Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 17., hétfő Cl«Xt A KÉPERNYŐ !!■£* j fid • • • ELŐTT k— ­Fehér rum Ez a címe annak a tévé­filmnek. amelynek nemcsak rendezője, hanem írója is volt a jó nevű Esztergályos Károly. A történet tanulsá­ga? Ha van, akkor -ekként tömöríthető: a fehér rum is olyan ital, mint élénkebb színű változatai. Tessék ezt jelképes értelemben venni! Hát. igen, az élet ezerar­cú, s riasztó sztorik, tragé­diák utánozhatatlan módo­zatait produkálja. Olykor szélsőséges, torz eseteket is. A nyitott szemmel járó. a mindenre felfigyelő szerző miért ne mintázna ezekből is elgondolkodtató; megrázó és megtisztító darabokat? Nincs, nem lehet tabu té­ma. de a szokatlan, a meg­hökkentő események tálalá­sának csak akkor van értel­me. ha azok lélekedző in­telmekkel gazdagítanak min­ket, ha a konfliktusok össze­csapásából nemesebb, jobbá mintázódott egyéniségként kerülünk ki. Ilyen bravúrra csak a leg­kiválóbb alkotók képesek. Mellőzzük a felesleges tisz­teletköröket: e játék szelle­mi atyja nem tartozik kö­zéjük. Meglehetősen tapasztalat­lanul, lámpalázasan. csak azért is bizonyítási vágytól sarkallva teremtette ezt a fura cselekményt. A sikerért hadakozott. így aztán össz- energiáját az általa álmodott cél elérésére összpontosítot­ta. Nem vette észre, hogy a soknak vglt voltaképpen meglehetősen kevés. Nem milliók épülésére hivatott irodalmi csemege, csupán jó szándéktól vezérelt, de erőn felüli, cseppet sem ízléses, majd hogy morbid vállalko­zás. Mindezzel nagyszerűen bol­dogult volna Szophoklész. Meg is tette valaha, még­hozzá olyan szinten. hogy teljesítményét ma is felső­fokú jelzőkkel méltatjuk Nyomdokába lépni csak ha­sonló képességek birtokában lehet, illetve érdemes. Ellen­kező esetben csak a makó— jeruzsálemi távolságot érzé­keljük. de azt hiánytalanul. A bosszantó csak az, hogy az effajta kísérletezgetés péntek estére torlódik, ami­kor a legtöbb néző ráér, s maradandó élményekre szom- júhozik. Most viszont csak arról győződhetett meg. hogy a leghelyesebb, ha mindenki azt csinálja, ámire adottsága feljogosítja, amihez ért. azaz a latin bölcsességet idézve: a suszter legjobban teszi, ha marad a kaptafánál. Mindezt azért emlegetjük, mert napjainkban a legtöb­ben elfeledték, ezt az okos. ezt a megszívlelendő, ezt a néhány ezredéves tanácsot, s megkopott közhelyeket ki­áltanak ki magvas igazsá­goknak. Mint például azt, hogy a fehér rum. is olyan kábulat­teremtő ital, mint különböző színárnyalatú társai . . . Pécsi István Min is nevetünk? Nevetni sok mindenen le­het. Például azon is, hogy valaki másként próbál hat­ni rekeszizmainkra, mint az eddigi humoristák. Sokszor üdítő lehet az effajta vál­tozatosság, valósággal elsöp­rő lehet az ilyen tréfálko­zás hatása : Nádas György és Markos György országos si­kere is erre vezethető ' visz- sza. Nem ők voltak ebben az úttörők: Sándor György hosszú éveken át bizonygat­ta egyszemelyes szószékén, hogy lehet az eddigi kitapo­sott ösvényeken kívül más utakon is haladni. A „Györ­gyök" feltalálták a blodlit. a nonszenszt, a faviccet, csu­pa olyasmit, amit azelőtt is ismertünk, csupán más volt a hatása, amikor a színpad­ra került. Rácsodálkoztunk így is lehet? Azóta, sajnos, divatba jöt­tek. Lépten-nyomon „szelle­mességeikkel" találkozha­tunk, amelyeknek mind me­chanizmusa. mind pedig ere­je megkopott az ismétlés ha­tására. Nincs már semmi meglepő a sándorgyörgyi ki­hagyásokban, már gyanakod­ni is kezd az ember, hogy netán beszédtechnikai rend­ellenesség áll az egész