Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 2., kedd 3. Iparunk az ezredfordulóig A magyar ipar a második világháborút követően a szocialista termelési viszonyok közepette vitathatatlanul közelebb került a fejlett országok iparához, mint volt a háború előtt. Ezt bizonyítják az iparszerkezet, a termelőeszközök és kibocsátott termékek mennyisé » gének, a foglalkoztatottak képzettségének és szakmai struktúrájának változásai. Ezeket a jelentős mértékű átalakulásokat azonban nem minden esetben kísérte megfelelő mértékű minőségi javulás. Nem haladt kellő mértékben a műszaki fejlődés eredményeinek hazai alkalmazása, nem elég rugalmas és gyors alkalmazkodásunk a piaci viszonyokhoz. Fékezi a kibontakozást a gazdasági hatékonyság nem kielégítő alakulása, a sok esetben pazarló gazdálkodás az erőforrásokkal. Iparunk feladatainak eredményes teljesítéséhez átfogó távlati fejlesztési koncepcióra, átgondolt iparpolitikára van szükség. Az ipar- fejlesztés alapvető eszközei mindebből könnyen meg-j határozhatók : meglévő tartalékaink jobb kihasználása, a szellemi és anyagi erőforrások hatékonyabb koncent-J rá'lása. Ily módon a fejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságos hasznosítása; mezőgazdaságunk igényeihez kapcsolódó korszerű gépek, agrokémiai termékek, csomagolóeszközök és biotechnológiai eljárások fejlesztése; az elektronikai, főként a mikroelektronika anyag- és energiatakarékos technológiák és berendezések kifejlesztése, széles körű alkalmazása; a termékek feldolgozottsági fokának emelése, magas színvonalú, a szellemi és fizikai munkát célszerűén hasznosító tevékenységek fejlesztése. Elsőbbség az elektronikának Ez hát a körülbelüli program: errefelé kell haladni az ezredfordulóig. Képtelenség valamennyi irányt egy rövid írás keretein belül sorra venni — emeljünk ki csupán néhány, lényegesnek minősíthető vonulatot. Például a feldolgozóipart, amelynek fejlődésétől, szerkezeti megújulásától a következő évtizedekben döntő mértékben függ az egész népgazdaság gyarapodása. Az ipar és a gazdaság teljesítőképességének alakulása, jövőbeni fejlődésünk nagymértékben attól függ, hogy mennyiben vagyunk képesek a lépéstartásra a világ iparában végbemenő szerkezeti és műszaki korszerűségi változásokkal, termékeink piacképességének fokozására. Ezek a követelmények főként az úgynevezett .elsődlegesen” fejlesztendő” kategóriába tartozó ágazatokra vonatkoznak. Például az elektronikai ipar fejlesztésének feltétlenül elsőbbséget kell kapnia, hiszen az általa képviselt ipari kultúra a gazdaság számos területén a fejlesztés létfeltétele —, példa erre az adat- feldolgozás, a folyamatszabályozás, a méréstechnika, vagy az automatizálás. A versenyképesség kritériumai A szakemberek azonban óvatosságra intenek a túlzottan széles körű fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban. Az előttünk álló másfél—két évtizedben ugyanis erőteljesen meg kell válogatnunk: mit, milyen sorrendben támogatunk, mikor, mire adunk pénzt. A sorrend, pontosabban a prioritások köre, mélysége, a megvalósítás üteme csak a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, a források átcsoportosításával egyidejűleg lehetséges. Mindez nem jelent mást, mint hogy meg kell barátkoznunk a tudatos és szándékos visszafejlesztés politikájával. Ennek a törekvésnek az általános iparpolitika szerves részévé kell válnia, ahogy ezt elviekben már jó néhányszor megfogalmazták különböző fórumokon. A gyakorlatban a megvalósításért még kevés történt. A különféle nyilatkozatok és dokumentumok a hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan három, egymással kölcsönhatásban álló fő feladatot körvonalaznak. Az első: meg kell őriznünk és szilárdítanunk a népgazdaság külső egyensúlyát. Ez szükségessé teszi a konvertálható exportárualap bővítését, az export-import szerkezet cserearányt javító módosításait, a gyártmányfejlesztés és a piaci munka jobb összehangolását. A második fő feladat: az új növekedési pálya alapjának megteremtése, és ehhez az ipar jövedelemtermelő képességének nagymértékű növelése. Mindenekelőtt tehát az szükséges, hogy az ipar a ráfordítások csökkentésével, a felhasznált erőforrások ésszerű kombinálásával növelje hatékonyságát. Meglévő és ki nem használt lehetőségeinket sajátos módon a kedvezőtlen adatok mutatják: egységnyi nemzeti jövedelemre számítva nemzetközi összehasonlításban túlságosan sok eszközt, munkát, anyagot, energiát és importot használunk fel. Gazdaságpolitikánk lényeges eleme —, de iparunk hazai társadalmi megítélése szempontjából sem közömbös —, hogy a belső piaci igények színvonalas kielégítése az iparfejlesztés egyik központi feladata legyen. Ez a harmadik fő irány. Új növekedési pályán Köztudott, hogy az élet- színvonal növekedésének lassú üteme mellett is a lakosság pénzjövedelmeinek növekvő hányadát fordítja iparcikkek vásárlására. A mennyiségi igények növekedése mellett egyre fontosabb — éppen az életszínvonal-alakulás minőségi összetevőinek erősítése érdekében — az iparcikkek megbízhatóságának, tartósságának növelése, a külső, a csomagolás igényessége, a választék bővítése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vásárlóközönség gyorsan reagál a kínálat kedvező változásaira — például szívesen fogadja és vásárolja a korszerű, formatervezett háztartási eszközöket, a divatos ruházati cikkeket —, de a pénzjövedelmek differenciálódásával egyidejűleg társadalmi szükséglet a jó minőség, olcsó és közepes árutermékek kínálatának bővítése is. Az iparnak tehát igencsak megnőttek a feladatai, amelyeknek teljesítését a népgazdaság az ezredfordulóig joggal várja el. A megnövekedett követelmények megkívánják az — elfogadott szakkifejezéssel mondva — emberi tényezőben rejlő lehetőségek hatékony hasznosítását is. Az alkotói kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv kibontakoztatása, a kisebb és nagyobb kollektívák alkotó erejének mozgósítása legfontosabb feladataink közé tartozik. Végső soron csak így érhető el, hogy a nehezedő külső és belső feltételek ellenére az ipar fejődése meggyorsuljon, a szerkezeti és hatékonysági tartalékok kiaknázásával a népgazdaság fejlődésében betöltött szerepe a társadalmi igényeknek megfelelően tovább nőjjön, és a hatékonyság növekedésének eredményeként új, az eddiginél dinamikusabb fejlődési pályára térhessünk rá. B. N. Szakmai nívódíj a Dobosnak és a Fehér Szarvasnak Vendéglátás, felső fokon Újsághír: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége szakmai nívódiját kapta az egri Dobos Cukrászda és a Fehér Szarvas Étterem. Ehhez még annyit tegyünk hozzá, hogy az országban a HUNGARHOTELS egységei közül összesen hárman részesültek ebben az elismerésben. A2 ezt fémjelző védnöki táblák közül tehát kettő került Egerbe. Kuriózumok Országjárók egybehangzó véleménye, hogy ha Pesten jársz, keresd fel a Vörösmarty Cukrászdát. Ha Szegedre vet utad, feltétlenül térj be a Virág Presszóba. Egerben pedig ne csak a borokat kóstold meg. hanem az egykori világhírű mester, Dobos C. József nevét viselő cukrászda készítményeit is. Ám nemcsak a kirándulók, az idegenek kedvelik a patinás, ugyanakkor mindig elegáns szórakozóhelyet. Itt adnak randevút egymásnak az egriek, vasárnaponként pedig a család' programban szerepel: egy süti a Dobosból. Az itt dolgozók. élükön Cseh Andrásáé vezetővel azonban nem elégednek meg az eddigi sikerekkel. Jól tudják, közönségük kényes, igényes, s minden évben keresi várja, kutatja az újdonságokat. Mostani elismerésük egyik záloga pedig, hogy képesek évről évre a már megszokott, jól bevált programokon, készítményeiken kivül újdonságokkal is előrukkolni, így teremtették meg annak idején a Dobos pódiumot, amelynek keretén belül azóta sok nagy hírű színműszünk színvonalas előadásának tapsolhattunk. Nem kevés siker koronázza azt a már hagyományosnak mondható rendezvényüket is. amelyen bemutatják a cukrászkölteményeket. Ezek a fölöttük levő emeletről, a cukrászüzemből kerülnek az üzletbe. S hogy a látogató ne csak szemlélője legyen a díszesebbnél díszesebb tortáknak, tombolán sorsolják ki a bemutatott termékeket. Ezek népszerűségéről csak annyit: mi magyarok, ahogy a hasunkat szeretjük, legalább úgy rajongunk a játékokért is. S mi lesz a Dobos idei meglepetése? Elsősorban a Carpigniai olasz fagylalt. Nemrégiben kapták meg ehhez azt a zártrendszerű, teljesen automatizált gépet, amiből még csak mindössze hét üzemel az országban. Ezen kívül pedig arra törekszenek, hogy azt a bizonyos valódi kávéházi hangulatot biztosítsák. Készülnek már az újságtartók, s kialakítanak egy sarkot, ahová elhelyezik a napilapokat, a képesújságokat. még meghittebbé, otthonosabbá téve ezzel ezt a közkedvelt helyet. A cukrászokkal együtt hetvenen dolgoznak itt. A Dobos C. József többszörös aranykoszorús szocialista brigád pedig — nem is esélytelenül —, harcba indult a nagyvállalat kiváló brigádja címért. Néhány napja felkerült a falra a nívódijat jelző védnöki tábla. Hirdetve: Dobos C. Józsefnek méltó utódai dolgoznak a jeles cégér alatt. Elek mami levese A Fehér Szarvas bejárata mellett is felszerelték a büszkeségre okot adó táblát. Konkoly György az egység vezetője arról beszél, hogy nem is tudták mikor járt ott a szakmai, a társadalmi zsűri. Egyszer csak kapták az értesítést, mehetnek az ünnepségre. Mivel is érdemelték ki mindezt? Erről árulkodik a vendégkönyv. Az olasz nagykövet azt jegyezte be, hogy az itt töltött est után valószínű több napig diétáznia kell. mert egyszerűen nem tudott ellenállni a szíves vendéglátásnak. a pazar ételeknek. Egy francia gasztronómiai csoport is úgy vélekedett, érdemes volt Egerbe, a Fehér Szarvasba ellátogatni. A Duna Intercontinentál szállodalánc európai képviseletének vezetői a természetességet, az egyszerűséget csodálták. Mert mi is található a „szarvasban” ami egyszerű, természetes, egyedi, csak rájuk jellemző? A bejárat mellett a borprés. amely körül télen-nyáron zöldell a búza. Ott a szakajtó, s mindig az évszaknak megfelelő díszítés. Jelenleg a hímes. húsvéti tojások. Beljebb az Egri Bikavér emblémája, faragott hordók, ritkaság számba menő palackok, szódásüvegek, s természetesen a vadásztrófeák. Egyedi hangulatot biztosít a szabadké- ményű faszénparázsos úgynevezett látványtúzhely is. No és természetesen a mindenki Elek mamija főzte vadmalacleves utánozhatatlan ízével. A szakácsnő őrzi is titkát. Eddig senkinek nem volt hajlandó elárulni, mitől is olyan finom ez az étek. Mindenesetre nagyon büszke arra. hogy ha ezt bárki megkóstolja száz vadmalacleves közül is kiválasztja melyiket főzte Elek mami. s melyiket valaki más. A faszenes szabad konyhában készülő mátrai őzfiié. vagy a flambírozott őszibarack. a kitűnő egri borok, vagy a jégbehűtött sompálinka. s ehhez a kellemes zene mind, mind jellemzője az egri Fehér Szarvasnak. Ahogy az egyik törzsvendégük fogalmazott: -çem csinálnak mást. mint kihasználják, hogy Egerben van ez a vendégváró. Ezt azonban úgy teszik, hogy az itt élők is joggal büszkék, s szívesen viszik ide messziről érkezett barátaikat. E két szakmai nívódíj sok mindenről árulkodik a fentieken kívül. Mindenesetre feljogosít arra. hogy nyugodtan várhatjuk az idegenforgalmi szezon kezdetét. Hisz- szük. hogy a szeptemberi számvetéskor sem csalódunk. Köszönhető ez többek között e két jeles vendéglátó egységnek is... Kis Szabó Ervin A mama virágai 1976 novemberének elején, amikor Moszkvából — akkor ott folytattam tanulmányaimat —, párnapos szünetre Egerbe érkeztem, itthon tartózkodásom idején találkoztam szülőfalum — Komló — termelőszövetkezetének elnökével. Tőle tudtam meg. hogy Dél-Heves felszabadításáért folytatott harcokban hősi halált halt Kuznyecov Nyikoláj Vlagyimirovics alezredes — akit Komlón temettek el —. hozzátartozói Moszkvában élnek. Biztosan vannak a hozzátartozók közül, akik évtizedek múltán hiába keresik fiuk. férjük, édesapjuk sírhelyét. Visszaérkezve Moszkvába, az elnöktől kapott telefonszámot tárcsáztam. Ludmilla Kuznyecova vette fel a kagylót. Röviden elmondtam, miért keresem. őszinte örömmel vette az érdeklődést, de kért, hogy a találkozást egy későbbi időpontra tegyük. Elnézést kért és csak annyit mondott: — A mama nagyon beteg. Megígérte, mihelyt a mama meggyógyul, telefonál. Még nem telt el három hét, amikor telefonált Ludmilla Kuznyecova. Elmondta. a mama és ő szívesen mesél a papáról, bár kicsit félt, hogy a betegségből nemrég felépült mamát a beszélgetés talán idegileg megviseli. „A mama még gyenge — legyen óvatos”. Két nap múlva, este 7-kor kopogtattam Kuznyecovék lakásának ajtaján, kuznyecovék Moszkvában a belvárosban, a Szmolenszkij Bulvár egyik nyolcemeletes új, modem lakóházában, egy két és fél szobás lakásban élnek. Ludmilla nyitott ajtót. Barátságosan, kedvesen fogadott. s bemutatta a családot: a férjét — ezredesi rangban levő hivatásos katonatisztet. 13 éves leányát és édesanyját, a mamát. Majd helyet foglaltunk az egyik tágas, modern bútorokkal berendezett szobában. Végigtekintettem a velem szemben ülők arcán, és hirtelen mélyebben tudatosodott bennem, hogy annál a családnál vagyok, amelyből hiányzik egy ember, aki a legdrágábbat, az életé1 adta a mi szabadságunkért, aki szülőfalumban alussza örök álmát. Pár szót szóltam még magamról, majd a mama egészségi állapotáról érdeklődtem, s lassan a papára Ny. V. Kuznyecovra terelődött a szó. Kértem a mamát, meséljen nekem a férjéről. Mutassa be milyen ember volt. A mama örömmel, felszabadultan, s könnyedén mesélt. Megtudtam, hogy Ny. V. Kuznyecov a háború előtt hivatásos katonatiszt volt. Tiszti iskoláit 1929-ben fejezte be. majd különböző helyeken közel 10 évig a csapatszolgálat évei következtek. 1938—1940-ig Moszkvában, a Frunze Katonai Akadémián tanult. Az akadémia elvégzése után Kisi- nyovban szolgált. A Nagy Honvédő Háború kezdetétől hősi haláláig a fronton teljesítette kötelességét. Szerény, a katonáit nagyon szerető, igen barátságos ember volt. Szeretett énekelni, imádta a természetet, az erdőt és nagyon szerette az életet. Utoljára 1941. júniusában látta őt a család. Ludmilla ekkor mindössze 8 éves volt. — Csak egy-egy mozaikszerű kép maradt meg bennem a papáról —. mondotta Ludmilla Kuznyecova. aki mint közgazdász, egy moszkvai kutatóintézet munkatársa. — Emlékszem például arra, hogy egy kirándulás alkalmával fogta a kezem, és együtt futottunk az erdőben. De bátyám. Jurij, aki ez évben töltötte be 45. életévét és az Uraiban él. már sokkal többet tud róla mint én. 1945. február 16-a megrázó emlék számomra. Akkor kaptuk a szomorú hírt. hogy 1945. február 8-án Magyar- ország felszabadításáért folytatott harcokban a papa elesett. Később fényképek és a papa kitüntetései kerültek elő. Ny. V. Kuznyecov több más magas kitüntetés mellett megkapta a Nagy Honvédő Háború Érdemérmet, a Vörös Csillag Érdemérem első és második fokozatát. — Ez a három megsárgult fénykép, ami megmaradt a papáról — folytatta a beszélgetést Ludmilla. Minden értékünk, használati eszközeink a háború martalékává váltak. A háború minket az ország nyugati részén talált. Evakuáltak bennünket, „vagyonúnkat” egy kis kézitáskában vittük magunkkal. így maradt meg ez a pár fénykép is. A háború befejezése után is nehéz évek következtek a Kuznyecov családra. A mama — mint sok ezer és tízezer szovjet anya — dolgozott és egyedül nevelt, taníttatott engem és a bátyámat. Nővér, majd főnővér volt' nyugdíjba vonulásáig az egyik moszkvai gyermekklinikán. — Egy nagy vágyam van még — vette át a szót Kuznyecova édesanyja —. elutazni Kömlőre. férjem síremlékéhez és szeretnék pár szál virágot elhelyezni azon a helyen,' ahol férjemmel együtt több száz névtelen szovjet katona alussza örök álmát. Még beszélgettünk néhány dologról, majd átadtam az MSZMP komlói alapszervezet és a komlói Május 1 Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetőségének a Kuznyecov család számára 1977. évre Magyarországra szóló meghívását, amelyet örömmel elfogadtak. A mama vágya 1977-ben teljesült. Ny. V. Kuznyecov nevét a komlói Május 1. Termelőszövetkezet szocialista brigádja és az általános iskola úttörőcsapatának egyik raja vette fel. Munkájukkal kiérdemelték e név viselését és méltók névadójukhoz. Hazánk felszabadulásának 40. ‘évfordulója alkalmából Kömlő községben április 3- án emlékműavatásra kerül sor. Heves megye déli részének felszabadításáért folytatott harcokban elesett több mint 500 szovjet katona emlékére méltó emlékművet állítanak. Az emlékmű avatására eljött Moszkvából Ny. V. Kuznyecov özvegye és leánya Ludmilla Nyikolájeva is. A mama többször átélt infarktus után — közel a 80. évéhez — őszintén reméljük. talán nem az utolsó találkozásra utazott Kömlőre, hogy elhelyezze a szeretet, a megemlékezés és a hála virágait férje és a több mint 500 harcostársa frissen emelt emlékművének talapzatánál. Dr. Vasas Joachim
