Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 1., hétfő 5 Utánajártunk... ^ Huy utódaink is csodálhassák... „Erdőtelken lakom a botanikuskert tőszomszédságában. Itt is éltem egész életemben. Nem tudom elfelejteni e táj hajdani szépségét. Azért írom, hogy hajdani, mert ez a szemet-lelket gyönyörködtető terület lassan a környék nem hivatalos szeméttelepévé válik.” Írja levelében Pelyhe Flórián olvasónk. Megnéztük mi az igazság. A legnagyobb probléma számunkra — mondta No- vák Károly, az arborétum vezetője, hogy kevesen vagyunk — mindössze heten — erre a területre. Régen 3 hektárunk volt. ehhez kaptunk a természetvédelmi területből még 3-at, s egyet faiskolának bérelünk. Sajnos, elég gyakran okoznak károkat az emberek. Nem egyszer vágnak ki fákat, most is egy kőris és egy fehér akácfát csonkoltak felelőtlen rongálók. Nem is minden esetben maga a fa az érték. Az akácon például egy Magyarországon ritka afrikai lián él, ezt is kár érte. Azt, hogy a kertbe mindenféle háztartási hulladékot dobálnak be, már szinte megszoktuk. Nap mint nap találunk üres üvegeket, tejeszacskókat, flakonokat, konzerves- dobozokat. A téglából épült kerítést több helyütt megbontották. a törmeléket is ide dobták be. De. ami az arborétumon kívül történik ! Ott szó szerint irtják a fákat. Nemcsak azzal okoznak kárt. hogy kivágják, hanem azzal is, ahogyan ezt teszik. Derékmagasságban történik az irtás. A pusztításon kívül nagy gondot okoz az is, hogy a környék lakói ide hordják az aprójószágok tetemeit is. Sokan a már használhatatlan vödröket, szerszámokat, lyukas fémhordókat a nádasba vagy az égeresbe viszik. Igaz ez a rész nem a mi tulajdonunk — vette át a szót V. Szabó Ferenc, a Bükki Nemzeti Park főmérnöke. — Az erdőtelki termelőszövetkezet rendelkezik vele. Megértjük, hogy a gazdaság nem tud külön felügyeletet biztosítani erre a 40 hektárra. de tisztán tartásában a községben lakó tagok segíthetnének. Ügy érzem, jogosan elvárhatjuk. hogy lehetőségeikhez képest akadályozzák meg a szemétlerakást és a fák kivágását. Ebben a községi tanácstól is több segítséget várnánk... Ügy érzem. nem támogatják természetvédő munkánkat. Az elmúlt tíz évben mindössze egyetlen rongáló ellen indítottak eljárást. Ennek az európai hírű arborétumnak valóban sokkal nagyobb védelemre lenne szüksége! Mindannyiunk érdeke. hogy a következő nemzedékek is természetes pompájában csodálhassák meg az egykori Butler grófok kastélykertjét. VISSZHANG Tisztelet a hagyományoknak A Néprajzi gyűjtés megyénkben című cikket olvasva eszembe ötlik a hatvanas évek vége, amikor a Mátra Múzeum Gyöngyöspatán szervezte néprajzi tárgyak begyűjtését. Akkor valóban úgy tűnt, hogy a községben érthetetlenül fölöslegesnek tartott régiségektől a tulajdonosok igyekeztek megszabadulni, és a ma már milliós értékeket jelentő eszközök tömkelegét vették át „filléres” árakon. Az elszállíthatatlan tárgyak az iskola padlására kerültek, s az egri főiskolások ládaszámra vitték el azokat, ki tudja milyen célból és hová. Később akadtak ügyeskedők. akik olykor megkérdőjelezhető ellenszolgáltatásért gyarapították „muzeális értékeiket”. Ez a munka olyan eredményesnek látszik, hogy ma már nehéz a kifosztott padlásokon olyan ereklyéket találni, amelyek utalnának a hajdani életmódra. munkaeszközökre, a szellemi termékekre, a téli esték ünnepszámbá menő népszokásaira. Községünkben tervezzük egy tájház kialakítását, amely bemutatná a több száz éves, sokszínű Gyöngyöspata múltját, küzdelmes életét. szokásait, hagyományait. Reméljük, még annyit össze tudunk gyűjteni az önkéntes, a múltat tisztelő, jövőt egyengető lakosoktól, hogy a nagyhírű templom mellett a látogatóknak, de a felnövekvő -nemzedéknek is átfogó képet tudnak nyújtani és örök emléket állítani a múltról. Nemcsak nosztalgia ma már a ragaszkodás az emlékeket felidéző eszközökhöz. Nem lesz könnyű az a munka, amelyet a néprajzgyűjtők vállalnak, de szépsége tagadhatatlan, szándéka tiszteletet és segítséget érdemel. Sipos Gábor Gyöngyöspata „Tavasz Magyarországon** Ezzel a címmel hirdetett olvasómozgalmat a KISZ Heves megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya, a MÉSZÖV és a hatvani Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola KISZ-szervezete, illetve iskolaszövetkezete megyénk középiskolái részére, hazánk felszabadulásának 40. évfor. dulója tiszteletére. A részt vevő csapatoknak a II. világháború, a felszabadulás, a paraszti és munkássors témájával foglalkozó műveket — regényeket, verseket — kellett elmélyülten megismerni. A komoly tartalmú, de játékos hangulatú versengésben a hatvani Bajza József Gimnázium csapata győzött. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium a második helyet szerezte meg, harmadik az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola. Tőzsér Ferenc Hatvan Kedves, meghitt ünnepség színhelye volt a parádi nagyközségi közös tanács előadóterme. Munkatársukat jöttek búcsúztatni a tanács dolgozói és a meghívott vendégek. Kovács Gábor tanácselnök köszöntötte Fejes Márton pénzügyi tanácsost, aki 40 évi hivatástudattal végzett munka után nyugdíjba vonult. 1944. január 20-án kezdett el dolgozni a bodonyi községi elöljáróságon közmunka- nyilvántartóként, 1949-ben már pénzügyi előadó, 1984- től pedig Párádon kpzségi pénzügyi tanácsosként dolgozott. A tanácsi munka mellett különböző társadalmi funkciókat töltött be. 1981-ben a Nyílt napok az óvodában Nyílt hetet tartottunk óvodánkban. így valamennyi érdeklődő szülő részese lehetett az óvoda nevelő-oktató munkájának. Nem zavartuk a csoportok napirendjét, mert naponként öt-nyolc szülő jeleni meg egy-egy közösségben. Az utolsó napon értékelve a résztvevők arányát: 90 százalékos volt a látogatottság. Megelégedéssel nyugtáztuk a szülők véleménynyilvánítását is. „Egy életre szóló élményt jelent saját gyermekünket így látni. A tapasztalatok alapján otthon is irányíthatjuk gyermekeink munkáját, követelhetünk tőlük. Átéreztük a napirend betartásának fontosságát.” Ügy érezzük, hogy az elmúlt évben a szülők, szocialista brigádok 114 ezer forintos társadalmi munkája biztosíték arra, hogy gyermekeink nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben töltsék napjaikat. Budai Ferencé Pély tanács kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Nehéz időszakban jegyezte el magát a tanácsi hivatással. A háborús időszakot követően a rend helyreállítása, a föld- és erdőosztásból eredő feladatok végrehajtása sokszor meghaladta a napi 8 órás munkaidőt, de Marci bácsi lankadatlan volt. Nem riadt meg akkor sem, amikor a tanácsok egyesülése után új környezetbe kellett beilleszkednie, és sokkal több és nagyobb feladatok hárultak rá. A tartalmas életút nekünk fiataloknak is példaképül szolgálhat. Gembiczki Béla Parádsasvár Negyven év a köz szolgálatában Most már nekünk kell megőriznünk A világosabb Hatvanért 'A hosszú, hideg tél és a műszaki hiba miatt megrongálódott lámpatestek buráit, világító fényforrásait cserélik, javítják ki az ÉMÁSZ szakemberei Hatvanban. Az elkövetkezendő napokban több száz kisebb-nagyobb hibaforrást szüntet meg Sándorfi Mihály és Kovács József szerelő. (Fotó: Szabó Sándor) VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A lehetőség szerint... Az utazóközönség nagy . örömére — közel egyéves felújítási munka után — elkészült az adácsi vasúti megállóhely állomásépülete. Ezzel egyidőben a hozzá tartozó szolgálati lakást komfortositották. Bár a munkálatok elvégzése, a műszaki átadás már korábban megtörtént, de a szolgálati hely és a váróterem tényleges birtokba vétele a rendkívüli hideg időjárás miatt később történhetett meg. Most már az utazóközönségnek és az állomás személyzetének közös feladata a rend és a tisztaság biztosítása. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a mellékhelyiségekre, s télidőben a váróterem rendszeres fűtésére. Nagyon jó lenne, ha az állomás környékét nyáron füvesítenék, esetleg virágágyakkal szépítenék, és a peron mellett padokat helyeznének el, hogy a naponta több mint félezer utas kulturált körülmények között vehesse ezt a létesítményt hosszú ideig igénybe. Medve János Adács A Népújság 1985. február 25-i számában „A szolgáltatás minőségéhez tartozik....” címmel cikk jelent meg a Hadnagy úti fodrászüzletünk telefonellátásával kapcsolatban. A szövetkezet vezetősége többek között ezeket írta: „A TECHNOLUX vezetői a panaszokat a lehetőségekhez mérten orvosolják. Szövetkezetünk az elmúlt években szinte lehetőségeit meghaladó anyagi erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy szolgáltatásainkat megfelelő színvonalú üzletekben végezhesse. A megyében mintegy 134 női- férti fodrász és kozmetikai egységet üzemeltet, melyek közül sajnos csak 12-ben van telefon, úgy, hogy két vagy három egység együtt használja. A vezetés nagyon szeretné, ha minden egységet telefonnal szerelhetne fel. erre azonban sem anyagi sem technikai lehetőség nincs. Egy új telefon szerelése több mint 40 ezer forintba kerül. A szövetkezetben nincs rendszeresítve a bejelentkezési forma éppen emiatt, hogy a szolgáltatási igényeket maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. Zárójelben megjegyezzük, hogy a Hadnagy úti üzletünk előtt található egy nyilvános telefonállomás. Természetesen szövetkezetünk folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy az üzlethálózatot hogyan tudja telefonnal ellátni. Hegesztés és nem ragasztás Lapunk március 23-i számában a Tudomány és világa című rovatban a kémia eredményeinek hasznosításáról adtunk összefoglalót. Többek között a fémragasz- tással is foglalkoztunk. A cikkre a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemének igazgatója, Kelemen Árpád a következőket válaszolta: A bemutatott felvételükön « vasúti pályán végeznek ragasztást. Cikkük megállapítása, miszerint „a vasúti síneket is lehet — hegesztés helyett — ragasztani” félrevezető és téves. Üzemünk gyártmánya a ragasztott-szi ■ getelt sínkötés amelynek helyszíni javítását mutatták be. Gyermekkarok találkozója Több megyei és városi szerv rendezésében, 13 gyermekkar közel 800 ifjú dalosa találkozott Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. A felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére rendezett hangversenyt Lövei Gyula, a Heves megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. Érzékeltette a közös éneklés embert nemesítő, szívet, lelket gyönyörködtető, közösséget formáló erejét; a kezdeményezés jelentőségét. A kórusok egyéni műsorai és az összkari számok felváltva követték egymást. Szépen. jó ízléssel szólt Gebhardi: Béke a földön című kánonja a gyöngyöspatai. a hatvani 1-es és 2-es számú, a gyöngyösi 2-es és 5-ös számú általános iskolák egyesített kórusának előadásában. A gyöngyösi 1-es és 3-as számú, valamint a karácsondi általános iskola diákjai szólaltatták meg Láng: Április ünnepén. Lo- ránd: Április és Balázs Árpád: Barátság és testvériség című tömegdalát igen lelkesen. felszabadultan. Csodálatosan szólt — méltó befejezéseként az ünnepi hangversenynek — Kodály Zoltán: Békedal, Jelige és a Magyarokhoz című műve az egri 1-es és 2-es számú. Valamint a gyöngyösi 6-os számú ének-zene tagozatos iskolák egyesített karának előadásában. A gyermekkarok egyéni műsorában 46 mű csendült fel a lelkes ifjú és felnőtt közönség előtt. A repertoár igen színes választékot kínált: magyar népdalcsokrokat, más népek dalait. egy-egy Regnart. Mor- ley. Monteverdi, Händel és Britten művet a zeneirodalom jeles alkotásaiból és tizennégy XX. századi magyar szerző 33 művét. Bronz minősítést kapott: a gyöngyössolymosi gyermekkar (vez.: Ferenczyné Juhász Enikő). Ezüst minősítést szerzett a hatvani 1-es számú általános iskola gyermekkara (vez.: Réz F éretlené), a hatvani 2-es számú Általános Iskola gyermekkara (vez.: Jávoriné Virányi Éva), a gyöngyösi 2-es számú Általános Iskola gyermekkara (vez.: Józsa Klára), a gyöngyösi 5-ös számú Általános Iskola gyermekkara (vez.: Faragóné Várady Éva) és a gyöngyösi 3-as számú Általános Iskola kamarakórusa (vez.: Némethné Süveges Erzsébet), a karácsondi Általános Iskola gyermekkara (vez.: Tóth Antal) és a gyöngyösi 6-os számú énekzene tagozatú általános iskola gyermekkara (vez.: Kalo- csainé Csillik Mária). A kórustalálkozót szakmai tanácskozás követte. Tóth Antal Gyöngyös PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat a 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet alapján az alábbi idényjellegű üzleteket meghirdeti: szerződéses üzemeltetésre 1985. évre. 27. sz. Napsugár büfé Eger, Strand, Petőfi tér 55. sz. Aranyhal büfé Eger, Strand, Petőfi tér 74. sz. Strand büfé Eger, Strand, Petőfi tér A pályázat benyújtásának határideje 1985. április 30, A pályázat elbírálása a versenytárgyaláson történik. A versenytárgyalás ideje: 1985. május 9. HELYE: EGER, Lenin út 55. Érdeklődni lehet a vállalat közgazdasági osztályán, EGER, Lenin út 55.
