Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
\ 4. NÉPÚJSÁG, 1985. április 29., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT ban illik ez a jubileum koA másik véglet Szüleim korosztálya az ötvenes években joggal kesergett amiatt, hogy „betiltották" fiatalságát. Csoda-e, ha később is vísszasóvárogta azokat a filmeket, amelyeket tizen- és huszonévesen látott, azokat a slágereket, amelyekhez ezernyi emléke kötődött. Aztán végre — ezt egyértelműen helyeseltük — megtört a jég, s zöld jelzést kapott a nosztalgiahullám, amely valamilyen formában majd mindenkit megbabonázott. Előkerültek a hajdani kópiák, felbúgtak a Karády- dalok, méghozzá százezrek elégedettségére, osztatlan örömére. Tulajdonképpen senki sem csalódott, hiszen a hűvösebb vérmérsékletüek is számos fontos információval gazdagodtak. Meggyőződhettek arról, hogy az elődök sokat adtak a hatásosan megformált fcrga tókönyv re. a kitűnő színészi játékra, a telt házakért munkálkodó rendezőkre. Megszívlelendő tanulság ez az utódok számára. akik csak önérdekükkel törődve pazarolják a milliókat határozott érdektelenséget szülő alkotásaikra. A baj csak az, hogy átestünk a ló másik oldalára, olyannyira, hogy szinte üldöz bennünket a múlt erőszakkal, csak azért is tálalt „művészi" hagyatéka. A jóból is megárt a sok. Ebben az esetben azonban szó sincs kizárólag első osztályú minőségről, mert többnyire garantáltan értéktelen, egy kaptafára készült, semmitmondó szellemi termékek sorjáznak egymás után, pró- . bára téve a legedzettebb idegzetnek angyali türelmét is. A gyengék hadéban a pálmát a szombaton délután vetített, az 1934-ben gyártott Az új rokon vitte el. Ennél semmitmondóbb fércmunkát még valaha is ritkán produkáltak. A mese bosszantóan bárgyú. Akkor is, ha a sztorit Csathó Kálmán és Nóti Károly írta ! A bőségben dúskáló földbirtokos családhoz megérkezik egy szegény unokahúg, aki „haladó” elveivel — a modern öltözködés híve és cigarettázik — kissé fodrozza a nyugalom tavát. Van persze szerelem, mulatozás és hepiend is. Közben — ezt persze nem említi senki — hárommillió ember nyomorog. Tudjuk: a nagyszerű Gőzön Gyulára emlékezve tűzték műsorra ezt a müvet. Rosszul tették, mert ez a rendkívüli adottságú egyéniség nem itt bizonyította átlagon felüli erényeit. Tévedés ne essék: nem a nosztalgiázás ellen füstölgőnk, csak a másik véglet miatt háborgunk. Az igazi értékek védelmében ... ! Pécsi István Csöndes ünneplés Akik ismerték, nehezen tudnák elképzelni Keleti Mártont öregemberként. Jobmoly tudóshoz, költőhöz, mint a ..kommersz - filmek" rendezőjéhez. Anekdoták sora emlékezik arra, hogy miként készültek futószalagon filmjei. Azt mondják, egv részüket nem is ő formálta ilyenné, munkatársai, segítői alkották legjobb műveit. Lehet. hogy így volt, lehet, hogy másként: biztos az. hcgv végül is beírta nevét a filmtörténetbe, a magyar mozgókép históriájáról nem lehet nélküle szólni. A közönség ma is szívesen tekinti meg a történeteit, milliókat vonz a képernyők elé a Tizedes és a többiek vagy a Hattyúdal. ö, aki mindig a mának dolgozott. mégis teremtett valamiféle minőséget az utókor számára. A televízió mértéktartóan, mégis tisztelettel emlékezett meg róla. A Stúdió ’85 Németh Marikával készített interjút, aki a Mágnás Miska egyik főszereplője volt. Szeretettel beszélt Keleti Mártonról, aki valósággal csodatevőnek tűnt szavaiból: a legnehezebb időkben is ideális körülményeket teremtett színészei számára. Végtelenül bízott a legjobbakban. kitűnő szereplőket válogatott. Inkább azzal törődött jobban, hogy a kezdőbbek — mint annak idején Németh Marika is — megtalálják a helyüket. A szerdán déLután az 1948- ban készült filmoperett igazolta a jó hangulatról elmondottakat, valóban szerencsés pillanatban született alkotás a Mágnás Miska. Még azt is magával ragadja, aki kevésbé szereti az effajta zenét, az ilyen meseszövést. Leginkább a két Latabár viszi a „prímet”, az ő alakításuk sodró, lenyűgöző: szinte minden mozdulatuk kacagtató. Nehezen elképzelhető. hogy tudatosabb rendezéssel mindez még jobb lett volna. A nézőnek az a benyomása, hogy ennél bravúrosabban nem lehetett megoldani. S a film egészén érezni a lendületet, a frisseséget. amely kitűnő szórakozássá teszi ezt a daljátékot. Regélik, hogy Keleti Márton mindig azt kérdezte: mit szól majd ehhez Swarcz- né? Számára ez az átlagnéző megtestesülése volt. Soha nem hagyta figyelmen kívül a közönséget, számára a fő kérdés az volt, hogy megtöltsék a széksorokat. Lehet, hogy sok filmje csak kortörténeti dokumentum, az is elképzelhető, hogy sok-sok alkotása eltűnik a süllyesztőben. Am minden újra fogékony szemlélete hiányzik, manapság, amikor szinte véteknek számít a magas művészeten kívül másra is gondolni. Vérbeli menedzserszemlélete ráférne a mai rendezőkre, dramaturgokra. Mert ötletek, kitűnő színészek, jó hangulat nélkül vérszegénnyé alakulhatnak a művek, s panghatnak a mozik. Mesélik azt is róla. hogy idősebb korában sokszor üldögélt a filmgyár előtti kis- padon. Elcsípte az érkezőket. szót váltott velük, híreket adott és kapott,, s elmondta tanácsait. Kíváncsi volnék, ha ma is ott ülne. mit magyarázna el a mai alkotóknak. Egy biztos: érdemes volna meghallgatni szavait. Gábor László Csak erős • idegzetűeknek! «■«Síeli « «* A háború emléke — minden borzalmával, kegyetlenségével — négy évtized múltán is kísért. Ugyanúgy nem bocsáthatja meg az emberiség a poklok poklát, a koncentrációs táborokat. Az akkori tömeggyilkosok, bűnösök közül van. ki ma is bujkál — erre alapozta témáját William Goldman. a Maraton életre-halálra című amerikai film írója. Am az ő története már meglehetősen elszakadt az egykori valóságtól; a cselekmény a mai Amerikában játszódik. A film kemény társadalom kritika, föltárja az ellentmondásokat — a legmarkánsabb. legsötétebb színekkel megfestve. A politikai krimi rendezője, John Schlesinger — a mondanivaló érdekében — nem retten vissza a legkegyetlenebb, legvéresebb ábrázolásmódtól. Még az erősebb idegzetű felnőtteket is megviseli a filin’). Nem elsősorban izgalmassá- gávai sokkol, hanem a mar már szadizmusba hajló jelenetek naturalista részletezésével. Minden bizonnyal, az. alkotóknak az volt mindezzel a célja, hogy érzékeltessék. újraébresszék az egykori tömegmészárlás borzalmait — ám a nézőnek mégis az a benyomása, hogy túllőttek a célon. Éppen ezért érzi kevéssé hitelesnek a Arany Prága régi negyedében 1885. április 29-én született Egon Erwin Kisch, a világ egyik leghíresebb újságírója. Nem életrajzát és találkozásaink történetét mondom el hanem kalandos pályafutása néhány fejezetét. A Redl-ügy A század első éveiben tűnt fel a prágai hírbörzán egy fiatal újságíró. Ámulva hallgatta a szenzációkat. Egy hölgyzenekar viszontagságai. .. A kettős gyilkosság titkai... Foszformérgezés... Nagy betörés. .. Legérdekesebbek Jaroslaw Hőseknek, a Svejk majdani szerzőjének kitalált históriái: Ori- áscápák a Moldva folyóban. Nagybajúszú csecsemő született. Az ifjú újdondász, aki azt vallotta, hogy a kíváncsiság a mestersége; oda megy be. ahová tilos a bemenet, azt írja meg, amitel akarnak titkolni. Csakhamar feltűnik remek izgalmas, érdekes társadalmi és bűnügyi riportjaival. Egon Erwin Kisch 28 éves korában lett világhírű. Bécs- ben 1913 tavaszán a kémelhárítás embereinek a főpostán két „Opernball 13” jeligéjű levél tűnt fel. amelyekben 14 000 koronát találtak osztrák bankjegyekben. A küldeményt egy elegáns úr vette át. Megindult a hajsza. A nyomok a Klom- ser szállodába vezettek. Ráakadtak a taxira, amellyel a titokzatos férfi utazott. Az ülésen egy szürke késtokol találtak. Ez lett a keresett úr veszte. Redl Alfréd ezredes, a prágai hadtest vezérkari főnöke került gyanúba. Pár óra múlva beismerte, hogy az orosz követség egykori sajtóattaséja kényszerítette kémkedésre, aki tudta, hogy ő homoszexuális Redl — parancsra —, agyonlőtte magát. A véletlen és a kíváncsiság Egon Erwin Kisch húsz évvel később Bécsben. igy mondotta el nekünk a történet folytatását : — A hivatalos közlemény szerint a prágai . vezérkar főnöke idegösszeomlás miatt vált meg életétől. Disztemetörténésekei — hovatovább kezd emlékezni a kommersz kalandfilmekre, amelyekben a főhős egymagában harminc ellenséget legyőz. Egyébként a Maraton életre' halálra című filmben legalább ennyi áldozat van. akik különféle elképesztő körülmények között lelik halálukat. A főhőst. a szimpatikus Babe Levy történészhallgatót valóban életre-halálra üldözi a volt nácik illegális szervezete. azt gondolván, hogy ő rendelkezik a milliárdos értéket rejtő széf felett, aihol a zsidó menekültektől kizsarolt gyémántok lapulnak. A briliánsokat az Auschwitzban Fehér Angyal tésre készültek. Keren ez Ferdinand trónörökös képviselte volna az uralkodót. A véletlen, a kíváncsiság és a szerencse segített abban, hogy megtudjam az igazságot. Futballcsapatom egyik játékosa aki lakatos, nyitotta fel egv magas rangú tiszt lakását. „A házkutatás után a nyomozó bizottság vezetője — mondotta a futballista —, így szólt a többiekhez: Itt vannak a bizonyítékok, hogy kém volt". Azonnal rájöttem. hogy Redl ezredesről van szó. A lakás címe is bizonyíték volt. Kitaláltam, hogy cáfolat formájában írom meg a valóságot. „Magas helyről felhívtak ama hírek cáfolatára, hogy a prágai vezérkar főnöke, Redl Alfréd ezredes, aki tegnapelőtt Bécsben öngyilkosságot követett el. katonai titkokat közölt volna, és Oroszország javára kémkedett.” Egy korona kalandos útja Az első világháború idején naplójában és riportjaiban örökítette meg élményeit, köztük azokat, amelyeket magyarországi szolgálata során jegyzett fel. Az Orsován katonáskodó hírlapíró lakásával szemben egy pusztuló kápolna épületére figyelt fel. A kis templomnak érdekes története van. 1848 augusztusában ebben a kisvárosban töltötte hazai földön utolsó éjszakáját Kossuth Lajos. Néhány nappal később, augusztus 20-án, Szent István napján Szemere Bertalan volt belügyminiszter és négy társa itt ásta el egy vasládába rejtve a magyar koronát valamint a koronázási ékszereket. Pár nap múlva császári lovasok keresték Kossuth Lajost. Szemere Bertalant és a kincseket. Négy év múlva ásták ki a koronát és a koronázási ékszereket. Varga István egykori miniszteri tanácsos néven hírhedtté vált főnök akarja megkaparintani. s ennek érdekében a koncentrációs táborban alkalmazott módszerekkel kínozza Levvt. A végkifejlet — igaz. sok- sok hulla árán — humánumot sugall. A rendezés hibája viszont, hogy túlságosan harsány eszközökkel dolgozik: a film végén a gyémántok kárbaveszése, a bűnös megsemmisülése — ahogyan a rendező megjeleníti — már-már giccs határát súrolja. S bára fordulatokban bővelkedő cselekmény mindvégig izgalomban tartja a nézőt, olykor za- varóak a hatásvadász megoldások. Valószínűtlennek hat az a momentum js, hogy Egon Erwin Kisch árulta el a kincsek rejtekhelyét. 1. Ferenc József kápolnát emeltetett a korona megtalálása helyén. Az emléktáblán az uralkodó, mint Ausztria császára szerepel. Nem tud magyarul? Amikor Bécsben bemutatkoztam, Kisch tréfásan megjegyezte: „No lám! Ketten vagyunk itt magyarok!" Aztán a társaság felé fordulva elmesélte, mi történt vele kadettőrmester korában, amikor Magyarországon szolgált: — Egyik riportomban valamelyik katonai alakulatról adtam beszámolót. Ezért hadrend elárulása címén indult ellenem eljárás. Tizen- négynapi laktanyafogságra ítéltek, amelyet Gyulán kellett letöltenem. Püspökladányban szálltam vonatra. Kék egyenruhás huszárőrnagy ült a fülkében. Előírásszerűén jelentkeztem: „Őrnagy úr! Kisch hadapródőr- mester alázatosan bemutatkozom.” Ezt németül mondtam. A Kisch. Kissnek hangzik. Az őrnagy rámrivallt. hogy miért nem magyarul mutatkoztam be. . . Más szakaszba mentem át... Ott is baj lett a „Kiss” hangzással. „Hogy lehet, hogy egy magyar németül mutatkozik be?” ... Végül is úgy Békéscsaba táján már a Wecht- meyer hadapródőrmester nevet mondtam. A szakaszban pihenő honvedezredes kezet nyújtott. „Kiss ezredes vagyok r Horthy tetoválásai A következő történet is magyar vonatkozású. „A legszebb tetoválást — írja a riporter — Horthy admirálison láttam. Zöldben- aranyban pompázó sárkány borította be mellkasa bal felét. Naponta mutogatta és magyarázgatta tetoválását a pólai tengerészfürdőben. Testének egy itt meg nem nevezhető részén is volt tetoválás. 1918. június 18-án a a több milliós városnegyedben a járókelők ráismernek a negyven évvel ezelőtt látott hírhedt náci bűnösre... A film erénye viszont a kitűnő színészi játék. A főszereplő Dustin Hoffman ezúttal is lenyűgöző alakítást nyújt. Eszközei mindvégig hitelesek. szituáció- megoldásai bravúrosak. Lau-_ rence Olivier alakítja a Fehér Angyalt: kimért kegyetlensége egyenesen sátáni. Mellettük Marte Keller szerepformálását emelhetjük •ki. Conrad Hall operatőr munkája egyértelműen dicsérhető, újszerű technikájával enyhíti a film gyengéik Viribus Unitus csatahajón megkértem, hogy mutassa meg. Pár órával később torpedótalálatot kapott és elsüly- lyedt a Szent István, a legnagyobb csatahajó. Horthy megtagadta a segítséget a hajótörött legénységtől. Sokan elpusztultak. ,— Nem kellett volna megmutatnom a rajzot, főhadnagy úr — mondta —. mert valahányszor megteszem. mindig nagy szerencsétlenség támad.” Kisch még számos más magyar vonatkozású naplójegyzetet és riportot írt. így Belgrád és a Kárpátok köz- ti utazásáról. Érdekesek a / bácskai, bánáti és Ungvár környéki feljegyzései. Életműve: 35 kötet — Egon Erwin Kisch sok ezer riportjának témájából mutattunk be néhányat. Publicisztikai írásaiban, ri- portázsában a polgári világot bírálta. Ostorozta a fasizmus minden megnyilvánulását. Védte — a nehézségeket sem titkolva —. a szocialista rendszert, és vívmányait. A szocialista irodalmi riport alkotója harcos kommunista volt, ezt igazolják írásai. A Levélváltás Hitlerrel című cikkében megírta: a Führer hazudik, amikor azt állítja, hogy az első világháború idején, tizenhat francia katona foglyul ejtéséért I. osztályú vaskeresztet kapott. A száguldó riporter életműve harmincöt kötet és sok ezer publicisztika, initer jú, riport. Ezek közül a „Cárok, pópák, bolsevikok”, a „Száguldó riporter”, a „Csil- laglobogós Amerika”, a „Prágai kalandok”, az „Ázsia újjászületése” a „Kínai titkok”, az „tme, Ausztrália!”, az emigrációban írt „Ezt láttam Mexikóban” valamint a spanyol polgárháború idején a helyszínen látottakról szóló riportsorozatát említ'ük azzal, hogy a többi is a kiváló írásművész értékes alkotása. A világégés után hazatért Prágába, ahol 1948. március Sl-én elhunyt. A forradalmár riporter életműve ma is időszerű, mert érdekesen, hitelesen tükrözi azt a kort. idösza - kot. amelyet megörökített. Bittér A ledér Mikes Márta Fejezetek a száguldó riporter kalandos életregényéitől Száz éve született
