Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 1-6., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Novorosszijszki harangok Azon a napon, amikor Moszkva és a Fekete-tengeri flotta Novorosszijszk felszabadítóinak tisztelgett, a város romokban hevert. A hamu és füst borította Novoszibirszk halott volt. Bár a hitleristák csupán egy esztendeig tartózkodtak falai között, ez az idő elegendő volt számukra ahhoz, hogy mindent felégessenek, leromboljanak. Levegőbe röpítették az ipari üzemeket, a kikötőt, a vasúti csomópontot, 11315 lakóházat, ösz- szesen 493 000 négyzetméternyi lakóteret. A fasiszták különösen kegyetlenül bántak a lakossággal, sokukat halálra éheztették, másokat Németországba hurcoltak, koncentrációs táborokba zártak. A várost felszabadító csapatok előőrseivel együtt érkeztek a helybeli lakosok — partizánok. A megszállók kiűzését követő 3. napon már működött az első üzem — a kenyérgyár. A helyreállítási terv első tételei között szerepelt a hajógyár, a kikötő és a vasúti csomópont helyreállítása, újjáépítése. Amikor az emberek hozzákezdtek a romok eltávolításához, kalapácsot és hidegvágót használtak, lapát és talicska volt a főszerszámuk azoknak, akik a bombáktól felszaggatott gödröket. a futóárkokat temették be. Ezrével jöttek ide az emberek az ország minden részéből. A Krasznodar-területi Komszomol Bizottság határozata alapján 1500 kubáni fiú és lány érkezett, hogy munkájával elősegítse a város újjáépítéséit. 1943 október közepére Novorosz- szijszk lakossága 2500 lelket számlált. 1944 -márciusában pedig már 25 ezret. A város megtette az első lépéseket, hogy újra jelentős iparvárossá váljék. Novorosszijszk szerepét az ország életében földrajzi helyzete szabja meg. A tengeröböl kiválóan alkalmas a hajók kikötésére. A háború után megnövekedett építési igények a város cement- iparának rohamos fejlődését eredményezték. Nehezen található akárcsak egyetlen nagy építkezés az országban, ahol ne használták volna a novorosszijszki cementet. A mai cementkombinát négymillió tonna cementet állít elő évente, ötször any- nyit. mint a háború előtt. Itt őrlik azt a „csodakövet”, amelyből 12 színárnyalatban műmárvány készül például a metróállomások díszítésére. Napjainkban újjászületnek az öreg gyárak. A nagyszabású rekonstrukciós program célja a kiváló minőségű cement termelése, a fizikai munka csökkentése és az, hogy érdekesebb. vonzóbb legyen a cementgyártó szakma. Novorosszijszk ma nagyipari és kikötőváros. Különösen a tengerről nézve szép. A kék öbölből nyílegyenesen futnak a bujazöld fákkal, dísznövényekkel sűrűn szegélyezett utcák, sugárutak. A kikötőben állandóan több tucatnyi ország' lobogóját lengeti a szél a hajókon. Itt van a Kubány tengeri kapuja. Teherforgalmát tekintve ez a kikötő az első helyek egyikét foglalja el a Szovjetunióban. Dokkjaiban éjjel-nappal folyik a munka, a szovjet exportáruk jelentős része innen indul a Föld több mint hetven országába. Ha már a város iparé rte tartunk, lehetetlen nem b-- szélni még néhány híres termékéről. A Krasznij Dviga- tyel (Vörös Motorgyár) készíti a mezőgazdasági gépek lelkét, a dugattyúkat és sok más alkatrészt. Mint a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának tagja, a gyár 61 országba szállítja termékeit a Csernomorec bútoripari egyesülés óvodai és bölcsődei bútorok gyártására szakosodott. Az Abrau— Gyurszo bortermelő szov- hozt az egész világon ismerik. A gazdaság központja a festői Abrau-tó partján található. Itt volt egyszer a szovjet pezsgőgyártás „bölcsője”. Nemzetközi borversenyeken az Abrau—Gyurszo eddig 62 érmet, közüttük 23 aranyat szerzett. Növekszik és gazdagodik a város. Jövője mind markánsabban kirajzolódik a tervekben. Üj iparvállalatok, úttörőpaloták. gyermekintézmények, toronyszálloda, színház, új lakóépületegyüttesek, zöldterületek és mikrorajonok valósulnak meg az elkövetkező évtizedben. A város polgárai kegyelettel ápolják a Novorosz- szijszk felszabadításakor elesett hősök emlékét. A Hősök terén mindig ünnepélyes csend ho nol : a terebélyes fák tompítják az utca zaját. Itt nem illik hangosan beszélni, még a gyerekek sem zajonganak. Az emléktáblán az olvasható: „A haza fiainak, kiknek hamvai Novorosszijszk földjében nyugszanak”. 