Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
NÉPÚJSÁG 1985. május 28., kedd Turizmus a félhold jegyében — A svéd királynő bátyját is megbabonázta Isztambul — A törökök egymilliárd dollár hasznot várnak a turistáktól Utazzunk a minaretek országába?! A gyalogsebes futógépely Szinte már mosolyra késztető közhely: baráti társaságban. munkahelyi kollektívákban. ha egy esetleges törökországi kirándulás, netán nyaralás kerül szóba, akkor az is, aki még soha sem járt arra a következő, kötelező „nevezetességeket" sorolja fel: bőr, bunda, arany, fedett bazár ... Csak néhány igazi világjáró tudja, hogy ezen kívül, még milyen igazi csodákkal fogadja az arra valóban kíváncsiakat az a legnagyobb közel-keleti állam. amelynek egy része még a Balkánnal határos, ám partját négy tenger mossa, iszlám építészeti remekművekben, természeti szépségekben egyaránt gazdag, s ami egyáltalán nem mellékes: itt nem csupán a pénzünkért fogadnak testvéri szeretettel minket! Írásunkat nyár eleji tájékoztatásnak. érdeklődés- és lehetőségfelmérésnek szánjuk. Ki-ki mérlegelje anyagi helyzetét, mert, ahogy a helybéliek szóhasználata mondja: „Törökország útjai, kövei már nincsenek aranyból”, azaz már nem a legolcsóbb célpont, még a külföldieknek sem! Hittestvérek inváziója A legtöbb turista az elmúlt két évben a környező arab országokból érkezett. Ennek kettős oka van : Isztambul az Iszlám Csúcs határozatainak értelmében a muszlint művészettörténet, irodalom- és művelődéskutatás központja lett, míg Ankara a közgazdaságtudomány igazhitű kutatóit várja. A másik ok sokkal gyarlóbb és „gazdaságosabb”: a cipőtisztító kisfiúktól, a rafinált aranyárusig mindenki jól jár, ha megjelennek a vastag pénztároájú arab emírek. Különben is ilyenkor késő tavasszal a sivatagi ha- bub elől jól esik a tulipánoktól. rózsáktól, jázminoktól illatozó Boszporusz-part- ra menekülni a tekintélyes megjelenésű sejkeknek és családtagjaiknak. Egyébként is a hamisítatlan keleti mennyország képét idézi a több száz dzsámi és karcsú minaret. S itt is ötször szólít imára a müezzin. Nem mellékes szempont az araboknak az sem. hogy még a legmagasabb török ár is igen olcsó nekik. Nem is csinál titkot ebből az ankarai kormány sem, szerintük is a török gazdaság egyik legjövedelmezőbb forrása a turizmus, főleg a közel-keleti! Amint a helybéli napilapokból is és Mükerrem Tascsioglu, kulturális és idegenforgalmi miniszternek az Isztambulban havonta megjelenő NEW MIDDLE EAST folyóirat legfrissebb számának adott nyilatkozatából kiderül: az idei szezonban, csak arab turistából 750 ezret várnak. Egyébként is külön „ipar” lett a legnépszerűbb üdülőhelyeken az arab vendégfogás és -fogadás! Még a legzsúfoltabb isztambuli belvárosban is 4—500 dollárt kérnek egy emeleti lakrészért míg az öböl menti kioszkokért havi 1000—1500 kemény valutát kémek az élelmes török tulajok. Így aligha csodálkozhatunk azon. ha a legszerényebb körülmények között lakók is — különösen ra- mazán idején, amikor a legnagyobb a férőhelyhiány — arab albérlőikről álmodnak ... Az iszlám turizmus egyik legfrissebb híre az, hogy a Pierre Loti regényekből is ismert Boszporusz-partnak rövid időn belül királyi bérlője akad, a szaúdi Abdullah herceg személyében. Isztambul város főpolgármestere újságírók kérdéseire elmondta, hogy 02 1500 