Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. június 29., szombat IUTOKÔZLEMËMY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. június 25—27. között meg" tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségei. Grisa Filipov. a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strou- gal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez. a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnökhelyettese, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke. To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST-szer- vek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Boriszav Szrebrics- nek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság. az Afgán Demokratikus Köztársaság. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségvezetője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli felszabadulásában döntő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelemhez jelentős mértékben hozzájárultak a Hitler-ellenes koalíció más népei is, a fasizmus elleni harc valamennyi résztvevője. A fasizmus szétzúzása. a háború győzelmes befejezése világ- történelmi jelentőségű fordulóponttá vált. Számos országban felgyorsultak a forradalmi folyamatok. Létrejött a szocialista világrendszer, kialakult és fejlődik a szocialista országok közössége. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsította az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását is. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy Lengyelország, amely a náci ag- resszorok első csapását szenvendte el, újjászületett, független szocialista országként, a többi KGST-tagországgal közösen méltóan járul hozzá a béke erősítéséhez és a testvéri országok együttműködéséhez, sikeresen szembeszegül az imperializmus cselszövevényeivel. A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. Tavaly és az idén a KGST-országok népeinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az életszínvonal emelése, a népgazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik. javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben. 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos voit. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása érdekében. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a gépek és berendezések. ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges, rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berendezésrendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyamatokban. az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, aggregát-modul ipari robotok, automatizált irányítási és tervezési rendszerek lérehoaását, a program-, a normatív-műszaki és a káderellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a részt vevő országok népgazdasági szerkezetének további tökéletesítését és műszaki színvonalának emelését. Az ülésszak a tanács szerveinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejlesztését, különösen a kiváló minőségű és műszaki világszínvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyagházisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító krivoj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköztársaság közötti villamostávvezeték. Üzembe helyezték a dél-ukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik ez utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság, közötti 750 kV-os rendszerközi távvezetéket. Üzembe helyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság atomerőműveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek és atomfűtő- művek KGST-tagországokban történő felépítésének 2000-ig szóló programját. Megkezdték a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gáztávvezeték építésében való együttműködés feltételeinek egyeztetését. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott. az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-energetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az ellenőrző műszerek. az automatizált rendszerek, a korszerű. gazdaságos, a világszínvonalnak megfelelő technológiák és anyagok létrehozását és bevezetését, a másodlagos erőforrások és gyártási hulladékok, a megújítható energia- források szélesebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gázne- művel való felváltását. E program megvalósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként való felhasználásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági terv- koordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken. az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikájukat. beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek ösz- sze. A KGST-tagországok ennek érdekében már 17. 2000-ig szóló gazdasági és tudományos műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. A sokoldalú tervkoordináció nagy lendületet ad a szakosítási és együttműködési, a közös beruházási. a tudományos-műszaki együttműködési egyezmények előkészítéséhez. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áru- szállításokat és intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több. a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések meghonosítására és gyártásának bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. Előirányozták számos gép- és berendezéstípus gyártásának és kölcsönös szállításának további növelését. amelyeknek a szocialista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság. Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió. továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST- tagországok Vietnammal. Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazdasági értekezleten és a Tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányuló munkáját. A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervdokumentáció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgailom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előírják a különösen fontos, egymásnak szállítandó termékfajták műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket. Megállapdtak, hogy a közeljövőben befejezik az új gazdasági és tudományos-műszaki egyezmények aláírásra előkészítésével és a meglevők megújításával kapcsolatos munkát. A JSZSZK kormányával kötött egyezmény alapján folytatódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. Jelentős eredményeket ért el olyan ágaza- t ok ban. mint például a gépipar, a vas- és színesfémkohászat, az energetika, a fém- feldolgozás, a vegyipar, az elektrotechnika és az élelmiszeripar. A megfelelő egyezmények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársaság együttműködési egyezményét. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST-tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak megfelelően a KGST, mint szervezet és Nicaragua között. Az ülésszak határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya minden nemzetközi jogi normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve gazdasági blokád alá vonta Nicaraguát. Az ülésszak követeli a szuverén Nicaragua bel- ügyeibe való beavatkozás megszüntetését A fejlett tőkés országok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Elmélyült a valu- táris és pénzügyi válság, még jobban kiéleződtek a kereskedelmi ellentétek a tőkés országok között. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy az ellentmondásokat és nehézségeket az amerikai nép és más népek — köztük az Egyesült Államok nyugati partnerei — rovására oldják meg, a válság terhét a fejlődő országokra hárítsák át. Egyre jobban korlátozzák a dolgozók szociális jogait, tovább romlik a lakosság életszínvonala, nem csökken a tömeges munkanélküliség. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak és állami költségvetési deficitjének jelentős növekedése, a dollár árfolyamának és az amerikai bankok leszámítolási kamatlábainak mesterségesen magas szintje, az imperialista nagyhatalmak protekcionista politikájának erősödése és a nem ekvivalens csere megbontja a világkereskedelem normális fejlődését, különösen kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődő országok helyzetét. Az imperiaista nagyhatalmak önző politikája tovább súlyosbítja a fejlődő országok elviselhetetlenül nagy külföldi adósság- terheit, ami a világgazdaság tőkés szektorában betöltött egyenlőtlen helyzetük következménye. A KGST-országok támogatják a fejlődő országok azon követeléseit, hogy a tőkés világgazdaság pénzügyi kapcsolatait igazságosan és demokratikusan át kell rendezni, s a nemzetközi kapcsolatokban fel kell számolni a gazdasági kényszer és az agresszió minden formáját. A KGST-tagországok síkraszállnak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Ügy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését. továbbá az együttműködést és a biztonságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátat. A KGST- országok erősítik egységüket és együttműködésüket. és a jövőben is mindent megtesznek. ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szervezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztotta alá, milyen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésnek a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával együtt a tagállamok megerősítették, hogy a jóakarat és a bizalom szellemében békés párbeszédet szándékoznak folytatni más országokkal. készek széles körű nemzetközi együttműködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a földi fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetéséért, s a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasá gi értékezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte II KGST VB 115. ülése A lengyel fővárosban csütörtökön megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 115. ülését is. Az ülésen részt vettek az országok minisztertanácsainak elnökhelyettesei, állandó vb-képviselői, a tanács titkára. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője vezette. Az ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának (kormány) tagja. Az ülést Janusz Obodows- ki, a Lengyel Népköztársaság állandó KGST-képviselője nyitotta meg, aki a végrehajtó bizottság elnöki funkcióját a kialakított rendnek megfelelően átadta Ion To- tunak, a Román Szocialista Köztársaság állandó KGST- képviselőjének. A végrehajtó bizottság áttekintette a tanács 40. ülésszakán hozott határozatok megvalósítását célzó munka megszervezésével összefüggő kérdéseket. A végrehajtó bizottság a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját.
