Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. május 25., szombat Feri világgá megy — Cseresznyéskert — Nem bánok semmit sem ... — Számkivetettek — Előzetes a nyárról Mii a Gárdonyi Géza Színház? Magazinunkban rendszeresei) nyomon követjük az egri Gárdonyi Géza Színház ajánlatát, úgy gondoljuk, a közönség igényli ezt, mivel a befogadó színházi jelleg következménye a sokszínűség: más és más társulatok, előadások váltják egymást. Tájékoztatásunk afféle iránytű: a választást szeretnénk megkönnyíteni, hogy ki-ki eldönthesse, mi felel meg igényeinek, várakozásának. Mester Iván Scserbakov müvében F dítani, hogy Joyce különös figuráját megidézze. (...) Bertha szerepében Oláh Zsu. zsa teremt gazdag asszonyfigurát. (...) A „háromszög' harmadik sarkát Balikó Tamástól láttuk. Jó alakítás. « átélt és megszenvedett. (...) Justice kisasszony szerepében Molnár Ildikót láttuk. Kifejezetten tetszett; Bódis Irén cselédjére sem lehet különösebb panasz, és a gyerekszereplö, Gábor András is el tudja magát fogadtatni, jóllehet, a gyerekszereplők mindig kétségesek." Jelenet Joyce darabjából A júniusi műsornaptár el. só oldalán a gyermekek számára ígérkezik előadás. Ez a leghálásabb közönség, a legkisebbek varázslatnak tekintik a színpadot, ahol valóságos események történnek. Juhász István mesebohózata, a Feri világgá megy, megkönnyíti a beleélést. Ugyanis a való világból indít a történet, a főhős, Feri azért szökik meg otthonról, mert szülei kevés figyelmet szentelnek neki. Hová mehetne máshová, mint egy cirkuszba, ahol a legérdeke. sebb és legizgalmasabb körülmények között bujdokol- hat. A helyszín a nézők számára is sok látványosságot kínál, mivel bűvésszel, bohóccal, számoló medvével találkozhatunk. S mivel végül Feri anyja és apja is ki. tanulja a cirkuszi művészeteket, helyreáll a családi béke. A játék szereplői: Gö- möri V. István, Ambrus As. ma, Sinkó László, Simorjay Emese, Karsai István, Puskás Tivadar és Rozincsák László. Rendező: Nyilassy Judit. A Budapesti Gyermekszínház 3-án, hétfőn délelőtt fél 11-től, délután 2-től és fél 5-től játssza a bohózatot. ★ A színház barátai között jól ismertek . a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásai. Ezúttal Egerben Csehov Cseresznyéskert című színművét adják elő, Spiró György fordításában. A bemutatóra 4-én, kedden és 5-én, szerdán este 7 órakor kerül sor. Többek között Igó Évát, Nagy Marit, Csákányi Esztert, Jordán Tamást, Lukáts Andort láthatjuk Ascher Tamás rendezésében. A kaposvári premierről így ír Nánay István a Színház 1985 januári számában: „Ascher rendezésében nincsenek látványos mutatványok, gégék. A figurák helyzeteit úgy bontja ki, hogy azok minden felesleges magyarázkodás nélkül hordozzák a dráma mondanivalóját, igazságát, sajátos cseho. vi komédiajellegét. (...) Kemény, a komédia mögött a tragédiát is megmutató konzekvens Cseresznyéskert- interpretáció látható Kapos, várott.” ★ A Pécsi Nemzeti Színház szerepel 12-én, szerdán délután 5 órakor és este fél 9- kor. Scserbakov Nem bánok semmit sem ... című művét viszik színre. A darab Edith Piaf, a tragikus sorsú francia sanzonénekes életéről szól. Milliók „szerettek bele” csodálatos hangjába, amely az Eiffel-torony és a Diadalív mellett Párizs jelképévé vált. S e rendkívüli képességekkel felruházott asszony törékeny, apró, verébszerű jelenség volt. Alakját Vári Éva formálja meg. Szerepel továbbá Balikó Tamás, Nagy Annamária, Mester István és a Bóbita Bábszínház. Rendező: Vas-Zol- tán Iván. Szintén a Pécsi Nemzeti Színház szerepel James Joyce Számkivetettek című drámájával. A különös XX. századi író művét Szegvár i Menyhért rendezte, a