hektáros területen kíván nyári palotát építeni a sivatagi királyság sarja. Többen ellenezték ezt, hiszen a helybeliek egyik szemefénye ez a terület, de a főpolgármester szerint komoly bevételi forrást jelent a javakban egyébként nem bővelkedő államkasszának! Abdullah herceg különben is szívesebben fekteti be vagyonát hittestvérei körében, mint például az athéni Akropolisz mellett, mert ha a törökök ajánlata nem jön közbe, akkor ott építkezett volna. E szavakkal tett pontot a vita végére Bedrettin Dalán. Várják a svéd királynőt? A közelmúltban rövid látogatást te'it Isztambulban a svéd királynő bátyja Ralf de Toledo Sommerlath. A kulturális érdeklődésű főnemes az elragadtatás hangján számolt be benyomásairól. A GÜNES c. napilap riporterének, többek közt elmondotta, hogy családjával és királynő húgával a lehető legrövidebb időn belül visz- szatér ide, hisz művészeti és kulturális értékeiben az egykori szultánváros Párizs- zsal vetekszik. Ám a vendéglátók is komolyan veszik a dolgukat. Nemcsak a „kékvérű” vendégek. hanem az egyszerűbb látogatók kedvéért is igyekszenek megtenni minden tőlük telhetőt. Az isztambuli nyárssütők, büfések, kávé- és teaházak. valamint a mozgóárusok számára külön tanfolyamot szerveztek, ahol a fel- és kiszolgálás legrafináltabb igényeire is felkészítik a résztvevőket. Sajnos azonban a népvándorlási szezon „hiénái” sem tétlenkednek. Egyre gyakrabban szerepelnek a lapok hasábjain. Május első hetében például nagyszabású pénzhamisító bandát lepleztek le, akik hamis török bankjegyeket — öt- és tízezer lírás címletekben — próbáltak nyugat-európai piacokon elhelyezni. így tehát nem árt az óvatosság! Egy alapszabályt az ide igyekvőknek mindenképp be kell tartani: csak hivatalos intézetekben, határátkelőkön váltsanak! Eddig főleg az úgynevezett elit-turizmusról adtunk képet. Ám az ide indulók legnagyobb része sem emír, de még csak milliókkal rendelkező gróf, vagy báró sem. Viszont még mindig igen nagy becsülete van annak, aki magát magyarnak mondja, ám vigyázni kell a helyiek érzékenységére és tekintettel kell lenni szokásaikra is. A legtöbb magyar utazót fogadó ügynökségek, irodák vezetői tolmácsai azt panaszolják, hogy általában honfitársainkat csak akkor érdekli a látnivaló, a tulajdonképpeni élmény, ha zsebpénzét már az utolsó líráig a fedett bazárban elköltötte. Sajnos, erről a gyengénkről már messziről felfedez minket a bazár! felhajtó, s nem mindig olyan minőséget kapunk a pénzünkért, mint amilyet elképzeltünk. Ne feledjük tehát el Törökországban sem a hazai „aranyigazságot" nem mind arany, ami fénylik! MegbízÁrak — csak idegeneknek Dzselal Baslangics a .,Cumhuriyet” napilap idegenforgalmi szakírója szerint az idei szezon árai csak a keményvalutával bíró külföldieknek megfizethetők. Bárhogy is próbáljuk szépíteni ; az ankarai és szófiai kormány közötti „mosoly- szünet” sem csökkenti a/ utazási kiadásokat. Egyre gyakrabban emlege'-ik, hogy az Európa felől érkező szervezett csoportokat Bulgáriából hajón fogják az isztambuli kikötőig szállítani. Arról is szó van, hogy az itteni utazási irodák még árkedvezményt is hajlandók adni. Egy biztos, az első „vízi turisták” már megérkeztek, s lelkesen ecsetelték a hajókázás szépségeit, de az árakról nem szól a fáma. Mindenesetre, nem árt felkészülni nekünk, magyaroknak sem arra. hogy Burgasz- tól Sztambulig — ha a helyzet nem javulna — nekünk is „hajózni kell .. ." Elsősorban mégis az érdekli az ide érkezőket: hogyan alakulnak a szezon árai az idén? A luxusszállodák szobadijai 40—60 dollárnál kezdődnék. Ám az ennél alacsonyabb kategóriájúak, még az Égei-tenger partján található. legfelkapottabb első osztályú panziók, motelek is megfizethetők, még azoknak is, akik egyéni valutakeretük terhére vállalkoztak a kirándulásra. Az első osztályú hotelekben teljes ellátással kb. 12—15 dollárt kémek személyenként. A motelek még ennél is jóvaíl olcsóbbak. Egy háromtagú család egynapi étkezése — tiszta helyi jellegű orientális étteremben — szintén megoldható napi 5 dollárból. Nem kell félni a török ételspeciali '(ásóktól, azok biztos. hogy jól vannak elkészítve. s tisztán, hiszen az idevalósiak is azt eszik. Búcsúzóul ejtsünk szót a fedett bazár árairól is. Egy jó minőségű női irhabundát 120—140 dollárért vásárolhatunk. A férfi sportos fazon ennél valamivel olcsóbb. Bőrkabátot, dzsekit 50—Í0, míg hosszú felöltőket 80— 100 dollárért vehetünk. Még egy jó tanács: mostanában igen gyakran előfordul, hogy a legelső török határállomáson felszállnak a vonatokra, buszokra az egyes üzletek nepperei, felhajtói, akik elég jól beszélnek magyarul. Ne higgyünk nekik, ne higgyünk a filléres, olcsó bevásárlóhelyekben. Az isztambuli magyar főkonzulátusnak nem egy szorult helyzetbe került női honfitársunkat kellett „kiváltani” az olcsó garniszállókból, le- bujokból! Nem árt tehát az óvatosság már csak azért sem. hogy a barnító keleti napsütésből nehogy túlságosam leégve kerüljünk haza. Soós Tamás Ezen a néven mutatta be 1835-ben a Honmüvész című lap a kerékpárt, a napjainkban újra egyre inkább kedvelt közlekedési és sporteszközt A százötven éve bemutatott szerkezet neve nem csupán fura nyelvújítási szó- íacsarmány, hanem a valóságra utaló, igen képszerű elnevezés: a legelső, mai biciklinkhez hasonló szerkezet kél kereket egy deszkával kapcsolt össze, s a földön taposva lehetett hajtani. Az ilyen szerkezetek legnagyobb hátránya az volt. hogy kormányozni nem lehetett. Óriási lépés a kerékpár fejlődéstörténetében Drais erdőmérnök 1817-es szabadalma, mely ezt a problémát megoldotta. Még mindig fából készült a szerkezet, nem volt rugózása és a földre érő két lábbal kellett lökdösni. Angliában annyit változtattak, hogy vasvázzal készítették el. A sportkedvelő angolok „hobbyhorse”- nak nevezték. Valami ehhez hasonló volt a címben is említett „gyalogsebes futógépely”. Vagy ötven újabb esztendő kellett a talán legforradalmibb újításig: 1863 körül Micheaux pedált szerelt az első kerékre. így már igazi sporteszköz jött létre, alkalmas a hosz- szú ideig tartó egyensúlyozásra is. Jött a következő ötlet : hátrább helyezték a nyerget, s az első kerék villára láncosfogaskeréken áttétel segítségével vitték a pedálról a hajtóerőt. Ez volt az úgynevezett kenguru, 1879-ben Lawson a meghajtó pedálokat a két kerék közé helyezi. S az egyforma nagyságú kerekek közül a hátsót hajtja meg. Lényegében kész a mai kerékpár. Még egy forradalmi újítás: Duplop levegővel felfújt gumitömlőt tesz az abroncsokra. A kerékpár már rugalmas, gyorsabb és készen áll arra. hogy tömeges „játék” légyen. Természetesen a technikai fejlődés nem volt olyan egyenletes, mint itt vázoltuk. Számtalan az elágazás, a zsákutca — amiket ma, mint érdekességeket emlegetjük. S ki tudja, valamelyik elfeledett ötlet nem születik-e újjá. nem lesz-e ismét divatos játék vagy sporteszköz. Magyarországon már 1869- ben árusítottak Angliából beszerzett kerékpárokat. Nem sokkal később megkezdődött a gyártás is: először a józsefvárosi Simor utcában. Később Csepelen. A század- forduló előtt már megalakult a kerékpár-kereskedők és iparosok egyesülése. Ugyanebben az évben, 1894 május 3*án, a városligeti Weingruber vendéglőben a Magyar Kerékpáros Szövetséget is létrehozták. Mi is lehetett volna jobb reklám, mint a sport? Két évvel később a kontinens akkor talán legmodernebb verseny- pályája, a Millenáris is felépült. Az 1896-os első újkori olimpia egyik versenyága volt a kerékpáro zás. Hamarosan szabályozni kellett a kerékpárosok közúti közlekedését is. Elrendelték a gyártási számok, azonosíthatósági jelzések feltüntetését. rendszámot kapott a bicikli és igazolólapot a tulajdonosa, ötven évvel ezelőtt már előírták, hogy megbízható dörzsfék- kel. legalább 30 méter tá volságra hallható csengővel, elöl színtelen üvegű lámpával, hátul jól látható helyen piros prizmával ellátott gépeken (lakott területen 20 km/óránál nem nagyobb sebességgel) vehetnek részt a forgalomban a kerékpárosok. A kerékpárnak érdekes a múltja, de a jelene és jövője sem közömbös. Az országban sok millió kerékpár van. A főváros kivételével (ahol erre a feltételek a legmostohábbak) az összes közlekedésre fordított időnek a fele gyalog vagy kerékpáron telik. A baleseti statisztikában — sajnos — előkelő helyen kell nyilvántartani a biciklistákat. Ebben talán a szokások is közrejátszanak: nálunk még (vagy már?) nemigen van külön megjelölt sáv vagy útszakasz a kerékpárosoknak. N. Gy. Eger Város Tanácsa V. B, Munkaerőszolgálati Iroda állásajánlatai: Park Szálló: Eger, Klapka u. 4. Felvesz férfi-női mosodai dolgozót; szakácsot; betanított szakácsot; konyhalányt; éttermi és szállodai takarítókat: adminisztrátort; kőműves szakmunkást; segédmunkást. KAEV: Egen-, Kistályai út 6. Felvételre keres NC‘ és CNC-vezérlésű gépek üzemeltetésének és karbantartásának irányítására felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert; festő szakmunkásokat; fémelörajzolókat; fémcsiszolókat; targoncavezetőt; őr-portást. ZÖLDÉRT Hűtőháza: Eger, Küisösor u. Nyári szezonra gépkocsival rendelkező asztali árusokat keres felvételre. Országos Ere- és Ásványbányák: Eger, Kertész u. 128. Felvesz központjába gépírni tudó számítógép-kezelőt; takarítónőt. Felném«(ti őrlő- és Bányaüzemébe (Eger, Tarkanyi út) hegesztő, lakatos, esztergályos szakmunkásokat; segédmunkásokat. Istenmezeji föld alatti nyersbento- nit-bányájába jó kereseti lehetőséggel vájár szakmunkásokat. TÜZKÉV: Eger, Klapka u. 9. Visontai Erőmű részlegéhez szakii|ányú végzettséggel rendelkező kirendeltségvezető-helyettest keres felvételre. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: Eger, Kossuth L. u. 18. Alkalmaz sztk-ügyintézőt ; pénztárkezelő adminisztrátort; gépkönyvelőket; bérelszámolót; számlázó gépírót. ÚJ SZOLGÁLTATÁSUNK! Minden héten szerdán 15 órától 17 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. ható helyen ne sajnáljunk pár Urával többet kiadni: akkor biz‘os nem csalódunk!
