Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-23 / 94. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 23,, kedd ■ ' . - ■ m _ T* A magyarországi minaretek az erkélyről hívta imára a négy égtáj felé forduló muezzin napjában ötször, elnyújtott énekléssel híveit. A sokszögű körerkély fölött folytatódó törzset ólomvagy rézlemezből készült sisak zárja, amelynek csúcsáról sohasem hiányozhatott a rézből vert zászló (alem), amelynek, hegyén a félhold díszlett. Pécsett Evlia Cselebi török utazó ottjártakor — 1663 nyarán — hét dzsámi minarettel és tíz mecset szolgálta az igazhívők lelki üdvösségét. A közülük megmaradt egyetlen minaretet Jakováli Hasszán pasa építtette a dzsámival együtt a XVI. század második felében. Belsejében 87 lépcsőfok vezet a 22,5 méter magasan álló körerkélyre. A körerkélyt eredetileg áttört kőkorlát szegélyezte, amelyet vallási és örömünnepeken világítottak ki. A mai vasrácskorlát a XVIII. századból való, a toronysisak a múlt század végéről. A minaret lépcsősen kialakított négyzetes zsámolyon áll. Ez tartja a lábazatot, amelyet 6,5 méter magasan igen finom tagozatú vak szamár- hátívsor zár le. A következő építészeti elem a lapos török téglából falazott, csonkagúla alaikú rész, amelyet a törökök ,.papucs”-nak neveznek. A 80 fok alatt hajló papucsról indul a 11,5 méter magas törzs, amelynek oldallapjait enyhén íves vájatokkal képezték ki. Az erkély alatt két sorban zöldes színű, fakó fémmázas csempék ékeskednek. A távolról kereknek tűnő minaret tizenkétszög alaprajzú, tehát sokszögű. A másik minaret — s ez talán közismert — Egerben áll. Magassága 35 méter. Építési idejét nem ismerjük, de mindenképpen 1596 után rakhatták, miután Eger is török kézre került. Alaprajza tizennégyszögű. Belsejében 40 lépcsőfok visz a körerkélyig, amelyet sztalakiti- tos párkány tart. (A pécsit négytagú koronázó párkány támasztja alá.) Lábazatánál ugyancsak megtalálható a szamárhátívű díszítés. a pécsinél gazdagabb rajzú kivitelben. Evlia Cselebi Egerben is megfordult. s ránk maradt a várost ismertető leírása. Eszerint Egerben is hét dzsámi és a hozzájuk tartozó hét minaret hirdette Allah dicsőségét. (A mecsetek és más imahelyek száma 1664- ben 39 volt.) Napjainkra azonban itt is csupán egyetlen minaret maradt, de már a hozzátartozó Kethüda- dzsámi nélkül. Kevesen tudják, hogy Érden is áll egy minaret. Igaz, nem teljes magasságban. Mindössze 15 méter maradt belőle. Eredeti része a körerkélyt tartó koronázó párkánynál végződik, amely feltűnően hasonlít a pécsire. Az érdi Hamza bégminaret helyi fűrészelt kőből épült, talapzata négyszögű, a törzs tizenhatszögű. Valamikor ez is egybeépült a dzsámival, a bejárata is onnan nyílt. A XVII. század elején emelték. A törzset a lábazattal összekötő „papucs” feltűnően rövid. 1970-ben renoválták, és betonból kiegészítették. Ma a körerkély fölött is folytatódik a torony, és egyszerű sisak fedi. A negyedik minaret az érdinél csonkább, s Szigetvár látnivalója. A várban áll, a kastély melletti épület tövéiben, amely valaha Szulejimán Khán dzsámija volt. Ebből nyílik a bejárata. A hajdani dzsámi négy- szögletes belső terű épület, amelyben sztalaktit bolto- zatú mihráb-fülke (imafülke) áll. A szigetvári minaret közvetlenül a vár eleste után, 1566-ban épült a szokásos négyzetes zsámolyára, amely a sokszögű lábazatot tartja. A lábazatot a „papucs”-tól körbefutó pálcatag határolja el. A törzs és „papucs” közötti pálcatag itt már hiányzik, s a lapos téglából falazott törzs alig emelkedik a „papucs” fölé. Mindössze ez maradt belőle. Dr. Csonkaréti Károly A pécsi Jakováli Hasszán- dzsámi és a minaretje (A szerző felvételei — KS) Az érdi Hamzabég