Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 78. szám ARA: 1985. április 3., szerda 1,88 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓM ALKALMÁBÓL Emlékezünk és emlékeztetünk... Barta Alajos és Németh László a Felszabadulás téri koszorúzást ünnepségen Jubileumi díszünnepség az egri Gárdonyi Géza Színházban — Koszorúzás a hősi emlékműveknél A három tavasz nagy ünnepéhez, felszabadulásunk 40. évfordulójához érkeztünk. Április 4. alkalmából zászlódíszbe öltözött hazánk valamennyi városa, községe: színes lobogókat lenget a szél, transzparensek hirdetik a négy évtizedes eredményeinket. A fővárosban díszszemlére készülnek a Magyar Néphadsereg kiemelkedő munkát végzett katonái, köztük megyénk egyik alakulatának tagjai. Megtiszteltetés ez a részvétel, mint ahogy megtiszteltetés és kitüntetés díszőrségben állni az emlékművek talapzatánál. Katonának, rendőrnek, munkásőrnek, ifjúgárdistának és magyar állampolgárnak egyaránt. Ez az ünnep kiemelkedik a többiek sorából: negyven esztendő munkáját, értékét és összes feladatának mérlegelését végezzük el az ünnepségeken, s hálával, kegyelettel helyezzük a hősi sírokra a koszorúkat, virágokat. Megyénkben tegnap este az egri Gárdonyi Géza Színházban zajlott le a jubileumi díszünnepség, előtte koszorúzásra került sor, ma pedig Komlón avatnak bősi emlékművet. A helyi megemlékezéseken — mint a volt egri járáshoz tartozó települések ünnepségein — emléklappal köszöntötték az 1945-ös párttagokat. Ezzel egyidő- ben szinte valamennyi munkahelyen, üzemben, gyárban, iskolában, intézményben szó esett a kollektívák bensőséges találkozóin az egykori eseményekről, a fel- szabadulás történelemformáló hatásáról. Tudósításainkban most, valamint az elkövetkezendő napokban ezekről adunk számot lapunk hasábjain. Tisztelgés a talapzatnál Kedden délután koszorú- zási ünnepségre került sor Egerben, a Felszabadulási Emlékműnél. A város tisztelgő lakóit, a különböző kollektívák képviselőit pattogó forradalmi indulók, mozgalmi dalok fogadták. Pontban öt órakor hangzott fel a magyar és a szovjet Himnusz, majd az alkalomhoz illő zenei kísérettel a talapzathoz léptek a koszo- rúzók. Elsőként Barta Alajos. a megyei pártbizottság első titkára, illetve Németh László, a városi pártbizottság első titkára hajtott fejet az emlékműnél. Ezt követően koszorúzott Izjasz- lav Baljasinszikij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja, Ilja Prokopjev. az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára, Pravgyina Ignatyevna, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, Makarov Grigorovics, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja. Ivan Gruev, a Bolgár Kommunista Párt KB tagja, a Targoviste megyei Pártbizottság első titkára, Julij Karaivanov, a BKP KEB tagja, Targoviste városi pártbizottságának első titkára. Penka G rigóra- va, a popovói városi tanács elnökhelyettese. A megye tanácsi apparátusa, valamint tanácstagsága nevében Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke és dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának elnöke helyezte el áz emlékezés virágait. A társadalmi szervek nevében Dorkó József, az SZMT vezető titkára, Mészáros Albert. a HNF megyei titkára és Sós Tamás, a KISZ megyei első titkára kísérte a talapzathoz a virágokat. A fegyveres erők nevében Pálinkás Ferenc, r. vezérőrnagy, a BM Heves megyei Rendőr- főkapitányságának vezetője. Pólyák György alezredes, helyőrségparancsnok és Farkas Sándor, a munkásőrség megyei parancsnoka tisztelgett az emlékműnél. Április 2-án délután ugyancsak koszorúzást ünnepségre került sor az ismeretlen szovjet katona népkerti szobránál, ahol jelen volt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola vendégeként itt-tartózko- szovjet delegáció is. Az állami temetőben hasonlóan kegyeletes eseményre került sor. Mindhárom helyütt ott voltak, s virágcsokrokat helyeztek el a pártszervezetek, a tömegszervezetek, valamint az úttörők képviselői is. ★ A jubileum alkalmából tegnap este az egri Gárdonyi Géza Színházban megyei díszünnepséget rendezték. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára köszöntötte a veteránokat. az egykori magyar ellenállókat, a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett elvtársakat, a fel- szabadulásunkkal egyidős kommunistákat, á megyei és a városi párt-végrehaj- tóbizottság tagjait, az esemény valamennyi résztvevőjét. Külön köszöntötte Iz- jaszlav Baljasinszkijt, a Szovjetunió debreceni főkonzulját, Bányai Istvánt, az MSZMP KB tagját. a Volán hatvani üzemegységének dolgozóját, Ilja Pavloviét Prokopjevet, az SZKP Csuvas Területi Bizottsága első titkárát, valamint Ivan Gruevet, a ,BKP Targoviste megyei Bizottsága első titkárát. Megnyitójában szólt arról. hogy április 4-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön újból és újból felidézzük: milyen történelmi fordulatot jelent ez a nap népünk életében. országunk, megyénk fejlődésében. E gondoláitok jegyében kérte fel Barna Alajost, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárát az ünnepi beszéd megtartására. Barta Alajos ünnepi beszéde Tisztelt Ünnepi Nagygyűlés! Kedves Elvtársnők. Elvtársak! — Haza és világnézet parancsolta kötelességünk, hogy emlékezzünk a hősökre és vértanúkra, emlékeztessünk történelmi tetteikre, a múlt felemelő pillanataira: 40éve szabadult fel hazánk. Négy évtizede tartozik a szabad nemzetek közösségébe, a társadalmi haladás erőinek vi~ lágot formáló táborába. A szovjet hadsereg dicsőséges csaták 194 napos sorozatában, 1945. április 4-én szabadította fel népünket — 1944. október 17-e és december 24-e között pedig szű- kebb hazánkat, Heves megyét. 40 éve béke van a világnak ebben a térségében. Négy évtizeddel ezelőtt Európa és hazánk katonasí- rokka 1 volt tele. Negyven éve, hogy a háború szörnyűségeivel szemben felmutatjuk a hősiesség, az ön- feláldozás. az emberi nagyság, a hazaszeretet és az intemacionlizmus, a hit és a hűség nagy példáit. — kezdte beszédét a megyei párt- bizottság első titkára, majd így folytatta : Emlékezünk és emlékeztetünk. Tisztelgünk a nagylelkű szovjet nép elesett katonáinak emléke előtt, akik a legtöbb áldozatot hozták az emberiségért, Európa népeiért és hazánkért a hódító náci birodalom elleni világküzdelemben. Több mint 140 ezer szovjet ember — orosz, ukrán, grúz, osuvas — áldozta életét értünk, magyarokért. A testvérnek kijáró kegyelettel gondolunk rájuk, köztük Malinovszkij főparancsnok 2. Ukrán Frontjának alakulataira, amelyek elhozták a szabadságot megyénk lakosságának. Tisztelettel és megbecsüléssel adózunk a bolgár nép fiainak, akik a fasizmus elleni nemzetközi küzdelem élharcosa, Georg Dimitrov bátorságával küzdöttek sza- szabadságunkért. Tisztelettel adózunk a jugoszláv, a román, az amerikai, az angol és minden más nemzet katonáinak, akik életüket ál. dozták. vérüket ontották hazánk felszabadulásáért. Idézzük fel a kommunisták és más haladó magyarok emlékét is, akik hű fiai és egyszersmind előrehajtó erői akartak lenni az országnak, a magyar nemzeti egységnek. Akik szabadságot és függetlenséget, s ugyanakkor demokráciát, földreformot, vagyis mélyreható társadalmi változásokat akartak. Örök hálával és tisztelettel emlékezzünk a magyar antifasisztákra, a Nógrádi Sándor, Szönyi Márton és Úszta Gyula vezette partizánokra, a Mókán ko- mité tagjaira. Népünk legjobbjai voltak ők. Tettüket őrizze az idő, hitük és hűségük nemzedékek egész sorának példája legyen. Meghatódva emlékezünk a II. világháború húszmillió szovjet halottjára és más nemzetek hősi halottaira, megyénk több mint 1500 polgári áldozatára, a több mint tízezer elhurcolt embertársunkra, akik közül több százan koncentrációs táborban lelték halálukat. Sorsuk és tragédiájuk örök emlékeztető. Örök hálával gondolunk azokra, akik elsőként ragadták kezükbe a felszabadítás és a társadalmi haladás zászlaját, akik vállalták az új s emberibb társadalom építésének sok tekintetben tisztázatlan feladatát. Idézzük fel emlékezetünkben Sulytín Györgyöt, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a szocialista átalakulás megyei történetében. Emlékezzünk azokra, akik bíztak a magyar demokrácia jövőjében, felsorakoztak a magyar egység és a szocialista jövő mellett. Tisztelettel adózzunk Kiss Lajos elvtársnak, az internacionalista hazafinak, akit — 1967- ben — Lenin-renddel tüntetett ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. Kedves Elvtársak! Négy évtizede, hogy Magyarország ismét függetlenné vált. Üj korszak kezdődött, megnyílt a társadalmi felemelkedés útja. Népünk megdöntötte a tőkések és földbirtokosok hatalmát, új szocialista rendszert teremtett. Megértette és megtanulta. hogyan kell élni a szabadsággal. A párt a szabad nép akaratára építette az ország jövőjét, s a nép akarata legyőzte a nehézségekét. A negyvenévnyi alkotómunka vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműködésének gyümölcsei. Kiemelkedtünk a föld- rehúzó szegénységből. A mezőgazdasági szektor meghatározó szerepét átvette az ipar. A hatvanas évek agrárforradalma — a mező- gazdaság kollektivizálása és iparosítása — a világ leggyorsabb — a világátlag kétszeresét kitevő — agrár- növekedést elérő országai közé emelte hazánkat. Mindez az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének ritkán tapasztalható összhangját teremtette meg. Az 1956-os ellenforradalom után a politika vezérelvévé vált a fel. ismerés, hogy az iparosításnak együtt kell járnia az életszínvonal és fogyasztás növekedésével. Az egy keresőre jutó reálbér és fogyasztás a történelemben A Gárdonyi Géza Színházban rendezett díszünnepség elnöksége (Fotó: Szántó György) ritka kivételnek tekintendő ütemben, a háromszorosára nőtt. Hatalmas utat jártunk be a kultúra területén i*. Jelképesnek is tekinthető, hogy az elmúlt négy évtized első évében jött létre az általános iskola, elkezdődött a kultúra demokratizálódása, tömegessé vált a középfokú oktatás — mondta a szónok. Barta Alajos a továbbiakban kiemelte: a Horthyrendszer és a háború súlyos örökségét — mérhetetlen károkat és évszázados elmaradottságot — hagyott szűkebb hazánkra is. Megyénk az országos arányokhoz viszonyítva is messze elmaradt az ipari fejlődésben. 1930-ban mindössze 4600 volt az ipari munkások száma, arányuk a lakosság másfél százalékát sem tette ki. Ma viszont több mint tízszer annyian dolgoznak a gyáriparban és a bányászatban, mint a fel- szabadulás előtt. Iparunk termelési értéke pedig eléri a 31 milliárd forintot. — Büszkék lehetünk a gyors iparosítás korszakos eredményeire, a nehézipari bázis megteremtésére. A Mátra, a Bükk és az Alföld találkozásánál, hol egykor alig volt gyár, ma az intenzív fejlődés útját járó korszerű ipar, 136 vállalat, szövetkezet. illetve gyáregység és telephely ontja termékeit. nyújtja szolgáltatásait. Híressé vált ez a táj nehéziparáról és könnyűiparáról. Lignitbányászatárót és hőerőművéről, építőanyag- és élelmiszeriparáról, mikroelektronikai termékeiről és bútoriparáról. Büszkék lehetünk agrárfejlődésünk történelmi eredményeire is: a kollektivizálás és iparosítás lendítette fel a megye nagy hagyományú mezögaz - daságát. Napjainkban 54 termelőszövetkezet, négy állami gazdaság és egy erdő- gazdasági üzem eredményes munkája, szőlő, és bortermelés, zöldség- és gyümölcs- termesztés öregbíti megyénk hírnevét. Megyénk lakosságának áldozatos munkája meghozta gyümölcseit. Az egy főre jutó havi kereset csaknem 5100 forintra emel. kedett az iparban. A 125 ezres lakásállomány több mint 43 százaléka a felszabadulás után épült. Megyénkben, hol 1941-ben 3ü ezer analfabétát tartottak nyilván, általánossá vált a népoktatás, s az elmúlt négy évtized alatt nem kevesebb, mint 700 új iskolai tanterem épült. Ahol egykor csak 2300 diák járt középiskolába, ma már közel 13 ezer 300. Meghonosodott a felsőfokú oktatás, a színház- kultúra és a művészet megannyi más ága is. Tisztelt Elvtársak! — Népünk • és megyénk lakossága — a kongresszusi felkészülés, az országos méretű számvetés időszakában — újból hitet tett a szocializmus ügye mellett, ismét kifejezésre juttatta, hogy a szocializmus építésében érdekelt. A pártban és a népben egyaránt bizakodás és tettrekészség él. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy pártunk teljesítette küldetését, a nép és az ország iránti felelősségéhez méltó munkát vég(Folytatás a 2. oldalon)
