Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 15., szerda 3 Választók és választottak Bíborba öltöztetett önkény IV I Kiváló bányászbrigád, Visontáról Egy kis „csapat” példát mutat... Ahány történelmi kor­szak. ahány ország, állam­forma. annyiféle történel­me a választójognak, a vá­lasztási rendszereknek ezek hiányának. fejlődésének. Mert minden társadalmi rendszer valamennyi törté­nelmi korszaka egyben egy- egy szakasza a választójog, a választási rendszer, a kép­viselet hosszú-hosszú törté­nelmi időszakának is. Otven várispánság Messzi-messzi múltba ol­vadt emlékű elődeink va­jon tudtak-e., mit tudhattak a világ legjobbnak ítélt — az örökösként nyilatkozó történészek másik csoportja által csapnivalónak tartott — választási, pontosabban szavazási rendszeréről. az ókori görög történelem vá­rosállamainak úgynevezett poliszdemokráciájáról ? Államalapító István ki. vályúnk hatalmi szóval je­lölte . ki — mert ha vitára bocsátja, valószínű, máig sem jutottak volna dűlőre Sí érintett hatalmasságok — az ötven várispánság (vár. megye) és a tíz egyházme­gye hatalmát és székhelyét. Az államszervezet alapkő- letétele volt ez. ám a ké­sőbbi — választási — hatal­mi küzdelmek csírája is ott szunnyadt ebben az ötven királyi vármegyében. S mert ott szunnyadt, később a ha­talmi viszonyok már-már áttekinthetetlen erdeje szök­kent szárba ebből a csírából. Tartsuk ez; témánk kezde­tének? Vagy inkább az 1041 szeptemberében lezajlott Iá. zadást amelynek résztve­vői elűzik a mások minden, féle jogára fittyet hányó, zsarnok (Orseolo) Péter ki­rályt, s Aba Sámuelt vá­lasztják meg a helyére? Ilyen bukott zsarnok, ilyen ..választás” azután még sok követte ezt az elsőt tör­ténelmünk folyamán, s már akkor, rövidesen is. A Szé­kesfehérvárra 1061-ben —- I. Béla király által — összehí­vott országos gyűlést, mert az a pogányhoz való vissza­térést követeli az uralkodó a katonáival zavartatta szét... Ami, bár furcsán hat így leírva, a haladást •szolgáló önkény volt. helyes tett. mert a tegnapban való megrekedés helyett a hol­napba jutást ösztökélte. Amit akkor a szétkergetett urak aligha láttak be. Mert az országos gyűlésen természe­tesen — természetesen? — csakis a hatalmasok lehet­tek jelen, a köznép másként nem, csupán az urak tanács­kozásának ilyen-olyan szol­gájaként. Derűsebb égbolt alá lépve: Könyves Kálmán a tarcali gyűlésen — ti00 körül — elfogadja I. tör­vénykönyvét. Ennek 79—81. cikkelye már úgy rendelke­zik a várnépek és a határ­őrök helyzetéről, hogy ugyan sokféle kötelezettsé­get sorol fel. sorakoztat fel, de jogokat is ad. azaz meg­szabja, mire — mikor — nem vehetők igénybe ezek­nek az embereknek a szol. gálatái. Külön pecsét Arányok kérdése lenne te­hát annak megítélése, volt-e. s ha igen. miféle gyakor­lata a kormányzás dolgaiba való beleszólásnak, a kép­viseletnek? Nem arányok függvénye ez, hanem társa­dalmi formációé. Maroknyi — igazi — hatalmasság az. aki számít, aki önkényét bí­borba öltöztetheti, s mert bíborba — ha képletesen is —. senki sem meri kérde­ni. miért csak ők, mások miért nem? ! Mások. Ok azok. akiket gyakran az or­szágos gyűlés helyén — mint 1132-ben — lemészárolnak, mert — hatvannyolcukról tudunk — (Vak) Béla elle­nében a trónkövetelő Bo­risz mellett voksoltak. . Első adatunk 1157-böl van egy jellemző, apróságnak lát­szó. ám a hatalom veszedel­mes világába bepillantást en. gedö tényre. Az országot képviselő főáraknak a ki­rály külön pecsét használa­tát engedélyezte; használ­ják is. Mint később tény derül rá. annyian használ­ják a külön pecsétet — any- nyian ítélik magukat or­szágképviselőnek — hogy e pecsétek lenyomata egyre kevesebbet számít a másik nagyúr szemében. A mai összesítési metódus szerint 1200 körül az ország népes­sége kétmillió főre tehető. Sorsukra. helyzetükre kö­vetkeztethetünk az 1222-ben kibocsátott Aranybullából. Ebben a szomorú tapasz­talatokra —. s vélhetően a kirekesztettek elégedetlen­ségére — hagyatkozó kirá­lyi akarat megtiltja a mél­tóságok kisajátítását, csu­pán a nádor, a bán, a ki­rályi és a királynéi nádor­isván viselhet két méltósá­got, más nem. Furcsa. Mintha mindig több lenne a jelentkező, mint amennyi a szétosztha­tó hatalom... Az 1387. év márciusának harmincegye­dik napján úgy koronázzák csak királlyá Zsigmondot. hogy ő igent mond az or- szágnagyok feltételeire, ame­lyek között ott van az is. hogy erőszakkal is kénysze­ríthetik az országnagyok a királyt ígéretei megtartá­sára. Az 1458 januárjában, a Rákosmezőn tartott or­szággyűlés végzéseinek 13. törvénycikke mondja ki: évenként kell országgyűlést tartani a nemesség fejen­kénti megjelenésével. Az 1507 szeptemberében a ki­rály — II. Ulászló — által meghirdetett országgyűlés­re csak a főrendek mennek el. a köznemesek nem. Nyil­ván torkig voltak a kisem- mizettséggel, ám mit gondol­tak, érezhették akkor az igazán kisemmizettek?! Az 1524 szeptemberi — szintén rákosmezei — országgyűlé­sen a nagyszámú köznemes­ség hangos módon követeli tanácsosainak a királyi ta­nácsba való visszavételét. Néha Budán Ma is beszédes karácso­nyi ajándék: 1698. december 24-én érkezik a megyékhez I. Lipót rendelete az adófi­zetésről. A nemesek, a fő­urak. az egyházi méltóságok összesen 250 ezer forint adót fizetnek. A jobbágyok kötelezettsége 3,5 millió fo­rint. .. Reménysugár. Az 1705 szeptemberi szécsényi országgyűlés — a hó tizen­hetedik napján — II. Rákó­czi Ferencet a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választja, melléje 24 tagú szenátust állít, jelentős jo­gokkal. Az 1712. évi — po­zsonyi — országgyűlés azon­ban már semmisnek nyil­vánítja a szécsényi — meg az ónodi a sárospataki — országgyűlés végzéseit.. . Az 1764. évi — pozsonyi — or­szággyűlés 6. '.örvényeikké pedig úgy rendelkezik, hogy az országgyűlést (legalább) időnként tartsák már Bu­dán. Mária Terézia elfogad­ja a javaslatot. . . Jelképpé tehető: 1784-ben megjelent Tessedik Sámuel munkája. A paraszt ember Magyar Országban mitsoda és mi le­hetne címmel. (Következik: A helytartóta­nács magyarul ír) Mészáros Ottó No. csak önnel rosszabb évünk ne legyen — gondol­hatták a visontai There/ Bányaüzem Lenin szocialis­ta brigádjának tagjai. Vé­lekedésük teljesen jogos, hiszen a közelmúltban jelen­tős sikert könyvelhettek el. Május elseje alkalmából ugyanis nemcsak a szénbá­nyászat, hanem a Vállalat Kiváló Brigádja címet is megkapták. Az előbbi el­ismerés voltaképpen nem új a számukra, mert már ötször itészesültek hasonló kitüntetésben, az utóbbi te­rületen viszent most ..debü­tálták’'. Vajon milyen erő­feszítéseket tettek a közös cél érdekében, milyen utat kellett bejárni eddig a szép eredményig? Ezekre a kér­désekre kerestünk választ a kis kollektíva munkahelyén. — A csapat 21 tagból áll. — Kezdi a beszélgetést Tö­möri József, a cég munka- verseny-feleicse, akinek szin­te a kisujjában van min­den szükséges tudnivaló. — Mindnyájan fizikai állomá­nyúak. Számomra rendkívül szimpatikusak, hiszen jól képzett, szorgalmas, értel­mes emberek valamennyien. Szükség is van erre, mert a gazdasági vonalon külö­nösen fontos szerep jut ne­kik. örömmel mondhatom, hegy a helytállásuk igazán példamutató. Az ő felada­tuk lényegében az, hogy a bányából kitermelt szén mi­nőségét alakítsák, a hemenv- nyiséget biztosítsák. Érthe­tőbben : több helyszínről, több szalagon fut hozzájuk a szén, s ők — a Gagarin Hőerőmű pillanatnyi igé­nyeinek megfelelően — dön­tenek arról, hogy továbbít­ják-e az erőműbe, avagy le­rakják a széntérre, s eset­leg jobb minőségűvel pótol­ják ezt. Kétségtelen, hogy ezek a tennivalók komoly felkészültséget követelnek meg. Ezek a férfiak telje­sítménybérben dolgoznak, s a keresetek — beosztástól függően — öt- és nyolcezer forint között mozognak. Természetesen erre jönnek még rá a különböző pótlé­kok is. Magam részéről úgy ítélem meg, hogy ez a cso­port nem mondta ki a vég­ső szót, azaz a jövőben is tartogatnak még valamit a tarsolyukban. .. Időközben ketten megér­keztek azok közül, akiknek a tevékenységéről idáig csak hallottunk. Egyikük Berta József, aki már kilencedik esztendeje a birgád vezető­je. — Valóban, de a brigá­dunk ennél jóval idősebb, hiszen 1969-ben alakult. A mostani „mag” körülbelül 1976 táján kovácsolod ott össze. Folyamatos munka­rendben vagyunk, ami je­lentékeny állóképességet, ki­tartást feltételez. Ugyanak­kor azt is meg kell említe­nem, hogy nem vagyunk már mai gyerekek, hiszen A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizott­sága üzemünk életé­nek egy éve (1985. ja­nuár 1—december 31-ig) címmel pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami vagy szövet­kezeti termelő tevékenysé­get folytató üzem, gyár. gyáregység, illetve telephely dolgozói. Ajánlatos, hogy a fiatal korosztályhoz tartozók is tevékenyen részt vegye­nek e munkában. Pályázni lehet mind az üzem egészé­re. mind annak valamilyen kisebb egységére. illetve egységeire (üzemrész, mű­hely. brigád) vonatkozólag. A cél az, hogy a pálya­munkák bemutassák: me­lyek azok a legfontosabb az átlagéletkor tfi év kö­rüli. Persze bírjuk is. és vál­laljuk is ezt a megterhelést. A tanulás? Hát. — az emlí­tettek miatt — ma már ke­vésbé megoldható. Annyi azonban lény. hogy mostan­ra egyetlen sincs olvan kö­zöttünk. aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Korábban ugyan­is erre volt példa. Ketten a marxista középiskolát ép­pen tavaly fejezték be. A nyolcvanórás gépkezelői tan­folyamon pedig mindenki részt vett, s ezt követeljük meg az újaktól is. Az is­meretek gyarapítását szol­gálja. hogy rendszeresen be­kapcsolódunk. a különféle politikai, munkavédelmi és egyéb vetélkedőkbe is. — Ügy tudom, hogy azért a programjuk ennél jóval bőségesebb... — Igen. Nem is tudnám pontosan felsorolni. hogy mi-mindent végzünk, így csak néhányat idézek. Na­gyon szeretjük a közös ki­rándulásokat. Legutóbb az Grszágházat néztük meg. s itt velünk voltak, azok a valamikori kollégák, bará­tok is, akik már nyugdíjas éveiket töltik. Nyolcadik esz­tendeje patronáljuk a Szű­csi Általános Iskola egyik osztályát, azaz elsős koruk óta. Az idén ballagnak majd. így hát az. ajándé­kokról gondoskodunk. Egyébként Télapóra, gyer­meknapra mindig meglep­tük őket valami kis cso­maggal. Könnyen tartjuk a kapcsolatot, mert magam is odavaló vagyok. Nemcsak mi voltunk náluk, hanem ők is eljöttek hozzánk üzem- látogatásra. Biztosan lesz­nek közülük olyanok is, akik később idejönnek dol­gozni. Ezen túlmenően a feladatok, megoldásra váró problémák, amelyekhez 1985- ben az illető üzem alapvető érdeke fűződik. A?, év során a szükséghez képest folya­matosan vezetett esemény­naplókból — krónikákból — ki kell tűnnie, hogyan és mennyiben sikerült a fel­adatokat teljesíteni, az eset­leges változtatásokat meg­valósítani, a problémákat megoldani. A pályamunkák­nak ugyanakkor azt is be kell mutabniok, hogy ho­gyan hatottak ezek a folya­matok a dolgozókra. Köz­vetlen érdekeik alapján me­lyek voltak az ő számukra a legfontosabb események — mennyiben estek azok egybe az üzemekével, illet­ve mennyiben tértek el azoktól. Műszak váltás különböző felhívásokat sem vesszük félvállról. Az idő­sek segítéséért inditott ak­cióba épp úgy bekapcsolód­tunk. mint a gyermekév, vagy a mozgássérültek éve alkalmából meghirdetett programokba. Sokáig tá­mogattuk Csánvfcan az öre­gek napközi otthonát is. Sőt. ha nem is számottevően, de a Nemzeti Színház felépíté­séhez szükséges összeget is gyarapítottuk. Ezenfelül a battonyai S. O. S. gyermek­falu számlájára is befizet­tünk valamennyi pénzt. — Ha már itt tartunk. . . A vállalatnál 12 brigád ka­pott jutalmat, s ebből négy döntött úgy, hogy ezt dif­ferenciáltan osztja el. Önök is ekképpen határoztak. . — A dolog úgy fest. hogy a két elismerés ezer. illet­ve kétezer forintot. azaz személyenként háromezret hozott. Mi azonban össze­ültünk. s ezt a 21X3000 fo­rintot differenciáltan osztot­tuk szét. Most úgy néz ki. hogy a minimum 1500 lesz. a maximum pedig 4500. A cég vezetése ebbe egyálta­lán nem szólt bele. teljesen önállóan cselekedtünk, ezt így tartottuk helyesnek. — Biztos benne, hogy sen­ki sem orrot majd a másik­ra. azaz arra, aki esetleg vastagabb borítékot vehet át? — Nem hinném, hogy lesz ilyen. Már csak azért sem, mert ennek a módszer­nek a jogosságát semelyi­künk sem vitathatja. — Én is így látom — egé­szíti ki ezt a .véleményt Balog György, géplakatos, aki ennek a kollektívának az egyik alapítótagja. — Aki például tartósan be­tegeskedett, avagy nem vett részt annyi társadalmi tnű­Ahol nem az üzemek egé­szére, hanem csak valami­lyen részegységére vonatko­zólag készülnek pályamun­kák, ezeknek ugyanúgy, mint az előbbieknek, tük­rözniük kell az üzemek egé­sze szempontjából legfonto­sabb eseményeket, folyama­tokat, és azt. hogy azok hogyan jelennek meg az il­lető kisebb egység életében. A pályamunkák szaksze­rűen megalapozottak, hitele­sek, de ne emészthetetlen adattömeget tartalmazó puszta szak beszámolók le­gyenek; kerüljék a kiürült sablonokat, közérthető nyel­ven íródjanak. A pályamun­káknak terjedelmi korlátja nincs; tartalmazniok kell a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők (Sz.abó Sándor lel vételei szakban, illetőleg kommu­nista szombaton, mint a töb­biek. vagy éppen nem jött el egy-egy rendezvényünk­re. az értelemszerűen keve­sebbet vehet át. mint a tár­sai. Ezt papíron, feketén-fe­héren bizonyítani lehet, te­hát nincs mellébeszélés. Kü lönbe.n pedig nem a brigád- vezető intézkedett egyedül, hanem a tagok közül páran döntöttek igy. Ez egyébként szokás akkqr is. ha más kérdésekről kell megállapod­nunk. Fontosnak, sőt elen­gedhetetlennek tartom a dif ferenciálást. mert csak igy érhetjük el, hogy azok, akik letettek valamit az asztalra, egyúttal azt is érezzék, hogy a megbecsülés sem marad el. — ön — mint az egyik törzsgárdatag — hogyan tát­ja a „csapatuk” jövőjét? — Ügy hiszem, hogy ké­pesek leszünk az ismétlés­re. S hogy ez mennyire nem könnyű azt csak két tény­nyel hadd igazoljam. Az egyik az — s ez már el­hangzott —. hogy folyama­tos munkarendben tevé­kenykedünk. Ennek hátrá­nyait nem lehet kétségbe­vonni. A másik, hogy szin­te ahányan vagyunk, -annyi községből, városból járunk ide. Ilyen körülmények kö­zepette nehéz az embereket összefogni. megmozgatni, egyszóval színvonalas, tar­talmas munkát produkálni. Ez igaz, viszont nem is lehetetlen. Hogy mennyire nem, arra éppen az ö pél­dájuk a legjobb. S az is bi­zonyos, hoffy a brigád tör­ténete az elkövetkező idő­szakokban is szép fejezetek­kel gazdagodik majd. három példányban 1 9 8 8. március 30-ig a Haza­fias Népfront budapesti, il­letve megyei szervezeteihez. A pályamunkák készítésé­nek segítésére azok az üze­mek, amelyek részvételt szándékukat jelzik, a Haza­fias Népfront helyi szerve­zeteitől a pályázat hozzáve­tőleges tartalmára, készíté­sére és az elbírálás szem­pontjaira vonatkozó 'részle­tes tájékoztatót kaphatnak. A pályázat díjai: Üzemünk élete 1985-ben: két I. díj 12 000 Ft; két II. dij 10 000 Ft; három III. díj 8000 Ft. Brigádunk élete 1985-ben : két I. dij 8000 Ft; két IL dij 7000 Ft; három III, díí 5000 Ft. Sárhegyi István Pályázati felhívás

Next

/
Thumbnails
Contents