dzsámihoz tartozott minaret. Jól elkülönül az eredeti résztől a betonból készített kiegészítés, a minaret mégis egységes hatást kelt a szemlélőben A másfél száz esztendős török hódoltságnak temérdek pusztítás volt a velejárója. Am a megszállt területeken berendezkedő oszmánok nem csupán romboltak, hanem építettek is. Elsősorban a várak védműveit hozták rendbe, továbbá mohamedán imahelyeket, templomokat emeltek. Ami természetes, elvégre a török impérium yallási alapokon nyugvó katonai birodalom volt. Kiűzésük után vallásgyakorlatra szolgáló épületek, továbbá fürdők, kutak, temetők és türbék, helyedként lakóházak tanúsították lanyha építő kedvüket. Ezeknek az építményeknek a java részét azonban a visszafoglalások hadműveletei és a későbbi építkezések elsöpörték, de előfordult, hogy a török emlékek elleni harag rombolta le. Végül is sokkal kevesebb építmény maradt fenn napjainkig, mint amennyi a felszabadító háborúk befejezésével még állott. A törökök építette számos égbe nyúló, karcsú minaret közül már csupán négy emlékeztet a hódoltságra. Az egyik Pécsett áll, a Jakováli Hasszán-dzsámi- val együtt, amelynek szerves része. A többi három minaret mellől az idők viharában eltűntek a dzsámik, s így a pécsi emlék tekinthető hazánk egyetlen teljes muzulmán egyházi épület- együttesének. A minaret hozzátartozik a dzsámihoz, azaz a nagyobb török templomhoz, s olyanféle szerepet tölt be, mint a keresztény templomok tornya. (A mecsethez, amely ugyancsak templomocska, nem jár minaret.) Általában kőből készült, négyzet alakú talapzatból induló magas torony, amely sokszögű törzsbe megy át. Feljebb körerkélye van, amelyre belső csigalépcsőn lehet feljutni. Az erkélyre vezető kijárat mindig a dzsámiban lévő imafülke irányába, tehát Mekká felé néz. Erről Tökéletes zár — kulcs nélkül A pénzzel teli fáska és az akusztikus riasztóberendezés A fülbántóan vijjogó hang gyakran hallható Gyulán. Az Apor tér egyik épületében biztonsági riasztóberendezéseket szerelnek össze, próbálnak ki —, ez utóbbi nem megy csendben. A Pécsi Pannónia Áfész „Munkácsy” Ipari Szolgáltató Szakcsoportjának központja van itt. Vagyon- és személyvédelem — egyaránt fontos a lakosságnak, vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek. magánosoknak. A fokozott biztonsági igényeket korszerűen kielégítik a Békés megyei városban működő szolgáltató szakcsoport saját fejlesztésű készülékei. Náluk a gondolat és a megvalósítás között csupán egykét hónap telik el, s már piacképes is a termék. E nagyfokú alkalmazkodóképesség, rugalmasság a vezetők szemléletével, a magas szakmai képzettséggel, s a harminc év alatti átlagélet- korral magyarázható. Szerelőüzem nincs, a kiegészítő tevékenységet végző szakcsoporti tagok " otthonukban forrasztják rá az alkatrészeket a sárisápi termelőszövetkezettel gyártatott nyomtatott áramkörökre. Bencsik Pál szakcsoporti elnök, és Locskai Mihály üzemágvezető néhány termékükkel ismertet meg — közben a rögtönzött bemutatótól néha-néha hangos lesz Gyula e környéke. Lakások, hétvégi házak, garázsok, kisebb üzlethelyiségek védelmére az egycsatornás riasztókészülék alkalmas. Lakótelepi lakások bejárati ajtajára 3100 forintért szerelnek fel ilyen berendezést. A védelmet óhajtó lakó egyénileg is beszerezheti és felszerelheti a riasztót, (2200 forintért egységcsomagonként árusítja a Ramovill Budapesten), rendelhet közvetlenül a gyártótól is. Az elektronikus számkombinációs kódzár nemcsak lakások ajtajánál használható, hanem lépcsőházak bejárati kapujánál is. Pénz- és értékszállításra a szakcsoport két mérnöke kifejlesztett egy akusztikus riasztóberendezéssel ellátott, speciális táskát, háromféle méretben. Ha netán valaki felkapja a földre tett táskát vagy például kiragadja a táskavivő kezéből — azonnal megszólal a vijjogó hang. Gyártani tudnák a táskát, szinte korlátlan mennyiségben, de nincs nagykereskedelmi megrendelésük, saját raktárra pedig nem termelhetnek. Áruházak, középületek, vállalatok vagyonvédelméhez különböző többcsatornás riasztókat szerelnek fel. Az akkumulátorról működtetett készülék sokszoros védelmet biztosít az érzékelőkön keresztül. Gyártanak pénztároló kazettát (Gyula nevű), ehhez kapcsolható ultrahangos érzékelőt, mely körülbelül 20 négyzetméteres területen jelzi a mozgást. Zárt terek védelmére fejlesztették ki az infraérzékelőt — ez megakadályozza élő személy észrevétlen behatolását. Annak érdekében, hogy a rezsiköltségek csökkenjenek, a szakcsoport kirendeltséget hozott létre Debrecenben, Szegeden. Budapesten, Miskolcon és Pécsett. Itt veszik fel a megrendeléseket, kötnek szerződést az ügyfelekkel. s néhány fős műszerészgárdával végzik a helyszíni felméréseket, majd a legyártott riasztók felszerelését. A kirendeltségek léte egyben azt is biztosítja, hogy az ország minden részében azonos áron jut a megrendelő a készülékekhez. L. Csépányi Katalin HAZAI TÁJAKON Mire büszkék a félegyháziak? Bátor ember legyen a talpán. vagy legalábbis nagyon jó futó, aki ki meri jelenti Kiskunfélegyházán, nagy nyilvánosság előtt, hogy Petőfi Sándor Kiskőrösön született. Bátornak kell lennie azért, mert töretlenül élnek a városban a kiskun hagyományok, azok között pedig éppen nem utolsó helyen áll az önérzet. S jó futó is legyen, mert a harcias kiskunok hamar megkergetik azt. aki elvitatja a halhatatlan sorokat: „Ez a város születésem helye”, a vers alatt pedig félreérthetetlenül Kiskunfélegyháza neve áll keletkezési helyként. Az autóbuszon munkába siető vagy onnan hazatérő, a piacon alkudozó vagy akár a hivatalokban ügyeiket intéző'félegyháziak közül szinte bárkit megkérdezhet az idegen a város nevezetes szülötteiről és lakóiról — kapásból válaszolnak, s aligha felejtenek ki valakit. Hogy itt született Holló László festőművész (aki Debrecenben élt és lett díszpolgár, de végső pihenőre ide tért meg), hogy Szántó Piroska festőművész bármilyen jól érzi magát Pesten és a Duna-kanyarban mégis ragaszkodik szülővárosához, hogy — de hosszú lenne a névsor. Arról is mendenki tud a városban, hogy mekkora vita volt 1934-ben, amikor a legnehezebb alkotó korában elhunyt Móra Ferencet Szeged is. Félegyháza is a maga halottjának tekintette, s jó félévszázad múltán akadt magát megnevezni sem akarói kiskunfélegyházi lakos, aki a költséget vállalta volna, csak hozzák haza Móra hamvait. S milyen igazságtalanság — csak itt tartják számon, hogy volt a nagy írónak István nevű bátyja, maga is író s rajongó híve Félegyházának. Kiskunnak vallják magukat a félegyháziak, s a kis híján 750 éves telepítést vallják városuk kezdetének: 1239-ben adta ezt a helységet a kiskunoknak IV. Béla. A másik, közelgő jubileum egy oklevélhez fűződik: 1389-ben, azaz közel 600 éve adta ki ezt az iratot Zsigmond király, említve benne Feledház helységet. Ami viszont arra utalt, hogy ennek a településnek csak fél egyháza volt. Templomot építettek, de papot nem tartottak a kiskunok. Származás szerint rokonai voltak ők a törököknek. Azok azonban nem tartották az atyafiságot, a mohácsi vész után elpusztították a lakosság apraját-nagyját. Több mint kétszáz év után, 1743-ban népesült csak be újra Félegyháza, Jász- fényszaruból jászokkal, a Szeged melletti Üllésről kunokkal. Csakhamar megváltották magukat a jobbágy- teher alól, s alig 30 évvel később Mária Terézia mezővárosi rangot adott Félegyházának. Legalábbis papíron. Mert bizony, aki három-négy évtizeddel ezelőtt járt ott. vajmi kevés városias jelleget fedezhetett fel. A házak földszintesek voltak, a lakosság túlnyomó többsége mező- gazdasággal foglalkozott, jószerivel ugyanúgy, mint amikor Petrovics István mészárszéke állt itt, vagy később, amikor 1886-ban, a szegény, de nyakas 48-as félegyházi kuskunok a száműzött Kossuth Lajost választották képviselőjükké. Múlik az idő, változik a Kiskunság is. de azért hogyan is lehetne meg a megénekelt „delelő gulyák” nélkül ! Hat termelőszövetkezet verseng egymással állattenyésztésben és növénytermesztésben, nem hagyva ki ez utóbbiból a szőlőt sem, amelynek levét mindig is kedvelték a dolgos és jó humorú kiskunok. A határ szép zöldje bevonult a városba is. Sok átutazó turista meg- megáll néhány órára Kiskunfélegyházán. Amint elkezd tájékozódni, ámulattal hallja, hogy mennyi minden van ezen a kicsinek látszó, régi településen. Mindenekelőtt: nem is olyan kicsi, a lakosságszám 36 ezer körül jár. Aztán érdemes megnézni a Móra Ferenc Házat az egykori Daru utcában, ahol az író született. meg természetesen a Petőfi Házát is. És Holló László állandó kiállítását. No meg ezzel egy épületben, a hajdani Kiskun Kapitányságon a börtönmúzeumot, amely Magyarországon egyedülálló, s olyan különleges emlékek láthatók benne, mint a szék. amelyben Martinovicsot lefejezték, vagy az a nyereg, amelyen Rózsa Sándor ült szélsebes lova hátán. betyár korában. Tarjányiék ötösikrei szintén Kiskunfélegyháza nevezetességei közé tartoznak, s az egész város szeretettel, figyelmességgel veszi körül őket. S még mindig nem teljes a kép, hiszen élnek itt más nevezetes emberek is. úgymint Juhász László, a jelenlegi. és Abonyi Imre, az előző fogathajtó-világbajnok Réczi László dr. bikózó világbajnok, most ügyvéd. Szülöttei és barátai ötévenként adnak egymásnak randevút Kiskunfélegyházán így az idén is, a kiskun napokon. V. E. Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: EGER- MÄTRAVIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBINÁT: Eger, Széchenyi u. 1/3. Felvételre keres lakatosokat; autószerelőket; autóvillamossági szerelőket; vízvezeték-szerelőket TMK munkára. Munkásnőket üvegválogatásra és üdítőital palackozásra, érettségizett fiúkat átképzésre és betanított munkára. BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT 7. Sz. GYÁREGYSÉG: Eger, Faiskola út 7. Alkalmaz 5—10 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakorlattal gépész üzemmérnököt TMK vezetőnek; gyengeáramú elektroműszerészt; asztalos szakmunkásokat; kazánfűtőt (középnyomású kazánhoz); salakozókat; betanított munkásokat. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger Kistályai u. 8. Felvételre keres közgazdászt — elemző munkakörbe; belső ellenőrt — számviteli végzettséggel; gépkönyvelőt ROBOTRON könyvelőgépre; értékesítési előadót — német nyelvtudással; asztalos vízvezeték.szerelő, marós szakmunkásokat; női dolgozókat beetanított munkára. VÍZÜGYI ÉPlTÖ VÁLLALAT EGRI FÖÉPf TÉSVEZEfTÖSÉGE : Eger, Lenin út 142 c. Felvesz jó kereseti lehetőséggel vasbetonszerelőket: ácsokat; hegesztő és lakatos szakmunkást. HFV AUTÓSZERVIZ LEÁNYVÁLLALAT: Eger. Faiskola u. 5. Alkalmaz gépjármű technikust; autóalkatrész ismerettel rendelkező raktárost; 4 vagy 6 órás munkaidőben gépírót. Egerben és Hevesen nyíló autósboltjába szakképzett boltvezetők jelentkezését várja. Lőrinci szervizébe felvesz karosszéria lakatost, hevesi szervizébe adminisztrátort. ÚJ SZOLGÁLTATÁSUNK! 1985. május hónaptól minden héten szerdán 15 órától 17 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-Szolgálati Irodánál. Eger, Dobó tér 2. Telefon: 10-144 _____, ______ •
