Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 28., péntek 1« Tízmillió, Kerekharasztról A nyárra ajánlott szandálokat Nyilas Istvánné meózza Kiss Gáborné a télkészáru-raktár dolgozója (Szabó Sándor képriportjai Nem kevesebb, mint 10 millió pár lábbeli ké­szült a Duna Cipőgyár 11 -es számú hatvani gyáregységében az üzem létesítése óta eltelt ti­zenegy évben. A Zagy­va menti cipőkből te­hát elvileg minden ál­lampolgárnak jutna —. ha nem kerülne belő­le határainkon túlra is. Az idei esztendőben .'500 millió forint értékű terméket állítanak elő itt. Bagyinszki Istvánné és kolléganői, a kismamaszalag Gyurgyik Edit a leendő leánykaszandálok munkásai, kímélő munkarendben tevékenykednek , pántjait vételezi KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL, JOBB MUNKÁVAL . Az idei tervek teljesítéséért Amint arról a közelmúltban lapunkban beszámol­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1985. április 29-i ülésén áttekintette hazánk gazdasági helyzetét. Ennek során megállapították, hogy az idei — szokatlanul kemény — tél rendkívül kedve­zőtlenül érintette népgazdaságunkat, és jelentős ká­rokat okozott. Egyértelművé vált, hogy ezeknek a ne­gativ hatásoknak az ellensúlyozását csakis abban az esetben lehet megvalósítani, ha a munkahelyi kollek­tívák az esztendő hátralévő részében fokozott erőfeszí­téseket tesznek a termelés különféle területein. A kö­zös összefogás, az eddiginél jobb munka lehet elegendő garancia arra, hogy az 1985-ös népgazdasági tervet az előirányzottaknak megfelelően teljesítsük. Sajnos, az időjárás me­gyéinkhez sem volt kegyes. Ez a legfőbb oka annak, hogy szőkébb hazánkban is jelentékeny — mintegy 500 millió forint — kieséssel kell számolni. Éppen ezért az MSZMP Heves Megyei Bizottsága — a megyei ta­nács. a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a KISZ He­ves Megyei Bizottságának támogató egyetértésével — felhívással fordult a városi és a városi jogú pártbizott­ságókhoz. az üzemi pártszer­vekhez és pártszervezetek­hez. a munkahelyi kollektí­vákhoz. a társadalmi, gaz­dasági vezetőkhöz és a dol­gozóikhoz. Kérik, hogy át­gondoltabb munkával segít­sék elő a közös célok ma­radéktalan megvalósítását. A felhívás nyomán máris intézkedési tervek készül­tek. illetve készülnek. Ezek elsősorban a még mobilizál­ható erőforrások jobb ki­használását célozzák. Már­pedig ilyen tartalékoknak nem vagyunk híján, s ezek feltárása és mielőbbi kiak­názása elengedhetetlen fel­tétele az eredményességnek. Ez idáig is elsőrendű volt — most azonban még foko­zottabb figyelmet igényel — a szervezettebb, fegyelme­zettebb tevékenykedés, a munkaidő jobb kihasználá­sa. Erezzen mindenki sze­mély szerint is felelősséget azért, hogy a lazítások, az „üresjáratok” megszűnje­nek. Az elgondolások. el­képzelések megértése, az azokkal való azonosulás döntő bázisa lehet az előre­lépésnek. Az emberi ténye­zőkre azonban máshol is tá­maszkodni kell. Kétségtelen, hogy az alkotókedv, a kez­deményezőkészség. az ötle­tesség szerepe ebben a helyzetben sürgető követel­ménnyé vált. Nem szabad szótlanul elmenni egyetlen olyan terv mellett sem, amely — akár a iegpará- nyilbb — haszonnal kecseg­tet. A hideg szinte a végső­kig próbára tette energia­szolgáltatásunkat. Ogy is fo­galmazhatnánk, hogy kény- szerűségből lényegesen több áramot, tüzelőanyagot fo­gyasztottunk. mint ameny- nyit előzetesen ütemeztünk. Ilyen körülmények közepet­te magától értetődik: hogy a .,többletkiadások" fedeze­tét magunknak kell előte­remteni. Éppen ezért min­den egyes gazdálkodó egy­ségnél messzemenően tekin­tetbe kell venni az energia­felhasználás ésszerűsítésé­nek lehetőségeit. Az anyag- takarékosság pedig ugyan­csak olyan szempont, amely­ről egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg. Nem szóltunk itt az összes elkép­zelhető eszközről és mód­szerről. Hiszen ki tagadná, hogy az előbb említettekkel egy sorba kívánkozik a haté­konyság. a technológiai fe­gyelem. vagy a jobb költ­séggazdálkodás kérdésköre. Egy valamiről azonban em­lítést kell tennünk. Mind­ezek a módozatok akkor és csak akkor vezethetnek a kívánt eredményhez, ha a kollektívák egyetértésével, támogatásával találkoznak. S ha az elengedhetetlen társadalmi összefogás, szé­les körű tenniakarás me­gyénkben is kibontakozik, úgy minden reményünk megvan arra. hogy adottsá­gainknak és lehetőségeink­nek megfelelően hozzájárul­junk a népgazdaságot ért ki­esések pótlásához, társadal­mi és gazdasági fejlődésünk biztosításához. Sárhegyi István • • Ösztönzés minőségi hústermelésre A szegedi szalámigyár és húskombinát ebben az év­ben több mint 700 000 sertés felvásárlását tervezi. na­gyobbrészt kistermelőktől. Éppen ezért fontosnak tart­ja, hogy javuljon a kister­melők sertésállományának minősége, amely jelenleg még nem éri el a nagyüzemi ál­latállomány minőségi szín­vonalát. A gyár elsősorban abban érdekelt, hogy a ház­táji és egyéb kisgazdaságok­ban is olyan sertéseket ne­veljenek. amelyek több húst és kevesebb zsírt termelnek. Ilyen alapanyag szükséges ugyanis ahhoz, hogy kifo­gástalan minőségű, a világ­piacon versenyképes húské­szítményeket állítsanak elő. Ezért a szegedi szalámi­gyár szakemberei a Kecske­méti Állattenyésztő Válla­lat Szegedi Állattenyésztő Állomásával közösen új ösz­tönző rendszert dolgoztak ki. Ennek értelmében többek között a törzstenyésztő te­lepeken lévő, magas tenyész- értékű apaállatokat az ed­diginél lényegesen nagyobb kedvezménnyel helyezik ki a kistermelőkhöz. Azoknak a kistenyésztöknek pedig, akik anyakocáik mestersé­ges megtermékenyítését a szegedi állattenyésztő állo­mással végeztetik el. ezzel kapcsolatos költségeit a sza­lámigyár vállalja magára. Természetesen az állatte­nyésztő állomás gondoskodik arról, hogy kimondottan hús­sertés fajták tulajdonságait örökítse át. Az újfajta öszr tönzéssel járó kedvezmények egyben fokozzák a kistérme- lői sertéstenyésztés és -hizla­lás jövedelmezőségét is. Változatlan lendülettel Pezsgő politikai élet a pártszervezetekben Az utóbbi hónapok politi­kai eseményei jelentős vál­tozást hoztak a pártszerve­zetek életében. Szinte min­denütt lendületesebbé, aktí­vabbá vált a munka, a pezs­gő politizáló légkör egyre szembetűnőbb. Ezt elsősor­ban a kongresszusra való felkészülés váltotta ki. A párt politikájának, országos és helyi gyakorlatának kri­tikai elemzése, megmérette­tése, az az igény, hogy a párttagság erről véleményt mondjon és az a felelősség, hogy ebben állást kell fog­lalnia — döntő szerepet ját­szott a növekvő aktivitásban. A párt XIII. kongresszusa a folyamatot tovább erősí­tette azzal, hogy a kérdé­sek. amelyekkel foglalkozott és amilyen módon ezt tet­te, az a párttagság, a dol­gozók széles tömegeinek ér­deklődésével esett egybe. Ezért kísérte a párt legma­gasabb fórumának tanácsko­zásait megkülönböztetett fi­gyelem. Meggyőződéssel ál­lítható. hogy a kongresszu­son meghatározott célok szé­les körű egyetértéssel talál­koztak. A párttagság és a szélesebb közvélemény meg­elégedéssel nyugtázta, hogy a párt változatlanul foly­tatni kívánja eddig követett politikájának fő irányvona­lát. és eltökélt szándéka an- naik továbbfejlesztése a vál­tozó körülmények követel­ményeinek megfelelően. En­nek szellemében keresi az új megoldásokat, kezdemé­nyezi a változtatásokat ott. ahol erre a feltételek meg­érettek. Alig ért véget a kongresz- szus. politikai közéletünknek olyan nagy eseményére ke­rült sor, mint az országgyű­lési képviselő- és tanácstagi választások. A kongresszus politikai lendülete, szellemi muníciója százezreket ho­zott és tartott mozgásban, most már az új akció, a vá­lasztási kampány sikeres le­bonyolításában. A jelölő gyű­léseken, a választási gyűlé­seken. a legkülönbözőbb agi- tációs fórumokon tömegesen kértek, vártak politikai kér­déseikre választ, feleletet, magyarázotot. A pártszerve­zetek nem« is akartak ez elől kitérni.’ de ha akartak volna sem' tehették volna ♦ * J? . r meg. A körülmények keny- mszerítő hatása alatt a politi­zálásban elöl kellett járni­uk. Ennek nyomán — mint ahogyan ezt a választási eredmények is tanúsítják — a kongresszus fő politikai céljai össznemzeti program­má lettek. Az elmúlt időszak nagy politikai kampányainak van néhány fontos, jövőbe mu­tató tanulsága. Bebizonyoso­dott — újból és ismételten —. hogy ha a politika olyan kérdéseket tűz napirendre, amelyek az embereket köz­vetlenül érintik és úgy keze­li azokat, hogy az érdekelt­ségüket nyilvánvalóvá teszi, akkor nem kell tartani a kö­zönytől, az érdektelenségtől. A valóság rácáfolt a szkep­tikusokra, nem igazolta azok­nak a véleményét, akik sze­rint a mai rohanó, pénzke­reső világban a politika nem jut szóhoz, nincs iránta ér­deklődés. Az emberek szí­vesen vesznek részt és mű­ködnek közre minden olyan dologban, amelynek értelmét, egyéni vagy közösségi hasz­nát látják. Most éppen azt várják a pártszervezetektől, hogy felelősen gondolják át mindazt, amit az emberek a választási előkészületek alatt szóvá tettek, javasoltak Megfelelő mérlegelés alap­ján döntsenek ezek sorsá­ról. készítsenek programot a reális felvetések gyakorlati megvalósítására. Semmi sem maradhat válasz nélkül. Is­mételten jó alkalom adódik a párbeszédre. — most már konkrét cselekvési program birtokában. Ebben a munká­ban a pártszervezetek első­sorban a megválasztott or­szággyűlési képviselőkre, pót- képviselőkre. tanácstagokra, a választások politikai elő­készítésében kitűnt párt- és népfrontaktivistákra támasz­kodhatnak. A pezsgő politizáló légkör fenntartása szempontjából kedvező körülményként le­het számításba venni a kö­zelgő népfront", KISZ- és izaktzervezet> választásokat Ezek az események igény­lik is a pártszervezetektől a változatlanul lendületes po­litizálást. A népfront tiszt­ségviselőinek újjáválasztá- sánál minden bizonnyal új­ból napirendre kerül a te­lepüléspolitika, a helyi köz­élet demokratikus működé­sének számos kérdése. Ha­sonlóképpen számítani le­het arra. hogy a szakszer­vezeti fórumokon élénk esz­mecserére kerül sor a mun­kahelyi demokrácia. vala­mint termelési, vállalati po­litika. érdekvédelmi, bér- és jövedelmi kérdésekben. A KISZ-kongresszusra való fel­készülés során nyilván az. ifjúság helyzetét érintő prob­lémák foglalkoztatják majd mindenekelőtt a fiatalokat, de a szélesebb közvéleményt is. Társadalmi közérzetünknek e jelentijs eseményei nem nélkülözhetik a pártszerve­zetek politikai irányitó sze­repét, a kommunisták aktív közreműködését. Biztosíta- nick kell, hogy a viták, esz­mecserék számának növeke­dése. aktivitása demokrati­kus és konstruktív meder­ben folyjon, előre vigye az ügyet, segítsen eloszlatni a kételyeket és ösztönzést ad­jon minden progresszív erő­nek. Ehhez mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy a párt- szervezetek á kongresszusi határozat szellemében ala­posan átgondolják az adott területekkel kapcsolatos po­litikai feladatokat. A helyi sajátosságok számbavételénél vegyék .tekintetbe, hogy vár­hatóan milyen kérdésekkel találják szembe magukat. Készüljenek fel és készítsék fel a párttagságot, az aktivis­tákat az érdemi eszmecseré­re. A politikai munka bok­ros teendői között kiemelt helyen kell foglalkoznunk a termelés, a munka minden­napos folyamatával, az 1985. évi terv teljesítésével. Egyes területek jelentős lemaradá­sa az érintett területek dol­gozóitól komoly erőfeszítése­iket követel. A pártszerveze­teknek, a vállalati dolgozók fórumainak, a gazdasági ve­zetéssel karöltve nagy kö­rültekintéssel kell elemez­niük a lemaradások okát. megszüntetésük lehetőségét, keresniük a jobb teljesítmé­nyek útját, módszerét. Követ­keztetéseik tudatosítása, a dolgozó tömegek megnyeré­se a kitűzött céloknak az el­következő időszak legfonto­sabb politikai feladatai kö­zé tartozik. (R. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents