Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! XXXVI. évfolyam. 92. szám ARA: 1985. április 20.. szombat 2,20 FORINT Képviselőket jelöltek Bélapátfalván és Pétervásárán Megyénk 4-es számú választókerületében az ország- gyűlési képviselőt jelölő gyűlésekre Bélapátfalván április 17-én, a délutáni és Pétervásárán április 18-án. az esti órákban került sor. A Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében az előadó Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára mindkét helyen Barta Alajosra, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárára és Sas Kálmánra, a Bélapátfalvi Cementgyár igazgatójára tett javaslatot. Bélapátfalván Balogh Sándor, községi párttitkár, levezető elnök köszöntötte a megjelent 334 választópolgárt, és az elnökséget, amelyben a fentebb említetteken kívül még helyet foglalt Mészáros Albert, a HNF Országos Tanácsának (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke,- Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az első felszólaló Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környezetének, arculatának formálásában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi. építészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az ország meglévő értékeinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudományos egyesületek, városszépítő , egyletek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentralizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb összetettebb szerepe lesz. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. t. vk.) az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy a terület- és település- fejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány a követendő politikai irányt kívánja e témában meghatározni, utat mutatva az állami, a társadalmi és a helyi cselekvéshez. Stadinger István (Budapest, 6. vk.), az Országgyűlés Ipari Bizottságának titkára. a Fővárosi Tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen jelentősen fejlődött: több mint kétszázezer lakás épült, s magas színvonalú tömeg- közlekedés jött létre. Számottevően kiterjedt a közműellátás, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója hozzászólásában a törvény- javaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely célként határozza meg az üdülési és az idegenforgalmi értékek megóvását, s egyben az ország határ menti térségének fejlesztésében a nemzetközi együttműködés előnyeinek erőteljesebb hasznosítását. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már 13. vk.) a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában néhány megyei gondot említett: így a megye népességének gyorsuló ütemű csökkenését, a foglalkoztatási lehetőséTisztelt országgyűlés! Korántsem vagyok szakértője a terület- és telepüJ lésfejlesztésneki, de — mint muwkásnő is — tudom, érzem, hogy miről van szó : az ország és a megyék — köztük szűkebb hazám. Heves megye —, a tájegységek és a települések, a falvak és a városok fejlődéséről, . s mindenekelőtt az emberekről, életkörülményeikiről. Közügyről van szó, amely a legközvetlenebbül érint mindannyiunkat... — kezdte felszólalását az egri képviselőnő, majd így folytatta: — Ügy vélem, hogy az előterjesztés reálisan értékeli a helyzetet, a koncepció pedig cselekvésre ösztönöz. Számomra — s gondolom, valamennyi megyémbeli képviselőtársam számára is — külön örömet és megnyugvást jelent, hogy az előterjesztés és a javaslat, ha jól emlék_ szem, hat alkalommal is megemlíti Heves megyét. Szólt arról, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a Bükkaljára, Recskre. Nagy megelégedésünkre szolgál annak megfogalmazása is, hogy a Mátra—Bükk üdülő, körzetét erőteljesebben kell bekapcsolni az országos és a nemzetközi idegenforgalomba, s ennek érdekében gek szűkösgégét, a szakember-elvándorlás ebből adódó növekedését, az ingó' zók nagy számát, a lakásgondok megoldatlanságát, az ipari munkásoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak az országos átlagnál is alacsonyabb havi jövedelmét, valamint az eltartottak országosan is legmagasabb számát. fejleszteni kell ezt a vidéket. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak megyénk, hanem az ország javát is szol. gátja. A továbbiakban Fiala Ti- vadamé arról beszélt, hogy sokat és sokszor emlegetett az itt élők vendégszeretete. Az idegenforgalom a megye lakosságának nem kevesebb, mint 61 százalékát érinti: 45 település tölt be idegen- forgalmi szerepkört. Ezek közül hat nemzetközi, 16 országos, 23 pedig regionális jelentőségű. — A vendéglátás feltételei azonban még meglehetősen szegényesek — emelte ki a képviselőnő. — Érdemes volna összpontosítani az erőinket megyénk gazdag gyógy-, illetve termálvízkincseinek teljesebb kiaknázására ... Többre képes ez a vidék, mint amit jelenleg nyújt. Sokat ígérő idegenforgalmi tájegysége megyénknek a kiskörei víztározó, amelynek 128 négyzetkilométernyi vízfelülete négyszer akkora, mint a Velencei-tóé. örülünk hát annak, hogy a koncepció készítői gondoltak ennek a térségnek a fejlesztésére is, amikor a regionális csatornarendszer kiépítését irányozták elő. Fiala Tivadamé ezután hangsúlyozta: a megye településhálózata kiegyenlítettebben és arányosabban fejlődött az országosnál. Jelentős összegeket kapott például Eger a pincerendszer feltárásához és megerősítéséhez, a város történelmi és kulturális értékeinek. mű. emlékeinek megóvásához. De nem kis eredményt rejt az sem, hogy országos hírnévre tett szert a belvárosi rekonstrukció, amely iránt immár nemzetközi érdeklődést is tanúsítanak. — A társadalmi és a gazdasági változások azonban nálunk is új igényeket támasztottak, új gondokat szültek. Csak a legjelentősebbek közül említek néhányat, mindenekelőtt az országos koncepció helyességének igazolására, gondjaink érzékel, tetésére ... — folytatta, majd részletesen tótért arra, hogy a megye északi részén különösen rossz a vízellátás, gond van Egerben és Gyöngyösön is. A megye lakosságának mindössze 25 százaléka él olyan településen, ahol megoldott a szennyvízelvezetés és -tisztítás. Továbbá a megye 125 ezres lakásállományának 43 százaléka a felszabadulás után épült, ám ennek ellenére 30—32 ezer új lakást kell megépíteni 1986 és 2000 között. Üjabb gondunk: a megye népessége egyre jobban korosodik, a szociális otthoni ellátás viszont csak minimálisan nőtt, elmarad az igényektől, az országos át' tagtól is. Amint megemlítette a képviselőnő: a megye 114 községének csupán az egyötöde kapcsolódhatott be az országos távhívó telefonhálózatba, az ellátottság ily módon csupán negyede az országosnak. S egy másik téma, amely a megye gondjai közé tartozik: Elger köztudottan iskolaváros, sokat költöttek itt az oktatási intézmények fejlesztésére, a demográfiai hullám tovább- gyűrűzése megköveteli azonban a középfokú oktatási intézményhálózat fejlesztését... Tisztelt országgyűlés! — Nehéz feladatok előtt állunk, szükség van valamennyi helyi erőforrás teljesebb kiaknázására, a helyi öntevékenység és kezdeményezés kibontakoztatására. Ennek tudatában kérjük a kormányzati szervek támogatását — fejezte be felszólalását Fiala Tivadarné. Eger város képviselője. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.) a Nagyatádi Cémagyár áruátnéző munkása egyebek között arról szólt, hogy az alig egy éve lezajlott közigazgatás-korszerűsítés új viszonyokat teremtett az irányításban. Erősödött a megye és a község közvetlen kapcsolata ugyanakkor új módon fogalmazódott meg a város és a községek együttműködése. Előtérbe kerültek a kölcsönös érdeken és érdekeltségen alapuló mellérendeltséget jelentő kapcsolati formák. Megnőtt a jelentősége annak, hogy a város és a városkörnyék jobban megismerje egymás gondjait, feladatait — ez adja az alapot az együttműködés tuda- tosabbá, szervezettebbé, tervszerűbbé formálásához. Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő-és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatója képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolta, amely szerint a javaslatban reálisan szerepel az a törekvés, hogy a sajátos adottságú térségek — az aprófalvak, a tanyák, az agglomerációs, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú, valamint a határ menti területek és az üdülőkörzetek — fejlesztésére megkülönböztetett figyelem irányuljon. Helyesen megfogalmazott cél a községek népességmegtartó képességének növelése is. A helyi tapasztalatok alapján megerősítette: kiemelten kell kezelni a közlekedés és a hírközlés fejlesztését, ez ugyanis halaszthatatlan feladat. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) az EGIS Gyógyszer- gyár. körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára, a falvak urbanizátó- dásának egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvízellátást nevezte meg: rövid távú célként kellene megfogalmazni — mondotta —. hogy az országban minden településen megfelelő ivóvízhez jusson a lakosság. Hódosi Jenöné (Baranya m. 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarró- nője felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából adódnak. Kapinya Miklósné (Tolna m.. 2. vk.), a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának üzemtechnikusa kifejezte egyetértését azzal, bogy a következő 15 éves településfejlesztési koncepció alapján a községek kapjanak többet a településfejlesztésre. Nagy László (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 16. vk.), a kxasznokvajdai Bástya Tsz elnöke egyebek között elmondta, hogy megdöbbent az előterjesztésnek azon a megállapításán, miszerint a községek népességszáma a természetes fogyás és a belső elvándorlás következményeként várhatóan nyolc- százezer—egymillió fővel csökken az ezredfordulóig. Szerinte — mint kifejtette — ellentmondásos az előterjesztésnek ez a része, mert. ha nagyobb részben megvalósulnak azok a célok, amelyeket a javaslat felvázol, akkor a falvak népesség- megtartó ereje lényegesen javul — ezért nem indokolt ez a pesszimista prognózis. Tóth József (Szabolcs-Szat- már m., 17. vk.), a barabási Béke Tsz gépesítési főágazat, vezetője megállapította, hogy a megyében az elmúlt húsz évben számottevő ipartelepítés indult meg. Mégis. egyea térségek, igy a szatmárberegi valamint a dél-nyírségi területek nem kapták meg azt a gazdasági bázist jelentő termelőerőt, amely szükséges lett volna a foglalkoztatási gondok felszámolására* Boros László (Budapest. 26. vk.), a Pos*a Kísérleti Intézete híradásipari technikusa a hazai hírközlési hálózat problémáiról szólt. Többek között megállapította. hogy az informatika egyre növekvő gazdasági és társadalmi szerepe indokolja a távbeszélő, távadatközlő hálózat technikai korszerűsítéssel párosuló, kiemelt fejlesztését. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában elhangzottakra. Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülük-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak megfelelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el u kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. A dokumentum hasznosító’ sát illetően Faluvégi Lajos aláhúzta: módot kell edn* arra. hogy a közvélemény tovább gazdagíthassa a helyi célokat, a konkrét megvalósítás módozatait. Szólt a szellemi értékek gyarapításának fontosságáról s mint mondotta: — Elfogadjuk a kormány részéről azt a módosító javaslatot, hogy a szellemi erőforrások létrehozásában és fejlesztésében a területfejlesztés során kiemelt feladatokat vállaljunk. A térségi szemléletfelfogásról szólva a miniszterel- nök-helyettes elmondta : — A szándék az, hogy a megyei tervezőmunka tárja fel a megyék közötti és a megyéken belüli térségek kapcsolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot kiegészítjük a ' megyei településfejlesztési koncepciók, elképzelések eredményeivel. A kormányzat — mondotta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s új- fa napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatok bele a demográfusok előrejelzéseibe, márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. (Folytatás a 3. oldalon.) Vadkerti Miklósné és Úszta Gyula képviselő társaik körében Fiala Tivadarné felszólalása Világ proletárjai egyesüljetek!
