Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 7., kedd 5. HAZAI TÁJAKON A másodszor született város Büntetés vagy erény? Mit tartottak a munkáról őseink? Takácsok — (Fametszet Roderik püspök Az emberi éle« tüköré c. könyvébö1, XV. sz.) A hazánkba látogató turista. de még jó néhány hazánkfia is gyakran gondolja. hogy Magyarország Budapestet, meg a Balatont jelenti. holott még mennyi természeti, művészeti szépség. történelmi emlék várja a látogatót máshpl! Fedezzük fel: ezúttal Nyírbátort. Amióta múzeuma negyedszázaddal ezelőtt, a régi minorita rendházban megnyílt, majd ezután rendezvényei, zenei hetei, alkotótáborai messze földön híressé tették. felfedezni se nagyon kell a „másodszor született várost”, amely műemlékeivel és iskoláival, igazi kis kultúrközpont lett ismét, hazánk keleti határának közelében. A város központja: a két templom és a múzeum. Mindkét templom a hazai késő- gótika remekbe készült alkotása; az 1480-as években épültek, de a címereken, sírköveken a reneszánsz d:'-. szítmények azt bizonyítják, hogy eljutott ide az akkori idők legfrissebb művészeti stílusa is. Fényes főúri udvar volt itt valaha az Itá- liától Krakkóig áramló olasz reneszánsz áramkörébe tartozó kis darab Európa, a távoli végeken. Nevezetes család volt a Báthoriaké, hagytak maguk után jó s rossz emléket. „Azok a rossz hírű Bátho- riak” — ezzel a címmel jelent meg nemrégiben Nagy László könyve, amely mondák és pletykák ködéből próbálja kifejteni, mi is az igazság Báthori Erzsébet szád izmusa, Báthori Zsig- mond zsarnoksága, Báthori Gábor hebehurgya nagyratörése és Báthori Anna boszorkányos varázsa körül? A másik oldalon viszont ott van Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem, akikben a lengyelek egyik legnagyobb uralkodójukat tisztelik: s ama másik, korábbi István, a kenyérmezei törökverő, aki ezt a két templomot építtette. egyiket a kolostor számára, a másikat a családjának szánva, sírtemplomnak. Ez a sírtemplom lett a szebb, a művészibb a kettő közül : itt elemi erővel érződik a késő gótika teljes egységre törekvése, a belső tér szinte korlátok nélkül tárul elénk, a mennyezet finom osztású hálóboltozata szinte lebegni látszik, a magas ablakok ontják a fényt. Az építészeti szépség akadálytalanul érvényesül, az épület református templommá lett a XVI. században, s így meg- menekedett attól, hogy lenyűgöző hatását bármilyen ciráda, díszítés megzavarja. A református templom belseje A szemben levő ferences templom építkezése egyszerűbb, bár méreteiben nem látszik kisebbnek. A templom legszebb ékessége a Krucsay-oltár. A helyi hagyomány szerint felesége emlékére állíttatta Krucsay János birtokos nemes, miután megtudta, hogy ártatlanul fejeztette le, hűtlenség vádjával. Fiatal életéért cserébe, szép emléket kapott Pogány Borbála, megrendítő szépet: pdssiójátékot, szoborcsoportban elbeszélve. A 300 éves Báthori-ura- lomnak (1330-ban Róbert Károly király adta meg a mezővárosi kiváltságokat a településnek és a birtokló családnak) Bethlen Gábor vetett véget. Miután eltemette ott elődjét Báthori Gábort, maga lett Nyírbátor ura, kiváltságainak megújí- tója és kiterjesztője. Miután történelmi megpróbáltatásai ellenére Nyírbátor viszonylag védett helyzetét sokáig biztosította a főúri udvar, s az egymást metsző utak találkozásából eredő kereskedelem, vásározás. Az ásatások nyomán rengeteg tárgy, használati