Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1985. május 4., szombat NINCS JAVULÁS Hogyan tovább, vendéglátás? Egy régi polgár emlékeiből Volt fertálymester, dolgozott katonáknak, s bejárta a „fél világot” Nem mondhatni, hogy si­keresen kezdődő éve 1985 a vendéglátásnak, bár még csak tavasz van. Már a tavalyi sem volt az: csökkent a for­galom — magasabb áron valamivel kevesebb ételt és italt adtak el, mint azt meg­előzően. Elmúlt hát a szer­ződéses üzemelési forma konjunkturális hatása? Ügy tűnik, igen. Bár mindannyi­szor, ahányszor ez a téma szóba kerül, leszögezzük, hogy a szerződéses forma bevált. De rögtön hozzá is tesszük: önmagában nem ol­dotta meg a magyar ven­déglátás jelenlegi problémá­it. Sőt, a működési forma — jelenlegi állapotában — bi­zony Sok kívánnivalót hagy maga után. Látják ezt a szakma vezetői is, mert ha­marosan megjelennek majd a szerződéses rendszert mó­dosító új jogszabályok. Olcsóbb üzleteket Miről is van szó? Bár a szerződéses üzletek jó sok pénzt hoznak a vállalatok­nak, tehát ugyancsak nye­reséges megoldásnak bizo­nyulnak, korántsem annyira élnek önállóságukkal, mint hinnénk. Az üzletvezetők az áru 80 százalékát változat­lanul a vállalatokon keresz­tül szerzik be — nem élnek a saját, esetleg olcsóbb áru­forrás lehetőségével. A vál­lalati központok létszáma alig csökkent— de nem is ez az elsődleges gond. ha­nem hogy a tehetséges, szak­mailag képzett pályázók szá­ma lassan elfogy. Sokszor irreálisan millió­kat remélnek a pályázók semmi kis eszpresszóktól — aztán pedig csődöt jelente­nek. Sok a tartozás, amely­nek jó része behajthatatlan. Sajnos az a rendszer, hogy bárki jelentkezhet üzletve­zetőnek. és az nyer. aki töb­bet ígér; rontotta a szakmai színvonalat. Előfordul, hogy az, aki üzletvezető lehetett, ugyanott nem lehet felszol­gáló, mert nincs meg hoz­zá a szakképesítése. Sok vállalatnál — főképp a nagyobb szállodás cégek­nél tavaly is emelkedett a nyereség, de akármennyire is fontos az idegenforgalmi szempont, a magyar vendég­látásnak mégis elsősorban a hazai vendég zsebére kelle­ne apellálnia. Tény. hogy mind a nyersanyagok, mind a költségek ára emelekedett az utóbbi hónapokban. De előfordul gyakran indokolat­lan áremelés is. Pedig má­ra elérte a vendéglátási ár- szint azt a határt, amelyen fölül aligha mehet, ha nem akarja tovább csökkenteni forgalmát. Nagyon kevés ol­csó kisvendéglő nyílik, az állami cégek Budapesten az idén is főképp első osztá­lyú vagy osztályon felüli üz­leteket nyitnak majd. első­sorban a külföldiek számá­ra, a szállodákban. Nem a rossz környezetű büféket és italboltokat hiányoljuk. _ ha­nem az olcsóbb vendéglőket. Kevés a gyorsétkező Nem hiába van akkora si­kere a budapesti Bohémta­A Hungarotex Textilkül­kereskedelmi Vállalat ve­zérigazgatója és az NSZK- beli Grossversandhaus Quelle — Gustav Schicke- danz cég képviselője együtt­működési megállapodást írt alá. A szerződés az áruforga­lom növelését, szélesítését célozza. A Hungarotex vál­lalta. hogy Forrás néven le­ányvállalatot alapit, amely a Quelle áruk importjával foglalkozik, és a későbbiek­ben csomagküldő áruházi szolgáltatást nyújt azoknak a magyar fogyasztóknak. nyának vagy a Royal cuk­rászda azon kezdeményezé­sének. hogy este hat után féláron árulják a cukrászsü­teményeket. Ma már bizony meggondoljuk, hogy hová üljünk be, és nemcsak hét­köznapokon. A „nagy forga­lom—kevés haszon" elve csak néhány üzletben válik szív­derítő gyakorlattá. Hiányoz­nak az országos kínálatból a külföldön oly jól ismert gyorsétkeztető éttermek — McDonald, Weinerwald, Wendy, Wimpy —. amelyek hazai változatainak nagy si­kere lenne akár a Balaton mellett főszezonban. akár az év minden szakában, ha­tár menti városaink főutcáján — tehát nemcsak Budapes­ten. Sajnos, a hazai kezde­ményezések. mint a Bóbitás vagy a Krumplis Fáni. még nem hoztak eredményt. Egyes szakemberek szerint mégis­csak be kellett volna lépni jó tíz évvel ezelőtt valame­lyik külföldi láncba. aho­gyan ma tagjai vagyunk az Intercontinentálnak. a Hil­tonnak, vagy a Hyattnak. Van ma is fantázia és le­hetőség a magyar vendéglá­tásban. Így gondolkodott ta­valy vagy ezer vállalkozó, mert hogy ennyi új ma­szek üzlet nyílt, és még leg­alább ennyien vannak, akik ugyancsak ekkor vágtak be­le a szerződéses üzletbe. Hogy bevált-e számításuk, azt persze csak egy-két év múlva lehet megítélni. Jól­lehet. nem ördöngösség ma sem jó vendéglátósnak len­ni. azt bizonyítják a védnö­ki táblás házak, amelyek el­nyerték a gasztronómiai új­ságírók nemzetközi szerve­zetének, a FIPREGÁ-nak, valamint a Magyar Szaká­csok és Cukrászok Szövetsé­gének kitüntetését. Még ér­tékesebb talán a közönség kitüntetése, az, hogy szin­te mindenki tud ajánlani egy jó helyet. Versenyezzenek a fogyasztóért Jó néhány adut nem ját­szott még ki a szakma, ilye­nek a koktélbárok, a gyors­büfék, a salátabárok. Ma sem kínálnak elég zónaételt, napi menüt, cukrászsüte­ményt. hidegkonyhai finom­ságot — mondta egy tavalyi tanácskozáson dr. Spilák Fe­renc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A szakmai színvonal is javításra szo­rul — mert ugye egyetér­tünk abban, hogy ezt nem a külföldi gasztronómiai ver­senyeken kellene lemérni, hanem a hétköznapokon. Gyakran okkal-joggal pa­naszkodnak a kedvezőtlen gazdasági körülményekre «a vállalatoknál. De nem érez­zük. hogy udvariasabb lenne a felszolgálás, az etikai hely­zet pedig tavaly kifejezet­ten romlott — magyarul, többször csapták be a ven­déget, mint eddig. Azt sze­retnénk érezni, hogy ver­senyezzenek a pénzünkért. De erre még nem licitálnak, csak az üzleteket meghirde­tő tárgyalásokon. Pedig a kettő egy és ugyan­az. Annak kell lennie. E. L. akik Quelle áruházi ka­talógus alapján rendelik meg a fogyasztási cikket — egyebek között —• hír­adástechnikai berendezése­ket, lakberendezési cikke­ket, divat ruházati terméke­ket. A megállapodás szerint a leányvállalat létrehozása előtt az NSZK-beli partner bővíti eddigi magyarországi vásárlásainak értékét. Töb­bek között gumimatracot, konfekcióterméket, női és férfi készruhát, szerszámot vásárol a korábbinál lénye­gesen nagyobb mennyiség­ben. A Szépasszony-völgy kör­nyéki Hatvani hcstya egyik utcájában lassan félévszáza­da nem múlik el nap anél­kül, hogy jó néhányszor meg ne nyissák a fenyőfáik ár­nyékolta zöldkerítéses kis ház kapuját. A takaros portát az egri szabók doyenje Szepesi La­jos lakja asszonyával. Évti­zedekig fogalom volt a mű­helye, de még néhány éve is egymásnak adták itt a kilin­cset. Azt. hogy pontosan há­nyán fordo llak meg nála, csupán a precízen vezetett méretes könyvből derülne ik,i, amelyet külön polcon őriz a mester, Diákok ko­pogtattak első észté rházi kockás öltönyükért. Tiszt­viselők rendeltek ruháit, za­kót, mert az a hír járta, hogy egyike azon kevesek­nek, akik olyan kabátfazont szabnak, amely alatt eltűnik a pocak. De készült itt nyal­ka uniformis is. angol fa­zonú elegáns női kosztüm, kulikabát. Nála varratták a „civil ruhát” a környék plé­bánosai