Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. május 9., csütörtök Ünnepi gyűlés Moszkvában és Budapesten Moszkvában a Szovjetunió párt. és állami vezetői a gyöze lem napja alkalmából koszorút helyeztek el az ismeretlen katona sírján. (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI KS) Magyar vezetők ••I h ■ P » . • udvozlo táviratai A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének A Szovjetunió Miniszter­tanácsának MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Miniszter- tanácsa és népünk nevében, elvtársi üdvözletünket és ba­ráti jókívánságainkat küld­jük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és Minisztertanácsá­nak. a nagy szovjet népnek, a hitleri fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évforduló­ján. A történelmi küldetését teljesítő dicsőséges szovjet hadsereg 1945 tavaszán a ma­gyar nép számára is elhoz­ta a szabadságot és ezzel új korszak kezdődött tör­ténelmünkben. A magyar nép a szocia­lista társadalom építésén munkálkodva, a fasizmus fe­letti győzelem 40. évfordu­lóján is hitet tesz amellett, hogy állandóan erősíti kap­csolatait és testvéri barátsá­gát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, és velük összhangban harcolt a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért! a békéért, a biz­tonságért. Újabb kiemelkedő sikere­ket kívánunk a fejlett szo­cialista társadalom tökélete­sítésében, a világ békéjéért és a társadalmi haladásért végzett felelősségteli-'- te­vékenységükhöz. A táviratot Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György írta alá. ★ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa és valamennyi magyar dolgozó nevében elvtársi üd­vözletünket és jókívánsága­inkat küldték pártunk és állami vezetőink, a baráti Csehszlovák Szocialista Köz­társaság népeinek nemzeti ünnepükön, hazájuk felsza­badulásának 40. évfordulóján (Folytatás az 1. oldaliról) Jelen voltak a kongresszu­si palotában a Moszkvában akkreditált külföldi diplo­máciai képviseletek vezetői és a világ mintegy hetven országából az évfordulós ün­nepségekre a szovjet fővá­rosba érkezett delegációk. A Szovjetunió párt- és ál­lami vezetői mellett az ün­nepi gyűlés elnökségében foglaltak helyet a szocialis­ta országok párt- és kor­mányküldöttségeinek ve­zetői, köztük Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke, a magyar delegáció vezetője. Jelen voltak az ün­nepségen sok kommunista, munkás-, szocialista, szociál­demokrata és egyéb párt képviselői, neves külföldi állami személyiségek, a nemzetközi demokratikus szervezetek és külföldi tár­sadalmi szervezetek küldöt­tei. Részt vettek az ünnep­ségen sok ország veteránjai is. A szovjet himnusz elhang­zása után, a szovjet hadse­reg díszalakulata hozta be a terembe a győzelem zász­laját, amelyet 1945. április 30-án, Meliton Kántorija, a Vörös Hadsereg őrmestere tűzött a Reichstag ormára. Ezután Mihail Gorbacsov. az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára mondott ün­nepi beszédet. Országa szabadságát és függetlenségét megvédelmez­ve a szovjet nép hatalmas internacionalista küldetést is teljesített, amikor meg­óvta az egyetemes civilizá­ciót a fasizmustól. A fasiz­mus szétzúzása megszilárdí­totta a haladó, demokrati­kus erők pozícióit, s ez az új társadalmi rend győzelmére vezetett Európa és Ázsia sok országában. A háború utáni években kialakult és nagy utat tett meg a szocialista világrendszer, létrejött a szo­cialista államok közössége: a szocializmus ma legyőzhetet­len ereje a békének, és biz­tosítéka a népek biztonságá­nak — állapította meg Mi­hail Gorbacsov. A nagy szocialista közös­ség államai egységesen lép­nek fel nemzetközi kérdé­sekben, és következetesen vé­delmezik a béke és a lesze­relés ügyét. Különösen ki­emelkedő szerepet játszik ezen a téren a Varsói Szer­ződés szervezete. À Varsói Szerződés tagállamai mind­addig, amíg nem szűnik meg a biztonságot és a békét fe­nyegető veszély, mindent meg fognak tenni, hogy biztosít­sák magukat minden táma­dás ellen. Mihail Gorbacsov a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tudaté­iban van a világ sorsáért vi­selt felelősségének. Nem en­gedi. hogy felboruljon a ka­tonai és hadászati egyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerző­dés és a NATO között. A bonyolult, sőt veszélyes helyzet ellenére reális lehe­tőség van a militarizmus erői­nek megfékezésére — muta­tott rá az SZKP KB főtit­kára. Ezt a meggyőződést erősítik a békés egymás mel­lett élés politikájának ta­pasztalatai. Az egyetlen ész­szerű megoldást az jelenthe­ti, ha valamennyi érdekelt ország aktívan együttműkö­dik a közös, békés jövő ér­dekében, és a Szovjetunió ilyen együttműködésre szó­lít fel mindenkit Ez a fel­adat nem könnyű, nem old­ható meg egyszeri döntés­sel, az államok közötti kap­csolatokban megnyilvánuló nagyfokú bizalomra van hoz­zá szükség. Az események eddigi menetében azonban fordulat állhat be, ha a nuk­leáris és űrfegyvere kről Genfben folytatott szovjet— amerikai tárgyalásokén szá­mottevő eredményt sikerül elérni. A -Szovjetunió háborúk, fegyverek nélküli világot akar. A békés egymás mel­lett élés politikája iránti el­kötelezettségünk az új társa­dalmi rend erejébe, történel­mi lehetőségeibe vetett hit­nek a bizonyítéka. Ez az el­kötelezettség összhangban áll minden ország és nép ér­dekeivel. Az élők azzal tar­toznak a szabadságért és a társadalmi haladásért el­esett milliók emlékének, hogy megvédi^ az emberek élethez való szent jogát, biz­tosítják a tartós békét. Kö­zös kötelességünk ez a ma élő, és a jövő nemzedékével szemben is — fejezte be be­szédét Mihail Gorbacsov. ★ A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója al­kalmából szerdán ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az Országos Béketanács. Az elnökségben foglalt he­lyet Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Be- recz János, Horváth István, a Központi Bizottság titká­rai, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Kamara János belügyminiszter. Oláh István honvédelmi minisz­ter, Várkonyi Péter külügy- miniszttf, Vlagyimir Ba­zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Nyi- kolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés Tag­államai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője és Konsztantyin Kocsetov ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szov­jet Déli Hadseregcsoport pa­rancsnoka. Sarlós István, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. ünnepi szónok rámuta­tott : — Újra és újra szólni kell a második világháborúról, a fasiszta Német Birodalom pusztulásáról, hiszen a föld lakosságának több mint fe­le már a háború után szü­letett és nőtt fel. E nem­zedéknek személyes tapasz­talatok híján kell viszonyát kialakítania századunk leg­nagyobb történelmi vihará­hoz, s képviselői joggal te­szik fel a kérdést: hogyan sodródhatott az emberiség a világégésnek ebbe a poklá­ba, amelyben ott pusztult 50 millió ember, s amelynek tra­gédiái máig sújtják csalá­dok millióit? Ezt követően részletesen szólt a második világhábo­rút kiváltó okokról és a Szovjetunió következetes an­tifasiszta. háborúellenes po­litikájáról, majd kijelentet­te: — Azt akarjuk, hogy a ma élő és minden következő nemzedék emlékezzen az emberiséget fenyegető fa­sizmus felett aratott győ­zelemre és ismerje tanulsá­gait. Azt akarjuk, hogy a hősök és az áldozatok em­léke örökké éljen, figyel­meztessen a veszélyekre és késztessen szilárd elhatáro­zásra: soha többé nem en­gedjük lángba borítani a vi­lágot. Azt akarjuk, hogy a föld minden népe szabadon és boldogan éljen. — A győzelem napja al­kalmából tisztelettel és sze­retettel köszöntjük a testvé­ri szovjet népet, a fasizmus és a militarizmus elleni küz­delem élharcosát, a vi­lágbéke őrét. Köszöntjük a szocialista országok népeit, amelyekkel együtt haladunk magasztos céljaink, a hu­mánus. békés, megaláztatás­tól és a kiszolgáltatottságtól mentes világ megteremtése felé. Baráti üdvözletünket küldjük a világ valamennyi békeszerető, haladó erőinek. Hisszük, hogy a népek bé­kevágya megvalósul, hisszük, hogy gyermekeink és unoká­ink a háborút már csak a történelemkönyvek lapjairól ismerik majd. A magyar nép teljes nemzeti egységben összefogva küzd ezért ma és- a jövőben is — mondotta végezetül Sarlós István. Gorbacsov távirata Reaganhez A szovjet nép és a többi szövetséges ország népei által a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját megünnepelve emlékezünk az együttműködés szellemére, amely mindannyiunkat egyesített a közös ellenséggel vívott harcban. Méltóképpen adózunk annak az áldozatnak, ame­lyet az amerikai nép hozott a győzelem kivívásáért, a harc­tereken elesett amerikaiak emlékének — hangzik az a táv­irat, amelyet Ronald Reagannek. az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökének küldött a 40. évforduló alkalmából Mihail Gorbacscv, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Reagan távirata Gorbacsovhoz Ronald Reagan amerikai elnök kedden táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának. A távirat szövegét szer. dán hozták nyilvánosságra. Táviratában az amerikai elnök azt irta: az európai győze. lem negyvenedik évfordulója országaink számára alkalmat ad arra, hogy emlékezzünk azokra a férfiakra és nőkre, akik a legnagyobb áldozatot is vállalták a zsarnokság elleni harcban. A többi szövetségessel együtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok teljes részt vállalt a hosszú harcban. „Megmutattuk, hogy köztünk lévő különbségek ellenére si­keres erőfeszítéseket tudunk tenni közösen” — írta Reagan.­A* át vége Az utolsó születésnap VI/3. A szovjet tervek, már ké­szen állnak a Berlin elleni végső támadásra. Zsukov marsall azt is közli tábor­nokjaival: annak a maga­sabb egységnek parancsno­kát nevezi ki majd Berlin első városparancsnokává, amely a leghősiesebben har­col a második világháború utolsó nagy európai ütköze­tében. Berzarin vezérezre­des a csapásmérő 5. hadse­reg élén állt akkor. Az ő katonái keltek át elsőnek Í94ö. január 30-áról 31-re virradó éjszaka az Oderán, elfoglalták Kienitzet, vagy­is a mai NDK első helysé­gét. A seelowi magaslatokon emelkedett a németek utol­só és meglehetősen erős vé­delmi vonala Berlin előtt. E vonal áttörése a kemény német ellenállás miatt 33 ezer szovjet katona életébe került. Hetvenhat napig tar­tott Berzarin katonáinak küzdelme a Kienitzben ki­harcolt és súlyos küzdelem árán 300 négyzetkilométe­resre kiszélesített hídfőért, amelyből április 16-án meg­indul a Vörös Hadsereg 405 ezer katonájának, 2500 pán­célossal és 14 ezer külön­böző kaliberű löveggel tá­mogatott rohama — Berlin ellen. A támadás moszkvai idő szerint 5 órakor, a virradat előtt két órával hatalmas tüzérségi előkészítessél kez­dődik. Az 1. Belorusz Front parancsnoka, Zsukov mar­sall, aki egy fdgyelőpontról nézi a támadást, emlékira­taiban visszaemlékezik rá, hogy a félórás roppant ere­jű tüzérségi tűz alatt a né­metek részéről már egyet­len lövés sem dördült el. Ezekután indult meg az általános roham. A Berlin elleni roham el­ső napján a szovjet tüzér­ség 1 millió 236 ezer löivést adott le. 2450 vagon löve­dék, csaknem 98 ezer tonna acél zúdult a németek állá­saira. Mégis — súlyos harc­ba kerül az út a városig. Április 16. és 19. között Hit­ler további 15 hadosztályt, öt dandárt, hét önálló ezre­det és jó néhány zászlóal­jat vet be a berlini front- szakaszom. A nyugaton elő- nyomuló szövetséges csapa­Zsukov marsall (Archiv fotók — KS) tok elől vonják el ezeket az erőket: szándékosan aka­dálytalanul engedik előre az amerikai és az angol csa­patokat, ezzel szemben min­den igyekezetük arra irá­nyul, hogy a szovjet egy­ségeket minél jobban vissza­tartsák Április 19-én este Goebbels rádióbeszédet mond, a Führer ötvenhato- dik születésnapjának előes­téjén. A nyugati kamrrtunis- taéllenes érzelmekre próbál hatni, amikor azt fejtegeti, hogy Németország „feláldoz­ta magát, hogy a nyugati vi­lágot a bolsevizmus veszé­lyétől megmentse”. És másnak felvirradt Hit­ler születésnapja. 1933-tól, Hitler 15-16 éves gyerekeket tüntet ki Gyerekemberek biciklin, két-két páncél, utolsó, 56. születésnapján 1945. április 20-án ököllel felszerelve a frontra mennek vagyis tizenkét esztendőn keresztül országra szóló ün­nepségek köszöntötték ezt a napot. De 1945. április 20- án szó sem lehet róla. hogy a fényárban úszó birodalmi kancelláriára feszes vigyázz- tban álló SS-őrök sorfala kö­zött, futószőnyegen vonul­janak be tisztelgésre a ná­ci előkelőségék. Mégis, va­lamennyien kötelességüknek érzik, hogy felköszöntsék a Führert. Hitler föld alatti, 8 méter vastag vasbetonnal védett fogadóhelyiségébe alig férnek be még a legszűkebb környezet tagjai is, akik most. a történelemben utol­jára, összegyűlnek a náci vezér körül. Máskor a Wermaoht üdv­lövésekkel köszöntötte leg­főbb parancsnokát a szüle­tésnapi reggeleken, most vi­szont a szovjet hadsereg tü­zérsége kezdi meg Berlin lövését. A német főváros már napok óta lángokban áll, a támadó szovjet légi­erők gyújitóbombái megtet­ték a magükét. És most már tüzérségi tűz alatt is áll a város. Az utcák teljesen ki­haltak. a berliniek százez­rei húzódnak a földalatti alagútjaiba. A meglehetősen szűkszavú születésnapi kö­szöntők után Hitler tanács­kozást tart. A napirenden: mi legyen tovább? Goring, Himmler, Bormann, Goebbels és Rib- bentrop, Keitel, Jodl és Do­ni tz tábornokkal együtt azon tanakodik, hogy elmenekül­jön-e a vezérkar Berlinből. A város teljes körülzárása még nem fejeződött be, mód nyílna még rá, hogy Hitler áttegye székhelyét Dél-Németországba. a bajor és osztrák hegyekbe, pél­dául Berchtesgadenbe, az egykori „sasfészekbe”. A tá­bornokok általában a távo­zás mellett kardoskodnak, Goebbels azzal érvel, hogy az amerikai—angol csapa­tok feltehetően előbb érnek Berchtesgadenbe. mint a szovjet egységek a birodal­mi kancelláriába. Hitler elhatározza, hogy marad, de valamennyi je­lenlévőnek megengedi, hogy elhagyja a fővárost, ha más helyet biztonságosabbnak vél. Gering él elsőnek a le­hetőséggel, még aznap éjjel elbúcsúzik Hitlertől és el­hagyja Berlint. A követke­ző menekülő Himmler. A tábornokok még egy-íkét na­pig maradnak, ugyancsak vá­rakozó álláspontra helyez­kedik Goebbels és Bormann. Hitler intézkedésbe kezd, parancsokat ad, hogy vala­mennyi még rendelkezésre álló egység siessen a német főváros felmentésére. Köve­teli a Wenck tábornok pa­rancsnoksága alatt álló 12. hadsereg ellentámadását. Ez az alakulat azonban, akár­csak más német csapattest, már csak papíron létezik. A szovjet hadsereg felőröl­te. Goebbels Hitler születés­napján egyébként olyan be­szédet mond, amely egy­szerre szól „vezérének” és azoknak az angolszász kö­röknek, amelyek nem szíve­sen látnák, ha a Szovjetunió megerősödve kerülne ki a háborúból. A születésnapi köszöntő politikai lényege: „Ha Anglia és az Egyesült Államok még nem bolsevi- záltatiak, úgy az egyes-egye- düt a Führernek köszönhe­tő.” (Következik: 4. „Folytatjuk rohamainkat”)

Next

/
Thumbnails
Contents