Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

■ a. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET népújság,ms. június 22., szombat A finn Hamupipőke plakátja Szacsvay László alakítja az Annuska című színműben Vas Imre tanító szerepét Mihályi Győző az Annuska című darabban Balogh Miklós földbirtokost alakítja Az Annuska egyik főszereplője: Horváth Sándor Mit ígér a Gárdonyi Géza Színház? Az idén nyáron sem marad színház nélkül az egri közönség. Az Agria Játékok prog­ramjában a Líceum udvarán július 11-én este fél 9 órakor mutatják be Gárdonyi Géza Annuska című háromfelvonásos szín­művét, A darabot Kalmár András rendezi, aki 1955-ben ugyancsak az egri színpadon vitte színre Gárdonyi művét. A díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Kemenes Fanny tervezte. A főbb szerepekben Horváth Sán­dort, Pásztor Erzsit, Cserényi Bélát, Rácz- Hevei Annát, Mihályi Győzőt, Polgár Gézát és Szacsvay Lászlót láthatjuk. Az idén is fellép az Agria Játékok immár „örökös tagja”, Mtklósy György. A címszerepet Varga Mari alakítja. A bemutatót követő előadások július 12-én, 13-án, 15-én, 16-án. 19-én, 20-án, 25-én, 26-án és 27-án lesznek. Annuska, az adósságoktól szorongatott földbirtokos lánya a zárdában kamaszlelke­sedéssel elhatározza, hogy apáca lesz: ki­kosarazza a földbirtokos kérőt, Balogh Mik­lóst. akire pedig az apa a birtok megmenté­sének reményét aLapozza: családi kétségbe­esés, de a dúsgazdag prépost-nagybácsi az apácasághoz akkora „hozományt” ajánl fel a családnak, hogy az mindent rendbe hoz­na, tehát most már a szülők érdeke lenne az apácaság, Annuskát azonban megérin­tette az élet szele,.. Az idén a gyerekekre is gondoltak. Július 8-án délelőtt 10 órakor a népkerti tónál Sakari Topelius Hamupipőke című eredeti finn mesejátéka magyarországi bemutató­jára kerül sor. A darabot Lázár Ervin for­dította és Kari Suvola rendezte, a díszlet és a jelmez Kalmár Kati munkája. A cím­szerepet Fehár Anna alakítja. A darabban többek között fellép Pogány György, Fehér Ildikó. Kalapos László, Martin Márta, Je- ney István, Holl Zsuzsa és Máhr Ági. A további előadásokat 9-én, 10-én, 13-án, Iá­én, 16-án, 17-én, 19-án, 20-án,' 22-én és 23­Lothar, Frankföld királya palotájában bált rendez, amelyre minden frankföldi és más országbeli ifjú hölgyet, azzal a kifeje­zett céllal, hogy közülük Hildbert herceg­nek feleséget válasszon. Toora és Szuperba kisasszonyok — Hamupipőke mostohatestvé­rei — kikenve, felcicomázva indulnak a bálba, de Hamupipőkét otthon hagyják, Barbra tündér azonban varázspálcájával az árva segítségére siet, aki gyönyörű báli ru­hában és selyemcipőben a király palotájá­ban találja magát. A herceg nyomban be- lészeret, azonban Hamupipőke mostohatest­vérei sértegetéseire sértéssel válaszol, ami­től megtörik a varázslat; eltűnik a csoda­szép kisasszony, de ott marad a lábáról le­hullott fél pár selyemcipő. Vajon sikerül-e megtalálni a cipő gazdáját? Vajon elvehe- ti-e Hilbert herceg feleségül az első pilla­natra kiválasztott hölgyet? ... Az egri székesegyházban az Agria Játé­kok rendezvényeinek sorában több rangos hangversenyre kerül sor. Július 8-án, hét­főn este 8 órakor a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Népi Együttes kórusa lép fel. Vezényel: Christian Ehwald (NDK). Közreműködik Szökefalvi-Nagy Ka­talin, Farkas Éva, Fülöp Attila, Borbás György, Tóth János és Kovács Endre (or­gona). Műsoron Bach János passió szerepel. Július 15-én. hétfőn este 8 órakor Sebes­tyén János orgonaestjét rendezik meg, fu­volán közreműködik Matuz István. A mű­soron Bach, Vivaldi, Mozart, Bellini és De­bussy műveit hallhatják az érdeklődők. Jane Parker Smith (Anglia) orgonaestjére július 29-én, hétfőn este 8 órára várják a közönséget. Augusztus 5-én, hétfőn este 8 órakor pedig Trajtler Gábor orgonaestjét rendezik meg, közreműködik Varga Magda. Műsoron Bach, Schubert, Stradella, Franck án tartják. és Liszt művei szerepelnek. GÁRDONYI GÉZA: Képek erejével Részlet a Titkosnaplóból Karakterizálás: egy jegy­nek a kiemelése és néhány­szor való repetálsz. S nem felejtendő, hogy kép által vélik feledhetetlenné min­den karakter. Shakespeare, Petőfi. Dante stílművészete nem a ritka jel­zők. szavak összeválogatása. hanem képre kép. A ritka szó, s ritka elhe­lyezés ódéba való. mert nem marad a fejben, mert nincs benne élőhang. Csak egyna­pi érték; forgalomba kerül, s egy év se kell, közhellyé válik, mint az én „boldog örömmel” és niás efféle ki­fejezésem. de a képé nem. Mikszáth tudta ezt. Az izgalom képekben be­szél. A szerelem meg a ha­rag szótára csupa metonimia. „Elvinnélek, mint a nap a harmatot!” stb. Mennyi kép és iképszó ebben az egy mon­datban ! A legismertebb közmondá­sok képbe öltöztetett igaz­ságok, Mondatba a kép ve­títi a perspektívát. Köszön: szellőzteti a ka­lapját. (Amivel köszön, ab­ból csinálom a képet, mint a festő.) Távoli képzetek egybevo- nésa: „Nem lehet szenes zsákon tejet szűrni." „Dob­bal verebet...” „Nyűiből jáger...” „Nem kell rajta inaséveket tölteni." összetett kép ereje: „Kal­már szellő járt a szomszéd mezőkön és vett a füvektől édes illatot." Különösen váltsd látható szóra az elvont értelmű sza­vakat. mlint gyötrelem, fáj. s más efféle. Képzeletbeli érzékietek. „Hattyú úszik a hideg vizű tavon.” Minden igét megnézz! Ahol a köznyelv leggyako- rihb igéit vagv az irodalmi nyelv fakó igéit látod a pa­píroson: más szóval_a szót! Keresd a vele rokon igé­ket. . Például uralkodik (Calaisban az angol) : „Fale­vél se rezdülhet. ha ők bele nem egyeznek.” Uralkodik: parancsol, enged, beleegye­zik, Más ige. Ha azonban még nagyobb kidomborítás kell. valami kis cselekvést illessz oda. Példá­ul a János evangéliuma utolsó részében: Péter meg­ijed. mikor János mondja neki. hogy „az Úr az”. A megijed szó helyett az van az írásban, hogy magára kapta az ingét”. Ez a tisz­teletet is kifejező cseleke­det rémekül karakterizálja az ijedséget is, az embere­ket is... (1921. nov. 28.) Az 1955-ös Annuska-bemutató színházban GÁRDONYI JÓZSEF: Annuska (1902. július 3—augusztus 23.) A Hatalmas Harmadik befejezése után tizedik nap­ra kezdett hozzá. Már egy­szer belefogott (1902. febru­ár 17.) de nem írhatott két lapnál többet: megzavarták. Most is. mintha valami meg­foghatatlan végzet üldözné, valahányszor terjedelmesebb munkába fog, már az első napon megszakítják, A kiadója húszéves szer­ződést kínál összies könyvei gyűjteményes kiadására. És kecsegtető, csalogató szép összeget. Nosza lecsapta a tollat. Rohan Pestre. Három ügy­védróka hónapokon keresz­tül kieszelt szerződésterve­zetét támasztották fel neki csapdának. Gárdonyi belefu­tott. Egyszeri elolvasásra el­fogadta a szerződést. Elfo­gadta. mert a kiadója a sér­tődött üzletember hangján színészkedte ki magából e szólamot : — Gárdonyi úrnak, úgy látszik, nincs meg velünk szemben a kellő bizalma! Bár ne lett volna! A szerződés összes könyvei kiadását húsz évre előre le­kötötte. A mézesmadzag-ígé* rétből: a szép pénzt kap ér­te Gárdonyi úr! — kijelen­tésből nem vált valóra sem­mi. mert a szerződésben egy betű sem volt arról, hogy a kiadó mikor tartozik a gyűj­teményes sorozatot kibocsá­tani. — Majd! Ez a majd: ha már a húsz év munkássága együtt lesz, — a huszadik év utolsó hó­napjában. Persze mindez csak a le­kötöttség ötödik évében de­rült ki. Amikortól kezdve Gárdonyi csak íróasztala fi­ókjának. a lapoknak és a színházaknak dolgozott. Szóval aláírt a szerződés­nek. Boldogan tért meg Egerbe. A jól végzett ember örömével. Dőlnek is az öröm­től a sorok a tollából. Há­rom nap alatt kész az An­nuska színművázlat és az első felvonás teljesen. A második felvonás köze­pe bizonytalankodik előtte. Ez a rész éppen a drámai forduló. A siker sarka. No. jól meg kell forgatni hát a beillesztéskor. Hogy időt szerezzen a gon- dolkodásra és amellett a lá­togatók se zavarják, karjá­ba kapja a festőállványát, hordozható székét, festékdo­bozát és elindul vele az Eged-hegy tövébe; tájképet mázol. A táj hegyoldalra felkapaszkodó út két sor szilvafa között. Ahogy ő mondta: egy adag végtelen­ség (soha nem hallottam tő­le máskor ezt az adag szót). A festőecset annyira gyö­nyörködteti. hogy két hétig nem únja a terpentinszagot. Július 21-én arra ébred, hogy a Mátrát esőfelhők ölelik. Távolban fényes vo­nalakat rángat az égre a vil­lámlás. A zápor lassankint Eger fölé terjedez. Az órá­jára pillant. Fogja a felöl­tőjét. mindig útrakészen vá­rakozó becsomagolt táskáját, belecsappantja a táskájába Annuska első felvonását. — Utazok! Július 24-én, a kolozsvári New York Hotel 4-es számú szobájában dolgozik Zsögön Géza magánzó, mindenkitől elvonultan írja az Annuskát. Szándékosan más nevet je­lentett a hotelkönyvbe, ne­hogy valaki ráakadjon. Egy hétig meg is állja a szobafogságot. Nem lépi át a küszöbét. Minek is. A szo­ba erkélyéről láthatja a zöld fakoszorús Mátyás teret, a korzót. Nyitott ablakán át szűrődik be a gyalui hava­sokról áramló hűs hegyi le­vegő. A város különben nem érdekli. Járt már itt elég­szer. Egy heti szobaáristom után az esti homályosodás kezdetén kilép a Majális ut­cára. Gyönyörű, hegyre ka­paszkodó utca. Kétoldalt ker­tes villák. A villák vasrá­csai fölött a falombok bo­rulnak az utcára, s ölelkez­nek hatalmas ágaikkal a já­rókelők fölött. Az utca szép­sége régóta csalogatja Gár­donyit. No, vesztére. Alig ballag két-három vil- lateleknyit fölfelé egy he­lyen a vaskapu szárnya hir­telen kitárul. Egy deresedő. alacsony férfi lükken ki raj­ta. ’ Gárdonyi egyetemi könyvtárigazgató barátja. Erdélyi Pál. Gárdonyi meglepődik. Hir­telen megfordul, s rábámul egy sötéten zöldelő orgona- bokorra. mintha életében akkor látott olna először vadorgonát. — Ha meglát, végem! — gondolja visszaszorított lé­legzettel. Hallja, hogy a barátja há­ta mögött ellépked. Arcát ügyesen fordítja el. nehogy szemük összevillanjon. Erdélyi Pál elhalad Gár­donyi mögött. Gárdonyi megkönnyeb­bülten pillant utána. Abban a pillanatban Er­délyi visszatekint. — Ááá, szervusz Géza. Hogy kerülsz ide! Estére Kolozsvárt végig­hullámzott a hír: — Gárdonyi Kolozsvárott. De hcl? Kolozsvárnak csak két nagy szállója gyűjti a jobb vendéget: a Nagy Gábor és a New York. Keresik Gárdonyit. Beje­lentve egyik helyen sincs. Ferencz József unitárius püspök régóta szeretne Gár­donyival megismerkedni. A New York kávéházban meg­keresi a városi rendőrkapi­tány törzsasztalát. Érdeklő­dik. A kapitány magához ho­zatja a bejelentőkönyvet. — Nincs. Se itt! Se ott! És ekkor a bejelentőkönyv­ben rápillant a névre. — Z sögön Géza! Nini. Hisz ez az én rendőrfogal­mazóm. Hát ennek a New Yorkban szobája van? Zsögönnek épp az asztal­nál ül a felesége. — Micsoda? Az uramnak szobája... az én uramnak, no megállj, te ... —És így tovább a végte­lenbe. Az asszonyt nem lehet le­csillapítani. Zsögön Gézáért telefonál­nak a hivatalba. Nem tud semmit. De hogy a feleségét megnyugtassa, kapja a kar­digánját. sapkáját, s robog a kávéházba. Az asszony karikás sze­mekkel mered rá. Sápadtsá­gában, mérgében már há­pogni se tud. A két rendőr­tiszt fölrohan az emeletre, a 4-es szobába. Gárdonyi ott íir nyugodtan, nem is sejtve, micsoda veszedelem készül a fejére. — A törvény nevében — kopogtatnak. Az ajtó csendesen kinyí­lik. Zsögön az első. aki a nya­kába ugrik. Utána a főkapi­tány. Az aszonyt is felcipelik az emeletre. Az asszony nem ismeri Gárdonyit. Azt hiszi, ugratják. Gárdonyi Egerből a vihar elől menekült. Kolozsvárott bekerült egy nagyobb vihar­zónába. Nem telik bele két óra. megjelenik Gárdonyinál Fe­rencz József unitárius püs­pök is díszmagyarban és Erdélyi Pál. Gárdonyi még aznap éjjel megszökött Kolozsvárról. — Vissza Egerbe! Egerben egy nap alatt (1902. aug. 22.) befejezte a vígjátékot. A színműnek legfortélyo- sabb része a második felvo­násbeli udvarlásjelenet. So-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents