Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1985. május 11., szombat Autótervezők állítják, hogy a/, áramlási veszteségek 10 százalékos csökkentésével 3,5 százalékos fogyasztáscsökkentés érhető el. összeállításunkban az aerodinamikai kísérletek mellett gondunkról, a közlekedés biztonságáról szóló írásoknak is helyet adtunk és gyakorlati tanácsokkal szolgálunk az autósoknak a hibakereséshez. összeállította: PILISY ELEMÉR Autós hibakeresés Bármilyen kevés műszaki érzékkel bírjon is valaki. a legegyszerűbb hibákat önmaga behatárolhatja, még ha megjavítani nem is tudja. Alapszabály, hogy ne fogjunk addig semmilyen szereléshez, míg nem tudjuk, hol a hiba. Helytelen módszer minden ok nélkül szétszerelni a porlasztót vagy a gyújtóberendezést — a hiba keresése céljából. Már az üzemzavar jelentkezésekor következtethetünk a hiba Okára. Ha a motor üzemében zavarok jelentkeznék.; próbáljak meg kihúzni a szívatót. Ha kedvezően reagál erre a motor, valószínűleg benzinadagolási zavarok állnak fenn a porlasztónál. vagy a benzin- szivattyúnál (az ún. AC- pumpánál.) Amennyiben a szívató használata mellett a motor tartósan üzemel — nem csak néhány másodpercig —, akkor valószínűleg a fő- fúvóka szennyeződött el, és a szívatón keresztül kap többé-kevésbé megfelelő mennyiségű üzemanyagot a motor. Ha a szívató visszatolásakor a rendellenesség ismét jelentkezik, álljunk le, ne erőltessük szívatóval az üzemelést, mert dús keveréket kap a motor, s ez ártalmas, hanem tisztítsuk ki a főfúvókát. A főfúvóka tisztítása céljából szükségtelen és nem is helyes a porlasztó szétszerelése, csak a fúvókát csavarjuk ki. Ez a legtöbb kocsinál különösebb szerelés nélkül elvégezhető. Amennyiben szívatóval a motor csak néhány percig működik, valószínűleg kevés benzin kerül az úszó- házba. Tehát vagy a benzinszivattyú nem működik megfelelően, vagy a benzinszűrő szennyeződött el. A szívató felszívta az úszóház fenekén lévő benzinmennyiséget, ez okozta a motor rövid ideig tartó üzemkészségét. Megállás után ilyen esetben arról győződjünk meg, hogy van-e benzin az úszóházban.. Ajánlható ■módszer, hogy megállás után szivattyúzzuk fel a benzint, ha van a benzinszivattyún kéziműködtető kar. Hogy van-e benzin a porlasztóban, erről úgy is meggyőződhetünk, ha levesszük a porlasztó fedelét, illetve az úszóházat. Ha ez bonyolult, akkor nyissuk meg valamelyik fúvóka csavarját, és figyeljük meg, hogy folyik-e a benzin megfelelő mennyiségben. A kézikanral történő szivattyúzásnál hallani lehet, amint, az úszó tűszelepén keresztül átmegy a benzin. A szivattyúzás után be fog indulni a motor. A hiba jellegének megfelelően bizonyos ideig működni is fog. A benzinellátás hibáját leggyakrabban a szűrők eltö- módése okozza. Általában a benzdnszivattyű és a porlasztó előtt alkalmaznak szűrőt. Amennyiben a szűrők tisztítása nem vezet eredményre, a szivattyúban lelhet a hiba. Ennek szétszerelése, tisztítása, az esetleges javítása már némi szakértelmet igénylő munka. A motor rendetlen működését természetesen nemcsak a benzinellátás hibái okozhatják-, hanem a gyújtáshibák is. Ha kihúzzuk a szívatót. gyújtáshibánál a motor erre nem reagál. Ha ezt tapasztaljuk, az első feladat, hogy megállás után húzzuk ki a gyújtáselosztóból a főkábelt (amely a gyújtótekercsből vezet oda), adjunk rá gyújtást, tartsuk közel — kb. 2—3 mm-re — a motortesthez és inditózzunk. Közben figyeljük meg, hogy átugrik-e a szikra a kábelvég és a test között. Amennyiben szikrát észlelünk, tegyük vissza a kábelt a helyére, vegyük le valamelyik gyertyakábelt, és ott nézzük meg az előbbi módon, hogy van-e szikra. Ha nincs, az elosztó a hibás. Az élesztő bakelit testére került nedvesség, pára vagy ■az elosztópipa okozhatja a hibát. Az elosztó kitörlésével, a pipa cseréjével szüntethetjük meg e kellemetlenséget. Amennyiben a gyertyánál is kapunk szikrát, akkor valószínűleg nem gyújtáshibával állunk szemben. A leállás után javasolt gyújtás ellenőrzésénél, ha nem észlelünk szikrát a főkábelnél, a hiba a primer áramkörben lehet. Előfordulhat. hogy a gyújtáskapcsolótól nem jön gram a gyújtótekercshez. Leggyakrabban a megszakító- csúcsok érintkezőinek rossz kontaktusa, beégése okozhatja a hibát, A megsza- kítócsúcsakat kis hézagreszelővei hozzuk rendbe, ennek hiányában a csúcsok közé helyezett pénzdarab mozgatásával végezhetjük el ideiglenesen a tisztítást. Hogy a gyújtótekercs kap- e áramot a gyújtáskapcso- lótól, azt próba vagy a szerelőlámpa segítségével ellenőrizhetjük. E célból a gyújtótekercs sarkára (ellenkezőre, mint amelyik a ■megszakítóhoz vezet) kapcsoljuk rá a lámpa egyik vezetékét, a másikat pedig testeljük. Ha a gyújtás bekapcsolásakor a lámpa világít, akkor áramot kap a gyújtótekercs. A gyújtótekercstől a megszakítóhoz menő vezetéket oly módon ellenőrizhetjük, hogy a nyitott megszakítóhoz csavarhúzót vagy pénzdarabot érintünk. S ha szikrázást észlelünk, az áramkör rendben van. Ha nem világít az ellenőrzőlámpa, ideiglenesen biztosíthatjuk az áramellátást az akkumulátortól a gyújtótekercshez kapcsolt vezeték segítségével. A gyújtóteksrcstől a megszakítóhoz hasonlóan ideiglenes vezetékkel adjunk áramot. Ez egyszerűbb és gyorsabb, mint a vezetékszakadás, vagy egyéb érintkezési hiba megkeresése és kijavítása. Az elhasználódott gyertyák, a gyújtótekercs átütése, a kondenzátor-hiba, az elosztórepedés szintén gyakran okoznak üzemzavart. Szerencsére ezek főleg gyújtáskihagyást, rendetlen üzemet okoznák, ilyen hibával el lehet menni a legközelebbi javítóműhelyig. B. I. Kevesebb üzemanyaggal A tervezők a légellenállást, mint a jármű haladását, akadályozó erői már az automobilizmus kezdetén felismerték, s kezdettől fogva fáradoznak, hogy az minél alacsonyabb értéken maradjon. A gépjármű lég- ellenállása tulajdonképpen, a kocsi körül és annak belsején átáramló levegő áramlási ellenállásainak eredője. Az áramlási veszteségek között a külső áramlások a meghatározók, amelyek a nyomási ellenállásból (formaellenállás- ból) és a súrlódási ellenállásból tevődnek össze. Az áramlási veszteségek eredője a jármű hossztengelyében, a menetiránnyal szemben fellépő légellenállásként értelmezhető. Az azonos alakú járművek közül a kisebb hom- lökfelületűeknek a légellenállása kisebb, illetve azonos homlokfelületú járművek esetén az áramlásta- nilag kedvezőbb formai kialakítású jármű a kisebb légellenállású. A homlokfelület csökkentése mindenképpen eredményes eszköze a légellenállás — és ezzel együtt — az üzemanyag-. fogyasztás csökkentésének. (A légellenállás 10 százalékos csökkentésével kb. 3,5 százalékos fogyasztás- osöklkentés érhető el.) A gépjármüvek légellenállás-csökkentésére napjainkban kétféle stratégiát alkalmaznak : a részletoptimatizálást és a formafejlesztést. Az előbbi a kocsi- szekrény részleteinek formai kialakítását javítja, törekszik a teljes jármű lég- ellenállásának csökkentésére. Az utóbbi kisebb légellenállású, új aerodinamikai alaptest kialakítására törekszik. E törekvések keresztülvitele még a számitógépes technológiák korában is fárasztó kísérletezést, hosszadalmas szélcsatornapróbákat kíván. Képünkön az Audi !(><>. az Opel Kadett és a Renault 25 típusú, kiváló — megfelelően kicsiny — légellenállású személygépkocsikat láthatjuk az egyik óriás méretű és teljesítményű nyugat-európai szélcsatornában. . A szélcsatorna hatalmas turbinája 520 km óra sebességű légáramlás keltésére képes. (KS) MINDEN HATODIK ORABAN: HALÁLOS BALESETI Feladatok a közlekedés biztonsága érdekében Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács Ladvánsz- ki Károly rendőr-altábor- nagy, belügyminiszter-helyettes elnökletével plenáris ülésen elemezte közlekedésbiztonságunk helyzetét. Tavaly a megelőző intézkedések és a fokozódó propaganda mellett tovább növekedett a személyt sérülé* ses balesetek száma. Jelentősen fellazult a közlekedési fegyelem, gyakrabban fordult elő a szabályok megszegése, a durva, agresszív magatartás. Számos esetben okoztalk a gyalogosok is balesetet, fegyelmezetlen és figyelmetlen magatartásukkal. Gyakoribbá váltak a közlekedési bűncselekmények és az olyan balesetek, amelyek során egyszerre több ember veszítette életét. Emelkedő arányt mutat a közvéleményt jogosan felháborító cserbenhagyásos gázolások száma is. A múlt évben 19298 közúti közlekedési baleset történt, ami 1,7 százalékkal több, mint 1983-ban. A halálos balesetek száma 2,3 százalékkal, 1455-re csökkent. Súlyosan megsérült 9286, könnyen 15478 személy, ami 1,7, illetve 4,9 százalékos növekedést jelent. Összesen 26354-en sérültek, illetve haltak meg közlekedési baleset következtében, 3,4 százalékkal többen, mint 1983-ban. A statisztikai számok azt mutatják, hogy hazánkban minden 27. percben történt egy személyi sérüléses baleset, minden hatodik órában pedig meghalt egy ember. A balesetek területi alakulását tekintve is változások történtek. Míg tavalyelőtt Hajdú-Bihar, Csong- rád és Tolna megyében emelkedett jelentősen a balesetek száma. 1984-ben Szabolcs-Szatmár, Heves és Nógrád megyében erősödött fel ez a tendencia. Az összes balesetek 21 százaléka Budapesten történt. Ez az arány hasonló, mint az 1983. évi, örvendetes viszont, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma 9 százalékkal csökkent. A vezetők a balesetek 53,7 százalékát, 8471-et személy- gépkocsival, 33,1 százalékát, 5218-at pedig kétkerekű járművel, kerékpárral okozták. A balesetek okait vizsgálva kiderült, hogy azok évek óta változatlanok. A sebesség helytelen megválasztása csaknem ötezer, a gyorshajtás több mint háromezer, az elsőbbség meg nem adása 3530 esetben okozott balesetet. Változatlanul sokan szegik meg az irányváltoztatás és a kanyarodás szabályait: tavaly 3562 baleset oka volt az ilyen vezetői döntés. A gyalogosok hibájából 2966 baleset történt, s közülük 1355 gyermekkorú volt. Változatlanul súlyos gondot jelent az ittas vezetés. Az összes balesetek 18,6 százalékát követték el olyan vezetők, akik szeszes ital fogyasztása után ültek volánhoz. Az ittas állapotban okozott balesetek 323 ember életét követelték. Az összes balesetek számát tekintve, ha nem is a csökkenést, de a növekedés ütemének mérséklését sikerült elérni. Figyelemre méltó, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma csökkent — állapította meg szóbeli kiegészítésében Tóth Ferenc rendőr-vezérőrnagy, az ORFK vezetőjének köz- biztonsági és közlekedési helyettese, az OKBT elnökségi tagja. Mint mondotta: az idei év első három hónapjának — a múlt év azonos időszakához viszonyított — baleseti statisztikája is kedvező képet mutat, 9,2 százalékkal csökkent országosan a személysérüléses balesetek száma. Sajnálatos viszont, hogy ebben az időszakban 4,2 százalékkal többen haltak meg, mint 1984-ben. Az OKBT tervei: A következő ötéves tervre olyan programot készítenek, amely legsürgetőbb gondjaink megoldását hivatott elősegíteni, így a balesetek számának, súlyosságának mérséklését, az alkohol hatásának visszaszorítását, a közlekedési kultúra javítását. Ezzel is csökkenteni szeretnénk a súlyos balesetek és az ittas vezetők számát. A balesetmegelözé- si program megvalósításában még inkább számítanak a társadalmi aktivistákra, a különböző szervek együttes munkájára. I. I. M3-oson naponta 15 ezer autó flgtópályák biztonsága Hazánkban az autópályákon évente 100—150, szemfe- lyi sérüléssel járó baleset történik. Számuk az utóbbi két évben valamelyest nőtt és — nem végleges adatok szerint — tavaly első ízben a százötvenet is meghaladta. Ez derül ki a Budapesti Közúti Igazgatóság szakemberei által készített tanulmányból, amelyben egyebek között azt vizsgálják, hogy a baleseteket mennyiben befolyásolja a gyorsforgalmi utak kialakítása és szabályozottsága. A legforgalmasabb Ml-. M7-es autópályán — évi átlagban — naponta mintegy 45 ezer gépjármű közlekedik. számuk a nyári csúcsszezonban meghaladja a napi 50 ezret is. Az M3-as utat naponta 15 ezer autó veszi igénybe. A forgalomra vetített balseti statisztika nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvező. Ennek oka, hogy Magyarországon az autópályák a legutóbbi 10—15 évben épültek, figyelembe véve a legkorszerűbb tervezési szempontokat. A szakemberek azt is kimutatták, bogy — az M7- es egyik. Érd környéki szakaszát kivéve — az évi, mintegy másfél száz baleset az autópályákon egyenletesen oszlik meg. A felmérés megállapítja, hogy a balesetek kismértékű növekedése ellenére összességében gyorsforgalmi útjaink biztonsága kielégítő. (MTI) ZSOKÉI EL0LTEKET KERES a Magyar Lóverseny Vállalat. Olyan fiatalok — fiúk, lányok — jelentkezését várjuk, akik szeretik az állatokat, különösen a szép versenylovakat és kedvet éréznek a versenylovaglásra, vagy az ügető versenyhajtásra. Munkásszállás, üzemi étkezés, vidékieknek útiköltség-térítés, továbbtanulási lehetőség biztosítva van. Jó kereseti lehetőség, heti két szabadnap. Bővebb érdeklődés személyesen, vagy levélben a vállalat személyzeti osztályán. Budapest, Kerepesi út 9. 1087 telefon: 342-956 A Karácsondi Kossuth Mgtsz felvesz gépkocsivezetőket és mg.-i gépszerelőket. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a tsz-irodában. AZ Egri Csillagok Mgtsz Szőlőtermesztő Főágazata erőgépvezetőket keres MTZ—50 -es erőgépekre. Jelentkezni lehet: Eger, Dr. Münnich F. u. 6. sz. alatti központi irodában a fő-ágazat- vezetőnél. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága gépírni jól tudó adminisztrátori állásra pályázatot hirdet. Fizetés megegyezés szerint felnémeti munkahellyel. Jelentkezés személyesen az Igazgatóságon.