1960 májusában a Komszomol városi bizottsága felkért egy zeneszerzőt, hogy komponáljon a Hősök terének hanglatához illő zenét. A művész szívesen fogadta a megbízást és megkomponálta a „Novorosz- szijszki harangok” című művét. Az ünnepélyes zene azóta óránként felcsendül a téren. (APN—KS) ROMÁNIA Gyógyító sós tavak Ocna Sibiului — az elhagyott sóbányák helyén keletkezett sós tavak hazája. A csaknem másfél tucat kisebb-nagyobb sós tó gyógyhatását már évszázadok óta ismerik és hasznosítják. A városka az idők folyamán híres gyógyító központ lett. Az itteni szanatóriumban a természetes gyógyvizek és gyógyiszapok hatását gyógytornával, masszázzsal, légzésterápiával. iszap- és parafinpakolással fokozzák. A sósfürdők gyógyhatását a magas sótartalom és a víz egyéb ásványi anyagainak sajátos vegyi összetétele adja. A tavak sótartalma literenként átlagosan 220 és 300 gramm között váltakozik, de a Brincoveanu tóé még ennél is jóval magasabb. A gyógyvizekben ezenkívül nagyobb mennyiségben található még nátriumés magnéziumszulfát, valamint jód és bróm. A szanatóriumban a reuma mellett eredményesen kezelik a nőgyógyászati, endokrin és légzési panaszokkal érkezők bajait is. Sikereiket értek el a meddőség kezelésében. A pajzsmirigy- elégtelenségben szenvedő betegek az itteni kúrák után hosszú hónapokig nélkülözhetik a gyógyszereket. A Horea forrás pedig a felső légúti megbetegedésekre nyújt gyógyírt. A sós tavak egy részének egyébként egy egészen ritka és különleges tulajdonsága is van. Nyáron a nap annyira fölmetegíti a vizüket, hogy — 2 méter mélységig — némely tó hőmérséklete eléri a plusz 46 Celsius fok hőmérsékletet is. Szezon elején és végén a tavak átlagos hőmérséklete mintegy 40 fok. LENGYELORSZÁG: Ötmilliárd tonna fekete gyémánt A lengyel bányászat történetében újabb jelentős siker született. Dabrowa Gór- niczában, a fennállásának 200. évébe lépett „General Zawadzki” bányában február végén hozták felszínre azt az utolsó tonna fekete gyémántot, amellyel a második világháború óta kitermelt szén mennyisége 5 milliárd tonnára nőtt. Sok ez, vagy kevés? Tetemes mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a századfordulótól lengyel területeken összesen 8,2 milliárd tonna kőszenet termeltek ki. Export 62 országba Az eltelt négy évtizedben az első milliárd tonnáért a lengyel bányászoknak tizennégy évig, a másodikért kilenc, a harmadikért csupán hét évig kellett dolgoz- niok. A negyedik és ötödik milliárdot nem egészen 5,5 évi munka árán termelték ki. Az ötmilliárd tonna húsz százalékát exportálták. A népi Lengyelország fennállásának negyven éve folyamán a lengyel kőszene: négy kontinens, hatvankét országa vásárolta. Az új széntelepek feltárását célzó széles körű munkák már a második világháború utáni első években megkezdődtek. Az 1949-ben végzett első felmérés azt mutatta, hogy a lengyelorMunkában a lengyel bányászok szági szénkészletek mindösz- sze 18 milliárd tonnára lehetők. Az alapos kutatómunka eredménye, hogy az ország három kőszén-bányavidékén (Felső-Szilézia. Walbrych és Lublin-Cheim) a dokumentált kőszénkészlet mennyiségét ma már 63 milliárd tonnára becsülik. A lengyel bányák napi termelési kapacitása az 1943- ös 155 ezer tonnáról 1985-rc több mint 630 ezer tonnám emelkedett. Az utóbbi négy évtized alatt húsz új bánya létesült, amelyek közül például a „Piast" egy nap alatt 24 ezer tonna szenet termel. Az új bányaüzemek az össztermelés 20 százalékát szolgáltatják. Gépesített munkával Már az ötvenes évek második felében, és a hatvanas években is, amikor az ölesé) olaj és földgáz számos ország bányaiparában válságot idézett elő, Lengyelországban következetesen hangoztatták, hogy a világ energetikai jövője nagymértékben a kőszéntől függ. A felszabadulást követő években még nem voltak megfelelő gépek és berendezések, ezért a szén fejtését és rakodásai lényegében kézi erővel végezték. Az idő múltával azonban az emberi izomerőt felváltották a gépek. Napjainkban a kitermelt szén (Fotó: CAF—MTI—KS) 73 százaléka a gépesített komplexumok segítségével kerül a felszínre. A fejtés korszerűsítésével párhuzamosan felújították a mechanikus szénfeldolgozó üzemeket, és több tucatnyi újat is építettek. Ezt példázzák a „Sosnica". „Wawel’'. és „Halemba" bányák mellett emelkedő hatalmas széndúsító üzemek. Egyre mélyebbről A földfelszínhez közel esó telepek mindinkább kimerülnek, ezért a szénért eay- re mélyebbre kell nyúlni. \ „Pstrowski” és a „Halemba" bányákban már ezer méternél mélyebbről termelik ki a kőszenet. A vájatok átlagban évi 12 méteres mélyülése egész sor új probléma megoldását tűzi napirendre: növekszik a kőzet nyomása, a gáz- és vízveszély, fokozódik a vizek sótartalma. A lengyel bányaiparnak jelenleg fejlett tudományoskutatói háttere van. Egyedül az elmúlt évben 5 akna- szállító berendezést, 4 korszerűsített feldolgozó üzemet, hét fejtési szintet, es több száz egyéb létesítményt adtaik át rendeltetésének. További öt új bánya létesítése szintén előrehaladott stádiumban van. Józef Janik CSEHSZLOVÁKIA Korszerűsödő, fejlődő élelmiszeripar Csehszlovákiában az élelmiszeripar jelenleg 13,2 százalékban részesedik az össztermelésből. Az ágazat 200 ezer dolgozót foglalkoztat, s évente több mint 118 milliárd korona értékű terméket állít elő. Az utóbbi években a hús- és a baromfi-feldolgozó iparban születtek jó eredmények. Prágában például két, egyenként 45 ezer tonna kapacitású húsfeldolgozó kombinátot építettek. Ma ez a két korszerű üzem látja el az 1,2 millió lakosú fővárost tőkehússal és előrecsomagolt hússal. A baromfi-feldolgozó üzemekből évente 170 ezer tonna darabolt, konyhakész áru kerül az üzletekbe. Tavaly Prága peremén új üzem kezdte meg működését, amely óránkét 9000 baromfit dolgoz fel, s évente 18 ezer tonna baromfihúst és -hús- készítményt szállít a piacra. A növekvő tejhozam megteremtette a tejfeldolgozó ipar fejlődésének lehetőségét is. Az iparágban évente 5—6 milliárd liter tejből készítenek tejtermékeket. A pasztörizált tej termelése az 1950. évi 878 millióról 1338 millió literre nőtt. Ugyanennyi idő alatt 34 ezer tonnáról 150 ezer tonnára emelték a vajgyártást. A tejnek mintegy az ötödéből sajt és túró készül. A sajttermelés tavaly elérte a 123 ezer tonnát. Ugyancsak az elmúlt évben Zamberkben új sajtüzemet adtak át rendeltetésének. Itt évente 5100 tonna sajtot állítanak elő. Igen jelentős a termelés a tejporgyárakban is. Sokat fejlődött a malom- és a sütőipar. A malmok évente 1,2—1,3 millió tonna búzalisztet, 300 ezer tonna kenyérnek való rozslisztet szállítanak a sütőipar részére. Bővült a kenyérgyári hálózat. Pirága déli részén a közelmúltban avattak fel egy nagy kenyérgyárat, amely 400 ezer lakost lát el temékeivel. A péküzemek évente 970 ezer tonna kenyeret és 600 ezer tonna finom pékárut termelnek. Csehszlovákia 64 cukorgyárában évente 6—8 millió tonna cukorrépát dolgoznak fel. Az üzemekben tavaly 836 ezer tonna cukrot gyártottak, amelynek egy részét exportálják. Az édesipar évente mintegy 38 ezer tonna csokoládét és 54 ezer tonna cukorkát, desszertet készít. Növekszik a konzervipari termékek mennyisége, és bővül a választék is. A konzervgyárak tavaly 170 ezer tonnányi zöldséget és. 93 ezer tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. Javult az ellátás a mirelitárukból is. A mélyhűtő üzemekből évente mintegy 70 ezer tonna gyorsfagyasztott termék kerül az üzletek hűtőpultjaira. Tavaly egy 4000 köbméter kapacitású mélyhűtő üzemet létesítettek Poprádon. Csehszlovákia legjelentősebb élelmiszeripari export- terméke a sör. A sörgyártás mennyisége az utóbbi időkben elérte az évi 2,5 milliárd lite^rt. Ennek körülbelül a tizedét exportálják. A borászati üzemekben évente 130—140 millió liter bort állítanak elő. Javulás tapasztalható a bor minőségében is. Üdítőkből évente 660 millió liter, ásványvízből pedig 240 millió liter készül. BULGÁRIA Dobrudzsa kenyere „Emlékszem, kisfiú voltam. Evés közben odahaza kiesett a kezemből egy karéj kenyér. Berúgtam az asztal alá. Apám, aki szemben ült velem, áthajolt az asz- taőn és pofon vágott. Nem is emlékszem más „esetre, amikor megütött volna. — Vedd fel azonnal, és ted 1 az asztalra — mondta halkan. — Most pedig hajts fejet előtte! Mert a kényé' az szent!” Egy idős dobrud- zsai parasztember mesélt-.’ ezt. Igen, ott olyan a kenyér. mint egy istenség. Virágokkal ékesítik, amikor a;- ünnepi asztalra teszik. Bulgária északnyugati csücskét Dobrudzsának nevezik. Az ország éléskamrájának is hívják ezt a tzr- mékeny vidéket, ahol a föld termékeny, de nehezen megművelhető. „Nyáron — mondják az öregek — a föld kiszárad és göröngyösre repedezik. Amikor pedig csík az eső. olyan, mint a rágógumi. kettős-, hármasfogaf- tal kell kihúzni a szekeret a falusi utak vendégmarasztaló sarából.” Ezen a tága.-> síkságon fekszik Krusari falu. Egy idő óta központja s környező 430 négyzetkilométeren elhelyezkedő, mintegy húsz apró falucskának. összesen 10 700 lakossal, amely egyetlen agrár ipa i komplexumban egyesül. A ma már erős gazdaságnak az a célja, hogy nyeresége sen lásson el kenyérrel tízszer ennyi embert. Mincso Krajcsev, az ag ráripari komplexum elnöke, és munkatársai sok munkával ás sok leleménnyel birkóznak a tágas földterülettel. „Amikor központtá nyilvánítottak bennünket — mesélik a krusari parasztok —, Mincso elhatározta, hogy az utakkal kezdi. Az aszfaltú' lecsökkenti a távolságokat Jó utak nélkül itt elveszeti emberek vagyunk. A más'lc gondunk a géppark volt. traktorok, kombájnok, kamionok ma már annyi a gépi lóerőm, akár egy harckocsizó zászlóaljé. Amikor itt a munka dandárja, a vetés meg az aratás, minden komolyabb géphiba kész ize- rencsétlenség. Ezért hoztuk létre a központi javítómű- “helyt, ahol a szerelők minden javítási munkát elvégeznek.” Mit termel a gazdaság? Búzát, napraforgót ás kukoricát. A termésátlagok magasak. A többi terület az állatoké — takarmánytermesztésre, amelynek húszezer birkát és háromezer fejőstehenet kell jóllakatnia Egy-egy tehén évente átlagosan 3700 liter tejet ad. Most azt tervezik, hogy csökkentik a gabonatermő területeket, és intenzívebb kultúrákat telepítenek: babot, zöldséget, dohányt. A búza termőterülete csökken, de mennyisége nem, mert a hozamok — hála az innen alig 50 kilométernyire levő gabonakutató intézet szakemberei segítségének — évről évre nőnek. A föld és az álladók mellett az oktatásra fordítják itt a legtöbb gondot. Két és fél évestől 7 évesig minden gyermeket felvesznek az óvodába. A nagyobbak is elférnek a kényelmes iskolában. A falu nagy gimnáziumába az egész körzetből járnak a gyerekek. Gond, hogy kevés a pedagógus: az értelmiség nehezen marad falun, ha a nagyvárosban is tálál munkát. Hirdetés a községháza előtt: tanárokat, szerelőiket, agronómust. állattenyésztőket keresnek. Odakinn, nem messze az országúitól, az egyik gabonatábla végében hárman ál1- nak. Egyikük Mincso Krajcsev. Ujjai a kalászokat morzsolgatják. Milyen lesz a termés? Van-e elég csapadék? A városi embernek a búzaszem nem mond semmit. De ők. ennek a földnek a gazdái, értik a búzaszemek beszédét. Q■
