Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 26., szerda EGY SIKERES TANFOLYAM VÉGEZTÉVEL: Fiatalok—tálcáiral Igazán újszerű kezdeményezéssel rukkolt ki Egerben nemrégiben a TIT. Gondolván a szünidőben munkát vállaló diákokra. vagy a pusztán csak érdeklődőkre. tanfolyamot indított a fiatalok számára. Szombatonként találkoztak — Elsősorban az ifjabb korosztálynak akartunk segítséget nyújtani — kezdi a beszélgetést Bereczky Sándor. városi TIT-titkár. — Nyáron ugyanis sokan a különböző vendéglátóipari egységekben keresik meg a zsebpénzt. ami olykor nem is olyan kevés. A kurzus elvégzése után mindenképpen könnyebb lesz elhelyezkedniük. Az idegenforgalom szempontjából sem közömbös. hogy a megyénkbe érkező turisták milyen fogadtatásban részesülnek. Természetesen nem adhatunk szak- képesítést, ám egy igazolás jelzi azt. hogy a végzettek már értenek valamit a szak- mához. Olcsónak mondható a részvételi díj — 650 forint —, amely egyébként alig fedezi a költségeket. Nemcsak a tanulók, de a már dolgozók is jelentkeztek erre a nyolchetes képzésre. Az összejöveteleket szombatonként tartották, a gyakorlati tudnivalókat Gergely Gábor, a Platán Étterem helyettes vezetője, az elméleti részt pedig Gyöngy Zoltán. a Kereskedelmi Szak- középiskola tanára oktatta. Tőlük a tanfolyam menetéről és tematikájáról érdeklődtünk: Hangsúly, a gyakorlaton — A „gyerekek” hetente egyszer — két óra elmélet, majd három óra gyakorlat a Platánban — találkoztak. Szó volt a vendég fogadásáról, a megszólításról, a társalgásról, a vendégek típusairól, a megjelenésről és öltözködésről is. Előadást tartottunk az ital- és ételfelszolgálásról, a figyelmesség szabályairól, a különböző terítési módozatokról. Azt is megtudhatták a fiatalok, hogyan történik az ajánlás, és hogy mi a teendő az üzlet zárásakor. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyakorlati képzésre, ezek egyébként sokszor késő délutánig folytak. Ez alatt szinte tökéletesen elsajátították az alapműveleteket. Először csak két-három tányért vittek, de a végén már tízzel is „megbirkóztak”. Az ügyesebbek 15 kistányérral zsonglőrködtek. Egész idő alatt mindössze kettőt törtek el. ez pedig jó arány. A pezsgőbontástól — a kenyérszeletelésig — A legnagyobb sláger mégis a pezsgőbontás volt. Ezt a műveletet ugyanis többféleképpen el lehet végezni, minden az alkalomtól függ. Általában hang nélkül illik bontani, és ennek is külcm receptje van. Vannak azonban esetek, — esküvő. születésnap — amikor durrannia kell a palacknak, repülnie a dugónak és folyni az italnak. De ezen kívül elsajátították a prózaibbnak tűnő kenyérszeletelés tudományát is. A foglalkozások végeztével a legjobbak részt vettek a Platán Étteremben megtartott műsoros esten, ahol a külföldi és hazai közönség előtt is jelesre vizsgáztak. — A gond mindössze az volt. hogy az idő rövidsége miatt nem térhettünk ki az úgynevezett ételismereti témákra. Jó lett volna, ha a résztvevők megtanulnak főzni is. hogy tudják: mi, micsoda. Ez — mondjuk a rántott szeleten kívül — elég nehezen megy. Ha pedig ajánlani akarjuk a különféle finomságokat, akkor elengedhetetlen, ez a követelmény. Ezért meg is állapodtunk a TIT-tel. hogy a jövőben — mintegy kiegészítésképpen — megszervezzük a szakácsismeretek gyakorlati oktatását is. Tyúk után csirke ...? — Sajnos, bajok vannak a gasztronómiai kultúránkkal, és már csak ezért is szükség lenne az előbb említett tanfolyamra. Határainkon túl sokkal többet adnak az ilyen dolgokra. Nálunk csak az I. osztályú helyeken érvényesülnek az ezzel kapcsolatos követelmények. A vendégkör és maga az üzlet is rendszerint lejjebb ad a színvonalból. A múltkoriban például egy esküvőt készítettünk elő. s amikor a menüt állítottuk össze, a kedves megrendelő azt akarta, hogy az újházi tyúkhúslevest csirkepaprikás kövesse. .. Ez az eset is illusztrálja, hogy gasztronómiai „műveltségünk” igencsak szegényes. Aztán végül is sikerült meggyőzni a vendéget. hogy ez így: nem lesz jó. Egy-egy ilyen tanfolyam már csak azért is hasznos, mert otthon, saját környezetükben is kipróbálhatják az ízléses terítést, felszolgálást, stb. Ketten a csapatból Varga Mária most fejezte be a Dobó gimnázium második osztályát: — A tanulmányi eredményem, mondjuk úgy: erős közepes. Így valószínűleg nem tanulok tovább az érettségi után. Elhatároztam, jelentkezem ezekre a foglalkozásokra, bár szüleim eleinte sokallták a résztvételei dijat. Végül sikerült meggyőznöm őket. A gimnázium befejezése után is szeretnék ezen a területen dolgozni, mert szimpatikus számomra a szakma. Eredetileg a Vadászkürt Étteremben ajánlottak munkát — a szünidő alatt —, de az egyik családtagom építkezik, így inkább ott kell segítenem. Ennek ellenére sem volt ez a nyolc hét elpazarolt idő, hiszen a megszerzett ismeretekre később is szükségem lesz. Suha Zsolt eredeti szakmája géplakatos. Jelenleg a Belvárosi Étterem árubeszerzője: — Egyik ismerősömtől hallottam. hogy volna egy ilyen lehetőség. A „belvárosiban” már sok mindent ellestem a felszolgálóktól, és meg is tetszett ez a munka. Elképzelhető. hogy véglegesen ezt a szakmát választom, tehát pincér leszek. A társaság egyébként nagyon jó volt, vidáman teltek el a foglalkozások, és sok havert, barátot is szereztem. A tanfolyam véget ért. Né- hányukkal bizonyára találkozunk majd a megye valamelyik éttermében, vagy vendéglőjében. Akkor hát — viszontlátásra! Havas András HAZÁNKBAN LETT SZAKEMBER Jemeni ifjú — Visontán (Tudósítónktól) : A már magyarul is jól beszélő kedves, mosolygós fiatalember Salem Abdo Hashem. erősáramú technikus szakmai gyakorlatát tölti a Gagarin Hőerőmű villamos üzemében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosából. Aderr ből, az ottani ifjúsági szövetség (ASID) javaslata alapján került hazánkba, s most egyben a nálunk tanuló 55 fős arab diákcsoport titkára is. Életéről, tanulmányairól. hazánkban szerzett tapasztalatairól Visontán Olexa József üzemeltető technikus, helyi patronáló társaságában beszélgettünk. — Adeni földműves családból származom — mondja messziről jött új barátunk —, nyolcán vagyunk testvérek. Szüleim koruknál fogva már nem dolgoznak. Az eredeti szakmám villanyszerelő. szülővárosomban egy étolajgyárban, dolgoztam. A Jemeni Egyesült Ifjúsági Szövetségnek 1974 óta vagyok tagja. Hat szocialista ország közül választottam Magyarországot. Még 1978-ban jöttem Budapestre. Egy évet töltöttem az előkészítő intézetben. ahol megtanultam a magyar nyelvet. Ezt követően elvégeztem az Erős- áraimú Ipari Szakközép- iskolát az Üteg utcában. Estin tanultam, nappal dolgoztam a Tungsram Vákuumtechnikai Gépgyárban. Az érettségi után. 1984-től ez év márciusáig jártam a minősítőre, amelyen nemrég sikerült technikusi oklevelet szereznem. iNős vagyok, a feleségem magyar. debreceni születésű. Van már egy másfél éves kislányunk is. Szüléinkkel együtt lakunk Adenben egv családi házban. — Miért esett a választás hazánkra? — kérdezem. — Az egyik sógorom is Magyarországon. Pécsett tanult az orvosi egyetemen. Amikor itt volt, rendszeresen leveleztem vele. Annyi képeslapot küldött. hogy megszerettem ezt az országot anélkül, hogy láttam volna — válaszolja mosolyogva. — Megyénkbe, Visontára hogyan került? — A Szovjetunió nálunk épít égy 200 megawattos, olajtüzelésű hőerőművet. Mivel az erősáramú technikus szakmát itt szereztem Magyarországon. gondoltam, hogy a GHV-ban sok olyan berendezéssel megismerked- hetem. ami majd biztosan nálunk is lesz. — Háshem sokat tanult nálunk a Gagarinban — teszi hozzá Olexa József —, rendszeresen részt vett az erőmű blokkjainak az üzemzavar utáni indulásán, s az üzembe helyezéseken is. — Tervei? — Ez nehéz kérdés... — mondja. — Legelőször is1 azt szeretném, ha otthon megfelelő munkát adnának az