Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
NEPÜJSAG, 1985. április ,11., csütörtök 5» SEGÍTSÜK A GYÓGYULÁST Kórházba került a gyermekünk... Nagy megpróbáltatás a szülőnek, amikor a gyermek beteg, kórházba is kény szerül, A kórházi felvételkor átmenetileg megszakad a szü- 14—gyermek kapcsolat, s ez felnőttben, gyerekben szorongást vált ki. A gyermek fél az idegen környezettől, s attól: vajon nem végleges-e ez az elszakadás. Bármennyire jó szándékú és szeretetteljes egy gyermekkórház személyzetének munkája, mégis különbséget jelent, ha 6—8 vagy több gyermek jut egy nővérre, mint amikor egy gyermekre jut egy édesanya. Ezt a kórházak vezetői, az ápolónők jól tudják és ezért a korszerű ápolási szemlélet szerint megteszünk mindent, hogy minél rövidebb legyen a szülőtől való elszakadás, és valamilyen kis közösségi életet is biztosítunk a kórházba felvett gyermekek számára óvodai, vagy iskolai foglalkozások formájában. Ma már elfogadott, hogy mind a gyermek, mind a szülő igényli a rendszeres találkozást. A kórházi látogatás esetére azonban igen ajánlatos a kulturált viselkedés és a rendszabályok betartása. Nem azzal teszünk jót a gyermeknek, ha hangoztatjuk, sőt. el is ját- szuk sírással, jajveszékeléssel, hogy mi őt mennyire sajnáljuk. Akkor segítünk, ha tudomásul vesszük és megértetjük a gyermekkel is: a kórházi felvétel szükséges és megnyugtatjuk azzal, hogy hamarosan meglátogatjuk. Helytelen, ha a diétás utasításokat megszegve olyan ételt csempészünk be a számára, amely a gyógyulást hátráltatja. Kérdezzük meg, mit érdemes behozni gyermekünknek, s ezt pontosan tartsuk is be. Nem akkor teszünk jót, ha felhasználva a kórházi látogatás rövid perceit, magunkhoz ölelve tartjuk, nem számolva azzal, hogy az elválás súlyosabb megpróbáltatásnak teszi ki a gyermeket, mint a néhány napos kórházi kezelés. Ha megalapozatlanul siránkozunk, menynyit fogyott és milyen étvágytalan, s minden áron megtömjük, csak ártunk a gyereknek, nehezítjük a gyógyulást. A gyógykezelés alatt nyugodt, fegyelmezett, a gyermeket is megnyugtató viselkedéssel segítsük a kórházi szabályok tiszteletben tartását és a gyógyulást. A kórház értünk, gyermekeinkért, gyógyulásukért, egészségükért van, ha kényelmetlen, néha kellemetlen is a benntartózkodás. A szakszerű megfigyelés és a mindenkor közvetlenül elérhető orvosi segítség nehéz pillanatokat tud áthidalni és a gyermek gyógyulását szolgálja. Érdemes elszenvedni árnyoldalait is kulturáltan, fegyelmezetten, jóhiszeműen. Dr. Kovács Zoltán, o Heves Megyei Tanács Kórházának osztályvezető főorvosa Tavaszi ültetés A fák és bokrok ültetésének legjobb ideje az ősz, de körültekintően és gondosan végezve a tavaszi telepítés is hasonlóan eredményes lehet. Fontos, hogy kora tavasszal, a fagyok elmúltával ültessünk. Az új telepítés öntözésére, különösen száraz tavaszban, különösen ügyeljünk. Gyümölcs- és díszfáinknak legalább 100X100 cm alapterületű, és 80 cm mély gödröt ássunk. Gyümölcs- és díszbokraink 60X60 alapterületű és 70 centiméter mély gödröt igényelnek. A fák egyenletes és jó fejlődésének alapvető feltétele a trágyázás. E célra leginkább a komposztált, tiszta kerti hulladékot, vagy a földdé érett istállótrágyát ajánljuk, amelyekből 20—30 cm vastagon terítsük meg a gödör alját. A trágyát ugyanilyen vastag feltalaj réteggel fedjük, amelynek közepébe célszerű elhelyeznünk 2—3 Buviplant márkanevű műtrágya tablettát. (E készítmény a fő tápelemek zömét lassan oldódó formában tartalmazza.) A visszamaradó árkot az altalajjal töltsük meg, de még ebbe is keverjünk el komposztot vagy istállótrágyát. (3 rész altalajhoz 1 rész szerves trágyát számítsunk.) A talajélet serkentése érdekében célszerű, ha a felső rétegben egyenletesen elosztva Cofuna vagy Szu- perkomposzt nevű bioaktív humusztrágyát is elkeverünk, 0,5—1 kilogrammnyi mennyiségben. Az ültetendő fa vagy bokor gyökerén a lehető legkisebb sebet ejtsük. Előkészítéskor csak az elhalt, roncsolt gyökérrészeket metsszük vissza az ép, egészséges részig. A szőlőoltvány előkészítésekor a legalsó szárcsomóból fejlődő talpgyökereket 10—12 centiméterre, a fölötte lévő szárcsomókból képződő oldalgyökereket pedig 1—2 centiméterre vágjuk vissza. A gyökérpépezésnek tavaszi ültetéskor különösen nagy jelentősége van. Ehhez ássunk külön egy akkora gödröt, hogy a legerősebb csemete gyökérzete is kényelmesen beleférjen. Az agyagos altalajból vegyünk 3—4 lapáttal és a gödörben elterítve víz hozzáadásával készítsünk pépet. Ebbe célszerű 40—50 gramm Basamid G talajfertőtlenítő szert is elkevernünk. Az előkészített szaporítóanyagot mártsuk meg a pépben úgy, hogy bevonja az egész gyökérzetet. Ültetéskor az előkészített gödör földjéből csak annyit vegyünk ki, hogy a gyökérzet visszagyűrődés nélkül, kényelmesen beleférjen. A fákat és cserjéket olyan mélyre tegyük, amilyen mélyen a faiskolában voltak. Az oltványok gyökérnyaka (az oltásforradás helye) 2— 3 centiméterrel a talajfelszín fölött legyen. Ügyel- jün, hogy a fácska függőlegesen álljon. A szőlőoltványt is úgy tegyük a talajba, hogy a talpgyökerek ne hajoljanak visz- sza. Az oltásforradás helye ez esetben is 2—3 centiméterrel kerüljön a felszín fölé. Fontos, hogy a tavaszi ül; tetést azonnal, bőven és alaposan öntözzük te. Növényenként 20—30 liter vízzel iszapoljuk be a talajt, de most — mert alaposan átázott — ne tapossuk meg. A beöntözött szőlőoltványok fölött a földet 10—20 centiméterre földhalommal takarjuk. A dietetikus tanácsai Gyümölccsel, főzelékkel — az egészségért Nátha, influenza, gyomorfájás, elhízás, érrendszeri zavarok és sorolhatnánk tovább a különféle. napjainkban igen gyakori betegségféléket, amelyek eléggé közismertek mind a fiatalok. mind az idősebbek körében. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az egyes kóroknál milyen fontos az ésszerű diéta, a rendszeres, s egyben változatos étkezés. Weinzierl Gusztávnétól, a Heves megyei Kórház vezető dietetikusától kaptunk néhány jó tanácsot arról, miként állítsuk össze étrendünket rövid, illetve tartó- sabb betegségeink idején. — Napjainkban igen elterjedtek a szív és érrendszeri betegségek, amelyeknél a gyógyszerek mellett az a legfontosabb, hogy nátriumokban igen szegény ételeket fogyasszunk: zöldségféléket, gyümölcsöket, főzelékeket. Ne főzzünk zsírral. helyette koleszterin nélküli napraforgóolajat, margarint használjunk. Fogyasz- szunk minél kevesebb hentesárut. konzervet, mivel az ipat-i készítményeket nátriumot tartalmazó anyagokkal tartósítják. Gyakoriak a hu- rutos gyomorpanaszok is — különösen a savelválasztásra kell figyelni. Akiknek túl sok a gyomorsavuk, azok rágcsáljanak kekszet, babapiskótát, másnapos péksüteményt, szikkadt kenyeret, ezen anyagok ugyanis felszívják a felesleges nedveket. Ha pedig ennek épp az ellenkezője fordul elő, akkor igyunk minél több citrom-, narancs-, illetve gyümölcslevet, együnk sa- vanykás ételeket. Lázas influenzánál köny- nyen emészthető leveseket, főzelékféléket főzzünk, ugyanis a betegek ilyenkor étvágytalanok, nem képesek a töményebb készítményeket sem megenni, sem feldolgozni. Az elhízás is „megérne egy misét!” Ha már nem vigyáztunk arra, hogy ne szedjünk fel felesleges kilókat, zsírpárnákat magunkra, akkor legalább ne próbálkozzunk drasztikus módon visszanyerni karcsúságunkat. Be kell tartani a naponta háromszori étkezést. Aki nem vacsorázik vagy esetileg nem is ebédel, az bírja egykét napig, netalántán néhány hétig, de biztos nem lesz annyi akaratereje, hogy végigcsinálja. Enni kötelező! Az már más kérdés, hogy mit és mennyit. Naponta körülbelül 1000— 1200 kalóriányi tápanyagra van szüksége a szervezetnek, főként zöldségfélékre, gyümölcsökre, hentesárura, sovány húsra, kefirre, túróra, aludttejre. Ha lehet, küszöböljük ki a zsírral, ,és itt még az olajjal való főzést is, mindkettő igen kalória- dús. Helyette pároljuk, gőzöljük, süssük teflonban az ételeket. A kövér emberek másik ellensége a szénhidrát. Ezekből a legtöbb a cukrokban, édes tésztafélékben, rizsben van. tehát jó. ha töröljük őket az étrendünkből. Szabad időnkbe iktassunk be gyümölcsnapokat, ilyenkor egy-Skét kiló almát, körtét, narancsot is elrágcsálhatunk. A legfontosabb tanács, hogy ne legyünk türelmetlenek, a szervezet ugyanis megsínyli a rohamos fogyást. Emellett mozogjunk, kiránduljunk sétáljunk nagyokat a friss tavaszi levegőn. — doros — Terülj, terülj — táska! LEGJOBB RECEPTJEIM Palócföldtől a Tiszáig A Népújság receptpályázata Mint arról lapunk egyik korábbi példányában már hírt adtunk, szerkesztőségünk pályázatot hirdet háziasszonyok és sütni-főzni szerető férfiak részére. Mivel közeleg a receptek beküldési határideje, felhívjuk mindazok figyelmét, akik kedvelői és ismerői a régi ételeknek, és találékonyan alkalmazzák a régi magyar fűszereket a mai modern konyhakész- és konzerv-ké- szítményeknél is, a versengés feltételeire. Legalább öt recept beküldésével lehet pályázni. A beküldött pályázatokat háromtagú zsűri bírálja el. Herczeg József mesterszakács, az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet szakoktatója, Gál Béla, az Eger Szálló főszakácsa és Galambos István, a mátraházi honvédüdülő főszakácsa. A legjobbak diját két kategóriában adjuk ki. Az egyiket a régi tájjellegű magyar és szlovák ételek receptjeiért, célunk ugyanis a hagyományok felelevenítése, régi receptek összegyűjtése. A másik kategóriában olyan saját receptek beküldését várjuk, amelyek alapján félkész-, konyhakész- és konzervételekből lehet a helyi ízlésnek megfelelő ételeket készíteni. Mindkét kategóriában három díjat adunk ki a zsűri döntése alapján. 1 díj 1000 Ft, II. díj 700 Ft, IÍI. díj 500 F-os vásárlási utalvány. A legjobb recepteket családi oldalainkon közöljük, s egy későbbi időpontban külön kiadást is tervezünk a pályázatra küldöttekből. A három fődíj mellett értékes jutalmakat nyerhetnek a félkész termékek és konzervek felhasználására beküldött ötletekkel. A receptek beküldési határideje 1985. április 16. Összeállította: Szüle Rita Sokan gépkocsival keresik fel a kirándulóhelyeket, s azután az autót bezárják, hogy gyalog tegyenek rövid sétákat és egy tisztáson, vagy egy patakparton letelepedjenek. A rajzon bemutatott ,,te- rülj-táska” nemcsak a szatyrot helyettesíti, amelyben az ennivalót vinnénk, hanem még abrosz és edénytartó is egyben. Erős vászon anyagú nagy zsebében ételt, a belső oldalára várrt pántok alatt pedig tányért, evőeszközt, poharat, szalvétát vihetünk magunkkal. (Köny- nyű. műanyagból készült turista étkészlet műanyag- szaküzletekben, sportboltokban kapható.) Ha a kiterített tartp hosszanti oldalait behajtjuk, majd az 1,20 m-es méretét háromfelé, akkor a füleknél fogva táskaként vihető. Készítéséhez egy 170X60 cm-es erősebb, vastagabb és egy 125X60 cm-es vékonyabb vászonanyag, 1,5 m-nyi gumiszalag szükséges. Vastagabb vászonból lesz a külső oldal, a zseb és a fülek, a vékonyabból a belső borítás, az „abrosz”. Az anyagokból szabjunk ki egy 120X60 cm-es lapot. (A széleken 1—1,5 cm ráhagyást számítsunk.) A vastag vászonból vágjuk ki még a 38X38 cm-es zsebet és a két 35X10 cm-es táskafület. Mielőtt a külső és a belső anyagréteget összevarrnánk, jelöljük meg a poharakat, tányérokat, evőeszközt, szalvétát tartó gumipántok helyét. Ügy osszuk el a vászonlap méretét, hogy mindkét oldalon 12—12 cm-nyit behajthassunk belőle. Az edényeihez igazodó méretű gumiszalagokat vágjuk le. A gumipántokat csak a vékonyabb. belső anyagrétegre varrjuk, hogy a táska külső oldalán az öltések ne látszódjanak. Az 1. számmal jelzett ábrarészlet mutatja, hogyan hajtsuk vissza és varrjuk le a gumipántok végeit. Az anyagréteg alá a végek varrásakor helyezzünk kis vászon négyszögeket, hogy a varrás erősebben tartson. A pohár, evőeszköz, szalvéta stb. gumigyűrűjét a 2. ábra szerint varrjuk az alapanyagra. (A gumiszalag két végét varrjuk az alapra, majd takarjuk be visszahajtott szélű anyagdarabkával, melyet ugyancsak géppel varrtunk fel.) A gumiszalagok felerősítése után varrjuk össze a külső és a belső táskaoldalt Ezt követően a zsebet többsoros tűzéssel rögzítsük a két rétegre. Utoljára a táska füleit készítsük el. A 10 cm széles pántot hajtsuk háromfelé, majd tűzzük le. A zsebnél levő fület úgy varrjuk fel. hogy a táskából körülbelül 5 cm széles anyagcsíkot a zsebre hajthassunk. A másik fület a tányérokat, evőeszközt tartalmazó rész szélén úgy varrjuk fel, hogy a térítőt táskának összehajtva majd a másik füllel egyforma hosszúságú legyen. A fülek felerősítési helyét négyszög alakú, X-alakban letűzött vászondarabkával borítsuk. „Vékony deszka kerítés...” A kerítés az utcaképet előnyösen vagy-hátrányosan befolyásolja, s a teleknek, háznak vagy kis nyaralónak is bizonyos keretet ad. A tehetősek inkább a kő- és vaskombinációval készült kerítéscsodákat álmodják és építik meg az utcafrontra, mások a természetes környezetbe szépen beilleszkedő léc- vagy deszkakerítést választják. Fából is lehet ízléses kerítéseket, kapukat építeni, sőt szebbek is a vasnál és betonnál. Ehhez mutatunk be néhány megoldást, amelyet szerényebb anyagi lehetőséggel bíró családok is megvalósíthatnak. A fakerítést a korhadás ellen védeni kell. Az oszlopok földbe ásott végét célszerű kátránynyal bekenni. A faanyag lehet gyalult vagy gyalulat- lan, szegeit vagy vésett kivitelű. A fa természetes szi- -nét, erezetét a színtelen csónaklakk szépen kiemeli. De az ízlés határain belül olajfestékkel is meghosszabbíthatjuk a kerítés élettartamát.