is. utóbb pedig ‘ti­zenévesek ostromolták, hogy vitorlavászonbó 1 szabi on. Kedvenc rózsafáira néző műhelyében még napjaink­ban sem hűlt ki a vasaló. Bár a mester miár .jócskán a Tizenöt esztendeje, hogy megszületett a párthatározat, melynek célja a nők élet- és munkakörülményeinek ja­vítása. Lényegében hatalmas lépést jelenített ez ahhoz, hogy a nők valóban élhes­senek alkotmányban bizto­sított jogaikkal. A másfél év­tized alatt említésre méltó eredményeket értünk el, azonban az, hogy még min­dig van tennivaló, szüksé­gessé és indokolttá teszi, hogy különböző szintről idő­ről időre napirendre tűz­zék e határozatban foglal­tak megvalósulásának érté­kelését. Ezt tette ismét az SZMT elnöksége mellett mű­ködő nőbizottság is egy üzem — a Mikroelektronikai Vál­lalat — tapasztalatai alap­ján. Közismert, hogy a kereső dolgozóknak megközelítően a fele nő. Ebben az üzemben számuk az országos átlag fe­lett van, — hatvan százalék- így jő lehetőséget kínált an­nak vizsgálatára hol is áll­nak a nők a tanulásban, a vezetővé válásban, s ezzel szorosan összefüggően á bé­rezésben'. És arra is, hogyan változnak, javulnak-e való­ban szociális körülményeik. A gyár termékei szüksé­gessé teszik a speciális tan­folyamok szervezését, s így alakulhatott ki, az a többi üzemnél jóval kedvezőbb helyzet, hogy a nőknek mindössze hat százaléka se­gédmunkás. Volt lehetőség tanulásra, s ezzel arányosan a bérekben is kifejeződik a műszaki ismeretek magasabb foka. A fizikai munkát vég­ző nők átlagos bére évi Szepesi Lajos szabómester nyolcadik évtizedben jár. családtagjai. barátai, régi kedves kuncsaftjai kedvéért még gyakran tűt és cérnát ragad, s odaül régi Singer varrógépe mellé. Sok az ismerőse, ce iga­zán kevesen ismerik, mert valójában több arca is van. — A 20-as évek végén az ismert orvos dr. Özekkel Fe­renc volt a ‘természetbarát szövetség elnöke. Az alapító tagok közé tartozott Fazekas János nyomdai gépmester és Dancza János is, akik per­sze még sok mindennel fog­lalkoztak. Nagyon szerettem olvasni, vágyam arra. hogy tovább képezzem magamat, s ebben is segített egyikük, aki abban az időben több munkáskört veze'ett. Tőle tanultam meg jól eszperan­tóul. németül és oroszul. S ő vezetett be a munkásmoz­galom elméleti alapjaiba is. mert természetes, amellett, hogy a környéken forráso­kat foglaltunk, jelzéseket festettünk a fákra, » jóté­kony lombsátrak védelmé­ben. politizálnunk is. S az erdő jó segítőtársunk volt, hiszen a gallyak reccsenése. s az avar ropogása felfedte, hogy illetéktelen közelített felénk. A fiatialemberek he­vességével tervéket' ková­45 781 forint, s ez. jónak mondható. Javultak a mun­kakörülmények, a szociális ellátás, ez kifejeződik az év­ről évre többet adó üzem- egészségügyi szolgálatban. Az ott dolgozó asszonyok terhét kívánták csökkenteni azzal is, hogy a gyárhoz kö­zel. s a gyári bolton belül is, meglehetősen jó az áru­ellátás. A nőkről való gondosko­dást, a nők munkájának na­gyobb becsületét jelenti az a gyakorlat is, hogy nem rit­ka eset. ha az asszony kap­ja a lakásszerzéshez szüksé­ges anyagi támogatást. Eb­ben a gyárban 1981 óta tíz és fél millió forinttal segí­tették a lakásépítést, s en­nek nagyobb hányadát —, több mint hatmilliót — a nők kapták. Nagyon sokat — emberi gondoskodást — je­lent, hogy igyekeznek — mind több egyműszakos munkahelyet biztosítani. a kis- és sokgyermekes anyák­nak. Tagadhatatlanul jelentős eredmények mellett azon­ban, két olyan dolog is van, amely elgondolkoztató, s