Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 30., csütörtök 5. CSEHSZLOVÁKIA A szakszervezeti üdültetés négy évtizede Csehszlovákia felszabadulá­sa óta 13 millió dolgozó ka­pott beutalót az ország több mint 10 ezer szakszervezeti üdülőjébe. Csak tavaly 3 millió 800 ezren vehettek részt a szervezett üdültetés­ben. Harminc évvel ezelőtt a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa elvállalta a gyermeküdültetés nagy ré­szét is. Míg 1955-ben csupán 50 ezer, 1984-ben már 515 ezer gyermeket nyaraltathat­tak a szakszervezetek az or­szág legszebb vidékein lé­tesített gyermektáborokban. Az üdülői szálláshelyek száma 1981 és 1983 között csaknem 4700 ággyal bővült, s 1986-ig újabb 4000 hely- lyel gyarapodik. Még az idén nyolc új szakszervezeti pihenőházat adnak át ren­deltetésének. Ezek mindegyi­kében úszó- és fürdőmeden­ce. szauna, tornaterem vár­ja majd a pihenni, sportolni, kikapcsolódni vágyó beutal­takat. A szakszervezetek a jelen­legi ötéves tervben 907 mil­lió koronát fordítanak üdü­lési beruházásokra. De nem­csak új téli és nyári üdülő­ket építettek, hanem gon­doskodtak a régiek korsze­rűsítéséről is. Átalakítások- ra. felújításokra és bővíté­sekre 389 millió koronát köl­töttek a legutóbbi négy év­ben. Keresettek a külföldre szó­ló szakszervezeti beutalók is. Tavaly a Szovjetunióban, Magyarországon. Mongóliá­ban, Lengyelországban, Bul­gáriában. az NDK-ban. Ro­mániában és Jugoszláviában, valamint néhány tőkés or­szágban. így Olaszországban, Görögországban, Cipruson és Belgiumban több mint 80 ezer csehszlovák szakszerve­zeti tag üdült. LENGYELORSZÁG A kisipar lehetőségei A kisipar egyre rangosabb helyet foglal el a lengyel gazdaságban. A kisipari vál­lalkozásokat szervezetileg két nagy csoportba osztották. Az első szektorihoz tartoz­nak a kisipari és rokkant­szövetkezetek. az állami he­lyiipar. továbbá a társadal­mi szervezetek gazdasági tevékenységet folytató mun­kaközösségei. - A második szektor a magánkisiparoso­kat és az úgynevezett poló- nia-vállalkozásokat öleli föl. A polónia-vállalkozások olyan cégek, amelyeket leg­nagyobbrészt lengyel szár­mazású külföldi állampolgá­rok alapítottak. A kisipar fellendüléséhez, jelentős mértékben hozzá­járult a gazdasági reform. Manapság évente 30 ezer új kisipari üzemet alapítanak, s gyors ütemben gyarapodik a szövetkezetek száma is. Jelenleg Lengyelországban mintegy 500 polónia-vállal- kozás és 50 új helyiipari üzem működik. Gyorsan növekszik a kis­ipar termelése és bővül szol­gáltatásainak köre is. 1982- ben a helyiipari üzemek, a kisipari és rokkantszövetke­zeteik, valamint a társadal­mi szervezetek gazdasági munkaközösségeinek forgal­ma elérte a 371 milliárd zlotyt, az idén pedig meg­közelíti az 500 milliárdot. A magánkisiparosok és a polónia-vállálkozások két évg még csak 232 milliárd zlotyt, forgalmaztak, ebben az évben pedig előrelátha­tóan 370 milliárdos forga­lomra számíthatnak. 