Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

3 Népújság, 1985. április 18., csütörtök Telepiiléspolitizálúk Napjainkban a lakosság te mérdek javaslatának össze­gezésével megfogalmazód­nak a településfejlesztés el­következő öt évre szóló po­litikai feladatai, a helyi ten­nivalók fő irányai. Ezek többsége reálisan számba veszi az adott terület feszí­tő igényeit, felsorakoztatja a legfontosabb megvalósításra váró létesítményeket, kom­munális feladatokat. Ebből következik, hogy a jövőben elengedhetetlen a helyi önállóság növekedése, a szükségletek átgondolt rangsorolása, az erőforrások koncentrált felhasználása. Mindez szükségessé teszi, hogy a településfejlesztés pártirányítása mind tartal­mában, mind módszereiben is változzon, fejlődjön. Nem elég a pártszervek tenni­valóit csak a tantermek, a lakások számában megfogal­mazni. Többről van szó! Ez a több abban jelentkezzen, hogy a párt ez irányú mun­kája ne csak településfej- ' lesztésre, hanem komplex településpolitikára is ter­jedjen ki. A városaink, községeink politikai irányítására hiva­tott pártszervek az eddigi­eknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a településpo­litikára. * Amikor napjainkban jelenlévő gaz­dasági, az életszínvonallal kapcsolatos gondok erőpró­bára teszik a lakosság po­litikai tűrőképességét. ak­kor a jó közhangulat meg­őrzéséhez elengedhetetlen a lakóhelyi életkörülmények további javítása. A munkahe­lyeken kifejtett tevékenység kedvezőtlen befolyásolója lehet, ha rossz a közlekedés, ha a dolgozó szabad idejét hiánycikkek utáni szaladgá­lással, sorban állással töltöt­te el, netalán a szolgáltatás hiánya, az áramkimaradás, vagy az udvariatlan kiszol­gálás felbosszantotta. Előbb vagy utóbb fáradtan, fásul­tan dolgozik az, akit a sza­bad idejében nem frissített fel a sportolás, a nyugodt szellemi kikapcsolódás. Mindezek indokolják a te­lepüléspolitikában a lakóhe­lyen naponta jelentkező gon­dok. feszültségek feloldásá­nak szükségességét. Olyan gyakorlatra van szükség, amellyel gyorsan és reálisan felszínre hozhatók a lakos­ságot foglalkoztató kérdé­sek, közérzetüket befolyá­soló problémák. A tölepüléspolitika az adott terület társadalmi, gazdasá­gi, kulturális viszonyaival szoros összefüggésben van. A pártmunka soron levő feladatai magukban hordoz­zák a településpolitika napi tennivalóit. E kölcsönhatás több példával bizonyítható. Szövetségi politikáról, nemzeti egységről, a párt ha­tározatainak elfogadtatásá­ról gyakran szó esik, de legtöbbször csak a „nagy- politika” tükrében. Emel­lett belátható, hogy egy köz­ségben, egy lakónegyedben a jól értelmezett és érvénye­sített településpolitika a leg­főbb biztosítéka lehet célja­ink elfogadásának. A helye­sen kiválasztott lakóhelyi fejlesztésekre, intézkedésekre együtt mozdul a munkás, az értelmiség, az idős, a fia­tal. A jövőben elengedhetetlen a lakosság szerepének a nö­velése a településfejlesztés három szakaszában : azaz a lakóhelyi közösségek ja­vaslatai jobban érvényesül­jenek a tervek kialakításé­ban ; legyen több és érde­mibb az információ, a véle­ménykérés a végrehajtás fo­lyamatában ; továbbá le­gyen meggyőzőbb az ered­mények széles körű propa­gálása. E követelmények meg­valósulásához jó