erőműben. Olyaih helyre akarok kerülni. ahol a ■gyakorlatban eredményesen tudom hasznosítani az itt tanultakat, tapasztaltakat. Tervezem, hogy leteszem a nyelvvizsgát is magyarból. ® utána megpróbálok szakmai fordításokat készíteni arab nyelvre. — Kívánjuk. így legyen! Salem Abdo Hashem mintegy hétévi itt-tartózkodás után, júliusban utazik visz- sza a hazájába. Rendhagyóan arabul búcsúzunk el egymástól: — Szallem Walékum! Béke veled! — Walékum szallem — Veled is a Béke...! Korcsog Béla Nem vagyok én apáca... Ismét megkezdte színes nyári zenés kulturális prog. ramját a hatvani szabadtéri színpad. Az elkövetkező hónapokban gazdag választék várja nemcsak a fiatalokat, hanem az idősebb korosztályt is. Felvételünk a legutóbbi esten készült, amelynek „sztárja" Zalatnay Sarolta volt. (Fotó: Szabó Sándor) FELLÉPTEK AZ 1949. ÉVI BUDAPESTI VIT-EN IS Az egri néptáncmozgalom úttörői A két világháború között már sokan voltak hívei Heves megyében is a Kodály nevével fémjelzett népdalkultúra terjesztésének, általában a népi kultúra: a népi hímzés, a tárgyi kultúra, a népmesék és a népi mozgásformák megörökítésének. Így született meg Ujváry Ferenc egykori boldogi tanító szerint az 1930-as években híressé vált boldogi népi együttes. Ehhez pedig hozzá tette a magáét Pav Uni Béla. a néptánckultúra felkarolóia. A boldogi. majd később az egerbocsi bok- rétás csoport ezután bejárta nemcsak Magyarországot, de szerepeltek Londonban is. Párizsban is. A felszabadulás után minden ifjúsági szervezetnek a MA- DlSZ-tól a Bornemissza Gergely cserkészcsapatig szívügye volt a néptánc. Ez utóbbi szervezetről tudni kell. hogy iparos fiatalokból szervezték, s a cserkész- mozgalom balszárnyának álláspontját képviselte az ifjúság nagy kérdéseiben. A regősök életében Nagy L ászióné egykori táncos visszaemlékezése szerint 1946-ban következett be a fordulat, amikor megismerkedtek Molnár István népművész tanár néptánc gyűjtésével. majd Kocsis Bernât és Nagy László részt vettek a Balaton melletti regőstáborban. A lelkesedéstől izzó egri táncosok hazatérve azonnal megkezdték a fiú- és a leány-tánccsoport szervezését. Tekintettel arra. hogy munkás származású fiatalokról volt szó. az MKP és az SZDP kultúrpolitikája határozta meg a tánccsoport tevékenységének körét, akik gyakorta vettek részt a falujáró mozgalomban. Így aiz MKP felkérésére tartották az első bemutató fellépésüket is 1947 elején Sírokon. Az első bemutatót követte a többi. 1947 egyébként is a baloldal előretörésének a jegyében telt el. ekkor voltak a választások. Az MKP egri szervezete felkérésére a környékbeli falvakban választási gyűléseken adtak műsort. De nemcsak falvakban táncoltak. eljutottak Diósgyőrbe is. ahol a szintén regős cserkész csapatból álló táncegyüttessel adtak közös műsort Gyöngyösön részt vettek egv néptáncbemutatón. ahol az egri táncosok mellett diósgyőriek és mezőkövesdiek ragadtatták tapsra a közönséget. De. e szép és egyre több sikert hozó fellépések során sem feledkeztek meg a vidéki táncmozgalom felkarolásáról sem. Nagy László Szilvásváradon és Párád környékén oktatott tánccsoportokat. Kocsis Bernât az egri néptánc együttes vezetője és oktatója volt. de alkalmi vidéki táncoktatásra ő is vállalkozott. 1948-ban ezután döntő fordulat állott be a regős cserkészek és a tánccsoport életében. Szervezetileg is megerősödött a Heves megyei Szak- szervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom a SZÍT Kurucz György területi titkár vezetésével. A SZÍT tánccsoport működésének különösen nagy lendületet adott az 1949. évi budapesti VIT-re való felkészülés. Mint e tánccsoport egyik táncosa, én is jel emlékszem 1949 nyarán a Líceum udvarán megrendezett központi ünnepségre. amelyen mintegy 2 ezer néző előtt mutatta be az együttes a VIT-re készített műsorát Ez emlékezetes és egyik legnagyobb fellépésünk volt. ezen én magam is