Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1985. április 20., szombat „A nyelvművelésnek mélyebbre kell ásnia Optimista beszélgetés dr. Rácz Endrével MINDENNAPI NYELVÜNK Szétrétegzödés mai nyelvhasználatunkban Az amúgy is több rétegű nyelvhasználatunk mintha éppen napjainkban élné át a nemkívánatos szétrétegező- dés folyamatát. Nemcsak egy-egy társadalmi rétegre jellemző nyelvhasználat sajátos népnyelvi és csoport- nyelvi szavai jutnak szerephez, hanem a különféle tudományok szakkifejezései is olyan szóbeli és írásbeli közlésekben amelyeket nem a szűk körű szakembereknek szánnak, hanem az újságok olvasóinak és az értekezletek és a viták hallgatóságának. Egyre több szakember, szaktudós szólal meg azokban a riportokban, rádiós és tévés vitákban, amelyeket a nagyközönségnek szánnak. Szinte a közérthetőség rovására szaporodnak el megnyilatkozásaikban a tudományos műszószerű nyelvi formák, idegen eredetű szakterminológiák. A felesleges szakszerűsködésnek példáit kell látnunk abban hogy a köznyelvi ígéret szó helyett az ígérvény hangzik el (a Felkínálom adásában), a növekedés szóalakot a szaksze- rűsködő növekmény nyelvi forma váltja fel a televízió Ablak adásában. A belterjes szakzsargon ma már nemcsak az újságok hasábjain jelentkezik. hanem múzeumaink, kiállításaink látogatóit tájékoztató plakátokon, tájékoztatókon is. A hollóházi porcelángyár múzeumában pl. olyan szövegformálásban kapnak a látogatók tájékoztatást, amelyben a közérthetőséget is veszélyeztető kifejezések kaptak szerepet. Csak néhányat mutatóban: rekonstrukció, dekoráció, dekor, tradíció, rentábilis termelés, munkás kollektíva stb. Inkább riasztó, mint felhívó jellegűek ezek megfogalmazásbeli részletei is: a technikát a funkció követése jellemzi, a magyar népművészet jellegzetességeinek a porcelánra átlényegített (?) alkalmazása egyedi jelleget biztosít stb. A nyelvhasználat szétréte- geződését kell látnunk abban a gyakorlatban is, hogy egészen váratlanul olyan tájszók is kulcsszerephez jutnak, amelyeknek a jelentését és használati értékét nem ismerjük. Éppen emiatt maga a szöveg sem közvetít egyértelmű mondanivalót. A köznyelvben még nem kaptak polgárjogot ezek a tájnyelvi szóalakok : égedelem, fuzsitos; ezért okoznak nehézséget az olvasóknak e szövegrészietek értelmezésében, megértésében: „Mi lesz — lenne például Darwinnal, aki égedelem rossz gyerek volt” (Magyar Nemzet. 1984. jún. 9.). — „Zsörtölődő, fuzsitos vénember, lelki aggastyán legyen az, aki szavakat ejt, amikor a fiatalokat önfeledten szórakozni látja”. (Élet és Irodalofn, 1984. okt. 19.). — „Munkahelyén egyre fuzsitosabb és elviselhetetlenebb lett" (Élet és Irodalom 1985. márc. 15.). Az első példánk mintha arról is árulkodna, hogy megfogalmazója anyanyelvjárásának szavaként illesztette bele szövegébe az égedelem kifejezést. Itt rokon értelmű megfelelője: éktelen, éktelenül, tehát Darwin éktelen, éktelenül rossz gyerek volt. A fuzsitos tájszót pedig ebbe a rokon értelmű szósorba illeszthetjük bele: hóbortos, bolondos, szeleburdi, rigolyás, kötekedő stb. A stílus élénkítése céljából és szándékával szerephez juttatott fuzsitos táj nyelvi formát szívesen fogadhatjuk el ma köznyelvi szónak is. Dr. Bakos József i A magyar nyelv hete olyan évről évre visszatérő rendezvénysorozat, amely jól szolgálhatja kifejezőeszközeink fejlesztését, megnyilatkozásainak hatásosságát, színesítését. Megyénkben a nyitányt a Hazafias Népfront megyei bizottságán megtartott megnyitó jelentette, amelyen — a program hivatalos ,,gazdáin” túl — egy szaktudós, dr. Rácz Endre mondta el nézeteit az elmúlt 40 esztendő nyelvi változásairól. Elemzése lekötötte közönségét, szemléletes módon, érdekes példákat felsorakoztatva beszélt mindarról, ami szókészletünkben, magatartásunkban és a grammatikai szerkezetekben átalakult. Két alapvető gondolatra figyeltünk föl abban. amit elmondott : egyrészt beszámolt a nyelvművelés erőfeszítéseiről és sikertelenségeiről, másrészt bizakodva szólt a jövőről summázatában. Nehéz munka — Az eszközök és célok közötti ellentmondás nézete szerint miből fakad, s valamilyen formában feloldha- tó-e? — Végeztem én egy felmérést Grétsy László számára, amelyben számot vetettem a nyelvművelő munka hatékonyságával. Mint kiderült, az eredményesség tízszázalékos. A közönség nem mindig partner, sokszor nem fogadják el intelmeinket. Ügy vélem, akkor lehet átütő sikert elérni, ha el tudunk indítani egy mozgalmat. Ilyen volt például a 30- as években a sportnyelv reformja: a szaksajtó segítségével nagyon komoly változásokat lehetett elérni. Megalkották az új szavakat, s ezekhez következetesen ragaszkodtak. így terjedt el például a corner helyett a szöglet, a center helyett a középcsatár, s még folytathatnám tovább. Ma is időszerű lenne egy ilyen reform, mert gyakorta találkozhatunk a divatos sportok körében idegen kifejezésekkel. Különösen az önvédelmi jellegűekben akad sok angol eredetű megnevezés. Ilyen például a karate. Csak ősz' szehangoltan s következetesen lehet célt érni, valóban jelentős eredményekkel. — A társadalmi élet különböző területein dolgozó emberek miként szolgálhatnák a hasznos törekvéseket? — Heves megyében is megalakult a Hazafias Népfront keretében egy nyelv- műveléssel foglalkozó bizottság. bizonyára hathatós lépéseket tehet majd. Tudomásom szerint előre akarnak jutni például a köszönések terén. Ehhez még az is szükséges, hogy például a főnökök ne sértődjenek meg, Utaztam a vonaton. Érdekes beszélgetésnek lettem szem- és fültanúja. — Igen. igen — szólt az utas —, manapság már az sem lepi meg az embert, ha arról hall, hogy valakinek matematikus kutyája van. Mint például nekem is. Vendéglőbe sohasem járok a kutyám nélkül. A múltkor is, amikor ellenőrizte a számlán az összeadást, rájött, hogy becsapták. Egyetlen vakkantás nélkül belecsimpaszkodott a tolvaj pincér hátsó felébe, s addig nem engedte el, amíg az vissza nem adta a jogtalanul eltulajdonított pénzt. — Ez semmi! — szólt a másik utas. — Az egyik alkalommal elmentem hazulról, s egyedül hagytam a kutyámat: Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, kifiha „Jó napottal” üdvözlik őket. Ezenkívül végre el kellene érni, hogy polgárjogot kapjon az „Uram” és az „Asszonyom” megszólítás, mert régi tartalmukat már elvesztették, s szinte nélkülözhetetlenek. Ügy gondolom, hogy a demokratikus törekvések — így a többes jelölés — is hasznára válik a nyelvnek. Óriási alkalom ugyanis ez a nyilvános szereplés miatt: reméljük tudnak majd ölni a lehetőséggel a résztvevők. szabatosan kifejtve álláspontjukat a gyűléseken. Nemcsak a magyartanár — Sok minden már az iskolában eldől. Elégedettek lehetünk-e azzal, amit a tanulók kapnak a nyelvi mű' veltség terén manapság? — Az iskola alapfeladata az anyanyelvi nevelés. Látok azonban két alapvető gondot. Az egyik szerintem, hogy nemcsak a magyartanár dolga ez. Hiába igyekszik a szépre, a jóra nevelni tanítványait, ha közben például a kémia szakos nem javítja kj a táblára írt helyesírási hibákat, vagy mondjuk a testnevelés oktatója káromkodik. A másik probléma az, hogy már alsó tagozatban el kell sajátítani a helyesírás és az olvasás „tudományát”. Nem egészséges az a törekvés, hogy minél korábban, minél több ismeret ragadjon a kisdiákra. Fontosabb, hogy az alapokkal legyen tisztában. Nézetem szerint az úgynevezett globális olvasástanítás csődöt mondott, végre számot kell ezzel is vetni. — Ügy látom, visszaesett az érdeklődés a nyelvművelés iránt, kevesebb figyelemmel fordul a közönség az ilyen jellegű rádiós és televíziós műsorok felé. ön szerint mi ennek az oka? — Mélyebbre kellene ásni a nyelvművelésben, mert úgy érzem, az embereknek elege van az „ostorozásból”. Sokkal inkább a pozitív példák hatásával szükséges élni. Felhívhatnánk a figyelmet a magyar különleges értékeire. szépségeire, az idegen hatásokra, a nyelvrokonság jeleire. Nem a tilalmak segítik a mozgalmat a kátyúból. A legfontosabbnak a szépírók hatását tartom: ők a kifejezőeszközök letéteményesei, tőlük lehet a legtöbbet elsajátítani. Ha helyreáll az olvasás becsülete, nagy segítségére lesz az írásban és szóban megnyilatko- zóknak. Sokszínűség — Nagy hiányosságnak érzem, hogy viszonylag keveJ. Oseka: Kutyasztori gyelték a betörők, hogy az éjszakát nem töltöm otthon. A kutyám észrevette, hogy behatoltak a lakásba, lábujjhegyen átment a szomszédba, és telefonon felhívta a rendőrséget. Amikor hazaérkeztem, a kutyásom éppen tanúvallomást tett. — Az én kutyám — kezdte történetét a harmadik — gyönyörűen hegedül. Olyan édes és utánozhatatlan, amikor ül a szőnyegen, végighúzza a vonót a húrokon... Felcsendül a szférák zenéje. Senki sem hiszi el. hogy autodidakta. Hívták a fil(Fotó: Perl Márton) set tudunk a nyelvtudomány sokszínűségéről. Az iskolákban keveset hallanak a diákok erről, s a közvélemény is tájékozatlan ... — Bizonyos előrelépés már van ebben. A középiskolások egy két érdekességről már értesültek. A szakmunkásképzőkben a legnagyobb a baj: ott kellene valami okosat kitalálni. Kevés szerepet kapnak a közismereti tárgyak, pedig ifjúságunk nagyobb része ezekben az intézményekben tanul. Több szakkörre, órán kívüli lehetőségre is szükség volna ahhoz, hogy felkeltsük az érdeklődést. Akadnak izgalmas területei e tudományágnak. így a szóláskutatás, a különböző jelrendszerek ismerete, egyre többen „beszélgetnek” a számítógéppel, érdeklődnek a kommunikáció iránt. Mindez izgalmas lehet a diákok, de a felnőttek számára is. — Szavaiból az derül ki, hogy végső soron bizakodó a nyelvi nevelést illetően, ami manapság ritkaságnak számit kollégái körében ... — Minden gond ellenére a nyelv betölti a maga funkcióját, igyekszik legjobban megfelelni feladatának. Szerintem nem állunk rosszabbul. mint bármilyen más korszakban. Nem is szólva arról, hogy a közműveltség magasabb szintű, mint eddig bármikor. így tudatos lépésekkel többet lehet segíteni, mint valaha. A nyelv eszköze a társadalmasodásnak, a más emberek elé kilépésnek: ebből következően ügyelnek is rá, egyre jobban figyelnek hiányosságaira, pontatlanságaira. Ma már lepisszegik azt. aki „suksüköl” nyilvánosan, s más jele is van annak, hogy nem tűrjük az alapvető hibákat. Valóban optimista vagyok, szerintem az ellentmondások föloldódnak, különösen, ha elő is segítjük a fejlődést. Gábor László harmóniába, de kevésnek tartja a honoráriumot. Ekkor elhatároztam, hogy én is bekapcsolódom a beszélgetésbe. Elvégre és utóvégre, mint afféle négylábúnak, igazán jogom van szólni! — Talán érdekelni fogja önöket, uraim, hogy én például gazdámnak, Janus Ose- kának humoreszkeket írok. ö csak a nevét adja hozzá — mondtam farkcsóválva. Űtitársaim döbbenten meredtek rám. Sok mindent hallottak már a kutyákról, de ilyet még nem! Meghúztam a vészféket. Kiugrottam az ablakon. Harvyatt- homlok rohantam a szerkesztőségbe. hogy még lapzárta előtt megírjam a humoreszket. .. Fordította: Saiga Attila Helytörténeti gyűjtemények, múzeumok Nagyszabású rendszerező munka kezdődött meg a közelmúltban a Központi Múzeumi Igazgatóságon. A dokumentációs és tájékoztatási osztály szakemberei a magyarországi múzeumok új címjegyzékének összeállításán dolgoznak. Részben könnyű, részben nagyon nehéz vállalkozásba fogtak. Megkönnyíti a dolgukat. hogy rendelkezésükre állnak a korábbi kiadványok. hasonló katalógusok, s így az évszázados vagy csak évtizedes múltú, de nagy hírű országos, megyei, táj- és városi múzeumok adatait jól ismerik. Bár'ezek áttekintése sem egyszerű, van belőlük ugyanis vagy hatszáz. Félő, hogy a teljes katalógus elkészítése ma meghaladja erőiket, elsősorban a hely- történeti kutatás rendkívüli gazdagsága és ezzel összefüggésben a helytörténeti gyűjtemények sokasága miatt. Ezek múltszázadi kezdeteit már jó ideje feltárta a kutatás. E kezdetet főként a várostörténeti kutatások jellemezték. Hivatásos régészek, történészek muzeológusok és — már akkor is! — lelkes amatőrök, lokálpatrióták láttak hozzá, hogy gyűjtsék és megőrizzék az adott település történelmének írásos és tárgyi dokumentumait. Sok helyütt kis közösségek alakultak, rendszerint a múzeumok körül, s együtt- munkálkodásuk nyomán megsokasodtak az ünnepélyes hangulatú termekben kiállított céhes emlékek, vi- seletek, metszetek, bútorok, használati eszközök, önálló helytörténeti múzeumok is alakultak, s nem egy közülük, mint például az 1877- ben létesült tiszafüredi Kiss Pál, már az e század harmincas-negyvenes éveiben alapított kalocsai Viski Károly vagy az orosházi Szántó Kovács Múzeum napjainkban is szolgálja eredeti célját. A mai gyűjtemények egyeneságú elődei, az 50-es években kezdenek a kiállítóhelyek színes palettáján feltünedezni. 1951-ben nyitja meg kapuit a pesterzsébeti és a vasvári gyűjtemény, 1952-ben az első, falumúzeum, a pénei, s rá két évre a második, a szegvári. A honismereti mozgalom, s részeként a helytörténeti gyűjtőmunka, a helytörténeti gyűjteményalapítás — bátran mondhatjuk — virágkora azonban a 60-as, 70-es évekhez, a Hazafias Népfront-mozgalom kiteljesedéséhez kötődik és tart mind a mai napig. Valóságos láz keríti hatalmába a falvakat, diákok és felnőttek százai járják a poros padlásokat, a színeket, és a valaha közönséges munkaeszköznek, majd kacatnak tekintett mángorlók, minták, rokkák hirtelen becses múzeumi tárggyá „lépnek elő”. És gombamód szaporodni kezdenek iskolai folyosókon, termekben, művelődési otthonok meghitt sarkában, törgegszerve- zeti székházakban, tanács- házakon. vagy éppen parasztházakban, önálló épületekben a szó szerint vett gyűjtemények . tájházak, a falumúzeumok, az emlékszobák Gyömrőn tájház, Albertirsán falumúzeum, a Borsod me- ,gvei Kupán hajdani iskolából átalakított táimúzeum. Csengeren gyűjtemény, a Vas megyei Nemesrempehollóson könyvtári sarok vall elmúlt korok történ el m érő', és a ma emberének múlt- és lakó- helyszeretetéről. Valójában — hány hely- történeti kis- és nagy gyűjtemény lehet országszerte? Ki tudja? Megbízható számadatot mondani még nem tudnak a szakemberek, de már jelentős lépést tettek, hogy egyszer majd a múzeumi címjegyzék teljessé váljék. Számon tartják a műkö- désiengedély-kérelmeket, kar- tonozzák a lapok e vonatkozású híradásait, és jegyzik az országos múzeumi hálózatban tevékenykedő hivatásos muzeológusok jelentéseit. A szakemberek ugyanis erkölcsi kötelességüknek tekintik, hogy minden lehetséges módon és eszközzel segítsék a helytől téneti kutatást, a helyi múzeumokat. A helytörténeti gyűjtemények többsége a tapasztalatok szerint saját települése tanácsának művelődési iga', gatásának felügyelete alatt tevékenykedik. A . nagy” múzeumok. a szakemberek egyáltalán nem tekintik ezeket másodrendűnek. Tisztelettel viseltetnek minden, egyetemes mércével talán csekély, a helyi mércékkel mérten viszont nagybecsű kis kollekció, néhány vitrinre való emlék iránt is, mert az önmagán túlmutatva nemes érzéseket, szándékot, cselekvést takar. A honismereti kutatás nem ritkán olyan ismereteket is a felszínre hoz. amely adalékul szolgál tágabb horizontú tudományos kutatásokhoz is. A muzeológusok tehát a kezüket nyújtják, másrészt — a hívó szót sem utasítják vissza. .Közös cél, hogy veszendőbe semmilyen érték ne menjen. S mellesleg egyszer talán a múzeumok, a gyűjtemények címjegyzése is teljes lesz. D. G. Egyetemi és főiskolai ifjúsági napok Az egyetemi, főiskolai ifjúsági napok politikai programjainak nyitásaként csütörtökön este Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót és konzultációt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A budapesti egyetemek és főiskolák több mint 300 hallgatója előtt tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresz- szusáról. Hangsúlyozottan szólt a gazdaságirányítási rendszer megvalósításának társadalmi feltételeiről. a párt ifjúságpolitikájáról, az ifjúsági mozgalom lehetőségeiről és a KISZ felsőoktatásban lévő feladatairól. A konzultáción az egyetemisták kérdéseire válaszolva kitért a fiatalokat érintő problémákra, a lakáshoz jutás gondjaira, az elhelyezkedésre, továbbá a felsőoktatás korszerűsítésére, amelynek megvalósításába az elmúlt években az egyetemi, főiskolai hallgatók a KISZ- szervezeteken keresztül erőteljesen bekapcsolódtak. Az egyetemi és főiskolai ifjúsági napok programja során pénteken Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes az ifjúság és a társadalom viszonyáról, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára szövetségi politikáról beszél, Cservény ViV mos, a DÍVSZ főtitkára a moszkvai VIT előkészületeiről számol be. Ma Antal László, a Pénzügyminisztérium Pénzügykutató Intézetének tudományos osztályvezetője tart előadást a gazdasági reform és a demokrácia összefüggéseiről. Ugyancsak szombaton az egyetemi és főiskolai ifjúság helyzetéről rendeznek politikai tanácskozást a Ráday-klub- ban. ahol az oktatási reform, az ifjúsági parlamentek, a kollégiumi és szakkollégiumi mozgalom, valamint a bé" ke és a környezetvédelem kérdéseit tekintik át.