Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 20., csütörtök 3 . A gazdasági megújulásról A XIII. kongresszust a gazdaságtörténészek minden valószínűség szerint a gazdasági megújulás nemzeti program rangjára emelő, elindító fórumként fogják értékelni. E jelző megelőlegezése jogos. A szocialista gazdaságok többségében érzékelhető megújulási törekvés ugyanis történelmi szükségszerűség. Az utóbbi években tapasztalható felerősödésének okai mélyen a társadalmi-gazdasági viszonyokban gyökereznek. Nem véletlen és nem csupán magyar jelenségről van tehát szó. A nyolcvanas évek közepén lényegében minden szocialista gazdaság szembekerült azzal a problémával, hogy az extenzív fejlődés tartalékainak kimerülésével, az eddigi, klasszikusnak tartott növekedési pályán való haladás lehetőségei összeszűkültek, Magyaror szág esetében például lezárultak. II 1. Nem vezettek kellő eredményre A gazdaságok többsége ugyanakkor még nem állt, vagy csak részlegesen tudott átállni a jövőben egyedül lehetséges fejlődési típusú pályára. Ennek tünetei : a növekedési ütem lelassulása; egyensúlyi zavarok, eladósodás; a hatékonyság és jövedelemtermelő-képesség stagnálása; a technikai és strukturális megújulás (korszerűsödés) intenzitásának és a gazdaság rugalmasságának (alkalmazkodóképességének) alacsony színvonala; a külkereskedelmi pozíciók gyengülése (cserearányok romlása); a társadalmi élet más területeire is — különösen az élet- és a szociálpolitikára, a tudati szférára — dt- sugárzó ellentmondások, feszültségek felhailmazódása. Mindez egyúttal — most már a magyar viszonyoknál maradva — azt is jelenti, hogy az 1957-től tartó, s az 1968. évi reformmal még nagyobb lendületet kapó megújulási folyamat nem vezetett kellő eredményre. Egyrészt, mert a gazdálkodás szerveződési elvének, főként gyakorlatának módosulása nem volt elégséges, másrészt, minden elméleti okfejtésnél meggyőzőbben a gyakorlatban is beigazolódott, hogy a társadalmi alrendszerek csupán egyikére korlátozott megújulási folyamat nem lehet igazán mély és eredményes. Másképpen fogalmazva : tartós és eredményes megoldást csak a társadalom minden fontosabb alrendszerére — politika—állam. gazdaság, kultúra — ideológia — kiterjedő megújulási folyamat biztosíthat. Századunk utolsó ötödében a magyar gazdasággal szemben jelentkező követelmények átlépték azt a küszöbértéket, amelyen túl a gazdaság teljesítőképessége, illetve a vázolt problémák feltolódása csak a jelenségekre irányuló beavatkozások, módosítások révén már nem javítható érdemlegesen. Az európai viszonylatban közép- szerűséget jelentő körből ezért a pótcselekvések számát gyarapító lépések helyett csupán komplex, átfogó és gyökerekig hatoló változtatások révén lehet kilépni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az örökölt rendszer és a keretek továbbélése a közgazdaságtudomány által felvázolt új növekedési pályára való ráállást és az azon való haladást inkább gátolná, mint segítené. A szükséges és kínálkozó lépés kihagyása ezért súlyos történelmi mulasztás lenne. A felvetett kérdésnek tudományos és politikai szempontból ezért egyetlen helyes közelítésmódja; a társadalmi tulajdon nyújtotta előnyök teljes kihasználása, amelynek kapcsán semmilyen korábbi konkrét megoldás nem lehet tabu. Ellenkezőleg, minden önmagát túlélt megoldást — még a legfájóbbnak tűnőket is — jogunk és kötelességünk megváltoztani. Tabuként való kezelésükért ugyanis — a történelmi tapasztalatok szerint — előbb-utóbb fizetni kell. Tőkekivonás történik A megújulásra irányuló törekvéseinkkel szerencsére nem vagyunk egyedül. A szocialista gazdaságok szerveződési elve és gyakorlata a 60-as évekkel kezdődően — igaz, hogy eléggé eltérő módon és mélységben — lényegét tekintve hasonló irányban fejlődött. Ezekben az években pedig egy újabb kísérletezésből álló hullám, minden eddigit felülmúló, azt ígérő megújulási folyamat érlelődésének lehetünk tanúi a Szovjetunióban, Kínában és több európai szocialista országban is. Az eddigi megújulási folyamat részlegességével és eredményességének alacsony szintjével összefüggésben — a teljességet és közelítésmód történetiségét is biztosítandó — azt is látni kell, hogy a hetvenes évtizedben gazdaságunk olyan időpontban érkezett az önmagában is korszakos jelentőségű - pályamódosuláshoz. amikor működésének külső feltételei nagymértékben megnehezültek, romlottak, tartalékait a gazdaságpolitika teljes mértékben felélte. Szigorúan véve: a valóságban a munkaerőforrás kimerülésén kívül inkább bizonyos aránytalanságok biztosította átmeneti előnyök feléléséről helyes beszélni. Az ötvenes években a mezőgazdaság, a hatvanas években az infrastruktúra. a hetvenes években pedig az eladósodás árán értünk el a világátlagnál gyorsabb növekedést. A csaknem három évtizedig tartó világméretű konjunktúra ehhez további jelentős növekedési energiát biztosított. Mindezt ugyanakkor egyértelműen a rendszer fölényeként könyveltük el. A fejlesztés aránytalanságainak és a hatékonysági. korszerűségi követelmények háttérbe szorításának következményei hosz- szú időn keresztül rejtve maradtak, aminek árát most fizetjük!!). Ilyen előzmények után a világgazdaság nagy horderejű. tartós és könyörtelen kihívásával egy erősen sebezhető. alacsony jövedelemterme lő-k épességű, kény- szerpályán haladó, törékeny kis magyar gazdaság áll szemben. A kényszerpályán haladás egyik súlyos tünete, hogy az ország nem képes saját forrásait külsőkkel kiegészíteni, de saját forrásai egy részét is hitelek és kamatok visszafizetésére, illetve törlesztésére kell fordítani, amit a cserearányok romlása miatti veszteség még tovább tetéz. Az országból tehát tőkekivonás történik, amelynek 1974—84. közötti nagysága csaknem egy évi nemzet jövedelemmel egyenlő. A jelenségek közgazda- sági logikája ilyen kényszer- helyzetben értelemszerűen megfordul: tartós közgazda- sági folyamatokat kell — társadalom-politikai okok miatt — átmeneti jelenségeknek alárendelni. Világosan kell azonban látni, hogy a tartós tendenciák és követelmények rovására a jelenlegi nehézségek nem oldhatók meg, és főleg nem kerülhető el a gazdaság szétzilálása. A nadrágszíj összehúzása tehát segít, mivel az csak a feszültségek rövid távú enyhítésének és nem a tartós megoldásnak az útja. Ebből a körből ezért csak mélyreható általános megújulással lehet kilépni. (Folytatjuk) Dr. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa Nyaralnak a cukorbeteg gyerekek Ma kezdődik a gyermeküdültetés Mától benépesülnek a SZOT-gyermeküdülők. A korábbi években hat turnusban. de már tavaly és idén is — rövidült szünidőhöz igazodva — öt kéthetes csoportban, június 20. és aug. 28. között 17 SZOT gyermek- üdülő várja az általános iskolásokat, összesen 25 ezren nyaralhatnak.. . A gyerekek, csoportosan, a szakszervezetek által megbízott kísérőkkel, ingyenesen utaznak az ülülők- be és érkeznek vissza. Tizenöt-húsz gyerekre iut. egy-egy kísérő A szülök a megye- székhelyeken. a pályaudvaron kijelölt gyülekező helyeken adják át gyermekeiket. és ugyanitt várják őket. ■* Ismeretes, hogy a gyermekbeutalást igénylők száma mindig több. mint amennyi a rendelkezésre álló jegy. A rászorultság elve csak akkor érvényesülhet, ha elsősorban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levők kapják a gyer- mekbeutalókat. Előnyben kell részesíteni a nagycsaládosokat, valamint a gyermeküket egyediül nevelő szülőket. A gyermekbeutalók továbbra is kedvezményesek. A szülők a költségek negyedrészét fizetik meg a naponkénti 44 forintos térítési díjjal, hiszen csaknem ennyibe — 40.50 forintba — kerül a napi négyszeri-ötszöri étkezés. Nemcsak nyaraló, hanem az egészségileg rászoruló diákok is eljuthatnak a SZOT gyermeküdülőkbe. Augusztusban Boglárlellén harmadszor üdülhetnek az inzulinkezelésre szoruló dia- béteszes gyerekek. Ök öt helyett naponta hétszer étkeznek. és a táplálékukban a cukorbetegség miatt jóval több a fehérje és a vitamindús zöldféle. Nekik meghatározott mennyiségű tejet, túrót. sajtot, tojást, húst. belsőséget, hentesárut kell fogyasztaniuk. Továbbá a vitamin- és ásványianyagszükséglet fedezésére sok főzeléket, salátát, gyümölcsöt szükséges étrendjükben szerepeltetni. Ennek megfelelően az élelmezésük személyenként és naponta 80 forintba kerül. Ugyancsak augusztusban a Fejér megyei V-ajtán negyedszer :nyai t> Ihatnak a lisztérzékeny általános iskolások, akik gluténmentes diétára szorulnak. Részükre kukorica- és rozslisztből sütik a kenyeret és készítik a tésztafélét. süteményt. Mindkét üdülőben 300—300 gyereket várnak. Ez a létszám az ország valamennyi cukorbeteg és lisztérzékeny általános iskolásának a nyaralását biztosítja. A beutaltak kiválasztásáról és orvosi ellátásáról az egészségügyi szervek gondoskodnak, míg a SZOT az üzemeltetést és az üdülőjegyet biztosítja, a szülők munkahelyi a'ap- szervezetén keresztül. AZ ELMÉLET PRÓBÁJA: Gyakorlatban is bizonyítanak a katonai akadémiások Az „ellenség" által terjesztett röplap tartalmát tanulmányozzák: balról Reményi Gyula altábornagy és a vendég Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára (Fotó: Perl Márton) Térképek, rajztáblák, tájolók, szögtávcsövek, vonal, zók és ki tudná még mind felsorolni azokat az eszközöket, amelyeknek látványa fogad bennünket Apc környékén. az egyik álcázott harcállásponton, ahol tegnap kezdetét vette a Zrínyi Katonai Akadémia végzős hallgatóinak több napon át tartó parancsnoki és törzsvezetési vizsgagyakorlata. Izgatott a hangulat, hiszen már megérkeztek az elöljárók és a vendégek is. közöttük Barta Alajos, a megyei pántbizottság első titkára, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Reményi Gyula altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese, dr. Simon Sándor vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka. Évin Sándor •vezérőrnagy. Kerékgyártó Béla vezérőrnagy, a közeli magasabb egységek parancsnokai. Ezután már a gyakorlatozok minden cselekedetét árgus szemek figyelik, •helyzetértékelésüket megállapításai kát, döntéseiket szakemberek hallgatják: igy vizsgáznak. Megtudjuk közben Rózsa Bertalan alezredestől, hogy a gyakorlat a következő szempontból indult ki: a feltételezés szerint a nemzetközi helyzetben olyan állapot jött létre, hogy politikai döntés született a háborúra s ezért a magyar csapatoknak fel. kell készülniük a haza meg. védésére. Az agresszió elhárítására megteszik a lehetséges összes lépéseket. Ebben az esetben például egy elképzelt hadosztály támadására. A parancsnoki posztot most Szabó György százados, hallgató tölti be. akit 1982-ben eredményes munkájáért soron kívül léptettek elő és kitüntették a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával is. Beosztottai — különböző „képzelt” alegységparancsnokok — szintén az akadémia hallgatói, miután elvégezték a terep szemrevételezését, a támadási terv pontosítását és az egyéb feladatokat. jelentik a tényeket. A szovjet hallgató magyar. a magyar hallgatók pedig orosz nyelven ismertetik döntéseiket, közöttük rendőrök és határőrök is. A vizsgáztatók elégedetten hallgatják az elhangzottakat. sokan bólintanak is, ami azt jelzi, hogy a fiatal tisztek a gyakorlatban is tudják alkalmazni az elméletben elsajátítottakat. Katonai szakszavak, irányok. szögek, helységek ne- vei keverednek, miközben ismertetik a feltételezett ellenség parancsnokainak ne- veit. képzettségüket, de a szemben álló hadsereg kiképzettségének szintjét is. Aztán a felderítők főnöke jelenti, hogy ellenséges propaganda-rádióadásokat hallgattak le — ezt be is játsz- szák —. és ugyanilyen felforgató röplapokat is be- gyűjtöttek. amelyet bemutatás után lefordítanak. Már jól benne járunk a/ időben, amikor a hallgatók a terepasztalhoz vonulnak, ahol szemléltetően is ..leiskolázzák" a parancsnoki elhatározás minden lépését. Ezzel aztán lényegében véget is ér az első napi vizsgafeladat. Az értékelés következik, amelynek rövid összefoglalására Reményi Oyula altábornagyot kértük meg. — Az akadémia most végzős hallgatóinak az államvizsgához fontos mozzanat, hogy a parancsnoki és törzs - vezetési gyakorlaton „z elméletben tanultakat a valóságban gyakorolják az oktatás keretében, de már egy kicsit bizonyítsák is: az akadémia az életre készít fei — mondotta. — Amit eddig tapasztaltunk. a2 pozitív. A kiképzési követelményeket jól elsajátították, a feladatokat precízen végrehajtják a hallgatók. A hadsereg velük gazdagodik, erősödik majd. mert magasan képzett tiszteket kap. Az akadémia tehát megfelelően teljesíti feladatát. Nagyon örülök. hogy Heves megye párt- és állami vezetői nagy szeretettel fogadtak bennünket, figyelemmel kisérik munkánkat. Ezt úgy lehet minősíteni, mint a honvédelem iránti kitűnő megnyilvánulást. Fazekas István Térképmunka közben Kertész László fótiad nagy és Szalay Károly százados Szabó György százados, gyakorló parancsnok hely zetelemzését hallgatják a szemlézők Ellenőriz a vizsgabiztos
