Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
4. KULTÚRA —KÖZMŰVELŐDÉS (■■■■§ .. : Il NÉPÚJSÁG, 1985. június 24., hétfő Egy hét... Benedek Miklós, Szabó Sándor és Simon Mari a Csak a tükör görbe?! című paródia-összeállításban Vígjáték — olajban Az olaj jó esetben tartósítószer, példa rá a szardínia. amely akár évekig eláll a konzervesdobozban. A film már kevésbé alkalmas ilyen konzerválásra, az 1981- ben még aktuálisnak számító Talpig olajban című filmvígjáték már nagyon megsínylette az eltelt időt. A világban lezajlott változások nem kímélték a poénokat, igencsak másfelé fordultak az események, másként néznek már az emberek az arab olajsejkekre. Bebizonyosult, hogy a hatalmas vagyonok sem kimeríthetetlenek. s nem nő töretlenül a fűtőanyag ára. Lehet, hogy mindezt csak mentségként hozzuk föl magunkban a film láttán: annak idején sem válthattak ki különösebb kacagógörcsöket ezek a jelenetek a nézőből. Mindenesetre valamivel élénkebben hathatott mindez, az alkotók levegőben lévő problémákat.‘gondokat akartak felvetni. Olyannyira, hogy elfeledkeztek bizonyos alapvető dolgokról, amelyek nélkül aligha lehet mulatságos alkotást készíteni. Nem gondoskodtak igazán karakteres figurákról, eredeti helyzetekről. csupán a jelmez változott a sablonos szituációkban: akik azelőtt — mármint az előző forgatás során — európai ruhát viseltek. mos; felvették a sivataglakói! kosztümjét. Viselkedésben, gondolkodásmódban nem hasonultak a színészek az arabokhoz, nem is kísérelték meg a sajátosságuk ábrázolását. Pedig sok-sok felemásság forrása a civilizáció legdrágább vívmányainak a régi törzsi szabályok szerinti felhasználása. Ugyanígy számtalan lehetőség mellett elment a stáb, élcelődhettek volna a természetvédelem és -szennyezés ellentmondásain, az üzleti élet fonákságain, de alig jutottak tovább a közhelyeken. A törötten elajándékozott váza sztorija például már Noénak is a könyökén jöhetett ki: itt nem átallották tíz percen keresztül előkészíteni, majd „elsütni” ezt a viccet. Hasonló szellemességek sora követte egymást, anélkül, hogy valami eredetit. valóban mosolyra fa- kasztót kitaláltak volna. A képernyő előtt már azon gondolkodhattunk, hogy hová lett az a híres francia köny- nyedség, miért spórolták ki ebből a műből a sót és borsot, nem is szólva a többi fűszerről. Kellenek a mozifilmek a televízióban. hiszen nemcsak oktatónk és nevelőnk, napi információs forrásunk, hanem házi mozink is a bűvös doboz. Viszont jobban meg kell válogatni, hogy mit vesz át a MOKÊP kínálatából a tévé. Sok olyan mű került vászonra ugyanis évekkel ezelőtt, amelyeket bizony ma is szívesen megtekintenénk. Ezek azonban valamilyen okból rendre eltűnnek. nem látjuk őket viszont az ország „legnagyobb mozijában”. Pedig az itt műsorra kerülő all-atások milliók elé kerülnek, nem mindegy hát, hogy a silányabb, vagy jobb feléből származnak-e a mozifilmeknek a sugárzott alkotások. Irodalmi paródiák Ha nem is mondható minden szempontból sikeres vállalkozásnak a Csak a tükör görbe?! című összeállítás, valamiben mégis példamutató volt. Annak idején Karinthy Frigyes paródiáiból nemzedékek tanulták meg Ady Endre vagy Füst Milán stílusjegyeit. Az így írtok Ti... sajátos műfajt teremtett meg, szolgálta az irodalom népszerűsítésének ügyét. Eddig hiányoztak az ilyen produkciók a televízióból, pedig hasonló szerepet játszhatnának: mulatságos formában megismertethetnék az értékeket, mind az olvasás szépségére, mind pedig az adaptációk nehézségeire fölhívó a figyelmet. Most ez a rendhagyó vállalkozás talán tanulsággal szolgálhat a következőkben. az eddigieknél jobb, eredményesebb módját találhatják meg a szép szó népszerűsítésének az alkotók. Ilyen szempontból Hernádi Gyula műveinek bemutatása sikerült a legjobban, sőt némileg még felül is múlta az írott anyagot, a megvalósított színpadkép: a Jancsó- filmek összes formai rutinját bemutatták a Bárány Tamás-paródia ürügyén. Amikor kevesebb lehetőség volt az effajta játékra, sokkal vérszegényebb eredmény született, mivel nem tűri a csak szövegen alapuló komikumot a televízió: látvány kell, valami, ami túlmutat a csak leírtakon. Már maga Bárány Tamás személyisége is illett az egész hangulatához. hitelesítette, történeteivel színesítette az összeállítást. Szerencsés volt a színészek kiválasztása is, Körmendi János, Szabó Sándor, vagy éppen Gálvölgyi János értőn és stílusoson adta elő a jeleneteket. Az irodalomban már helye van Karinthy óta ennek a formának, egyre többen, egyre értőbben készítenek ilyen „szösszeneteket”. Be lehetne mutatni folyamatosan is, mit és hogyan ábrázolnak. mit tartanak jellegzetesnek, fontosnak a paródiák írói egy-egy alkotó munkásságában. Ez hasznos volna mind a televízió számára, mert szellemes alapanyagot találna, mind pedig a néző számára, aki hasznosan és kellemesen tölthetné idejét. .Gábor László Ügyes kezű asszonyok Hatvan várossá nyilvánításának 40. évfordulója alkalmából a helyi cukorgyári művelődési otthonban kiállítás nyílt a kézimunkaszakkör tagjainak munkáiból. A több mint száz hímzés, amely a különböző tájegységek díszítőművészetét mutatja be, bepillantást nyújt az ügyes kezű asz- szonyok eddigi tevékenységébe. (Fotó: Szabó Sándor) SÄpSP Második Hatvani Zenés Színházi Nyár . Négy társulat, négy remek produkció a Népkertben A megyében élő cigány lakosság helyzetéről Emelkedik a továbbtanulók száma A múlt nyáron nagy siker volt a Hatvani Galéria és Játékszín szabadtéri előadássorozata. Az első Hatvani Zenés Színházi Nyár öt produkcióját csaknem ötezren nézték meg, s a konzervgyár által alapított Arány- fácán-díjat akkor a debreceni Csokonai Színház operatársulatának Bánk bán előadása érdemelte ki a zsűri döntése alapján. Ami elkezdődött, úgy tűnik sikerrel folytatódik. Az elmúlt hét végén került pecsét a második Hatvani Zenés Színházi Nyár műsorrendjére, miután a szegediek szerződése is megérkezett Hatvanba, továbbá jelentős támogatást adott a rendezvényhez a megyei tanács. A Galéria és Játékszín vezetőségének ezúttal négy kitűnő előadást sikerült biztosítania az augusztus 30. és szeptember 5. közötti időszakra. mégpedig az alábbi rend szerint. A kezdő estén a Szegedi Nemzeti Színház Rossini A sevillai borbély című közkedvelt vígoperáját mutatja be, parádés szereposztásban. Az énekesek között találjuk például Gregor József Lisztdíjas, kiváló művészt. Szeptember 2-án folytatódik a tavaly megkezdett Erkel-so- rozat. A debreceni Csokonai Színház operatársulata és balettkara a Hunyadi Lászlóval lép a népkerti szabadtéri színpadra. Ezt szeptember 3-án a budapesti Józsefvárosi Színház zenés vigjátéka. a Delila követi, amelynek szerzőpárosa Molnár Ferenc, Nádas Gábor, a főszerepben pedig Váradi Hédi, Kossuth- díjast láthatja a közönség. A záróelőadás ezúttal is a békéscsabai Jókai Színháznak jut, amely Dunajevszkij Szabad szél című nagyoperettjével vendégszerepei a nyári játékokon. A dél-amerikai környezetbe ültetett daljátékot nemcsak a humor, a muzsika ötletessége, szépsége jellemzi, hanem a forró ritmusú. sok tánc is. amely- lyel a rendező kiegészítette a produkciót. Hogy hová kerül ez évben az Aranyfácán-dij? Ez a közeljövő titka. Viszont előreláthatóan a rossz idő kivédésére is gondolt a rendezőség. Eső esetén a sport- csarnokban mutatják be a különböző darabokat. Az érdeklődésre jellemzően pedig már most annyit, hogy ötszáznál több bérletnek van gazdája a szakszervezeti bizottságokkal kötött szerződések alapján, s a kedvezményes árú, mind a négy előadásra szóló belépőkártyák árusítását július 25-től folytatja a Galéria és Játékszín. Heves megye 87 településén 19 ezer cigány él. ez az összlakosság 5,4 százaléka. Negyven százalékuk 14 éven aluli, ugyanakkor a nyugdíjkorhatáron felüli létszám alig haladja meg a hét százalékot. Kedvező jel, hogy a családok háromnegyed részében három, vagy annál kevesebb gyerek imn. A cigány lakosság foglalkoztatása döntő változáson ment át az elmúlt tizenöt évben. A munkaképes korú férfiak szinte teljes egészében dolgoznak. többségük továbbra is az iparban és az építőiparban talál kereseti lehetőséget. Szűkebb hazánkban, amíg száz lakásra 282 fő jut, addig ez a cigányok körében meghaladja az ötszázat, sőt a nagyobb családoknál a hatszázat is. A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása húsz évvel ezelőtt indult meg az akkori 104 „putrisorból”’ mára mindössze 23 maradt. Döntő változás következett be a cigány gyerekek óvodai, iskolai ellátása terén is. Amíg 1974-ben mindössze húsz százalékuk, addig tavaly már 81 százalékuk járt óvodába. Egyre inkább megvalósul az iskolaérettek be- íratása, s az utóbbi évek tapasztalata, hogy a fiatalabb korosztályhoz tartozó cigány szülők maguk is nyilvántaitják gyermekük tanköteles korának elérését. Csökkent a túlkoros tanulók aránya, ugyanakkor sajnos hozzá kell tenni, hogy a cigány nebulók közül kerül ki a bukottak, az évismétlők és a felmentettek többsége. A nyolcadik osztályig eljutok számának növekedésével együtt emel kedik a továbbtanulók aránya. A pályaválasztás során a szakmunkásképzőt részesítik előnyben. A munkavállalás növekvő mértékével és az életszínvonal emelkedésével csökkentek a cigány lakosság egészségügyi ellátásának problémái, 1974-től kezdődően 37 ezrelékről 27-re csökkent a születési intenzitás. A cigány zi a megye általános 'közbiztonsági helyzetének. Ügyész- bűnelkövetés részét képeségi adatok alapján megállapítható, hogy ebben a tekintetben az országosnál kedve zőbb képet kapunk. A cigányok és a nem cigányok emberi kapcsolata sokszínű, ugyanakkor sokszor ellentmondásos. Találunk példát a közeledés re, befogadásra, jó néhányszor viszont a merev elzárkózásra, közömbösségre. Hogy ne érezzék magukat kirekesztve, helyzetük javításáért, a közvélemény formálásáért, beilleszkedésük segítéséért közösein kell összefognunk. Mondom a magaméi a munkapadnál... ... Aranyapám, tud követni?. . . Akkor figyeljen!. . . Egy kilót nyomott az az alkatrész, amelyet akkortájt sorozatban ezen a masinán csináltam. Sokáig törtem a fejem, hogyan lehetne olcsóbban, kevesebb anyagból kihozni. Es egyszercsak sikerült: addig forgattam, pró- gálgattam, számoltam, míg ugyanabból a mennyiségből két alkatrész kerekedett ki. Az újítási főelőadó örömében a plafonig ugrált, mondván, ha naponta csak ezer darabot gyártunk, ötszáz kilogrammal kevesebb alapanyagot használunk fel, ez egy esztendőben több mint százötven tonna megtakarítás. Szóval, óriási mennyiség! Mivel importtételről van szó, behozatalról, több tízezer dollárban is kiszámíthatjuk a megtakarítást, nemcsak kilókban, veregetett vállon a főkönyvelő. Az év legjelentősebb újítása ez a vállalatunknál, mondta a főmér nők, amikor a dokumentumokat átvizsgálta. Nem csoda, hogy a következő héten már ott virított a fényképem az üzemi lap első oldalán, az újításért még oklevelet, kitüntetést is kaptam. Ez kora tavasszal történt. Közben elmúlt a nyár, és sajnos, mondanom sem kell, az alkatrészt továbbra is az egykilós tömbökből gyártottuk, az újítást elfelejtették bevezetni. Kitüntettek, szerepeltél az újságban, mit akarsz még, oktattak ki az újítási irodán, amikor reklamálni merészeltem. Különben is, már a tervezők asztalán van az anyagod, egy kicsit igazítanak rajta, nem kell idegeskedned, Isten malmai lassan őrölnek, nálunk meg az átfutási idő hosz- szú. Leesett az első hó, amikor a vállalat tervezőmérnöke megmutatta a rajzokat, tervdokumentációt, mondván, már csak az igazgatói pecsét hiányzik, s ha ráütik, kezdődhet a gyártás. Mondanom sem kell, hogy tavasz lett újra, amikor a vezér végső áldását adta a gyártásra. Megint lefényképeztek, megint bekerültem az újságba, a vállalat költségén külföldre küldtek üdülni. Hát ahogy az idegen tájakon úticélom felé zakatolt velem a gőzös. arra gondoltam, te jóságos ég, ha azonnal bevezetik az újításomat, az elmúlt egy év alatt százötven tonna importanyagot takaríthattunk volna meg. Konvertibilis valutában számolva: egy kalap pénz itthon marad, esetleg mást, fontosabb cikket, árut vásárolhattak volna érte. Na, de ne légy telhetetlen, pajtás, biztattam magam, visszajössz a nyaralásból, és máris indul a gyártás az újításod alapján. Hát nem indult. A doku mentáció elkészült, a vezéri pecsét is rajta volt, de az alkatrészre a megrendelő már nem tarott igényt, mert a gyártmány közben elavult. Egészen új alkatrész gyártásába fogott az üzem. Az újabb konstrukció súlya két kilogramm. Már hetek óta töröm a fejem, hogyan lehetne olcsóbban, kevesebb anyagból kihozni. Végre rájöttem: ugyanabból a mennyiségből két darab is kikerekedhet. Állítólag ez lesz az idei év legnagyobb, leggazdaságosabb újítása a vállalatnál. Azt mondják, hogy még az üzemi lapba is beteszik a fényképemet, sőt, oklevelet, kitüntetést is kapok!... Látja, azért van-ér telme az ember munkájának, nem igaz?. .. Tud követni?. . . Vagy mondjam el még egyszer?. . . Kiss György Mihály