1984- ben a kisipar 9 százalékban részesedik az össztermelés­ből, s már régen túlnőtt a hagyományos értelemben vett kézművességen. Szükség van tehát a régi elavult jogszabályok módo­sítására, megújítására. Jo­gi megoldást igényel szá­mos fontos probléma, pél­dául az adózás, az anyag- ellátás és a szervezeti te­vékenység ügye. A szejmben nemrégiben hozták nyilvá­nosságra az új kisipari tör­vénytervezetet. amely vá­laszt ad a megoldatlan kér­désekre. s új alapokra he­lyezi a kisipari tevékenysé­get., A fogyasztó . életében a kisipar egyre .jelentősebb szerepet játszik. Meglehető­sen hosszú azoknak a ter­mékeknek a listája, amelye­ket a kisipar állít elő. Ilye­nek egyes élelmiszerek, kö­töttáruk, ruhaneműk, koz­metikumok. háztartási cik­kek. gépkocsialkatrészek, s ehhez járul még egy sor szolgáltatás az autószerelés­től a cipőjavításig. A kisipari üzemek nagy része sajnos elavult, kiöre­gedett gépparkkal rendelke­zik. Éppen ezért fontos fel­adat ezeknek a kisüzemek­nek a johb ellátása. A tör­vénytervezet erre is módot ad. BULGÁRIA Vegyipari átalakulások A jelenlegi évtized a di­namikus fejlődés és a struk­turális átalakulások idősza­ka a bolgár vegyiparban. Az 1980—1990. közötti időszak fő irányzatai között szere­pel a vegyipar nyersanyag- bázisának növelése, az ipar­ág gyors ütemű fejlesztése az exporttermelés növelése érdekében. Az utóbbi négy évben a vegyipar termelése 39,2 szá­zalékkal emelkedett, 1985 végén pedig várhatóan 50 százalékkal lesz nagyobb, mint 1980-ban. Tekintettel a nyersanyag- és energiaforrások szűkös voltára, a bolgár vegyipar fejlesztése, a termelés töké­letesítése és megújítása, szerkezeti átrendezése és a legjobb technológiák beve­zetése alapján megy végbe. Az ágazat a nyolcvanas évek elején az ipar számá­ra új termékek egész sorá­nak előállítását kezdte meg. köztük 23 rovarirtó szert. 170 reagenst és vegytiszta anyagot, továbbá több mint 250 féle terméket, az utób­biak többségét a kozmetikai ipar számára. A tervek sze­rint 1990-ig további 650 kor­szerű vegyipari cikk gyár­tását vezetik be. A vegyipar ágazatai kö­zül a leggyorsabb fejlődési ütemet a gyógyszeripar ér­te el. Részaránya a vegyipar egészében 1980-ban még 8,7 százalék volt. az idén, a számítások szerint ez az arány 11 százalékra növek­szik. A másik jelentősen fejlődő ágazat a kőolajve­gyészet, amely ugyan alig két évtizedes múltra tekint vissza, ám ma a vegyipari termelés 70 százalékát ad­ja. Bulgária első petrolké­miai üzeme, az 1963-ban fel­avatott burgaszi olajfino­mító jelenleg 30 kőolajve­gyészeti vállalatot egyesít. Csak az utóbbi tíz évben 13 üzemet építettek, illetve létesítenek Burgaszban. A kombinát évi 700 000 tonna kőolaj feldolgozását teszi lehetővé. Likiino-Dulevo városka Moszkva közelében fekszik Üticélom a Likinói Autó- buszgyár, amelyhez köze ledv.e két vadonatúj autó­busszal találkoztunk. Később megtudtam, hogy ezen az útvonalon teszik meg az első 50 kilométeres próbautat a gyár termékei és csak ezután karül sor a műszaki ellenőrzésre. A vál­lalat csupaüveg irodaépü­lete az út végén magasodik. Két fénykép Gennagyij IvanOvics Ba- lajevnek, a Vállalat főmér­nökhelyettesének nyolcadik emeleti irodájában beszélge­tünk. Először is két fényképei veszek szemügyre. Az egyi­ken pentosan ugyanolyan autóbuszok, mint amilye­nekkel az úton találkoztam, a másik az előzőektől telje­sen eltérő típus. — Ez a két kép a gyár jelenét és jövőjét szemlél­teti — magyarázza Balajev. A jobb oldíali az „5256”-os modellt mutatja, amelynek sorozatgyártását jövőre kezdjük meg. A jelenlegi „LIAZ—677" típust 1971 óta gyártjuk, át­lagosan tízezer gépkocsit évente. Az évek során a ter­vezők számtalan módosítást hajtottak végre rajta. El­jött azonban az idő, amikor már szükségessé vált olyan modell kifejlesztése, amely jobban megfelel a közleke­désbiztonsági. gazdaságossá­gi és kényelmi követelmé­nyeknek. így született meg az új modell, amelynek ter­vezési munkálatait az össz- szövetségi Autóbuszipari Kí­sérleti-Tervezőintézet szak­emberei végezték. Az 1985'ös év tehát nem lesz könnyű a gyár életében — folytatja a főmérnök he­lyettese. — Az „5256”-os modell gyártáselőkészítése komoly rekonstrukciót igé­nyel. Ezt a feladatot pedig új beruházások nélkül és csak jelentéktelen mértékű termeléscsökkenés mellett kell megoldanunk. Egyes üzemrészeket — például a festő- és hegesztőműhelyeket — teljes egészében felújít­juk. Az új „LIAZ—5256" típusú városi autóbuszok SZOVJETUNIÓ Készül a LIAZ-5256 Magyar fővállalkozó A jövendő „"LIAZ” vala­mivel hosszabb, mint előd­je. és szögletesebb kiképzé­sű. Tágas utastérrel. há­rom csupaüveg ajtóval és alacsony lépcsőkkel került kialakításra. A legfontosabb eltérés a' korábbiakkal szem­ben azonban a dízelmotor hátsó elhelyezése Fékrendszere megbízha­tóbb, manőverező-képessége a nagy fordulási szög kö­vetkeztében jobb. Számos vezérlőgombot közvetlenül a' kormányoszlopon helyeztek el. És még egy lényeges kö­rülmény. A korábbinál na­gyobb számban alkalmaztak műanyag elemeket. A ,,L/AZ—5256"-os mo­dell sok mindenben hason­lít az új Ikarus-gyártmá- nyokra —, és ez nem vélet­len. A Likinói Autógyár re­konstrukciójának fővállalko­zója ugyanis a magyar autó- buszgyár. Magyar szakem­berek készítették a rekonst­rukciós munkák előzetes fel- adattervét és sokféle műsza­ki tervet. 1982 óta vala­mennyi munka magyar köz­reműködéssel folyik. A magyar vállalatokkal, mindenekelőtt az Ikarussal a Likinói gyárnak hagyomá­nyos kooperációs ' kapcsola­tai vannak. A kölcsönös szállítások már 1969-ben megkezdődtek Most az Ika­rus fővállalkozói szerepet vállalt. Jó tapasztalatok — Nem véletlenül dön­töttünk a magyar cég mel­lett — mondta a főmérnök- helyettes. — Az eddigi jó kapcsolataink, a magyar vállalat termékeinek jó hír­neve. a miénkhez hasonló termeléskapacitás — mind az Ikarus mellett szólt. Az új modell prototípusá­nak tervezése, a hagyomá­nyos magyar szállításokra alapozva, magyar szakem­berek közreműködésével tör­tént. Ennek eredményeként több alkatrész és részegy­ség azonos az Ikarusnál és a „LIAZ” típusoknál. 1983-ban egy kísérleti példányt Magyarországon vetettek alá rendkívül szi­gorú szilárdsági és korrózió­állósági vizsgálatoknak. A kísérleti próbák eredmé­nyeit figyelembe vettük a modell továbbfejlesztése so­rán. A feladat nem egyszerű — mondta befejezésül Ba- lajev. — Hiszen az új tech­nológiákat a már létező műhelyekben kell bevezetni. De bízunk abban, hogy ma­gyar kollégáinkkal közösen sikeresen fejezzük be a re­konstrukciót és határidőre megkezdhetjük az „5256”_os típus sorozatgyártását. Két műszakban a tetőn NDK Soha nem folyt még any nyi építkezés Berlinben, az NDK fővárosában, mint az idén. Háborús foghíjak egész sora tűnik el szinte hónapok alatt: középületek, szállodák, lakások magasodnak, épül­nek a helyükön. A múlt ősz­szel a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulóján adták át a kö­zönségnek a német kultúra és művészet világhírű alko­tását. a teljesen átépített és felújított Deutsches Thea- tert. Üj otthont kapott a könnyű múzsá is: nyugati szakemberek megállapítása szerint a földrész legkorsze­rűbb és legnagyobb szóra­koztató kombinátja az új Friedrichstadtpalast. Berlin „nagykörútjává" építik ki a Friedrichstrassét: fényes üz­letek, szórakozóhelyek és persze lakások ezrei kap­nak ott helyet. A városala­pítás 750. évfordulójára, 1987- re újra teljes pompájában tárul a berliniek és vendé­geik szeme elé a második vi­lágháborúban jóformán tel­jesen elpusztult Akadémia tér és környéke, Schinkel- nek. a múlt század jeles né­met építészének sok alkotá­sa. Maradjunk azonban a je­lennél! Az idén 32 700 la kast adnak át Berlinben, mintegy negyedrészt korsze­rűsített otthont. Olvasmá­nyainkból is tudjuk: a század- forduló idején redkívüli lép­tékben iparosodott és népe­sedett Berlinben gombamód keletkeztek a minden kom­fort nélküli bérkaszárnyák. Amelyiket érdemes, felújít­ják. ellátják minden ké­nyelemmel, ha lehet. még a távfűtésbe és a melegvíz­szolgáltatásba is bekapcsol­ják. Berlin kilenc kerületében nem, csupán a helyi építő­ipari vállalatok, kombinátok dolgozói, hanem rajtuk kívül szakipari, épületgépészeti vál­lalatok egész sora, 85 ipari szövetkezet, és ezernél több magánkisiparos is részt vesz a főváros lakáskorszerűsíté­se programjának teljesíté­sében. Még így is kevés len­ne a munkáskéz, ha nem se­gítenének már évek óta az ország minden részéből ér­kezett ifjúsági brigádok szá­zai. Külön figyelemre méltó az a lelemény és körültekintés, amellyel az építő kollektívák és az egyes dolgozók is hoz­zájárulnak a költségek ész­szerű csökkentéséhez. így például előbb alaposan föl­mérik, hogy mely anyago­kat, készülékeket és más be­épített tárgyakat lehet újra fölhasználni, esetleges ja­vítással ismét használható­vá tenni a lakáskorszerűsí­téskor. A lebontott, illetve kiszerelt anyagok (tégla, ab­lak. ereszcsatorna, vízmele­gítő, cserépkályha) 35—4ú százalékát is visszanyerhe­tik a gondos kezeléssel. Szá­mos. nálunk is bevezethető technológiát és eljárást — ésszerűsítést, újítást, sőt szabadalmat! — dolgoztak ki ajtók, ablakok, külső és belső falak utólagos hőszige­telésére, előre szerelt für­dőszoba és konyhai vizes blokkok tíz nap alatti be­építésére a régi házakba! Az idei első hónapok ta­pasztalatait összegezve el­mondhatják a berlini épí­tők. hogy bevált a március l“én kezdődött, kétműszakos tetőfelújítás. Reggel öttől, hattól este kilencig, tízig dolgoznak a brigádok a fel­újításra, javításra váró ber­lini háztetőkön. Az idén 878 ezer négyzetméter tetőt kell rendbehozniuk. A magasban dolgozó munkacsoportok ki­vétel nélkül komplexbrigá­dok. ami azt jelenti, hogy kőművesek, ácsok, bádogo­sok és persze tetőfedők egy­aránt tagjai a közösségek­nek. A több szakma képvi­selői tervszerű ütemezésben egymás mellett és szeme láttá ra dolgoznak, hogy később ne fordulhasson élő egymásra mutogatás, ha netán vala­kinek a hibájából beáznék a tető... Kulcsár László Tervszerű munkával

Next

/
Thumbnails
Contents