eszköz, kályhacsempe, címerkő került elő. A múzeumban őrzik a város múltjának emlékeit a céhládák, mestermunkák, páncélok, fegyverek, ruhák, levelek, iratok. Itt látható Bethlen Gábor kardja, Brandenburgi Katalin levele, Báthori István adománylevele, de még Madách Imre íróasztala is. A Báthori család sokféle emléke mellett gazdag néprajzi kiállítás szól az ősök életmódjáról. Nélkülözhetetlen forrás ez a múzeum Ke- let-Magyarország történetének kutatásához, és a múzeumról szólva nem szabad elfeledkeznünk dr. Szalontai Barnabás állami díjas múzeumigazgatóról, aki egy személyben volt etnográfus, történész, gyűjtő, szervező, aki megalkotja ezt a múzeumot és ezzel Nyírbátor messze sugárzó kulturális vonzásának alapját. Mert a hajdani fényét veszített város most, az utóbbi két évtizedben kezd újjászületni. Az erdélyi fejedelemség megszűntével Nyírbátor csillaga is lehanyatlott, olyannyira, hogy 1886- ban ötszáz éves városi jogállását is elvesztette. 1973. óta ismét város. Régi emlékei, a körülvevő táj szelíd szépsége, lakóinak lokálpatriotizmusa vonzóvá teszik : Nyírbátorban él a múlt és otthon a jelen; jól érzi magát a látogató és hiszi: visz- szajön még. Bozóky Éva Részlet a Krucsay-oltárrúl (Minorita-templom) Ma már minden pallérozott elme tudja mi különböztet meg bennünket, embereket jól láthatóan az állatvilágtól: céltudatos munkavégzési képességünk, amelyet nem ösztönösen, hanem gondolkodva, eszünkre hallgatva, értelmünk irányítása alatt folytatunk. A munkát sokan, sokféleképpen definiálták és határozzák meg napjainkban is. Távol álljon tőlünk, hogy filozófiai síkra csúszva ebbe belebonyolódjunk. Csupán röviden visszapillantunk az elmúlt századokra, évezredeikre, hogy emlékeztessünk, miként vélekedtek a régiek arról a tevékenységről. amely kizárólag az ember sajátja. Tudjuk, hogy szocializmust építő, embernek ember által történő kizsákmányolásától mentes társadalmunkban a szellemi és testi munkát és e munkát végző embert általános megbecsülés övezi. Még akikor is. ha már nem hallani úton-útfélen, hogy a munka nálunk becsület és dicsőség dolga. De az emberiségnek hosszú és keserves utat kellett megtennie, amíg idáig elvergődött. Az első emberpár — Adám és Éva — paradicsomi kiűzetése — ahogyan az a Minden tél végének tavaszelőnek velejárója az úgynevezett tavaszi fáradtság. De az idén ez fokozottabb mértékben jelentkezik, mint a múltban bármikor, mivel kemény és napfényszegény volt a tél, s erre érzékenyen reagál az emberi szervezet. A „szürke”, bágyasztó hetek, hónapok nagyon megviselték főként a városlakók szervezetét, s ennek egyik reakciója: a nagyfokú fáradtság, kimerültség, az ok nélküli ingerlékenység jelentkezése. Betegség ez vagy csak állapot? Inkább az utóbbinak lehet mondani, mert az igazi jó idő beköszöntésével fokozatosan megszűnik. De a napfényhiányon kívül más magyarázata is van ennek a nagyfokú fáradtsághullámnak. Az emberek többsége feszített tempóban dolgozik. Sokan másod- és mellékállásban is. De van határa az emberi test teherbíró képesbibliában olvasható — tökéletesen jellemzi a sok tízezer esztendővel ezelőtti felfogást: a nagy paradicsomi jólét, dologtalanság után az ember dolgozni kényszerült, s verejtékezve kellett megélhetését biztosítania. Vagyis a munkát kényszernek, egyfajta büntetésnek tekintették. Tulajdonképpen ezt vetíti vissza Mózesnek a Teremtésről szóló könyve, amikor így szól Ádámhoz: „Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban ... Orcád verítékével egyed a te kenyeredet...” Ugorjuk át az ősközösségi társadalmakat, s állapodjunk meg az időszámításunk előtti évezred egyik fejlett berendezkedésű népénél, az európai kultúra és civilizáció bölcsőjét ringató antik görögöknél. Itt már különböző társadalmi osztályok élnek egymás melletti munka- megosztásban. A többség dolgozik, a kisebbség pedig élvezi a mások által végzett munka gyümölcseit. A görögöknél a földműves munkáját elismerés illette. Az arisztokrácia is ebben látta megélhetésének biztosítékát, következésképp ségének. A „hivatalosnál” több munka előbb-utóbb, főleg, amikor a szervezet tartalékai is fogytán vannak, elősegíti a fáradtságot, ingerültséget, kimerültséget. Közismert, hogy a téli hónapokban C-vitaminhiány alakul ki az emberi szervezetben. Ám nemcsak vitaminhiány az okozója a tavaszi fáradtságnak. Ilyenkor ugyanis tulajdonképpen a szervezet anyagcseréjének kis módosulásáról van szó. Az ásványi anyagok eloszlása megváltozik a szervezetben. A nátriumsóból többet halmoz fel szervezetünk, a káliumsóból viszont fokozatosan veszít. Tulajdonképpen ez az anyagcsere-változás történik gyorsabban, drasztikusabban minden betegség lefolyásánál — így a hirtelen nagy kifáradásnál is. Ennek következtében a szervezetnek az úgynevezett alapszövetei — izmok, kötőszövetek stb. — duzzadt ála földművelést előkelőhöz méltó foglalkozásnak tekintette. mert nem pénzért végzett munka volt. mint az ipari, amely — arisztokrata felfogás szerint — a testet és a lelket egyaránt silánnyá teszi. A szabad kézművesek osztályánál is alacsonyabb szinten álltak a rabszolgák. A görög felfogás szerint a rabszolgamunka ellenszenves, szabad emberhez méltatlan tevékenység. A költő Hésiodos szerint minden munka az aranykori boldogságát elveszített ember keserves terhe. Mégis, ezt a munkát jól elvégezni: erény! A rabszolgaság elterjedésével, amikor már az ipari munkát is ők végezték. a munka általában méltatlanná vált a szabad emberhez. S ugyanezt vallották a római birodalomban is. A szellemi tevékenység egyszerűen nem tartozott és még hosszú ideig nem tartozik a munka fogalmába, hiszen nem hoz létre kézzel fogható új értéket. Mint ahogyan a kereskedő tevékenysége sem. Az emberiség munkáról alkotott felfogása a feudalizmusban megváltozott ami a kereszténységnek az emberről, illetve az ember és munka kapcsolatáról vallott új felfogásából eredt. Kétségtelen, hogy a fizikai munka becsületét a kereszténység állította vissza. A közismert, szállóigévé vált mondást például Szent Pál irta le először a thesszaloni- kiakhoz intézett második levelében: „Mert akkor is, amikor nálatok voltam, azt lapotba kerülnek, a szokásosnál több vizet kötnek meg, s ez maga is kellemetlen, fájdalomszerű érzéssel jár. De hát mi javasolható a tavaszi fáradtság megszüntetésére, illetve elkerülésére? Vitaminokkal és főleg káliummal kell feltölteni a szervezetet, vagyis együnk minél több zöld levelű növényt. A fejes saláta, a spenót, a zöldhagyma erre igen kitűnő. Sokan a zöldhagymától a szaga miatt idegenkednek. A szervezetre pedig nagyon hasznos (s ma már primőrként sem elfogadhatatlanul magas az ára). Hasonlóképpen kifejezetten egészséges a káposzta fogyasztása is. Minden káposztás étel tartalmaz olyan anyagokat, -amelyekre a szervezetünknek szüksége van. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez nemcsak a nyers és savanyú káposztára vonatkozik, hanem a küparancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék... " A munka tehát nem az emberiségre mért sorcsapás többé. A középkor azonban a munkát büntetés gyanánt kényszer- munka formájában továbbra is fenntartotta. Ez a büntetésnem az újkori kapitalizmusban sem ismeretlen. A szabad akaratból • végzett munka azonban többé nem süllyed le a szégyellni való tevékenység szintjére, hanem egyre nagyobb megbecsülésnek örvend, amin áz sem változtat, hogy akadtak lusták, akik a henyélésben találták meg életük értelmét, s igyekeztek másokat dolgoztatva, azok munkájából sápot húzni, a feudalizmusban ugyanúgy, mint az újkori tőkés társadalomban. Az emberiség zöme azonban kedvét leli a munkában. az teszi teljessé életét. Ám, ahogy a világtalannak hasztalan magyarázzuk a színes virágok pompáját, süketnek a muzsikát, ugyanúgy képtelen átérezni a munkában rejlő örömet az. aki még sohasem próbálta. A munkának mint az önmagukért és ugyanakkor a közösségért végzett tevékenységnek méltó helyét végül is jelen társadalmunk jelölte ki, amikor az év egyik napját, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepét. a munka tiszteletére piros betűs ünneppé léptette elő. Ez. zel olyan megbecsülését adta a dolgozó embernek, ami. lyet korábban egyetlen társadalmi rendszer sem. Dr. Csonkaréti Károly lönböző káposztás ételek is megfelelnek a kívánalmaknak, a káposztaleves töl a töltött káposztáig. Lehetőleg egyszerre fogyasszuk a szervezetnek szükséges vitaminokat és ásványi sókat. Nem célszerű és helyes, ha csak vitaminnal tömjük tele a szervezetet Éppen ezért javasolható, hogy az étkezést úgy állítsuk össze: féhérje, vitamin, zsír és ásványi só fogyasztására egyszerre kerüljön sor. A legnagyobb gondot fordítsuk arra, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű zöldhöz jusson. Zöldfélének lehet számítani a különféle mélyhűtött árukat vagy zöldkon- zerveket is. Ha mindezt megfogadjuk és betartjuk, s ha még egy kis napfény is csatlakozik hozzá: egyik napról a másikra csökken, illetve eltűnik a tavaszi fáradtság. (M. K.) A tavaszi fáradtság és ellenszerei Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerőszolgálati Iroda állásajánlatai: Park Szálló; Eger, Klapka u. 4. Felvesz férfi-női mosodai dolgozót; szakácsot; betanított szakácsot; konyhalányt; éttermi és szállodai takarítókat; fűtésszerelő; vízvezeték-szerelő; kőműves szakmunkásokat. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistityai út 8. Felvételre keres közgazdászt — elemző munkakörbe; belsőellenőrt — számviteli végzettséggel; gépkönyvelőt ROBOTRON könyvelőgépre; árelőadót; asztalos; vízvezeték-szerelő; marós szakmunkásokat; gépkocsi- kísérő — szállító munkásokat. Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ: Eger, Knézich K. u. Z. Felvesz központjába telefonközpont- telexkezelőt. Kistályai út 5. sz. alatti sütőüzemébe szakirányú végzettséggel szakmunkásokat; betanított és segédmunkásokat; takarítónőket. Katona téri Áruház cipőosztályára bolti eladót. Bélapátfalvi Szövőüzemébe gyakorlott gépmestert, szövőnőket és „D”-kategóriával rendelkező gépkocsivezetőt. ÚJ SZOLGÁLTATÁSUNK! . Minden héten szerdán 15 órától 17 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. % Kovácsműhely (Attikai fekete alakos vázákról i. e. V. sz.)
