Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-10 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 83. szám ARA: 1985. április 10., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ ELSŐ HÁROM HÓNAP UTÁN Év eleji hajrában Körkép megyénk üzemeiből, gazdaságaiból A tubusgyártók Hétköznapok Elmúltak az ünnepek, felszabadulásunk negyven esztendős évfordulója, és megkezdtük a negyven- egyedik évet. Ez már komoly „férfikor”, túl a gyermekéveken, a kamaszkoron, az ifjúságon. Szabad hazánk, népünk, — a meglett, ereje teljében lévő ember jelképes életkora szerint — az alkotás, az építés, a jövő formálásának történelmileg számon tartott időszakát éli. Az ünnepek, a jubileumok mindig kedvező alkalmat nyújtanak a gondolkodásra, a számvetésre, a megújulásra. Egész népünk nagy történelmi eseménye, a párt tizenharmadik kongresszusa is ennek a jegyében zajlott le, hiszen magunk mögé és magunk elé tekintettünk. Mérlegre tettük az eltelt öt esztendőt, kiraktuk a következő évek mezsgyekaróit, meghatároztuk az irányt, az utat, amelyen járni akarunk. Egy ország érezte, hogy a párt nyílt volt a gondolkodásban, őszinte a számot adásban, nem kendőzve a bajokat, a hibákat sem, még kevésbé azok okainak keresését. Az ünnepeken tehát a hétköznapokat tettük mérlegre, a kongresz- szuson elsősorban a magunk mögött hagyott fél évtizedet, de több vonatkozásban azt a fél emberöltőt is, amely szabadságunk első pillanatától a negyvenedik évfordulóig telt el. Elkezdtük a negyven- egyedik esztendőt! Jönnek a szürke hétköznapok, amelyekre ugyan mindig rásütjük a szürkeség bélyegét, pedig valójában nagyon is színesek, eseménydúsak, gyakran izgalmasak és többnyire nem szürkék. Az ünneplés jogát és okát éppen a hétköznapok adják, az „egyszerű” emberek millió és millió munkaóráiból összerakott műszakok, amelyeknek eredményeként gyarapszik a nemzeti vagyon, fejlődik az ország, megvalósulnak a tervek és szándékok közösségi és egyéni méretekben egyaránt. Egyszerű emberek! Ha kicsinyítést minősít a jelző, akkor tiltakozunk, ha magatartásformát takar, akkor helyeslünk, hiszen ezt várjuk el bányásztól, minisztertől, szövetkezeti gazdától és tanártól egyaránt. Saját magunkra szabott erkölcsi normáink szerint! Amit vezetőink irányítása szerint elértünk a negyven esztendő alatt, azt az egyszerű emberek érték el a dolgos hétköznapokon. És nem lesz ez másképpen ezután sem! A munka, méghozzá az eredményesen végzett, sikeres munka lehet csakis továbbhaladásunk egyetlen biztosítéka. Ez sohasem devalválódó teremtő érték, amely gazdagítja, széppé varázsolja a szürkének emlegetett j t hétköznapokat és megte- [ remti az újabb javakat ahhoz, hogy okunk legyen a további ünneplésekre is... Szalay István Az idei tél keménysége a népgazdaság majd mindegyik ágazatában próba elé állította az irányítókat és a dolgozókat. Ez az esztendő nem úgy kezdődött, ahogyan más év szokott. Az elképzeléseket, a terveket számos helyen módosítani kellett, néha egyik napról a másikra, döntve meghatározó, lényeges kérdésekben. Az Iparban és a mező- gazdaságban most készülnek az összegzések az első három hónapban végzettekről. Vajon sikerül-e úrrá lenni a rendkívüli helyzeten? Körképünkben megyénk néhány vállalatánál, gazdaságánál kerestük a választ. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság igazgatója, Paulik András nem titkolja, náluk megkönnyebbültek a szakemberek. — A rendkívüli hideg bennünket más gazdaságoknál, téeszeknél is rosszabbul érintett. Fő profilunk (70 százaléknyi) ugyanis a szőlő és a gyümölcsös. Okkal tarthattunk tehát attól, jóvátehetetlen károsodást szenvednek fáink, tőkéink. Most, pillanatnyilag, már túl vagyunk a helyrehozó, illetve a megszokott tavasz eleji munkákon. Sikerült kellő időben végezni a metszéssel, a 600 hektáros szőlőnek már csak 6 százaléka van hátra. A többiben végzik a kötözést, s az első, úgynevezett lemosó permetezésen is túl vannak. Az állami gazdaságban még április 4-e előtt befejezték a borsó és a tavaszi árpa vetését, most már következik a napraforgó és a kukorica. A már lezajlott határszemlén kiderült, az őszi vetések 80—90 százaléka jónak minősíthető! Bizakodnak tehát már csak azért is, mert jól sikerült a gépszemléjük és kellő ütemben folynak a borászati, élelmi- szeripari munkák is. Szállításaik időarányosak, tőkés exportra 3 ezer hektó bort már útnak indítottak, a Szovjetunióba fjedig egymillió 300 ezer palackot. A nagy keresletet kielégítendő, három műszakot szerveztek. És még egy öröm: jelenleg oly kedvező az időjárás, hogy e vidéken bármilyen megszokott tavaszi feladathoz nekikezdhetnek. Dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója szűkszavúan így kezdi: — Sikerrel túl vagyunk a tűzifacsatán. Hogy ez pontosan mit jelent, nem nehéz elképzelni, ha hozzáteszem, hogy termeltek a tervezetten felül is olyan időjárási viszonyok közt, amikor a leálláson sem lehetett volna csodálkozni. De helytállt a mintegy ezer szabadban dolgozó, s helytállnak most is, amikor megpróbálják helyrehozni a károkat, s behozni a tavaszi erdőtelepítésnél jelentkező lemaradásokat. Szombaton és vasárnap is kint vannak, így érthető, hogy exporttervüket az első negyedévben maradéktalanul teljesíteni tudták. A Finomszerelvénygyár gazdasági igazgatója. Vígh Endre a következőket mondta: — Az elmúlt esztendő azonos időszakához viszonyítva több mint 20 százalékkal nőtt termelésünk és értékesítésünk ez idáig. A dollárelszámolású exportunk jelenleg több, mint amennyit terveztünk. A rubelelszámolású a tavalyihoz képest 15 százalékkal nagyobb. A kérdésre, hogy ezek szerint év eleji hajrában vannak-e, az igazgató így válaszolt: — Januárban az induláskor és februárban is volt néhány nehéz napunk, mivel nem volt megfelelő az energiaellátásunk. Ettől eltekintve azonban kiegyensúlyozott készletállománnyal folyamatosan indult a termelés. A gondokon pedig átszervezésekkel segítettünk. Ügy vélem, a következő műhelyében negyedév sem lesz kevésbé rossz mérlegű. Ehhez kapcsolódva megemlítem, hogy a félév végére számításaink szerint befejeződik két igen jelentős beruházásunk; hűtőgépkompresszorból 400 ezerrel többet tudunk majd gyártani, s megemelkedik pneumatikus automatika elemgyártó kapacitásunk is. A Mátraalji Szénbányák vezérigazgató-helyettese dr. Goda Miklós szintén eredményekről számolhat be. — Ami nálunk alapvető, a Gagarin Hőerőmű igényét fűtőértékben és mennyiségben is maradéktalanul ki tudtuk elégíteni. Egymillió 523 ezer tonna szenet termeltünk. száz kalóriával magasabb fűtőértékűt a tervezettnél. Sikerült az első negyedévben a lakossági gondokon is enyhíteni, 4300 vagon szenet adtunk át számukra. Jelenleg biztonsági készletünk eléri a 250 ezer tonnát. — A meddők letakarításá- ban van némi késésünk a januári, februári kemény fagyok miatt, de szocialista brigádjaink vállalták, hogy behozzák a lemaradást, sőt talán túl is teljesítik az elképzeléseket. Befejezésképpen dr. Goda Miklós megemlítette, hogy az Oroszlány térségében lévő külszíni bányában is maradéktalanul végeztek a tervvel, s mivel kevés a lemaradás a bányászati energetikai beruházások területén, a határidőt ott is tartani tudják. A gáz- és olajvezeték-építés a tervezettnek megfelelően halad. A Mátravidéki Fémművek vezérigazgatója. Németh László arról szólt, hogy céljuk a 240—245 millió forintos nyereség elérése. Az első negyedév eredményei igazolják számításaik helyességét. Készárutermelésük értéke elérte az 505 millió forintot annak ellenére, hogy dolgozóik létszámát csökkentik. Az első három hónap nehézségei közt tartják számon, hogy ütemtelenül érkezett hozzájuk a belföldi alapanyag, s természetesen az energetikai korlátozás is gondokat okozott. Az értékesítést megnehezítette, hogy az iraki piac visszaesett. A tapasztalatok alapján úgy vélik, ha sikerül tőkés rendeléseket biztosítani s a költségeket csökkenteni, erőfeszítéseik nem lesznek hiábavalók. Németi Zsuzsa A Mátravidéki Fémművek aeroszolüzemében palackok százai várnak elszállításra (Fotó: Kőhidi Imre) Hatvan a fejlődés tükrében A területen működő gazdasági egységek közül 14 eredményesen teljesítette a vállalt exportfeladatokat- A Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet nemrég végrehajtott rekonstrukciója is hozzájárul az eredményes munkához Hatvan az elmúlt VI. ötéves tervidőszak alatt jelentős változásokon ment át. Az itt élő emberek szívügyüknek tekintik a település fejlődését. s annak megtartó erejét. az ipar. a mezőgazdaság fejlesztését. Felvételeink néhány villanást tudnak csak bemutatni az egyre fejlődő városról. A termelés műszaki, technikai feltételei fejlődtek a tervidö szak alatt. Jó példa erre a Fővárosi Műanyagipari Vállalat nemrég átadott új telepe Hatvanban Kevesebb lakás épül ugyan a szükségesnél, de növekszik az épülő családi házak száma, A Horváth Mihály úton, igaz lassan, de év végére előreláthatóan átadásra kerülnek a képen látható házak (Szabó Sándor felv.) m • Ünnepi megemlékezés Rodostóban II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából dr. Fóti Iván ankarai nagykövet hétfőn a te- kirdagi (rodostói) Rákóczi Múzeumban megkoszorúzta a fejedelem mellszobrát. Tekdrdag koszorúját a város polgármestere, Mahmut Cag- liyurt helyezte el. A koszorúzáson részt vett a megye kormányzója. Fethi Aytac is. Ezt követően a városháza dísztermében ünnepi megemlékezésre került sor. Ezen Fethi Aytac, Mahmut Cag- liyurt. dr. Fóti Iván és Mehmet Serez Rákóczi-ku- tató mondott beszédet, majd Magyarország életét ismertető filmeket vetítettek és török népi együttes tartott bemutatót. Az ünnepi megemlékezés ankarai nagykövetünk fogadásával zárult, amelynek résztvevői megtekintették a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megrendezett fényképkiállítást.