belőle a tanulságok, a kü­lönböző szintű vezetőknek, s a nőknek egyaránt, más üze­mekben is levonhatók. Jól keresnek az itt dolgo­zó nők. állapíthatnánk meg, azonban ha összehasonlítjuk az üzemi átlaggal, amely öt­venháromezer forint felett van, s a férfi fizikai dolgo­zókéval, amely meghaladja a hatvanháromezret. már nem is olyan megnyugtató a kép. Maga a beszámoló is ön­kritikusan állapítja meg, csoltunk. Azt szerettük vol­na, ha Róth Manóékkal a lengyel Tátrán keresztül elutazhatunk a Szovjetunió­ba. Sajnos, dugába dőli a terv. A rendőrség viszont szeretett volna rávenni ar­ra, hogy az ő ügynökükként Szlovákiába menjek. Amikor nem vállaltam, elcsattant egy-két pofon. Ezeknek az éveknek az élményeit, no meg a saját költségünkből épített természetbarát véd- kunyhó emlékét ma már csak egv oszlop őrzi az Eged és a Várhegy között a Ti- bahegy alján. — Hogyan lett a szabó fértál.ymester is? — A török hódoltság ko­rából származik a negyed- mesteri funkció. Ugyanis ak­koriban a városrészek ilyen tisztviselők útján tartották a kapcsolatot a várban lakó pasával. Aztán apáról fiúra szállt ennek a szokásnak a hagyománya. Eger egyik jel­legzetessége volt. Engem a negyvenes évek végén vá­lasztottak meg a „suftogón”. vagyis azon a titkos meg­beszélésen, amelyen az ak­kori városi főmérnök. He- vesy Sándor, Ónodi Antal focrászmsster és a mi kör­nyékünkön lakó elődöm Ka­szás Imre bácsi összegyűlt. Ök a környékünkön lakók közvéleményét képviselték, így aztán amikor feleségem és én megtar of,uk a nagy „traktát”. azaz jó kiadós reggelivel vendégeltük meg elöljáróinkat, magamra ölt- hettem a pirossal bélelt, fe­kete felleghajtó köpönyeget, fejemre illeszthettem a szé­les karimájú garabonciás kalapot, marokra szorítva a tisztemet szimbolizáló fer­tálymesteri pántlikás botot, amelyre egy szép 'Selyem- szalagot a nővérem küldőt* Belgiumiból. Ennek a meg­bízatásnak semmi politikai jellege nem veit. A negyed­mester tulajdonképpen ka­pocs volt a polgármester és a nép között. Megvallom őszintén nem akartam én el­vállalni. de oly sok becsü­letes ember volt az elődöm, hogy csak az ismertebbeket említsem, dr. Ringelhann hogy: „a szakmunkásnők ke­reseti arányainál az azonos képzettségű és gyakorlatú nő- és férfidolgozók kerese­ti különbségei tovább mér­séklődnek”. Azaz, ha csök­kenő mértékben is, de van­nak. És ezen érdemes elgon­dolkozni, mert nem csupán ebben a gyárban tapasztal­ható ez. Sajnos azt sem lehet egyértelműen állítani, hogy nem győzzük pótolni a korábbi évek mulasztásait. A szakmunkásnak száma az elmúlt tizenöt év alatt je­lentősen növekedett (még ak­kor is állítható ez, ha egyéb­ként nem éri el a kívánt szintet). Másfél évtized alatt egy új generáció állt mun­kába, így indokolatlan az azonos korú nők és férfiak kereseti eltérése, pedig úgy tűnik, hogy ez évről évre új­ratermelődik. Okai közül csak egyet: noha rendszere­sen adnak béremelést a gyesen levőknek is, ez ál­talában alatta marad a tény­legesen dolgozókénak, mivel lemaradnak az átlagtól, a későbbiekben ezt a hátrányt egyszerűen nem lehet be­hozni. Vagy legalább is na­gyon nehéz. Sajnos, arra is van példa — bár ebben az üzemben nem esett róla szó — hogy a sokgyerekes anyák bérének emelése azért ma­rad nem egy esetben a töb­bieké alatt, mert úgymond, munkájukra nem lehet biz­ton számítani a gyerekek miatt. Ha változóban is a szemlélet, mondjuk ki őszin­tén. a több gyerek vállalása ebben is hátrányt jelent még ma is, noha szavakban már mindenki vallja az anyaság becsületét. György, és dr. Sziklai Ár­pád. Mindenképp elismerés volt. hogy rám esett a vá­lasztás. — Milyen teendőkkel járt a fertálymesterség? — Általában olyan embert választottak meg, akire hall­gattak a többiek, s nem sér­tődtek meg, ha kanál és vil- lacsörrenéskoir beavatkoz­tunk a házastársi viszályok­ba is, vagy megfeddtük a no­tórius pi'yókásokat. Mi ad­tuk ki pálcául a disznóvá­gási engedélyt, s természe­tesen mint afféle kisbíró. ügyes-bajos dolgaikban vá­rosnegyedünk lakóinak kép­viselői voltunk. — A békés negy ed mester­séget a II. világháború meg­próbáltatásai váltották fel. 1944. november 29-én sok szörnyű emlék mán az egri kórház pincéjében már a feleségem mellett voltam. Nyelvtudásom révén az oro­szokkal. is jó ismeretség szö­vődött akkoriban. Ba'.agyin főtiszt, aki közeli jó barát­ja volt Sztálinnak el akart vinni családommal együ'* a Szovjetunióba. Amíg a szov- je‘ parancsnokság a dohány­gyár épületében működött, sok köpenyt, zubbonyt, nad­rágot megvarrtam, megfol­toztam. Munkámért cserébe lisztet., s cukrot kapott a családom. Az 50-es évek ele­jén volt úgy, hegy egyik kedvenc tanulóm. Grosz- mann Miklós — aki egyéb­ként az elmúlt nyáron ke­resett fel Ausztráliából —a nagy szabcasztalcm aludt, s velünk együtt et‘fc a vízben főtt sós krumplit. Mára mindez már mosolyogtató emlék. Hálás vagyok egyko­ri tanítványaimnak, hisz az ő révükön juthattam el Ka­nadába, az USÁ-ba. ök már ott öregbítik a szakma hír­nevét. A búcsúzáskor arról be­szél, hogyan fogja a mosta­ni tavaszon is dáliákkal, já­cintokkal illatossá varázsol­ni unokái társaságában a ház kertjét, s milyen újfajta ró­zsatöveket ültet el a ‘übbi közé. De a világjáró, kato­naviselt fertálymester nem tagaeja meg szabó mivoltát. Amikor elválunk, megrántja felöltőmet, s e szavakkal bú­csúzik: — Ráférne már a kabátra egy kis vasalás, na meg paszpoligazítás is. Ha legközelebb erre jár, majd megcsinálom! Soós Tamás Érdemes taglalni a jelen­tésnek azt a részét is. ho­gyan alakult az utóbbi öt évben a nők tanulási kedve. A vállalat által rendelkezés­re bocsátott adatokból ki­tűnik. hogy öt év alatt felé­re apadt a különböző közép- és felsőbb szinten tanuló nők száma. És ez egyáltalán nem segíti annak távlati megvalósítását, hogy jóval több nő kerüljön vezetői posztra. Ennek megvalósí­tása az esetek többségében így nem egyszerűen a veze­tőkön, azok szemléletén, ha­nem magukon az érdekelte­ken, a nőkön múlik. Álta­lában tapasztalható, hogy ha egy lány közép- vagy felső' szinten nem szerzi meg a képesítést a gyermek, illet­ve serdülő és fiatal korban, később már nem vállalkozik rá. Ellentétben a fiúkkal, (férfiakkal) akik korábban kezdenek dolgozni, de mun­ka mellett jóval többen vál­lalkoznak a továbbtanulásra. Hogy ez így alakul, az nem egy-egy gyár problémája, szemléleti kérdés, és talán még arra is magyarázatot ad. miért tolódik el az arány a lányok javára a továbbta­nulásra jelentkezőknél. A csalódon belüli munkameg­osztás ugyanis ma még egy­általán nem segíti a nőt a továbbtanulásban. És ez ter­mészetesen már nemcsak egy-egy munkáskollektíva megoldandó problémája. összességében a másfél évtized alatt nagyon is je­lentős eredmények szület­tek a határozat nyomán. Ez általában jellemző minden munkahelyre. Tennivaló azonban még mindig akad bőven, s a jobbítás további útját közösen kell keresnünk. Deák Rózsi Hungarotex—Quelle szerződés A tanulságok mindenütt érvényesek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents