Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 23., csütörtök 1. A legszebb vásárfia Száz esztendeje is vásár volt Budapesten, 1885. május 2"án nyílt meg a hazai ipari és mezőgazdasági termékeket bemutató országos kiállítás a fővárosban. Szerdán újra megnyitotta kapuit a 81. Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási íjavak felvonultatója. Hazánk lés huszonhét ország, valamint Nyugat-Berlin majdnem kétezer kiállító cége van je- len a kapcsolatteremtés, -tartás, s persze az üzlet reményében. Üzlet. Tavaly — amint az a rendező Hungexpo kérdőíves felméréséből kiderült — a külföldi kiállítóknak több. mint a fele kötött konkrét üzleti megállapodást ja vásár ideje alatt. Ami nem kizárólagos tanúsítója, de egyik igazolója a hasznosságnak, az áruk és ismeretek célszerű cseréjének, s erre a hasznosságra, cserére a mostani alkalom sem kínál a tavalyinál kevesebb esélyt, sőt, sokak várakozása szerint többet, hiszen a külföldi kiállítók — mivel az MSZMP XIII. kongresszusa megerősítette a gazdasági reformfolyamatot, mivel kialakítás alatt áll a népgazdaság hetedik ötéves terve — a kereslet élénkülésével, az üzleti lehetőségek bővülésével számolnakr'' Ennek a megítélésnek egyik, nem mellékes bizonyítéka, hogy jelentősen növekedett a beruházási javak szakvásárán részt vevő cégek száma például a Szovjetunióból, Lengyelországból, Bulgáriából; a tőkés partnerek közül a legnagyobb csoportot a a Német Szövetségi Köztársaság. illetve Ausztria vállalatai alkotják. Tizennégy fő árucsoportban vannak jelen a kőbányai vásárközpontban azok az apró — lásd műszeripar — vagy éppen terjedelmes — lásd járművek, fémmegmunkálás —eszközök, amelyek nem okvetlenül a világ mai technikai, technológiai csúcsaihoz kapcsolódnak, ám amelyek a magyar népgazdaság jelenlegi igényei és lehetőségei közepette a meglévőnél többet, jobbat, mást, azaz célszerűbbet. gazdaságosabbat, hatásosabban alkalmazhatót testesítenek meg. A tizennégy fő árucsoportból — nem érdektelen a felsorolás: energetika, erősáramú-ipar, műszeripar, híradástechnika, optika, bányászat, vegyipar, fémmegmunkálás, kohászat, építőipar, járműipar, vízgazdálkodás, anyagmozgatás, munkavédelem — a legnagyobb terület a járműiparé, utána a fém- megmunkálás különböző eszközeié, s a teljes mustra lehetséges összterülete 98 ezer négyzetméter. Ami több, mint tavaly volt, mégis a vásár zsúfoltságát okkal igyekeznek csökkenteni azok a törekvések, amelyek szorosan illeszkedő logikai láncra kívánják felfűzni a BNV-t és a különböző — az idén a már áprilisban megrendezett, a későbbi hónapokban serra kerülő — szakkiállításokat. Következik az előbbiekből, hogy indokoltan jelöltek meg a rendezők súlypontokat a május 30*ig tartó, öt szakmai napot magába foglaló bemutató legfőbb céljaiként. E súlypontok között ott leljük például a műszaki kutatás és fejlesztés, az innovációs tevékenység, az energiaprogram friss eredményeinek közszemlére tételét. Ide, a súlypontokhoz kötődik az optimális importlehetőségek keresése, vele logikus egy gyékényen a hazai termelők exportkínálatának bemutatása, a szakmai orientáció erősítése, s így tovább. Aligha tévedünk, ha feltételezzük: a forintban, dollárban, rubelben, árucsere-megállapodásokban megfogható- vá lett üzleteket is megelőzve. a legszebb vásárfia valójában ezeknek a tájékozódási, ismeretszerzési, összevetési, összemérési lehetőségeknek és tapasztalatoknak a leszűrt eredménye és hatása egy-egy szakemberi agyban, alkotói közösségben, termelőhelyi kollektívában. Mert- nem ünneprontás, ha szót ejtünk meghökkentő jelenségekről is, így arról, hogy a munkavédelem témakörében egyetlen gyártó sem kívánt jelen lenni a vásáron, a rendezőknek összesen hatvan négyzetmétert sikerült megtölteniük ilyen célú — a legfontosabbat, a legértékesebbet óvó, védő! — bemutatóval. .. — S nem ez az egyetlen, ami intő, figyelmeztető jel arra, hogy valóban a legszebb vásárfia az okulás, a tapasztalat, az időbeni felismerés, a fejlesztési irányok, arányok összemérése, a szellemi teljesítmények kritikus és önkritikus mérlegelése. Kilencszáz esztendőnél régebbről, 1055-ből — legkorábbi hiteles, magyar szókat is tartalmazó oklevelünkből, a pannonhalmi apátság alapító leveléből — már írásos emlékünk van vásár, akkori betűhűséggel uasara kifejezésünkről. Eleink uasara a maga idejében, a maga környezetében bizonyosan nem volt kisebb jelentőségű, fontosságú. mint az a sok-sok. mely évtizedek, évszázadok alatt követte, hiszen minden nemzedék fölismerte — ha olykor hosszabb, rövidebb időre félre is tette gyakorlatát — az áruk teremtette emberi kapcsolatok, érintkezések. tapasztalat —, írhatjuk úgy is, tudáscserék jelentőségét, azt a szerepét, hatását a vásárnak, hogy míg az emberek kereskednek, addig kardjuk a hüvelyében marad. Bertrand Russel igazát igenelve érthetjük erre a vásárra és a vásárfiára is. hogy „bármily kis siker, a legnagyobb orvossága a pesz- szimista elfáradásnak". Megjelent a Propagandista 3-as száma Aligha van a szocialista építésnek olyan területe, ahol közös programunk kidolgozásában és végrehajtásában ne kapna fontos — legtöbbször meghatározó — szerepet az MSZMP szövetségi politikája. A szövetségi politika új feladatairól beszélget politikai vezetőkkel . Pintér Dezső. Az MSZMP XIII kongresszusa megkülönböztetett figyelemmel elemezte a társadalom tudati állapotát, politikai műveltségét, és meghatározta a marxizmus—le- ninizmus vezető szerepének erősítésével összefüggő feladatokat. A folyóiratnak kongresszusi küldöttek nyilatkoztak a propagandamunkáról. Kaposvárott február 6. és 7. között országos elméleti tanácskozást tartottak a nyolcvanas évek kapitalizmusáról. A nyolcvanas évek kapitalizmusa: válság és kiútkeresés címmel. A tanácskozáson lezajlott vitát Papp Gábor ismerteti. Az MKP III. kongresszusán. 1946 szeptemberében élesen, határozottan merült fel annak igénye, hogy a pártoktatásban létre kell hozni egy olyan felsőfokú oktatási formát, amelyben a marxizmus—leninizmus elméletét. alaposan, a természet- és társadalomtudományok széles skáláján keresztül ismertetni lehet. Ezt a feladatot 1948-ig a Budapesti Munkásakadémiák látták el. Róluk szól Bánfalviné Kerti Mária írása. MÁJUS 26-TÓL Új forgalmi rend az egri belvárosban Nem kis vitára adott okot az elmúlt három év- során az egri belvárosban kialakított forgalmi rend. A gyalogosok megszállták az utcákat, viszont az érvényben lévő rendelkezések, törvények nem tették lehetővé a gépjárműforgalom teljes kitiltását az emlitett helyekről. így aztán autósok és gyalogosok nem ritkán heves szócsatákban próbálták meggyőzni egymást a maguk igazáról. Ennek most már valószínűleg véget vet az új forgalomszabályozási rend, ami május 26-án 0 órától lép életbe. Ennek alapvető célja — mint a tanácsnál elmondták —, hogy a történelmi városmag sokoldalú feliadatát a jövőben a jelenleginél színvonalasabban tudja ellátni. Csökkentik a korlátozott forgalmú centrumban a gépjárművel való behajtásra jogosultak körét és ezen belül az áruszállításra engedélyezett időszakot. Végre teljesen a gyalogosoké lesz a Széchenyi utca, Marx Károly és Foglár utcák közé eső szakasza, valamint az új vásárcsarnok elkészülte után, a piac és az Áfész Aruház közötti terület. Május 26-tól a korlátozott forgalmú belváros területére a megkülönböztetett és kommunális járművek kivételével, csak az áruszállító és az övezeten belüli telephellyel réndelkezö jármüvek, illetve az ott lakók hajthatnak be. Az új forgalmi rend értelmében az áruszállító járművek csak este hat és másnap délelőtt 11 óra között közlekedhetnek ezen a területen. Kivételt képeznek ez. alól a napi közszükségleti cikkeket — tejet, kenyeret stb. — szállító, három tonnát meg nem haladó teherautók, amelyek külön behajtási engedéllyel végezhetik az áruházak feltöltését napközben is. A pótkocsis áruszállítás azonban tilos! A terület gépkocsival rendelkező lakosai engedély birtokában egész nap behajthatnak. A behajtási engedélyeket a városi tanács műszaki osztályán személyi igazolvány és érvényes forgalmi engedély bemutatása után állítják ki. Ugyanekkor az úgynevezett közterülethasználati engedélyek érvényüket vesztik. Szociális és egyéb szempontok — betegek, idősek utazása, nagyobb csomagok szállítása esetén taxik is behajthatnak erre a területre. Költözés esetén eseti behajtási engedélyt kell kérni. Motorkerékpárral. mopeddel tilos közlekedni a korlátozott forgalmú belvárosban, annak egész területén általános várakozási tilalom lesz és 30 kilomé- ter/óra sebességkorlátozás lép életbe. A hatóságok május 26- tól fokozottan ellenőrzik az új rendelkezés betartását. Ennyit tartalmaz a tanácsi rendelet. Farkas Imrétől,—a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől ezen kívül megkérdeztük még, hogy mi lesz a helyzet a jelenleg több helyszínen is zajló építkezések környékén. — Az új forgalmi rend — mondta — természetesen a végleges állapotot tükrözi. Az érintett útvonalakon jelenleg a piac környékén, s a Knézich Károly utcában a művelődési ház előtt van építési terület. Ezeken a helyeken így egyelőre ideiglenes forgalmi rend lép életbe. amiről a közlekedési táblák tájékoztatják az autósokat. Ez a jövőben is előfordulhat, miután például jelenleg is számos helyütt végzik az utak burkolatának javítását, cseréjét. — Többen az összevissza működő lámparendszer miatt nem választják a 2Sjös utat, s inkább a belvárost érintve közlekednek. Mi újság a lámpafronton? — Folyamatban van a szinkronkábelek szerelése, ami azt jelenti, hogy ezután Egerben minden lámpa ösz- szehangoltan működik, remélhetően már a közeljövőben. — Hol lehet tájékozódni az új forgalmi rendről? — A belvárosban lakók részére négy helyen eligazító térképet függesztettünk ki. Ezenkívül szállodákban, parkolókban. idegenforgalmi hivatalokban, benzinkutaknál, autószervizeknél, s számtalan más helyen áll rendelkezésre szóróanyag. Annyit még hadd tegyek . hozzá — mondta végezetül a műszaki osztályvezető —, hogy az új forgalmi rend kialakítása előtt a népfront széles körű társadalmi Ottót szervezett a kérdésről, s azt is jó tudni, hogy végleges formába öntését megelőzően egyeztettük az ügyészséggel, a rendőrséggel. a szakhatóságokkal is .. . Kis Szabó Ervin A népi ellenőrzés — ma Vajon ki tagadná, hogy a kontroll egyik fontos biztosítéka egy ország gazdasági, és politikai életének. Napjainkban ha lehet még hangsúlyozottabban fogalmazódik még ez a tétel. Ebért is kerestük fel Hatvanban a népi ellenőrzés szakembereit, hogy érdeklődjünk munkájuk aktuális kérdései felől. Berkes József: „Minket elsősorban a segítőszándék vezérel” Berkes József 1967 óta van a NEB kötelékében. ..civilben” a Magyar Nemzeti Bank hatvani fiókjának főelőadója — a forgalmi részleg vezetője. — Tevékenységi körünkhöz hat terület tartozik. Ezek a következők: a közle_ kedés, az egészségügy, a mezőgazdaság. a kereskedelem, a közérdekű bejelentések, és a kulturális ügyek. Az ellenőrzéseket — helyi megyei és KNEB indítványok útján — munkaterv alapján végezzük. 