Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 20., szombat J. Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan támogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistelepülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságuk. Számításaink szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a települések. — Az elmaradt vagy hátrányos területek fejlesztését sokoldalúan segíteni kell. A foglalkoztatás és általában a gazdaság fejlődésének támogatására indokolt külön programot kidölgozni az érintett megyékkel együtt — mondta végezetül Faluvégi Lajos. * Az országgyűlés a népgaz_ dasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — o gazdálkodás szempontjából fontos. egymással szorosan ösz- szefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaságirányítási lembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat. A második kérdéskörben kiemelendő javaslatok arra irányulnak, hogy a tervezésben növekedjen a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek önállósága. felelőssége. Az új rendelkezések a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez igazodva állapítják meg a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek terv- készítési feladatait, továbbá e szervezetek tervezőmunkájának a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatát. Az új szövegezés az eddiginél egyértelműbbé teszi, hogy az önállóan gazdálkodó szervezetek tervezőmunkája közvetlenül nem része a népgazdasági tervnek. A törvény módosítása azt célozza, hogy az önálló tanácsi és a vállalati tervezés a jövőben még inkább a saját feladatok kijelölésére és végrehajtásuk feltételeinek kidolgozására irányuljon. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban — mondotta. — Célunk az, hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Új módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit, jogosultságait és kapcsolatukat az állami költségvetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: — Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátterét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezzenek a működési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségek minél nagyobb része. Mivel a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra senki nem jelentkezett, határozathozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról készült törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv-/ és költségvetési bizottságnak a tanácstörvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy felha' talmazást kérjen az ország- gyűléstől a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására Elöljáróban emlékeztetett arra: harminc évvel ezelőtt, 1955. május 14-én nyolc európai szocialista ország vezető képviselői Varsóban aláírták azt az okmányt, mely létrehozta államaik oolitikai védelmi szervezetét, a Varsói Barátsági. Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. A Varsói Szerződés az eszmék, az alapvető célok és érdekek közössége alapján önkéntesen társult szuverén szocialista államok olyan politikai védelmi szövetsége, amely egyetlen más ország ellen sem irányul. A Varsói Szerződés tagállamai nagy felelősséggel ■ foglalkoztak az utóbbi néhány év során a világhelyzetben bekövetkezett változásokkal. Közös meggyőződésünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani, s a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A Varsói Szerződés javasolta az Észak-atlanti Szövetségnek. hogy kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Kezdeményezte Európa vegyifegy- ver-mentesítését, továbbá a katonai költségvetések kölcsönös csökkentését. Ez csak, néhány, a Varsói Szerződés legutóbbi években tett mintegy harminc olyan javaslata közül, amelyekre a NATO mindeddig érdemben nem válaszolt. A Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított álláspontja, hogy a világpolitikai helyzetben meglevő Szabó Imre és Sas Kálmán súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamatok nem visszafordíthatatlanok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Genfiben új szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a nukleáris és űrfegyverzetről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon, mert hazánk is abban érdekelt, hogy elérjék a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentését, megakadályozzák a fegyverkezési versenynek a kozmikus térségre történő kiterjesztését. Üdvözöljük Mihail Gorba- csovnak, az S2KP KB főtitkárának április 7-i bejelentését is, amely szerint ez év novemberéig szóló hatály- lyal a Szovjetunió moratóriumot hirdet közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére és leállítja Európában egyéb válaszintézkedéseit is. Határozathozatal következett: az országgyűlés — egyhangú szavazással — felhatalmazta a Magyar Nép- köztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Az elnöklő Sarlós István a napirend végeztével megköszönte a képviselőknek eddigi tevékenységüket. Az országgyűlés — ebben az ösz- szetételben — most fejezte be munkáját: június 8-án választásokra kerül sor. Az elmúlt öt esztendő parlamenti tevékenységét értékelve megállapította: az országgyűlés megfelelt a munkájával szemben támasztott követelményeknek. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejezte munkáját. rendszerünk továbbfejlesztése irányul — mondotta elöljáróban. — Az 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaság- irányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a nép- gazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy jobban, megalapozottabban vegye figyeszóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. * Napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hetényi István pénzügy-, miniszter a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új (Munkatársunk telefonj e- lentése) : A híres rézcsengő, amely évtizedek óta „szolgál” a Parlamentben, ezúttal az elnöklő Cservenka Ferencné kezében szólalt meg pontban 10 órakor. A csengőszó tegnap nem csupán az ülésszak folytatását jelezte, hanem a ciklus utolsó munkanapjának kezdetét is. Ha visszagondolok, hangja öt esztendővel ezelőtt számos, régi, tapasztalt, illetve új képviselőt köszöntött, akik az eltelt fél évtized alatt tudásukhoz és erejükhöz mérten tolmácsolták az ország szívében a választókerületek lakóinak minden gondját-baját. egyben örömét. eredményeit is. Hirtelen nehéz lenne összeszámolni, hányszor és hányszor hangzott el az elnöki pulpitusról : — __ Heves megye képv iselőjét illeti a szó. • Tegnap délelőtt hatodikként emelkedett szólásra Fia- la Tivadamé, aki — mint az előző tudósításomban már jeleztem — a szociális ellátással, valamint az idegen- forgalommal foglalkozott. •— Emlékszem — mondta, mielőtt az ülésterembe lépett —, hogy a szűzbeszédemet az ezt megelőző ciklusban mondtam el, akkor a büntetőtörvénykönyv módosításáról folyt a vita. A mostani, sikeres felszólalás u.tán kérdeztem a képviselőnőt: az utóbbi öt évből mire emlékezik vissza a legszívesebben? — A véleményalkotás, a döntések perceire, mert ezek meghatározói voltak az életünknek ... A legtapasztaltabb képviselők egyike Szabó Imre, aki kora ellenére rengeteget „lót- fut” a Parlament folyosóin, s nem eredménytelenül. Ezúttal is egy minisztert keresett, dr. Medve Lászlót, akivel a vámosgyörki orvosi lakás építésének ügyében akart beszélni. Egyébként az egészségügyi miniszter arról tájékoztatta a detki képviselőt, hogy megbeszélte az ügyet a megyei tanács vezetésével. Tehát: az építés már sínen van. Ehhez a beszélgetéshez még annyi tartozik, hogy Szabó Imre tisztelettel meghívta a minisztert egy látogatásra. Mint megállapodtak, erre a közeljövőben sor is kerül, hiszen dr. Medve László egyúttal haza is látogat szülőfalujába, Vámosgyörkre, ahol elfoglaltsága miatt meglehetősen régen járt már. A folyosón beszélgetve nemcsak Fiala Tivadamétól kérdeztem meg. hogy mit tart az utóbbi öt évi képviselőségének szép emlékeként, íme a válaszok: Fábryné Dobai Ilona: „Nekem kettős feladat jutott, képviselni Egert, s a város környéki településeket. Ha arra gondolok, hogy sikerült lépnünk az ivóvízellátásban, az intézményes szemétszállításban, az oktatásügyben, s számos más téren, akkor örömmel gondolok vissza a képviselői munkára”. Sas Kálmán: „Miután a bizottsági üléseken, s itt a Parlamentben ré6zt vehettem komoly vitákban, nagy horderejű döntésekben, megtisztelő feladatnak tartottam ezt a közéleti tevékenységet.” Vadkerti Miklósné: „Arra a felszólalásomra emlékszem szívesen, amelyben a vízgazdálkodásról szóltam, mert komoly hatása, eredménye is volt.” Eperjesi Iván: „Többször is személyesen beszélgettem Kádár Jánossal, ezek az alkalmak mindig arra sarkalltak, hogy milyen felelősség- teljesen kell végeznem a közéleti tevékenységet”. Dobos Józsefné: „Nem felejtem soha a szűzbeszédemet, 1982 októberében mondtam el a közrend, közbiztonság témakörében”. Komjáthy Aladár: „Mint. egyházi személy. Heves megyében ismertem meg képviselőként a társadalom reális valóságát, s az a véleményem, hogy ez a táj az ország tükre is lehet...” Úszta Gyula: „A Völt hevesi járás képviselőjeként dolgoztam, fő témáim közé tartozott a közrend és a köz- biztonság, amelyben úgy érzem, nemcsak ott értünk el eredményeket...” Novák Pálné dr.: „Az a bizalom, szeretet. segítség, melyet nemcsak az utóbbi öt, hanem az elmúlt 18 éven át képviselői munkámhoz kaptam...” Vaskó Mihály: „Azt az ülésszakot, amelyen a VI. ötéves tervről döntöttünk, mert szép perspektívát ígért...” Zsidei Istvánné: „Nehéz választani, de talán azt a parlamenti pillanatot, amikor 1981 őszén hozzászóltam a környezetvédelmi témához, s elsőként az országgyűlés akkori elnöke, Apró Antal gratulált...” Szabó Imre: „Hogy sikerült megoldani a választókerületemben élők kisebb, nagyobb problémáit, s eredményesebbé tenni a magyar mezőgazdaságot.” Ezek után engedjen meg a Kedves Olvasó egy személyes vallomást: nagyszerű érzés volt mindezekről tudósítani, ráadásul egy olyan helyről, ahonnan minden alkalommal a szépség felejthetetlen élményével távozott az ember. Bízom benne,, hogy így lesz ez a jövőben is. Szilvás István A szünetben: Zsidei Istvánné és Fábryné Dobai Ilona (Fotó: Perl Márton) Az ülésterein...