lehetőséget adnak az országgyűlési és tanácstagi választásokkal összefüggő rendezvényeik. Napjainkban gyakrabban esik szó a társadalmi viszo­nyokról, osztályok. rétegek gondjairól. Ezek többsége or­szágos szintű tennivalókra utal. Könnyebb az idősek helyzetét a nyugdíjkérdésre szűkíteni, mint a velük való törődést helyileg megszer­vezni. Olyan munkalehető­séget, közéleti szerepet kell teremteni számukra, amely egyértelműen bizonyítja azt, hogy szükség van tevékeny­ségükre. Közérzetük javí­tásának lehetőségeit, tenni­valóit mindenekelőtt a lakó­helyen kell keresni. Az ifjúság gondja nem­csak lakáskérdés, pályakez­dés, hanem a színvonalas, korszerű művelődési prog­ram, közösségformáló ren­dezvények, sportolási. ' szó­rakozási lehetőségek megte­remtése is azok közé a fel­adatok közé tartozik, ame­lyek megvalósításában szin­tén a helyesen .értelmezett településpolitika segíthet. A pártmunka korszerűsítésének lehetősége tehát a helyi gaz­dasági, társadalmi folyama­tok összefüggésének felis­merésében, a lakóterületen jelentkező, feszültségek okai­nak feltárásában, a politikai, társadalmi viszonyok fejlő­désének. alakulásának elem­zésében kereshető. Az irányító pártszervek elsődleges feladata, hogy az érvényes párt- és kormány- határozatok szellemében po­litikai eszközökkel biztosít­sák a VII. ötéves tervben rendelkezésre álló összegek célirányos felhasználását. A településfejlesztési tervek készítésekor, a rangsorolás­ban messzemenően és elsőd­legesen azokat a feladatokat vegyék figyelembe, amelyek a. legeredményesebben szol­gálják a lakosság érdekeit, legkedvezőbben alakítják közérzetét. Az érdekek egyez­tetése során ne engedjenek kisebb közösségek, egyének befolyásának. Az egyes beruházások m gvallósulásakor a telepü­léspolitikusok szorgalmazzák az olcsóbb, de minőségileg megfelelő megoldásokat, az építkezések idejének csök­kentését. A politikai irányí­tás helyezze még jobban élőtérbe a meglévő létesít­mények gazdaságos korsze­rűsítését, felújítását, azok hatékonyabb és több irányú felhasználását. Javítani kell a funkcionálisan összetarto­zó települések közötti együttműködést a foglalkoz­tatásban, a gazdálkodásban, az oktatás, egészségügy, ke­reskedelem területén, az áruforgalomban, a létesít­mények hasznosításában, a közigazgatásban. Kapjon több figyelmet azoknak a lakossági igé­nyeknek gyors megvalósítá­sa, amelyek legtöbb esetben forintot sem igényelnek. Ilyen például a kereskede­lem területén a fogyasztók érdekvédelme. kereskedel­mi etika fejlesztése, az ud- rias kiszolgálás javítása, ki­egyensúlyozottabb és az igé­nyekhez igazodó áruellátás biztosítása. Az irányító pártszervek törekedjenek a területükön lévő gazdasági egységek ösz- szefogására, bevonására a te- lepülésfejilesztési feladatok megoldása érdekében. Ki­sebb városok, községek jö­vőbeni fejlődését nagymér­tékben befolyásolhatja az eredményes társadalmi ösz- szefogás és a lakossági hoz­zájárulás mértéke. A településpolitizálóknak következetesen fel kell lép­niük a pazarlás, a vissza­élések, a rossz megoldások ellen. Bátran fel kell tár­niuk és megszüntetniük ■mindazokat a jelenségeket, visszásságokat, amelyek ir­ritálják a lakosságot, rom­bolják a közösségi életet, aláássák politikánk hitelét, a kiegyensúlyozott közhan­gulatot. Mindebben nem­csak a pártszervek, a füg­getlenített pártmunkások szerepe kell, hogy növeked­jen, hanem a gazdasági vagy társadalmi élet bár­mely területén dolgozó kom­munisták felelőssége is. akik kezdeményezzék a gondok feltárását, azok gyors meg­oldását, a hibás gyakorlat kiigazitását. Jávor János az MSZMP KB munkatársa Törzsvevők között Egyszemélyes bolt — a város szélén Nemrégiben adták át Eger­ben a fogyasztók megyei ta­nácsa által meghirdetett Fo­gyasztók Kiváló Boltja el­nevezésű munkaverseny dí­jait. A nagy ABC-üzletek mellett több kisebb egység is megkapta ezt a megtisztelő címet. Ezek egyike az egri Lájer Dezső utcai élelmiszer- bolt is, amely azért is ér­dekes, mert ott mindössze egy személy árul — Árvái Sándornénak hívják. „Én majd rendbe hozom” A Népkert mögött, az Út­törő utca környékén családi házak sorakoznak. A vidék csendes, és aligha nevezhe­tő városiasnak. Az itt lakók naponta felkeresik az áru­dát. mondhatni jövet-menet. Ahogy belépünk az ajtón, szokatlanul nagy rend és tisztaság fogad bennünket. A pultnál egy anya súgja gyermekének : — Adjál egy puszit Anci néninek, kiváló lett... Addig a néhány percig, amíg beszélgetünk, behajtja az ajtót. A vevők megértő- ek. — Mióta dolgozik a keres­kedelemben? — Immár 15 éve vagyok a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Eredetileg a lakatosárugyár- nál dolgoztam. Aztán volt egy balesetem, kétszer is megműtötték, és ez idegileg eléggé megviselt. Ekkor ha­tároztam el magamban, hogy egy olyan kis üzletbe me­gyek, ahol nem kell paran­csolgatni. — Ez mikor történt? — 1980-ban. Azelőtt a Szu­peredben és a strand mel­letti tejivóban is dolgoztam. A vállalat már be akarta zárni a Lájer Dezső utcai egységet, mert rosszul men­tek a dolgok. „No, majd én rendbe hozom” — gondoltam, így kerültem ide. Rövid idő alatt havi 60 ezerről 5—600 ezer forintra ugrott a for­galmam. — Az üzletekbe általában ■ugyanazok a vállalatok szál­lítanak, nagyjából azonos árukat. Mi lehet az oka an­nak, hogy ennek ellenére nagy különbségek vannak az elárusítóhelyek között? — Elsősorban nagy odafi­gyelésre van szükség. Per­sze én sem mindig azt ka­pom, amit rendelek, húsz­féle áruból jó, ha 8—9 faj­tát megkapok. Mégis azt mondhatom, hogy az apró boltokkal jobban foglalkoz­nak az illetékesek. A kap­csolatok is sokat számíta­nak. Nekem szerencsére re­mek összeköttetésem van a Füszérttel, de a tej- és sü­tőipari vállalattal is. így nincs különösebb okom a panaszra. Sokszor átszólnak a kirendeltségről, hogy kell-e valamilyen áru. — Azért gondok is akad­nak. Mosószerekből nem mindig azt kapom, amit ké­rek. És itt van a sláger hi­ánycikk. a papírzsebkendő is. Ezt csak a kijelölt üz­letekbe (!) szállítják. Gyak­ran onnét szerzem be a szük­séges mennyiséged így te­hát a jóindulaton múlik, van-e vagy nincs. — A gyakran változó árak okoznak-e nehézséget mun­kájában? Papírzsebkendő csak a kijelölt üzletekben — Igen, a vásárlók — hogy úgy mondjam —, nehezen „állnak át”. Néha tőlem kér­dezik. miért ment fel en­nek. vagy annak az ára. Szóval ez is nagy figyelmet igényel. Eddig még egyszer sem tévedtem. Segítséget je­lent a pénztárgép is. Régeb­ben el akarták