15—40 fő részvételével általában egyhónapos időtartam alatt. — ön majd' húsz év tapasztalatának birtokában milyen különbséget lát a 60-as évek és napjaink vizs_ gálati tapasztalatai között? — A helyzet — a 15—20 évivel összehasonlítva — egy sor területen javult. A bizonylati fegyelem — tehát az. hogy a pénzt mire és hogyan használják fel — sokat fejlődött. A legtöbb helyen nincsenek is ezzel kapcsolatos gondjaink. Persze a szabályzók is erre ösztönzik a vállalatokat szövetkezeteket. Talán csak a fuvarokmányoknál nincs lényeges javulás. Itt sem elsősorban szándékos fegyelmezetlenségről van szó. hanem „csak” gondatlanságról és figyelmetlenségről. A legkritikusabb pont az úgynevezett szerződéses fegyelem betartása. Az esetek harminc százalékában az egyik fél nem teljesíti kötelezettségeit és ez ha belegondolunk. elég nagy szám. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is. hogy ennek milyen súlyos gazdasági következményei vannak. A vállalatok egv része nem is tesz jogi lépéseket ezzel kapcsolatban. Félnek a visszavágástól, hiszen a ma nagyon is létező monopolhelyzetek ezt mindenképpen lehetővé teszik. Például. a legközelebbi alkalommal nem szállítanak a partnernek. vagy csak jóval határidő után. és így az „áldozat még nagyobb hátrányt szenved. Pedig a fellépésre — például kötbér formájában — meglenne a lehetősége sőt ez kötelező is szá. mára. Csak hát nincs merszük .. . Továbbra is gond a belső ellenőrzés. Ez több okra ve_ zethető vissza. Egyrészt a szakmai felkészületlenségre. másrészt pedig arra. hogy létezik bizonyos fajta függőségi viszony, hogy az ellenőrzés néhol összefonódik a vezetéssel. Nem utolsó sorban e munka megbecsülésének hiányát is említhet, nénk. Ez a tevékenység ugyanis nem tartozik a népszerű feladatok közé. Sok dolgunk akad az anyag- és alkatrészellátás terén. A nehezebb gazdasági helyzettel összefüggően nőtt a lakosság érzékenysége és így megszaporodott a közérdekű bejelentések száma is. Ez elsősorban az ár. felhajtásoknak tudható be, és itt főleg a szövetkezetek a „ludasok”. Mindezen tényezők miatt az eddiginél is jobban kell küzdeni a szabálytalanságok visszaszorításáért. A NEB egyébként rendkívül kis létszámú „hivatásos” apparátussal működik. Egészen a tavalyi évig még a NEB elnöke is — itt Hatvanban — társadalmi munkában vezette a bizottságot. 1984-től Balogh István főállásban tevékenykedik a szervezet élén. Tőle kérdeztük, hogy a közelmúltban milyen szélesebb körű vizsgálatokat végeztek el? — Ellenőriztük a szövetkezetek VI. ötéves terveinek végrehajtását. A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjuk az elmúlt három év folyamán, hogyan teljesítették az előirányzott fel_ adatokat. A tervek megalkotásánál az egységek általában figyelembe vették a központi — például az SZOT elnöksége — irányelveit, de számba vették a helyi adottságokat és az egyes célokra fordítható alapok változásait. valamint a működéssel kapcsolatos különböző munkaügyi és munka- védelmi követelményeket is. Igaz. hiányosságokkal is találkoztunk. Nem megnyugtató például a bérelt léteBalogh István: „...nőtt a lakosság érzékenysége” (Fotó: Szabó Sándor) sítmények helyzete. ígv a hatvani áfésznél is hiányosak a tárgyi feltételek. A bérelt üzleteknél legtöbbször a bérbeadók akadályozzák a megfelelő körülmények megterem üését. Sokat foglalkozunk a művelődési intézményekkel is. amelyek különösen az utóbbi időben igen mostoha adottságok közepette dolgoznak. Itt tehát minden fillérnek sriílya van. és a gazdálkodás az átlagosnál jóval nehezebb, sokkal több figyelmet és energiát igényel. A vizsgálatok után minden esetben intézkedési tervet kérünk, hiszen csak így van értelme az egésznek ... Látni kell, hogy minket elsősorban a segítő, szándék vezérel. A köztudatban gyakran úgy él az ellenőr, mint valamiféle nyomozó és sokan azt hiszik, hogy minden áron bele akarunk ikötnï valamibe. Ez a kép természetesen hamis. Javaslataink. észrevételeink ugyanis nemcsak a lakosság. hanem az adott egység érdekeit is ugyanúgy szolgálják. Havas András