szereplők: Kulka János, Oláh Zsuzsa, Gábor András, Balikó Tamás, Molnár Ildikó és Bó_ dis Irén. A pécsiek előadásáról Fábián László így ír a Film-Színház-Muzsika 1985 áprilisában: „Ügy véljük, a darab nem más, mint közönséges féltékenységi dráma, amely — Ibsen óta tudjuk — nem kell, hogy föltétlenül tragédiába torkoll, jék. Elég fojtogató az érzelmek zűrzavara, semhogy még újakkal is a toroknak kéne esni. A féltékenység, persze mindig alaptalan, hiszen ha a megcsalatás esete forog fenn, akkor már bosszú- szomjról lehet beszélni, ha pedig erről szó sincs, akkor ez az érzelem is jogosulatlan. Csakhogy attól még nyu. godtan létezhet valami, hogy jogosulatlan! Rowan annak ellenére rágja feleségét, Ber- thát ízetlen viselkedésével, hogy az erre igazán okot nem ad. Egyértelmű tehát, az önvájkáló, magamutogató lélek (esetünkben egy alkotói psziché) élezi szélsőségessé a szituációt, és tartja életben a „zöldszemű szörnyet A Pécsi Nemzeti Színház előadását Szegvári Menyhért rendezte. Korrekt munka (...) Szegvárinak azért van sze. rencséje, mert ezt az előadást jó színészek viszik. Mindenekelőtt Kulka János. Még arra is gondot tud for★ Kialakult már a Gárdonyi Géza Színház Agria-játékai- nak műsora, a líceum udvarán Gárdonyi Géza műve, az Annuska kerül színpadra, Kalmár Andrásnak, a Magyar Televízió szórakoztató főszerkesztőségének veetője sze- szerkesztőségének vezetője elképzelései szerint. A darab érdekessége, hogy a barokk város első önálló színtársulata 1955-ben is ezzel indult, s akkoriban Kalmár András volt a társulat művészeti vezetője. Emellett egy érdekes premier is lesz: Topelius Sa- karias finn mesejátéka, a Hamupipőke látható majd a népkerti tónál. A rendező Kari Suvalo, Eger testvérvárosának, Pori színházának főrendezője. Ezen kívül a bazilikában július folyamán több érdekes orgonahangverseny hallható. Kulka János és Oláh Zsuzsa a Számkivetettekből ja A gyermekek és a i A munkával keresett péi Grúz népmese Élt a földön egy kovács. Volt neki egy fia. aki olyan, de olyan lusta volt, hogy párját ritkította az egész világon. Életének húsz észtén, deje alatt egy garas nem sok. de annyit sem keresett. Az erős egészséges legény csak evett, ivott, és a padkán heverészett Így élt az apja kenyerén. Ám eljött az idő. mikor az apja megöregedett, s már nem volt ereje megtartani a kalapácsot a kezében. Ágynak esett az öreg, érezte, közel a halála. Magához hívta hát a fiát. és így szólt hozzá: — Nem tudom, kire ütöttél. Én egész életemben szerettem a munkát amim van. a tulajdon kezemmel teremtettem meg. te yiszont egy rubelt sem vagy képes megkeresni. — Na. egy rubelt megkeresni igazán nem nagy dolog — mondja a fiú. — Hát akkor eredj, keresd meg — mondta az aP- ja. — Ha megkeresel egy rubelt mindenemet rád hagyom örökül, ha nem. egy rozsdás szöget se kapsz. Mit lehetett tenni? A lusta fiúnak kedvére lett volna az örökség, a munkához azonban nem fűlt a foga. Bizony nem tréfadolog egy egész rubelt megkeresni, amikor születésétől fogva egy garast sem szerzett... De az apjával nem lehetett vitatkozni, amit egyszer az öreg kimondott, ahhoz ragaszkodott ám makacsul. Az apai szó olyan, akár a kőhegy: a kőhegyet sem mozdíthatja el az ember, az apai szót sem változtathatja meg. Hanem az anyjának lá. gyabb szíve volt. Hát hogy is ne: akármilyen is mégiscsak az ő fia! Mondja is neki az anyja: — Idefigyelj, fiam. adok neked egy rubelt, eredj sétálgass estig, este pedig gyere haza. mintha a munkából jönnél, és add oda apádnak a pénzt. A fiú mozdulni is lusta volt. de nem tehetett másként mennie kellett. Elvette az anyjától a rubelt, foEdith Piai alakítója; Vári Í!v:i
