Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-13 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 13., csütörtök LENGYELORSZÁG ' • 1 Hajóanyák klubja A vizrebocsátás pillanata „Osszál a tengereken és óceánokon, öregbítsd a lengyel hajóépítők hírnevét, szerezz dicsőséget a Lengyel Népköztársaság zászlójának. Legyen a neved..." S itt elhangzik a hajó neve. Az újonnan épített hajó vízre bocsátásakor ezt a szöveget „névadó hajóanya" mondja el a hajó orrával szemben felállított díszemelvényen. Ezután egy díszes kisbabával elvágja a kötélen lógó pezsgősüveget kifeszítő zsinórt. s az üveg hangos csat- tanással nekivágódik a vízre bocsátandó hajó oldalának. A névadó hölgy emlékül mindig megkapja a kisbabát. a „keresztelő” pezsgősüveg díszes tokban elhelyezett nyakát, valamint a vízre bocsátási ünnepségről készült fényképalbumot. s ezenkívül jogot nyer az általa keresztelt' hajón teendő egyszeri, vagy többszöri ingyenes utazásra. A hajókeresztelési ceremónia hagyománya nem Lengyelországban keletkezett. A szokás az egyik legrégibb tengeri hagyomány. Egy ilyen hajókeresztelési ceremónia leírását megtalálták egy i. e. 2100-ból származó egyiptomi hieroglifán, amely a fáraó egyik hajójának névadásáról számol be. Ez a szokás évszázadokon át kizárólag vallási jellegű volt. A kis vitorláshajókon a tengereken és óceánokon közlekedő egykori hajósok védteleneknek érezték magukat az elemekkel szemben. S ezért —. hogy megnyerjék a természetfölötti erők jóindulatát, a nap-, a szél- és a tengeristen kegyeibe ajánlották hajóikat. A hajók pezsgősüvegekkel való felavatásának a szokását először Franciaországban vezették be. ami már a világiasodást jelképezte. Ezt a szokást később átvette a hajóépítő országok többsége, így Lengyelország is. De nem mindegyik, mert például a mohamedán országokban vallási okokból a pezsgősüveget általában kókuszdióval helyettesítik. Előfordult az is, hogy tejesüveggel avatták fel a hajókat. Az egyik amerikai hajót pedig ízletes fagylalttal töltött üveggel keresztelték. A legnagyobb lengyel Tengeri szállító a Lengyel Tengerhajózási Vállalat fennállásának közel 35 éve alatt több mint 170 hajót építtetett. A névadó hajóanyák között ismert társadalmi személyiségek vannak. vala- mennyiüket szoros kapcsolatok fűzik a felavatott hajókhoz. Tízegynéhány évvel ezelőtt megalakult a Névadó Anyák Klubja, amelynek jelentős szerepe van a társadalmi védnökségí mozgalomban. Valamennyien aktívan kiveszik részüket a tengergazdálkodással kapcsolatos kérdéseknek a különböző társadalmi-szakmai rétegekben való népszerűsítéséből. Előadásokat tartanak az iskolákban s tengeri témakörű szellemi vetélkedőket szerveznek. A poznani körzetben a klub a Tengerbarátok Társulatával közösen minden évben megrendezi a „Tengeri Napokat”. Zamoscban a helyi hetilap pályázatot hirdet a „Ziemia Zamojska” (Zamosci Vidék) nevű új tengerjáró hajó névadó hajóanyjának kiválasztására. A győztes kíséretében a vajdaságból 850 ember utazott el Szczecinbe a vízre bocsátási ünnepségre. A névadó hajóanyák közvetítésével a tengerjáró hajók személyzete szoros kapcsolatokat tart fenn Lengyelország különböző vidékeivel. A névadó hajóanyák szervezik meg a tengerészek és családjaik részére az üdültetést a vállalati üdülőkben. Mindez csak ízelítő a klub gazdag tevékenységéből. Zdzislaw Czaplinski (Interpress — KS) Klubtalálkozó Azerbajdzsán: llszo íúróberendezés A bakui kőolajfeldolguzó munkásai (Fotók: APN — KS) SZOVJETUNIÓ Fúrótornyok és torony daruk Azerbajdzsán: hósapkás hegyek és szubtrópusi völgyek. ahol a parasztok évente kétszer takarítják be a zöldségféléket, ahol citrusféléket, teát, gyapotot. és szőlőt termesztenek. Azerbajdzsán: a látóhatárig terjedő fúrótornyok erdeje. A köztársaságot természetesen nemcsak a mezőgazdaság és a kőolajipar képviseli. Iparstruktúrája ma mintegy száz iparágból, többek közt energetikából, kohászatból, gép- és műszeriparból, könnyű- és élelmiszeriparból áll. Gyártanak acélcsöveket és kőolajipari berendezéseket, előállítanak színesfémeket és szintetikus kaucsukot, autógumit és műtrágyát, elektromotorokat és légkondicionálókat, szőnyegeket és porcelánt. Lehetetlen mindent felsorolni. A termékek egy része természetesen helyben marad, másik része az országos és a külföldi piacra kerül. A köztársaság nyolcvan országba háromszázötven féle árucikket exportál. Bármilyen sokrétű és változatos a köztársaság ipara, a róla alkotott kép valahogyan mégiscsak a kőolajhoz kapcsolódik. Volt olyan időszak. amikor Azerbajdzsán volt a legnagyobb kitermelő és szállító. A volgai és a nyugat-szibériai lelőhelyek belépése után azonban a köztársasági termelés 17,5 millió tonna az országos kitermelés 616 millió tonnája mellett. De nemcsak a kőolajról van szó. Azerbajdzsán továbbra is a kőolajipari szakemberek képzésének központja. Itt gyártják a legmodernebb kőolajipari berendezéseket is. Napjainkban szinte valamennyi lelőhelyen dolgoznak Bakuban képzett szakemberek, s valamennyi lelőhelyen ott vannak a bakui kutak, zárószerkezetek, mélyszivaty- tyúk, furatkorrigáló és mosóaggregátok, stb. Azerbajdzsán a self-lelö- helyek feltárásának úttörője is. A Kaspi-tengeren. a parttól száz kilométerre létesült Nyeftyanije Kabnyi, a cölöpökre épült város, amely minden munka- és életfeltételt biztosít az ottlakóknak. S végül a bakui olajkitermelők alkalmazták elsőként az országban a platformokról történő fúrást és kitermelést. Egy ilyen, a tengerfenékre támaszkodó platform százméteres vízréteg felett egy labdarúgópálya nagyságú teret hordoz. A rajtuk felállított két torony ..legyező" módszerrel húsz furatot is képes készíteni. A kontinentális lalapzat- lól történő kitermelés azonban veszélyezteti a tenger tisztaságát. Pedig a Kaspi- tengerben nagyon értékes halfajták és ritkaságszámba menő vízi állatok élnek. A legkisebb vízszennyezés elkerülése érdekében Azerbajdzsánban zárt vízrendszerű tisztítóberendezés működik. Ami pedig a melléktermékeket illeti, azokat tartályokba gyűjtik és elszállítják a partra, további feldolgozás végett. A köztársaság ipari tájképére a fúrótornyokhoz hasonlóan jellemzőek’ a torony- daiuk. Sokat építkeznek errefelé. Épülnek az új energetikai óriások, többek közt a köztársaság első atomerőműve. Az élelmiszerprogrammal összhangban fejlődik a mezőgazdasági termelés is. A gazdaság fejlesztésére szánt összegek oroszlánrészét — mintegy hetven százalékot — a rekonstrukcióra es az innovációra fordítják. A párt gazdaságpolitikájának fő iránya — hangsúlyozták a központi bizottság márciusi plénumán — a tudományos műszaki eredmények meghonosítása az iparban. A cél: kevesebb ráfordítással nagyobb termelésnövekedés. Hogy csak néhány példát említsek az elektrotermikus berendezések gyárának rekonstrukciója révén húszmillió rubel értékkel növekedett a termelés, a gépgyárban a rekonstrukció eredményezte növekedés 7.5 százalékos volt. az Elektrosz- vet Egyesülés pedig évi hárommillió izzóval többet gyárt majd. Fontos az innováció minőségi vonatkozásban is. Ezáltal emelkedik a termelés műszaki színvonala, javulnak a munkakörülmények, előtérbe kerülnek a gazdálkodás intenzív tényezői. Az utóbib évek építkezései között az első helyen a lakásépítés áll. Évente mintegy negyvenezer lakást és családi házat építenek a köztársaságban. Hatalmas építkezés folyik a tengerparton, ahol a huszonöt kilométer hosszan húzódó természetes föveny mentén országos üdülőközpont létesül. Eltelik egy kis idő. és a magasba emelkednek a szanatóriumok fehér épülettömbjei, megépülnek a panziók és üdülők. Az üdülőövezet kialakításának szinte teljes költségét az állam és a szakszervezet fedezi. Viktor Sztrarosztyin APN—KS NDK A Vénusz titkai CSEHSZLOVÁKIA Dióhéjban a mezőgazdaságról Az NDK gyártmányú, infravörös Fourier-spektromé- terek segítségével számos új adat került a szakemberek birtokába a Vénusz atmoszférájáról. Az adatok elemzése már eddig is több meglepetéssel szolgált. Kiderült például, hogy a bolygó atmoszférája sok tekintetben megegyezik a földivel. Érdekes módon a felhők a Vénuszon is vízszintesen rétegeződnek. A gázelemzés viszont azt bizonyítja, hogy az itteni atmoszférában egyes nyomgázok koncentrációja magasabb. mint feltételezték. A széndioxid-koncentráció a felső felhőréteg pereméhez kötődik. A spektrométerek legfőbb feladata a Vénusz széndioxid-nitrogén atmoszférájának a beható vizsgálata. A mérések szerint a bolygón az atmoszféra nyomása kilencvenszer nagyobb, mint a Földön. Ez a hatalmas nyomás hatást gyakorol a szomszédos bolygókra is. Az infravörös Fourier- spektrométerek a precíziós optika és a fejlett elektronika termékei. A műszerek mintegy háromezer mérési adatot mikroszámítógépek segítségével tettek továbbításra alkalmassá, melyek azután 100 millió kilométeres távolságból a Vénusz-kutató szovjet űrszondával jutottak a Földre. A földi állomáson vett adatokat Moszkvában értékelik. Noha Csehszlovákiában a polgári köztársaság idejében végrehajtottak egy földreformot. a legjobb minőségű földek továbbra is az egyház. a földesurak és az arisztokrácia kezében maradtak. A 10 000 holdat meghaladó óriási latifundiumok alig csonkultak, a reform révén általában csak 5—10 hektáros parcellákhoz jutottak a gazdák. Ebben az időben a művelésbe vont földeknek mindössze 15 százalékán volt kénytelen megosztozni a parasztság 67 százaléka. Az ország felszabadulása után a kassai kormányprogram megfelelő pontjához híven elkobozták a megszállók és az együttműködők földbirtokait, s így 3 millió hektár föld került a társadalom tulajdonába. Ebből 1,7 milliót azonnal szétosztottak a szegényparasztok, a nincstelen zsellérek, a kis- és törpebirtokosok között. A többit egyrészt erdők tették ki, másrészt az újonnan megalakult állami gazdaságok kapták meg A kollektivizálás nem volt problémamentes. Részint meg kellett értetni a parasztsággal. hogy a mezőgazdasági kistermelés országos méretekben nem kifizetődő, részint pedig az államnak kellett jelentős összegeket beruháznia a szövetkezeti gazdaságokba. Az első szövetkezetek 1949-ben alakultaik meg. A mezőgazdasági térkép a következőképpen alakul: az ország 1700 termelőszövetkezete birtokolja a termőföld 63 százalékát. Ehhez járul még az az 1,4 százaléknyi terület, amelyet a tagság háztáji gazdaságai foglalnak el. Egy-egy szövetkezet átlagosan 2500 hektár megművelt földdel rendelkezik. A 220 állami gazdaság, valamint a tan- és kísérleti gazdaságok tulajdonában van a megművelt földek 31 százaléka. Lényegesen megváltozott a mezőgazdaságban foglalkoztatottak műveltségi szintje és életszínvonala is. Jelenleg minden 1000 mező- gazdasági dolgozó közül 26 felsőfokú. 140 pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit ugyanazok a szociális juttatások illetik meg. mint a munkásságot. Kiterjed ez a nyugdíjakra, az egészség- ügyi ellátásra és a különböző kedvezményekre is. Üdültetésben és szanatóriumi ellátásban évente 100—120 ezer szövetkezeti paraszt részesül. Miközben Csehszlovákiában 1948 és 1985 között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 40 százalékkal csökkent, a termelés a 2,2-szeresévef növekedett. BULGÁRIA Épül a burgasii kohászati kombinát A Fekete-tenger melletti Burgasz körzetében új bolgár kohászati kombinát épül. Ez lesz Bulgária harmadik kohászati bázisa. Elkészülte után a nagyüzemben évi 4 millió tonna vasat és acélt gyártanak. A kombinát fő tervezője a METALLURGPROJEKT tervezőintézet. A tervezés munkálataiban szovjet és nyugati cégek is részt vettek. A berendezések tervezésével, megrendelésével egyidőben az építkezés is megkezdődött, ami a bolgár nagyberuházások történetében új jelenségnek mondható. Az itteni acélgyártást kokszmentes technológiára alapozzák, az acélt közvetlenül az ércből állítják majd élő. A fém további feldolgozásra nagy teljesítményű elektromos kemencékbe fog kerülni. Itt azután nagy termelékenységű szovjet ío-. lyamatos öntési technológiát alkalmaznak majd. A tervek szerint a század végén a kohászati kombinát atom- erőművi áramot hasznosít. Az első gyártósort 1985- ben helyezik üzembe. A Sztana—300 könnyű hengersor a gépgyártás és az építőipar részére állít elő hengerelt árut.