vinni, de az­tán kértem, ne tegyék, mert — főként ilyen helyeken —. embert helyettesít. Itt ugyan­is nem egyszerűen eladó va­gyok, de pénztáros, segéd­munkás, és takarítónő is. — Milyenek a vevői? — Nem mindenki mond­hatja el magáról, azt amit én: nekem szinte csak törzs­vevőim vrnnak. Mindegyi­küket évik óta ismerem. Tudom kinek mi kell. Az érintkezés nem merül ki abban, hogy leemelek vala­mit a polcról és odaadom nekik. Tudok mindennapi gondjaikról, örömeikről, és ez jó érzés. Egyedül nagyobb a felelősség is — Az ilyen egyszemélyes boltnak milyen előnyei, il­letve hátrányai vannak? — Az előnye az előbb em­lített személyes kapcsolat megléte. De rengeteg hátrá­nya is van egy ilyen mun­kahelynek. Itt ugyanis egye­dül vagyok, tehát nagyobb a felelősség. Sokszor előfordul az is, hogy műszak után — fáradtan — lejövök és taka­rítok, rendet teszek. Jóval többet kell dolgoznom, mint egy nagy önkiszolgáló bolt­ban. Aki mindezt vállalja, csakis azért teszi, mert sze­reti a szakmáját na és az embereket is. Gyakran zá­rás után kopogtatnak be hozzám ezért, vagy azért; és egyszerűen képtelen vagyok arra. hogy ne szolgáljam ki. * Árvái Sándorné rövidesen újból kénytelen volt bezárni az üzletet, ugyanis ünnep­ségre készült. Itt kapta meg a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ám a kényszerszünet mi­att — érdekes módon — egy vevő sem reklamált... Havas András Negyedmillió kiló csiga Megkezdődött az idei csi­gatermés betakarítása a ba­ranyai mezőkön. Ez a táj az egyik legnagyobb hazai élőhelye a puhatestű állat­káknak, az éghajlat és a biológiai környezet ugyanis igen kedvező a szaporodá­suknak. Évente általában egy-egy tehervonatra való csigacsemgtét szállítanak kül­földre Baranyából. A fogyasztók igényeinek megfelelően a 28—38 milli­méter átmérőjű, ép héjazató és szennyeződéstől mentes csigákat gyűjtik össze. A ter­mészetadta élőárut az Erdei Termék Vállalat és a fo­gyasztási szövetkezetek vá­sárolják fel, előreláthatóan mintegy negyedmillió kilo­grammot. Timi a gyöngyösi eves kólaözem Szép évfordulóhoz érke­zett a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat gyön­gyösi gyára: idén ünnepli megalakulásának 15. évfor­dulóját. A kezdet esztende­jében, 1970-ben az akkor di­vatos „Bambi” üdítőitalt készítették, majd 4—5 féle üdítővel bővült termelési kínálatuk. Ezek a termékek még szintetikus alapanyag­Minden rendben. Dudás Istvánné kezdheti a palackozást Molnár Lászlónc előtt már megtelt üvegek sorakoznak (Fotó: Perl Márton) ból készültek, de már rég eljárt felettük az idő... Másfél évtizeddel ezelőtt hetven dolgozóval kezdték a munkát, és 6,5 millió fo­rintos termelési értéket pro­dukáltak. Azóta a létszám megduplázódott, termelési értékük pedig több mint tízszeresére növekedett, 1984-ben már meghaladta a 75 millió forintot. Termé­keik sorában most már ter­mészetes alapanyagú, kor­szerű, kedvelt üdítőitalok szerepelnek. Köztük talál­hatjuk a Deit-család tag­jait, amelyek a kiváló áruk között szerepelnek, leg­újabb készítményük pedig a kristálybodza, amely most kerül fogalomba, termé­szetes alapanyagú, musko- tályos ízű és illatú, és min­den bizonnyal rövidesen népszerű lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents