Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-18 / 141. szám
■ 4. NÉPÚJSÁG, 1985. június 18., kedd Az általános iskola jövője „A fejlesztésben elsőbbséget az általános iskolának kell biztosítanunk nemcsak azért, mert ez adja át a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése nem lehetséges.” (Részlet Kö- peczi Béla művelődési miniszter az Országgyűlés 1984-es tavaszi ülésszakán, az oktatási törvény megvitatása előtt elhangzott expozéjából.) Massino Stanzione (1585—1656) : Madonna a gyermek Jézussal Középfokú tanintézetek vezetői nyilatkoznak. A szakmunkásképző vezetője szerint az általános iskolát végzett gyerekek 20 százalékának még az itteni tananyag elsajátításához sincs ereje. Alapvető hiányosságok mutatkoznak a matematikában, az írásban, az olvasásban. Akadt olyan tanuló, aki a felvételin nem tudott kétjegyű számmal osztani, olvashatatlanul írt, érthetetlenül. dadogva olvasott, A tanárok úgy fogalmaznak, hogy sokszor „részleges” analfabétákat kell oktatniuk akiknek kicsi a szókincse, nem ismernek alapvető fogalmakat. A neves gimnázium igazgatója arról beszél, hogy erősen különbözik az általános iskolák színvonala. Az egyik intézmény jelese már az első félévben bukásra áll. a másik közepese tartja a szintet, vagy éppen javít. Itt nincs alapvető gcnd az anyanyelvi alapokkal, úgy látszik, aki idejön, az már ilyesmivel ^ tisztában van. Baj van viszont a matematikával, a fizikával és a kémiával: egyre gyengébbek az Eredmények. A legnagyobb problémát az okozza, hogy szembeötlő a személyiség rendezetlensége, a viselkedés romlása. Évről évre nagyobb visszásságokkal kell emiatt szembenézni. A pedagógus a környezeti okok mellett tanártársait hibáztatja ezért. Azt véli felfedezni emögött,. hogy kevés az igazából hatni tudó szakember. ezért nagv az iskolák közötti különbség. ★ Az új oktatási törvény szerint az általános iskola kialakítja a társadalmi együttélés alapvető képességét a tanulókban, képessé teszi őket a önművelésre, a munkavégzésre, a harmonikus testi és lelki fejlődésre, a továbbtanulásra. Megadva az általános műveltség és a tudományos világnézet alapjait, s az egyéni fejlődés esélyét is biztosítva a diákoknak. k Nem kis feladatokat szabott meg az MSZMP Központi Bizottságának 1972 júniusi határozata az állami oktatás helyzetéről, s fejlesztésének feladataival kapcsolatban. Az országgyűlés 1984- es tavaszi ülésszaka már figyelembe vette az azóta elmúl* több mint tíz év változásait is> s számot vetett a kialakult állapotokkal. Mint elhangzott: a gazdaság átalakulása, a külső kapcsolataink fejlődése, s egyáltalán társadalmi előrelépésünk megköveteli az iskoláktól a jobb munkát. Jelenleg gyengeségeket mutat az anyanyelvi kultúra, szegényes mind a szóbeli, mind az írásbeli megnyilatkozások színvonala, hiányzik az idegen nyelvek alapos ismerete, sok tárgyban alacsony a tudásszint. Emellett nincs meg eléggé az önálló ismeretszerzés igénye ás készsége, egyáltalán: kevéssé igazodnak él a fiatalok a világ dolgaiban. Természetesen mérlegel n.i kellett a feltételeket is. Igen gyakran nincs meg az anyagi háttér, tanteremhiánnyal, zsúfoltsággal találkozhatunk. A pedagógusok 80 százaléka ,nő, így sokszor gondot okoz a helyettesítés. A bürokratikus kötöttségek is gátolják az eredményes oktatást és nevelést. A most záruló tanév elején hazánkban 1300 tanteremmel gazdagodott az iskolahálózat. Ezeket viszont az esetek jelentős részében járulékos létesítmények nélkül adták át. Kedvező, hogy új tantervek, tankönyvek és segédeszközök születtek, s ezek java része be is váltotta a hozzá fűződő reményeket. Más kérdés, hogy van ahol épp ezek álltak útjában az alkotó szellem kibontakozásának, mivel mechanikusan használták fel azokat. k A világ nem áll meg. Még egy — másfél évtized távlatából is érzékelhetjük az átalakulásokat. Az oktatásnak rugalmasan kell válaszolnia a kihívásokra. Az előrelépés útját a következőkben határozta meg az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Gondoskodni kell az általános műveltség növeléséről. Gyarapítani kell a szakmai ismereteket, javítani az alapképzést. Biztosítani az egyéni adottságok képességek differenciált fejlesztését, a tehetségek felkarolását. Iskoláink intellektuális irányultságát módosítani szükséges, egyéb készségek fejlesztésére is erőt fordítva. Jobban kell gondolni a specializációra, a gazdálkodó szervek szükségleteire. Fontos a testnevelés, a közösségi és kulturális élet, összességében a szocialista nevelés iskolája a cél. k Ezek az elvek különböző feladatokat rónak az eltérő iskolatípusokra. Az alapfokú oktatásban az egység és a belső tagozódás elvét követve lehet kidolgozni a megfelelő modellt. Az életkori sajátosságok meghatározóan : kezdetben az osztálytanítós rendszer vezethet eredményekhez, majd fokozatosan rá kell térni a szakszerű tanításra, később a fakultációra, amely a tehetségek fejlesztését teszi lehetővé. A középpontban itt az alapkészségek, képességek kialakítása, a tanulási és művelődési szokások megalapozása áll. Ez egyszerre igényli a lemaradók felzárkóztatását és a gyorsabbak, jobb felfogásúak optimális segítését. A közoktatás fejlesztési programjának értelmében az évtized végéig az óvodai nevelés az alapellátás részévé válik. El kell gondolkodni mindenhol, az átmenet feltételein, hogy a kicsiket ne skatulyák, rideg tantárgyi keretek fogadják. Kiindulópont, hogy a törzsanyag elsajátítása jelenti a jelest. Számot szükséges vetni azzal, hogy különböző szinten tudják ezt magukévá tenni a gyerekek. A tanórákon kívül szakkörökkel, egyedi lehetőségekkel lehet biztosítani a jobbak előre- menetelét. A felzárkóztatás nem jelent mennyiségi kérdést. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy betegség, zavaros családi háttér, vagy egyéb nevelési hiba áll-e a háttérben. Nem tbvább kell tanulni ugyanúgy ugyanazt, hanem az egyedi fejlesztési utakat szükséges megtalálni. A fakultatív foglalkozások szervezése ott időszerű, ahol a demográfiai hullám tetőzésekor is biztosíthatók a tárgyi és személyi feltételek, ahol nem, ott el kell napolni a kialakításukat. összességében: nem a mérce csökkentése a feladat, hanem az, hogy mindenki képes legyen elsajátítani az ismereteket. k Kosztolányi szerint minden gyermek zseni, mivel két-három éves korában úgy sajátít el egy nyelvet, mint soha azután. Megtanulja amellett mindennek az alapját, lényegét. Egy másik vélemény, Szent- Györgyi Alberté:. „Tizenöt éves koromig minden tekintető en közepesen aluli tehetség voltam. És akkor jött Szalay Károly, aki megindított — biológiailag és szellemileg is akkoriban kezd tem érni —, s elkezdtem fejlődni.’’ Különböző időszakokban találhat rá az ember arra az útra, amelyen tehetségét kifejlesztheti. De nem mindegy, hogy azt a bizonyos Kosztolányi megfogalmazta gyermeki zsenialitást. ki tudják-e valaha — előbb vagy később — hozni mindenkiből. Ez egyszerre múlik a társadalom egészsén. s benne a pedagógus alkotó személyiségén. A nápolyi kultúra aranykora a spanyol Bourbon uralkodók alatt a XVII— XVIII. században következett be, amikor a művészetek minden fajtája fejlődésnek indult. Az olasz kulturális napok keretében most ennek a ragyogó korszaknak a festészete mutatkozik be Párizs. London, Washington. Madrid után Budapesten is a Szép- művészeti Múzeumban rendezett impozáns bemutatón. Az aranykor festészetét a tragikus sorsú Caravaggio. az itáliai barokk festészet nagymestere indította el rövid nápolyi tartózkodása alatt 1606 és 1610 között. Robosztus erejű, drámai fe szültségektől terhes, plebejusban igazmondó képei merész fény-árnyékhatásukkal, erős rövidülésben ábrázolt népi alakjaival a kor uralkodó egyházi festészetében forradalmat idéztek elő. A XVII. század első három évtizedében követői új látásmóddal, új formanyelven közvetítették Jézus és a.szén tek megrázó drámáit a különféle szerzetesrendek templomainak nagyméretű oltár- iképein. A forradalmat csak elmélyítette az, akkor már jól ismert, valenciai eredetű Ribera, aki 1616-,ban Nápolyban letelepedve nyersebb, szenvedélyesebb realizmussal pasztózus ecsetkezeléssel ábrázolta az elrettentő erejű ó- és újszövetségi tragédiákat. A délolaszok mélységes vallásossága, babonás hite tápot nyert e jelenetekben, melyek ma is megragadnak érzelmi mélységükkel, nemes pátoszukkal. Finoglia, Battis- tello, Caraccioló érett képei a Certosa di San Martino és más nápolyi szerzetési templomokban egységes, más itáliai művészeti központoktól jól megkülönböztethető formanyelven beszélnek, a kor ideológiai és művészeti törekvéseiről. A század közepének nagy egyházi megrendeléseiben Massimo Stanzione játszott uralkodó szerepet áhítatos. választékos fcrmaadású képeivel. Követői közül Vitale Pacecco Spinelli, Bernardo Cavallino a nemesség és nagypolgárság számára csak úgy ontották a félalakos szentek képeit, vagy a népszerű világi tárgyú jeleneteket, csataábrázolásokat. A Caravaggio által bevezetett műfajok közül a csendélet is felvirágzott Luce Fonte, Porpora és a Reccn család művészetében. A XVII. század közepén Van Dyck hatására az új velencei felfogás, a nagy hatású, dekoratív tömegjelenetek hódítottak tért világos színezéssel, a fények zomán- eos ragyogásával. Cavallino képein a polgárság irodalmi, történelmi éideklődésének is hangot adott. A patetikus barckk for‘ manyelv nápolyi vezéralakja Luca Giordano volt. aki a látott jelenségeket hatalmas víziókká alakította át. magas fokú érzelmi átéléssel, az ábrázolás szinte felülmúlhatatlan frissességével. Szárnyaló fantáziája maga alá gyűrte festctársait. akik egy fél évszázadon át alig tudtak kitörni hátasa alól. Követői -honosították meg a dekoratív illuzionista rokokó festészetet Nápolyban, ahol a nemesség és-a királyi udvar a XVII1. század első félétől kezdje sok megbízással halmozta el a művészeket. A dél-itáliai festészet virágkorának utolsó nagy mestere Francesco Solimena volt, aki kezdetben a XVII. századi ■ naturalizmust folytatta. Minden Nápolyban dolgozó nagymestertől tanult, főleg Giordianotól. de in* kább a rajz. a szerkesztés. a térelosztás, racionalitása érdekelte. Hűvösebb stílusa a klasz- szicizmushoz vezet át. és a descartesi filozófia késői epigonjaihoz kapcsolódik. Iskolájával nagyszámú egvhá- zi megbízatást teljesített. A nápolyi templomok, zárdák freskói és oltárképeinek nagy része tőlük származik. A főnemesség és az udvar is foglalkoztatta eket a paloták díszítőmunkálatainál. Diano és De Mura linóm érzékkel rokokó ünnepi bájt varázsolt az előkelő termekbe óriási művén. A genreké- pek és a főúri reprezentációt szolgáló arcképek sorozatát is megfestették, a királyi udvar nagy ünnepségeit, kivonulásokat, vaddisznóvadászatokat. realista ábrázolásmóddal. A XVIII. század második felében a pompeji és het* culaneumi ásatások Európa haladó értelmiségeinek körében divattá tették a délolasz utazást. A klasszicizmus képviselői sorra keresték fel a várost, ahol a királyi udvar maga is serényen foglalkoztatta a kor híres festőit, így a római Batonit és Mengset, a német Tischbeint és Fügert. valamint két népszerű női arcképfestőt. Elisabeth Vigée Lebrunt és Angelica Kauffmannt. Az udvarhoz közelálló művészek - díszítették az újonnan épült Nápoly környéki casertai .és Capo di montei királyi paloták termeit. A francia rokokó művészei közül Fragonard és Hubert Robert működött rövid ideig Nápolyban, a helyi művészet összképét gazdagítva hozzájárult annak a művelt, kozmopolita légkörnek a kialakításához, amelynek a század végén a Bourbon reakció vetett brutális véget. Brestyánszky Ilona Magyar filmek külföldön Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című alkotását bemutatják a Sydney-i nemzetközi filmfesztiválon. A június 26-ig tarló eseményen az ausztráliai városban Gazdag Gyula filmjeiből retrospektiv vetítéseiket is tartanak. Láthaitja a közönség a „Társasutazás”, a „A sípoló macskakő”, a „Határozat” és a „Bástyasétány '74” alkotásokat. A „Napló gyermekeimnek” című művet bemutatják a kolumbiai Cartagenaban is, a június 20-ig tartó nemzetközi filmfesztiválon. A Münchenben június 22 —30 között megrendezendő nemzetközi filmseregszemlén Kovács András ..Szeretők". Szabó László ..Sortir/ egy fekete bivalyért" című produkciója képviseli a. magyar filmművészetet a gyermek fi lm szekcióban pedig bemutatjuk Sólyom András „Szegény Dzsonj és Arnika" című alkotását Gábor László Tükör-történet 11/1. Nyári gyakorlat Június közepén behívattak iáz üzemvezetői irodába. Voltunk ott vagy halian. Vártunk. Senki se tudta. mire. Végül a titkárnő megsúgta, hogy nagy kitüntetésben lesz részünk: ránk bízzák a szünidősöket. Kisvártatva megérkezett az. üzemvezető. és sorban kezet fogott velünk. Ez volt az első gyanús jel Aztán kávét főzetett .Erre már mindenki feszengeni kezdett. Aminek ekkora feneket kerítenek. abból semmi jó nem következhet. Miután megittuk a fekete levest, megköszöriiIte a torkát az üzemvezetőnk. és felolvasta az igazgató körlevelét az ifjúság munkára neveléséről. Olyan szép volt. hogy megkönnyeztük. Meg is tapsoltuk. Szerényen szabadkozott. majd elmondta, hogy mint az üzem legjobb dolgozóit. bennünket bíznak meg a gyerekek felügyeletével. Meg hogy példát mutassunk az ifjúságnak. Holnap érkeznek a srácok — mondta. Mindenkinek jut egy. Naponta hat órát dolgoznak és fél normát kell teljesíteniük. A. többi a mi dolgunk Ügy vigyázzunk rájuk, mint a szemünk fényére. mert ha netán valamelyiket baleset éri. mi kapunk érte fegyelmit. Tiszta, világos beszéd, de ekkor már senki se tapsolt. Négyen rögtön be is jelentették. hogy sürgősen szabadságra kell menniük. Ketten maradtunk a hat gyerekre. Másnap meg is jelentek az üzemben. Az egyik élesre vasalt fehér nadrágot viselt, a másik galambszürkét. No. mondom magamban. te Jani. ezekkel vért fogsz izzadni. De mit tehettem. bízik bennem az üzemvezetőm .. Mondom az egyiknek: „Édes fiam, add ide a kalapácsot!" Hozza ám a csavarhúzót .. Megkérdeztem „Mit tanulsz, édes fiam?' Azt mondja, ö angol—fran cia szakos Akkor a tiéd a franciakulc.s. Ez rendben is volt. A kezébe adtam Ki is ejtette. Rá a lábára. Bekötöztük. leült. Ott ült a satupad végében egész nap. nem volt rá több gond. A másikat elküldtem a közértbe reggeliért. A műszak végére ért vissza, mert csak az otthoni boltot ismeri A harmadikat megkértem. hozza el az esztergályosoktól az anyagot. Elhozta. Nem azt. amit kértem. de hozta. Rákimenet- ben. hátrafelé, mert a Rózsi olyan rövid köpenyben dolgozott a marógépén. hogy nem tudta róla levenni a szemét. Nekitolla a kocsit a Pista bácsinak, es felborult. Az öreget elvittük az orvosi rendelőbe begipszelték a lábát, a gyéreik meg a műszak végéig szedegette az anyagpt. Reggelre. mire beértem, ri pitvara szétszedték a fúrógépet. Ki akarták próbálni, de nein induit. Nem hát. mert előző este lecsaptuk a főkapcsolót. Azt is szétszedték. Két hétig dolgoztak rajta a tmk-sok. mire meg ja5 vították. összedugtuk a fejünket a kollégákkal, és kiötlöttük a megoldást. Szereztünk egy kalapot, és mindenki beledobott annyi pénzt, ameny- nyit megért neki az ötlet. Aztán idehívtuk a srácokat, és elmondtuk, hogy van a közelben egy nagyszerű játékautomata. Menjenek, próbálják ki! El Is mentek, mi meg nekiállhattunk dolgozni. A nyári gyakorlat végére értek visszia, Épen. egészségesen. Megkapták >a fizetésüket, mi meg a dicsérő oklevelet a szakszervezettől, mert a ránk bízott gyerekek közül egy sem szenvedett nyolc napon túl gyóg> uló balesetei. (Folytatjuk) ' Francesco Solimena (1657—1747): Maddaloni herceg képmása a Szt. Januarius lovagrend öltözetében
