről. Ez utóbbi két nagyobb egységet foglal magába: egy szakmait s egy kiegészítőt — ez azonban igen fontos —, amelybe beletartozik az iparjog, a munkajog, az árak, a bérek, az egészségügy és a tűzvédelem kérdése is. Sokrétű tudást kívánunk hát meg, de alapos, átgondolt felkészüléssel le lehet győzni ezeket az „akadályokat”. Az egri Gidai Csaba mindössze 25 éves, de elhatározta, hogy megszerzi a mesterlevelet. Február végén kell majd bizonyítania a bizottság előtt. Vízvezeték-szerelő vagyok, az IKV-nál dolgozom. 1977- ben végeztem, a Budapesti 31-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Véletlenül. pontosabban, egy kicsit olyan minden mindegy alapon választottam ezt a foglalkozást, azóta viszont megszerettem, s nem bántam meg, hogy így alakult a sorsom. A mestervizsgára azért gondoltam, mert — ha megfelelek — ki akarom váltani az ipart, persze, kezdetben csak másodállásként. Már egy KIOSZ által szervezett tanfolyamon is részt vettem, ami közel egy hónapig tartott. Hasznos volt, hiszen olyan dolgokat tudtam meg, például az iparjogról, amelyeknek a későbbiek folyamán még hasznát vehetem. Édesanyám egyébként kifejezetten örült a döntésemnek. s mindenben támogatja az elképzeléseim megvalósítását.— Mit hallott ezekről a vizsgákról az ismerőseitől? — Úgy tudom, hogy nem lehet félvállról venni. Egy idősebb kollégám is — különben már mester — megerősítette ezt. Ö lesz az, aki segít majd nekem, mert neki már óriási rutinja van. Azt is rebesgetik, hogy nem átlagos gyakorlati feladatokkal kell megbirkózni, azaz össze kell szednem magam. Bár erre kevésbé lehet készülni. Inkább az elméletre fordítok nagyobb figyelmet, mostanában sokat bújom a szakkörvyveket. Elég nehéz eldönteni, hogy kinek, mi jelent nehézséget, mert lehet, hogy valaki csak áll az egyik feladat előtt, míg a másik játszva megoldja azt. Mindenesetre, bízom a sikerben, de ha mégis kudarcot vallanék, akkor jövőre újra megpróbálom. Kívánjuk, járjon szerencsével. S nemcsak ő, hanem azok is, akik ezután szánják rá magukat arra. hogy megmutassák: az elsők között ők a legelsők. Sárhegyi István Mint eddig annyiszor, most ds a Rákóczi induló hangjaival ért véget a 81. tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak nagy seregszemléje. Az is szokás, hogy ilyenkor a vásár minden résztvevője, kiállítók, üzletemberek, külföldiek és magyarok gyors mérleget, mintegy számvetést készítenek szereplésük. vásárfia- újdonságuk üzleti sikereiről. Ezt tette mindenki a pavilonokban, a külföldiek klubjában. és a tárgyalótermekben. Az utolsó nap első óráiban még csak a gyorsmérlegek mutatnak tiszta képet a kilencnapos vásárélet eredményeiről. De máris megállapítható. hogy az idei tavaszi BNV a budapesti vásárok történetében egyértelműen a legnagyobb sikert hozta, úgy kerül be a vásárkrónikába, mint a legeredményesebb rendezvény, kiállítás. Jellemző volt pél- lául. hogy a magyar vállalatok minden eddiginél nagyobb aktivitással, élén- kebb kereskedelmi kapcsolatápolással vettek részt. Elmondhatjuk, amit már régen szerettünk volna megállapítani: a vásár igazi munkahely lett. A vásár az idén is betöltötte azt a szerepét, hogy fórumot teremtett az üzleti tárgyalásokra, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére, a magyar és a külföldi kiállítók eszmecseréjében. A külföldi kiállítók legtöbbje nemcsak általánosságban folytatott párbeszédet magyar partnereivel, hanem konkrét üzleti megállapodások is születtek. Feltűnő volt az idei tavaszi BNV-n hogy igen sok külföldi magas rangú vendég érkezett a vásár milliónyi árucikkeinek megtekintésére. A magyar gazdasági élet vezetői is többször meglátogatták és nemcsak a „tiszteletkor”, nemcsak a protokolláris szempontok kipipálása miatt, hanem komoly munkatárgyalásokat folytattak az iparág vezető képviselőivel. munkatársaival Dr. Kőrösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója a vásárt értékelő nyilatkozatában kijelentette, hogy neki személy szerint, mint vásárrendezőnek az tetszett a legjobban, hogy a résztvevő magyar vállalatok legtöbbje már jelezte: lekötötte a jövő évi tavaszi BNV kiállítási területének jó részét. Ez is üzleti siker. A magyar vállalatok a következő vásárban az ideinél nagyobb területen szeretnék bemutatni időközben születendő új termékújdonságaikat. Ami pedig a területet illeti : soha ekkora területen nem rendeztek BNV-f Kőbányán, mint most, összesen 9 ezer négyzetméterrel nőtt a kiállítási terület, és jelentősen növekedett a kiállítók száma is. Mi lehet ennek az oka? Csábítólag hat a beruházási javak gyártóira. hogy a VII. ötéves terv előtt felélénkülés mutatkozik a magyar gazdasági életben, és a korábbi évek visszafogása után némi lendület tapasztalható a beruházások előkészítésében. Akármilyen is lesz végül is az idei tavaszi BNV-ről készített pontos és végleges mérleg, a legfontosabb tapasztalat, e napokban már kézenfekvő: lassacskán kezd kifejlődni hazánkban is a piacorientált gazdaság. és ezzel párhuzamosan növekszik a korszerű marketing- eszközök alkalmazásának jelentősége, szükségszerűsége. A vállalatoknál mind többen rádöbbennek arra. hogy ezek a nemzetközi áru- találkozók nemcsak kudarccal járhatnak, hanem jól felhasználva a kőbányai vá- sárfórumot, sikereket is érhetnek el. És az sem baj. hogyha nem a vásárban, hanem utána jelentkezik a konkrét üzlet, mert igaz. hogy a vásárokon is aláírnak fontos üzleti szerződéseket, jegyzőkönyveket — tudjuk, ezek többsége időzített aláírás — az érdemi munka a végső célért tulajdonképpen mindig a vásáron kezdődik. B. A