egy szóló pásztortáncot mutattam be. A VIT-re utazásunk ünnepélyes körülmények között történt. A fellobogózott egri vasúti pályaudvaron búcsúztattak bennünket, s alig hogy Budapestre érkeztünk, azonnal megkezdődtek a felvonulási menettánc próbái a Dózsa György úton. Jó néhány napos kemény és fáradságos próbanap után végre sor került a VIT megnyitására, az impozáns felvonulásra végig a Dózsa György úton. talán százezer budapesti néző szemeláttára. A mi tánccsoportunkat egy végeláthatatlan menetoszlopban osztották be és így vonultunk végig Kocsis Berci vezetésével a tánccscport törzstagjai Nagy László. Utassy Sándor, a hires mellúszó. Pallagi Rudolf, Kalmár Gábor, Puszliy Sándor, Generál Sándor és még jó egynéhányat És természetesen az első sorokban ott voltak a lányok, közülük is a törzs- tagok Gál Erzsébet vezetésével Gál Jolán, Pászti Sári és a többiek. Emlékezetes táncos élményekben gazdag két hetet töltött itt az egri táncegyüttes a SZÍT és az országos rendezőszervek jóvoltából. A VIT-en való szereplés jelentette a csúcsát az egri néptáncegyüttes e második és nagyszerű korszakának. BEVÁLT AZ „EGYÜTTSZÜLÉS” Igény van — a feltételek hiányoznak Stoposoknak Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kialakította az „Express—autóstop” -rend - szert, amelynek keretében — mint ismeretes — május elsejétől helyet biztosított a budapesti, Szabadság tér 16. szám alatti fiókirodájában péntekenként 16—19 óra között. . Az említett időpontban információkkal, szolgáltatásokkal segíti a hátizsákos, országjáró ifjú turistákat. Július elsejétől pedig a városligeti Petőfi Csarnok (Telefon: 42-43-27) fesz a sto- posok állandó országos bázisa. Honvédelmi tábor Üt törő honvédelmi tábor nyílt Nyíregyházán. a Szamuely Tilbor Katonai Középiskolai Diákotthonban. A KISZ Központi Bizottsága. a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium által szervezett, most másodízben megrendezett táborozáson kilenc megye kétszázötven hetedik-nyolcadik osztályos tanulója vesz részt. A diákok az ötnapos program során megismerkednek a 'honvédség, a tűzoltóság munkájával. Nagy-Britanniában terjedt el. de italálunk példát más nyugati országokban is az úgynevezett „együttszülésre”. vagyis arra. amikor az apa jelen van gyermeke világrajövetelénél. Hazánkban a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet szülészeti és nőgyógyászati osztályán az elsők között teremtették meg a feltételt — az egyszemélyes szülőszobát — az együttszülés” megvalósításához. Az első tapasztalatok kedvezőek. A jelenlévő férjek szeretettel, bíztatással segítették vajúdó feleségüket, akik éppen ezért a vártnál könnyebbnek érezték a szülést. A férjek megilletődve nézték gyermeküket, akiket életük első pillanataiban édesanyjuk hasára helyeztek. Ezeknek az. apáknak a többsége aktívabban vesz részt kicsinye gondozásában, szorosabban kötődik családjához. A közös élmény erősítheti a házas társak, a szülők és a gyermekek kapcsolatát. a családi köteléket. Miután a kórházban megteremtették az ilyen szülés feltételeit, a terhesgondozá- aon megjelenő asszonyok tá- tékoztatást kaptak az „együttszülés” lehetőségeiről. A férjük jelenlétében szülő anyák és újszülötteik állapotát, szülészeti adatait összehasonlították azoknak a nőknek az adataival, akik nem így szültek. A Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai intézetének munkatárséi. csak úgy, mint az orvosok, megerősítették a külföldi tapasztalatokat: jó hatású az együttszülés”. A Heves Megyei Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának megbízott vezető főorvosa, dr. Ludányi István arra a kérdésre, hogy szőkébb hazánkban gyakorlattá vált-e az „együttszülés”. nemmel válaszolt. Elmondta. hogy amíg nincsenek egyágyas szülőszobák, addig szinte lehetetlen ezt általánossá tenni. A fiatal házaspárok többsége, mint kuriózum foglalkozik a gondolattal.