hát­terében. Különösen azért, mert az egyébként jó kiej­tésű színészeink is kezdik átvenni ezt a fajta stílust, ha kabarét játszanak. Ügy gondolják: ez a menő. a kö­zönség rögtön a hasát fogja a nevetéstől. Lassan össze­tévesztik a kétfajta „fogást-', a, hascsikarás hatására is gyomrunkra szorul a ke­zünk. Márpedig a kifacsart ötletek hatására már néha a néző a gyomorrontás tü­neteit véli felfedezni magán. Ezért aztán a szombati Te­leváró elég kétséges értékű­nek bizonyult: mindent ösz- szeszedtek benne, amely a ha­gyományos „szalon"-szórakoz­tatás ellenzéke, összeszedték az „avantgarde"-kabaré min­den képviselőjét. Egyre volt mindez jó: fekete-fehéren (esetleg színesben) láthatta a közönség, hogy nem minden jó, ' ami az avíttság ellené­ben keletkezik. Néhány el­més jelenet kivételével, una­lomba fulladt az este, mert egyszer vagy kétszer ugyan lehet azon kacarászni, hogy két ember semmiképpen sem értheti meg egymást, de a harmadik" esetben már egy­hangúságba fullad a félreér­tés. Néhány kitűnő ötlet föl­csillant, például a ceglédi gyors körüli párbeszédben vagy éppen Kern András számában. Ám ez kevés volt az egész szürkeségéhez ké­pest: a poénok nem csattan­tak, sokkal inkább vizes ho­mokzsákokként puffantak. Különösen Lehr Ferenc pa­ródiái bizonyultak üresnek, semmiképpen sem illettek a sorba, híján voltak minden­féle szellemességnek. Az utóbbi időben sok vita folyt a szórakoztatásról. Nem egy és nem két kifogást, ha­nem számtalan ellenvetést tettek a bírálók a könnyű műfajjal kapcsolatban. Ilyen­kor szembeötlő, hogy meny­nyire valósak a felvetett gondok, nehezen szabadulunk meg elfogultságainktól, be­idegződéseinktől. Még abban is ez tükröződött, hogy a szerkesztők gyökeresen sza­kítani akartak a hagyomá­nyokkal, nem mentették át értékeit. Így aztán nem le­het csodálkozni rajta, hogy felemás eredményre jutot­tak. Ebben sem létezik az a megkülönböztetés, hogy az új mindenképpen kitűnő, a régi pedig csak unalmas le­het. A kabaré szükséges dolog. De csak ízléssel, s szellemes­séggel lehet művelni, a túl­zások itt is egyoldalúsághoz vezetnek. Nem valószínű, hogy érdemes ennyire lejá­ratni azt a fajta humort, amely csak a régi tagadása­ként hat. amint fölénybeke­rül. tömény unalommá vá­lik. h I Visszaköszönnek a 30-as, 40-es évek flz 1985—86-OS őszi-téli divat Tegnap előtt ésH megpe­csételődött számtalan fér fierszénv sorsa, a pesti Du­na Intercontinentalban: a Magyar Divat Intézet Csn- tó Mari rendezésében bemu­tatta az 1985—86 évi őszi- téli divatot. Kovács Ferenc. az Intézet igazgatója és Vámos Magda főosztályve­zető már előtte két nappal tájékoztatta a sajtót : besze­rezték az előzetes hireket a külföldi divatirányzatokról, és idehaza több. mint ne­gyedszáz állami vállalat és szövetkezet számára közve­títették. Az. esti bemutatón pedig Csaló Marinak a pó­diumteret jól betöltő. ízléses rendezésében a manökenek hatásosan mutatták be a női. férfi- és gyermekdivatot. Utóbbit természetesen gyer­mekek ismertették meg. A női közönség minden ruhát, a férfi publikum minden manökent mégtapsolt. Mivel a divat elsősorban női dolog, leírjuk a női hol mi három új divatirányói : tiszta vonalak, nemes anya­gok. Nem egyéb ez. mint a klasszikus irányzat. új részletekkel, A színek: sziir­Szép hölgyeknek szép ékszer ke és lila árnyalatok, fino­man összehangolva. Az anyag: flausch. velúr, lódén. bór. tweed, zsakard. tiszta­selyem, jersey. A formák : szélesített felsőrész, tömött váll. denevér ujj. Az öltözé­kek hosszabbak, néha boka ig érnek. Új részletekkel új­raéled a trencskó. a férfias angol kosztüm és az ingru­ha. Ehhez az irányzathoz tartoznak az alkalmi ruhák, melyek mély tónusú fenyő­zöld. onixszürkéből. bár­sonyból. flitterezett anyag­ból. nőies raffolásokkal. mely kivágásokkal, a 30-as, 40-es évek divatjegyeivel, valahon- nél Karády Katalin fényko­rából köszönnek vissza. Az észak' sarkkör vidéke. E ruhák igazi megrendelője természetesen a meteoroló­gia. Ebben az. irányzatban a népies és sportos formák ke­verednek. melyeket a városi Egy par lán>, es a szabadidő-öltözékeknél alkalmaznak. Színei: fehér, szürke, bek és zöld árnya latok. Anyagok: velúr, posz­tó. dublé. takarószövet. shetlend valódi és műszőr­me. thermó-anyagok For mák túlméretett arányok, bő, kényelmes szabás bo szoknyák, vastag pulóverek. Az overállok. nadrágok, ano- rákok gazdag változatban szerepelnek. Avantgárd. Ennek az irány­zatnak két ága van. mind kettő a fiatalok öltözködésé­ben jelenik meg. A jövő öl­tözékeit az ezredforduló el­képzelt környezete ösztönzi és a szokatlan anyagtársí­tások jellemzik. Színei: sok fekete, kiegészítésül élénk színek és a fehér. Anyaguk geometrikus mintájú, deko­rativ. szövetek. műszőrme, vízhatlan műanyagrik. For egy pár ruha (Fotó: KS) mák VFO-slilusu overállok. többrészes öltözékeie. Iliin rr részletek. A sznobizmus, len dület jelzőt kiérdemlő ma sík ágon túlméretezett. el­túlzott részletekkel. látvá­nyos. fiatalos, bájos öltözé­keket találunk, óriáskockás szövetekből, bársonyból, ve túrból, gabarrl inból. A bn. gazdagon húzott rakott fel sőrészü. két-. háromrészes együttesek egyenes. szül; szoknyával készülnek. A férfidivatban is elő­térbe kerül a klasszikus irányzat. Végezetül: a be­mutatót megelőző sajtótájé­koztatón kifogásolták, hogy a színek közül hiányzik a rózsaszín. Tekintettel azon ban a divatarakra, a rózsa szín a női ruhák helyett in kább a férfiszemüvegekre szükséges Eöldessy Dénes ÓVODÁSOKTÓL A FELNŐTTEKIG Eredményes munka a Gorkij Nyelviskolában A közelmúltban ünnepel­tük az MSZBT megalaku­lásának 40. évfordulóját. Az egykori Magyar—Szovjet Művelődési Társaság Heves megyei működésének nyo­mairól az egykori sajtóban és a megyei levéltárban lel­hetők fel dokumentumok Dr. Zajúk Etelka, az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Heves Megyei Tagozatának vezetője kutat­ta föl az egykori emléke­ket: — Így bukkantam rá, hogy az országban az elsők között, már 1945 szeptem­berében megalakult me­gyénkben a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság, amelynek Kolacskovszky La­jos volt az elnöke. Az év decemberében a kulturális bizottság téli szabadegyete­met szervezett, s ezen a tanfolyamon megindult az orosz nyelvoktatás — me­séli a tagozat vezetője. — Sikerült megtalálnom az el­ső oroszul tanítók egyikét, Estók Bertalannét, aki ma is Egerben él. Ungváron szerzett tanítói oklevelet, ké­sőbb az egri főiskolán, le­velező tagozaton szerezte meg diplomáját. Most, az MSZBT megalakulásának 40. — Tessék — mondom —, viselje egészséggel. Csak aztán nehogy baj legyen belőle! — Már miért lenne be­lőle baj? — Az órcr hátlapjára be van vésve a monogramom, s ennek alapján gyerekjá­évíordulója tiszteletére A korszerű orosz nyelvoktatá­sért kitüntetést kapta. öt éve vezeti a Gorkij Nyelviskola Heves Megyei Tagozatát, s ez idő alatt szá­mos sikerrel dicsekedhet­nek. — A tagozat megalakulá­sa óta — 1967 november 7-én volt a „születésnap" — csaknem tizenháromez­ren tanultak megyénkben a különböző szintű tanfolya­mokon. Ma többnyire az is­kolások és óvodások alkot­ják a hallgatóságot. bár néhány felnőtt csoport is működik. Sikerrel szervez­tük meg például Sírokban, a Mátravidéki Fémművek MSZBT-tagcsoportjában a tanfolyamot, Kompolton, a mezőgazdasági kutatóinté­zetben ma is van oktatás. — Állami nyelvvizsgára is felkészülhetnek a hallga­tók? — Hogyne. Eddig százhú- szan tettek felső- és közép­fokú nyelvvizsgát, az egye­temekre és főiskolákra mint­egy háromszázötvenen nyer­tek felvételt. A Szovjet­unióban nyolcan-tízen ta­nulnak jelenleg is a tanfo­lyamot végzettek közül. — Említette az óvodai nyelvoktatást. Ügy tudom. ték lesz megtalálni a tet­teseket. — Add vissza az órát! Vedd el a pénztárcáját! — Tessék parancsolni! Minden pénzen ott van az ujjlenyomatom. Meg aztán felírtam a sorozatszámot, a sorszámot. . . Az alacsonyabb dühbe országosan is kimagasló ered­ményeket értek el ezen a téren... — Egerben három óvodá­ban oktattunk, igen jók a tapasztalataink. Természe­tesen, a jövő évben is meg­szervezzük a tanfolyamokat, csakúgy, mint Gyöngyösön a 10-es számú óvodában. A kicsik legtöbbje 150—200 szót is elsajátított: termé­szetesen, a dalok, a versi­kék is beletartoznak ebbe. Tulajdonképpen az okta­tást az óvodai nevelési prog­ramba illesztettük be, így többre haladtunk. A mód­szerekről filmfelvételeket készítettünk, a budapesti és a moszkvai szakemberek elismerően is nyilatkoztak. Az óvodai nyelvoktatás­nak természetesen csak ak­kor van igazán értelme, ha nem szakad meg a folya­mat. Nos, az egri és a gyön­gyösi gyerekeknek az isko­lában is van lehetősége az orosz nyelv tanulására. Egerben a 3-as Számú Ál­talános Iskolában már az első osztálytól kezdve oktat­ják az orosz nyelvet; Gyön­gyösön az 1-es Számú Álta­lános Iskola vállalta fel e feladatot. A gimnáziumok­ban Egerben a Szilágyi, a Gárdonyi és a Dobó diák­guruit, és ingerülten a hosszúhoz fordult: — Akarod, hogy pofon vágjam? — Azt én is megtehe­tem, de mit csinálunk az ujjlenyomatokkal? — kér­dezett vissza a hosszú. Az alacsonyabb felsóhaj­tott, és visszaadta a pénz­jai tanulhatnak a tanfolya­mokon, s hozzájuk csatla­koztak a közgazdasági szak­középiskola diákjai is. Kö­zülük már többen tettek középfokú nyelvvizsgát. — Véget ért az idei tan­év. Hogyan összegezné az eredményeket? — Kilencszázan vettek részt a különböző szintű tanfolyamokon. A nyáron több lehetőség lesz arra. hogy folytassák a tanulást, akik, igénylik. Július 8-tól 18-ig Hevesen szervezünk nyelvi tábort a diákoknak. Nógrád megyéből és Buda­pestről is érkeznek gyere­kek. Az MSZBT által szer­vezett szovjetuinióbeíi úton kilenc tanár vesz részt ju­talomból. A programot szak­mai továbbképzéssel is bő­vítjük. A Gorkij Nyelviskola He­ves Megyei Tagozatán az ősszel indul az új kurzus. Továbbra is várják a diá­kok, a felnőttek jelentkezé­sét, és számítanak az üze­mek, intézmények segítsé­gére. A tagozat egyébként ígéretet kapott arra is, hogy berendezhetnek Egerben egy kis metodikai műhelyt, ami tovább segíti az oktatást. Miktes Márta tárcámat. Aztán szép csön­desen le akartak lépni. — Elnézést, polgártár­sak! — mondom. — Nem lenne rossz, ha a cipőt és a ruhát levetnék. Ha a kutya szagot fog, ne mond­ják, hogy nem szóltam! Váratlanul néhány járó­kelő közeledett. Ahányan voltunk, annyifelé szalad­tunk. Én is elfutottam, mert még azt hihették vol­na, hogy én vagyok az útonálló. . . (Saiga Attila fordítása) A parkban, két ember állított meg. Az alacso­nyabb rögtön a lényegre tért: — Gyerünk, add ide az órád! R. Bikcsentajev: ISlehéz foglalkozás Gábor László

Next

/
Thumbnails
Contents