Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
8. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. április 4., szómba. SZABÓ LŐRINC: Most csak lélekben Jó volt. míg éltél: most, bárhogy szeretlek, nagyon hiányzik testi meleged, hozzámbújásod. a tekinteted és hangod selyme, s az állati selymek, a bőrödéi, s mozgásod, a melled, s mind. ami voltál, kéz. áb, szív, szemek, agy. száj, fül: ha csak vártam jöttödet. érzékeim már veled töltekeztek, s ha csókoltál, ettelek-ittalak, hús. csont. ideg. száz szájjal szívtalak, s huszonöt évig meg nem untalak; ] most csak lélekben tudunk keveredni s meztelenséged is csak képzeletnyi: nem bírod inged, a halált, levetni! (Részlet A huszonhatodik évből) Temirkul Umetoli Hol vagy, Temirkul Umetoli? Ki küldött, kirgiz? Amikor — úgy hittük — a legnagyobb volt a veszély s köröttünk még a mennydörgő anyag vívta csatáit, jöttél, idegen egyenruhában, de nem idegen szívvel, s először mondtad ki a szót. a világosságét a pokoli bunkerben: — Költő!... Turkesztán fia. emelted a roskadozó magyart, két más nyelven dadogó agy közé szellemi apák nevét, s álmodat vetted tolmácsnak, megmentetted a könyvtáram, a családom, életem s többet is... tán mindent... — Hol vagy? Ki vagy? Tudtad, mit tettél? — Nem. — Csak a magam csodáját mondom, s úgy suttogom nevedet: Temirkul Umetoli. Az ellentétek költője Szabó Lőrinc 85. születésnapjára A 85 éve, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc életműve dokumentum. Izgalmas leleplezése önmagának és a társadalomnak. Nagyszerű mesterei voltak: az antik költők. Babits műhelye. Stefan George természetszemlélete, világirodalmi tájékozottsága kezdettől fogva befolyásolták költészetét. Fellépése a stílusforrongások, az izmusok korszakára esett. Első műveire az impresszionista leírás és a lázas expresszionista képalkotás jellemző. A későbbi versek az izzó szenvedély tisztító tűzéről, a lélek és az erkölcs hazugságainak kétkedés gyötrelmei a jellegzetes Szabó Lőrinc-i énlíra kialakulásához vezettek. Ez a költészet híven tükrözi a modern ember gyors gondolatváltásait, vitáját önmagával. A költő világlátásáhaz. alkotói módszeréhez hozzátartozott az ellentétek közötti csapongás. Életműve az állítás és a tagadás dialektikájára épült. Ügy érezte, benne „vitatkozik a Minden- ség”. Az ellentétek költője volt: hivő és örökké kétkedő. lázadó és a különbéke híve, kimeríthetetlen demokrata és szélsőségesen individualista. Egyéniségének két legsajátosabb vonása a lényeglátásra törekvő, tiszta értelem és a magas fokon izzó. szenvedélyes érzelem. Műveinek életszerűségét, stílusának jellegzetésségét. erejét kielégíthetetlen kitárulkozásának heve adta meg. Enciklopédikus természettudományos ismerete volt. Ám a XX. század találmányai. felfedezései nem pusztán díszletek verseiben. Egész gondolkodását áthatották, formálták. Ennek köszönhető. hogy a magyar költészet kifejezéskészlete friss, erős, sokszor nyers ízekkel gazdagodott, s egyben korszerűsödött Szabó Lőrinc által. A lélektani megismerés, a belső fejlődéstörténet nagy lírikusa. Megállapításunk igazolására több verset idézhetnénk. Most elég csupán a Tücsökzenei e hivatkoznunk. Nemhiába nevezik a művet a kritikusok a legszebb, legjelentősebb lírai Önéletrajznak. A mű egy lélek története: „Önnön világában nem mindig a költő a legjobb kalauz; de Szabó Lőrinc megbízható és szavahihető, mert saját élete fölé is azzal a tárgyilagos és aprólékos érdeklődéssel hajlik. ahogyan a lét minden jelensége, ténye és dolga fölé” — írja Rónay György. Lelkének mélységeit és magasságát. vívódását, gazdag életének ezer árnyalatát tárja elénk a költő a Tücsökzene 370 versében. Életregénye a két világháború közötti magyar értelmiség jelentős részének útját, válságait, kesergéseit és drámáit mutatja meg. Állandóan kutatta az igazságot, .kínjaira a vigaszt, magányosságának feloldását. Háborgó lelke persze nem mindig talált megnyugvást: „.. .lám a lázadás I csak kifelé csukta le ajkait, bent ezer sebe méltatlankodik: ezer seb és láng és sikoly vagyok.. (Tücsökzene 299. vers). Érezte, kell a közösség. a szeretet, az emberekbe vetett hit. Állandó volt benne a készség a kapcsolatteremtésre, a szívességtételekre. „Barátságot és ismeretséget nemcsak kötni szeretett, hanem közvetíteni is. öt gyötörte, ha mások gyötörték egymást. így hát szenvedélyes kibékítő és elvtisztázó is volt.” — írta róla legjobb ismerőse, hűséges barátja, Illyés Gyula. Életművének utolsó, kimagasló vállalkozása A huszonhatodik év, lírai rekviem százhúsz szonettben. Egy negyedszázados szerelem után elvesztett kedves elsiratása ez a kötet. A semmibe. a halál világába nyújtja a kezét a költő, s modern Orphe- usként idézi meg újra meg újra Korzáti Erzsébet alakját. Végezetül arról is szólnunk kell, hogy Szabó Lőrinc kitűnő versfordító volt. Neki is köszönhetjük, hogy a világ, irodalom legjobbjait anyanyelvűnkön olvashatjuk, s örök barátainkká fogadhatjuk. Dobóné Berencsi Margit Rafael Győző Ifiktor életműve Rafael Győző Viktor festői munkássága az utóbbi esztendők nagy felfedezése. Együtt született a századdal 1900-ban Komáromban. Nyergesújfaluban ismerkedett meg Kemstok Károly- lyal, 1919-ben Csontváryt is felkereste műtermében, életének utolsó napjaiban. Rafael Győző Viktor zenésznek, orvosnak készült — képzőművész lett: restaurátor, szobrász, belső építész, festő egy személyben. Tehetségét Vaszary János ismerte fel a Képzőművészeti Főiskolán, az ő támogatásával kapta meg 1926-ban a római ösztöndíjat. 1928-han az UME grafikai díjával Párizsba ment tanulmányútra, később közel-keleti útja lett jelentős, hiszen Libanonban az 1930-as években többször is, hosszabb ideig ott tartózkodott, ö tervezte meg a bejrúti parlament belső terét, számtalan freskót festett, restaurálta a balbeki romépületeket. Egy ideig tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának a két világháború között, később Pogány ö. Gábor bízta meg 1945 után az aquincumi orgona he’ -reállításával. Több hazai kiállítás mellett 1964-ben nagy sikerrel rendezték meg — nemzetközi elismerés közepette — bejrúti tárlatát Libanonban. Egyes műveit bemutatták a velencei biennálén, továbbá Budapesten, Pozsonyban, Esztergomban és Párizsban is. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, budapesti, győri és külföldi magángyűjteményekben. Sokkal jelentősebb festő, mint a híre. Korábban Pápán, most a Kőbányai Pataky István Művelődési Központban nyílt kiállítás életművéből. Lebilincselő anyagot szemrevételezhetünk. Olyan ember munkáit, aki élesen gondolkodott, aki minden regiszteren tökéletesen kifejezte magát. A reális látásmód és a sűrített elvonatkoztatás egyaránt kifejezési eszköze, s a mű igényeinek megfelelően ötvözi a leíró, absztrakt elemeket. Mindig másképpen, — helyzettől, alkotástól függően. Az egyik állomás a Székely asszony gyermekkel című mű szertartásos nyugalma, ez a kép az UNESCO tulajdona. Impozánsak csel- lós, harmonikás figurái. Bravúrosan egyszerű megannyi csendélete, vörös, kék, fekete, fehér, ultramarin tónusban tartott kompozíciója, mely érzékelteti mély líráját és festői tudatosságát. Szimbolikus tartalmú a Hullámok című alkotása, tardo- si tája és mértéktartóan konstruktív Könyöklő nője is, az asszonyi létezés általános önarcképe. Losonci Miklós Bényi László képei Képek Bény. László Mediterrán emlékek című kiállításáról Nyugalmazott tanácselnök barátom mondta el, hogy dunántúli falujukban még most, negyven év után is elevenen él az emléke egy fiatal szovjet katonának, aki a felszabadító harcok során jutott el hozzájuk. — Márciusi nap volt, havas esőre, csípős szélre ébredtünk. Reggel nyolckor még csend volt a faluban, szokatlan, dermesztő némaság. Kilenc után a falut megszállva tartó németek üvöltözve kapkodták össze holmijaikat, s néhány perc alatt továbbálltak. A távolból géppuskák kelepelését hallottuk, majd erősödött a harcizaj. Az ablakon át láttuk, hogyan vágtat végig a főutcán a szovjet lovas járőr. Az utca végén pihenőt tartottak, majd lépésben megindultak visszafelé. A mi házunk előtt egy szép szál fiatal lovas meg- sarkantyúzta lovát, az alacsony léckerítésen át beugratott az udvarra, és lovát az almafához kötötte. Nálunk nagyanyám volt a gazda. Szigorú, akaratos asz- szony, aki nem ismerte a félelmet. Kendőt kötött — mint mindig, ha idegen érkezett —, kilépett az ajtón, és ráförmedt a hosszúra nőtt, fekete hajú, nevető szemű legényre: „Nem látod, hogy kapu is van? A fiú nevetett nagyanyám mérgén, kezdte volna leszer- számozni a lovát, amikor egy idősebb katona nyitott be a kapun, és tört magyar nyelven közölte nagyanyámmal, hogy őrmester vendégünknek készítsen szállást néhány napra. Nagyanyámnak még válaszolni sem volt ideje, amikor újabb lárma és mozgolódás támadt. Egy vágtató lovas odakiáltott valamit orosz nyelven a mi fiatal őrmesterünknek, mire az lóra pattant, és úgy, ahogyan érkezett, a kerítésen át kiugratott az utcára, majd el- vágtatott a többiekkel. Nem sokkal később fegyver ropogást hallottunk a falu nyugati végéből, de a csatazaj öt percig sem tartott, a szovjet katonák máris tódultak visszafelé. Kisvártatva megláttuk a mi őrmesterünket is. a homloka Könyöklő nő Székely asszony gyermekkel (Hauer I^ajos reprodukciói — KS)
