Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 88. szám ARA: 1985. április 18., kedd 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az anyanyelvi hét megyei megnyitója Világos gondolatnak — tiszta formát Héttőn délután Egerben, a Hazafias Népfront me gyei Bizottságán rendezték meg a magyar nyelv heté­nek megyei megnyitóját. Ez alkalom évről évre visszatér, lehetőség arra, hogy mindazok, akik fele­lősnek érzik magukat kifejezőeszközeinkért, a szuka sósnál is többet tegyenek a fejlődésükért. Ez évtől a népfront és a TIT közösen szervezi a programokat: szűkebb hazánkban mintegy 10 előadáson hallhatja az érdeklődő közönség a szakemberek véleményét. Kalákában A címbeli kifejezés hát­terében a mindig is örök igazságok közé tartozott és sorolható emberi tulajdon­ság áll: annak az összefo­gásnak, összetartó erőnek nincsen párja, amely az embereknek másokhoz va­ló kapcsolatában, egymás segítésében, az odaadó önzetlenségben mutatkozik meg. Kiváló példát nyújtanak erre — többek között — a megyeszékhelyünkön, a lajosvárosi ifjúsági lakó­telepen immár tíz eszten­dőnél is régebben élők. Lé­nyegében már a kezdet kezdetén is bebizonyoso­dott: szerencsésen jött ösz- sze kalákába az ott lakó fiatal társaság. A leendő, illetve az ifjú apák nem nyűgnek. hanem éppen megtisztelő kötelességük­nek érezték, hogy rendbe tegyék környezetüket, s játszóteret alakítsanak ki a gyermekeknek. Készség­gel nyitottak ajtót akkor is, amikor a negyedik szomszédból szaladt át ké­ső este a kétségbeesett anyuka, hogy lázban égő kisfiához orvost hívjon — mert másutt abban az idő­ben még nem volt tele­fon. Őszintén mondták, öröm volt látni azt a bol­dogságot, amit a külföld­re férjhez ment lányáért aggódó mama érzett, ami­kor hosszú hetek után új­ra szót válthatott vele — a lakótárs távbeszélőjén. Hasonlóképpen tettek ab­ban az esetben is. amikor négyen építkezésbe fog­tak. gondosan beosztották, kinek mi a teendője, me­lyiküknek kell ügyelnie az anyagbeszerzésre, a fuva­rok lebonyolítására, illetve a segítő brigádok meg­szervezésére. Valóságos kisvállalkozás jött létre erre az alkalomra — vi­ták nélkül, szinte teljes egyetértésben. Ennek az együttes akaratnak is volt köszönhető, hogy — igaz, hosszadalmas utánjárással — sikerült beszerezni min­den engedélyt, írást, do­kumentumot, s még az esetleg berzenkedő lakó­társak beleegyezését is. Egy szó. mint száz, im­már egy évtizede úgy él­nek együtt a lajosvárosi lakótelepen abban az egy­másra néző két négyeme­letes tömbben, mint bará­tok, vagy még inkább, mint egymást féltő, egymást sze­rető közeli hozzátartozók. Kalákában, egy nagyon szimpatikus emberi közös­ségben, ami sajnos igen­csak ritka napjainkban — épp ezért megszívlelendő és követésre méltó. Szalay Zoltán A megjelenteket a hétfő délutáni összejövetelen Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára kö­szöntötte, fölhívta a figyel­met a rendezvény jelentősé­gére. Ezután Mészáros Al­bert, a Hazafias Népfront megyei titkára mondta el a megnyitó beszédét. Mint hangsúlyozta, a tiszta, he­lyes beszéd, a nyelv tudatos használata emberségünk ki­fejezője, személyiségünk hu tükre. A világos gondolat­nak tiszta formát kell öl­tenie. Különösen azok szá­mára fontos ez a figyelmez­tetés, akik naponta mások elé állnak hogy mozgósít­sák őket valamilyen feladat megoldására, vagy magyará­zatot adjanak bizonyos kér­désekre. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy meg kell találni a témának legmegfelelőbb nyelvi köntöst, példát kell mutatni írásban és szóban a pontosságra és a közért­hetőségre. Hatalmas fejlő­désen ment keresztül az el­múlt negyven év során az ország: a gazdaságban és társadalomban végbement változások nem maradhat­tak hatástalanok nyelvünk­re sem. Sok kedvező átala­kulás történt, gyarapodott kifejezőeszközeink tára. de a nemes búza között megte­rem a gaz: káros jelenségek­kel is találkozhatunk. Nem lehetünk elégedettek az ügy iránti érdeklődéssel. még többet lehet tenni a nyelvi műveltség terjesztéséért. Megyénkben is megalakult a Hazafias Népfront Heves Megyei Elnöksége mellett a beszéd- és magatartáskultú­rát ápoló munkacsoport. amely a beszéd és a visel­kedés jobbítását tűzte ki cé­lul. Ezt követően a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ma­gyar—ének szakos hallgatói adtak műsort, az összeállí­tásban versek, prózarészle­tek és népdalfeldolgozások hangzottak el. Ezután dr. Rácz Endre a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanára tartott elő­adást az elmúlt negyven év nyelvi változásairól. Egy latin mondásra hivatkozott, mely szerint változnak az idők, változnak az embe­rek: a nyelv is a megőrzés és az újítás egységében lé­tezik. Markáns átalakulá­sokra figyelhetünk föl, ha az 1945 óta lezajlott folya­matokat vizsgáljuk. Ez ösz- szefügg sok tényezővel, így a tömegtájékoztató eszközök — különösen a televízió — előretörésével is. Jelentősen módosult a szókincs, a nyel­vi magatartás, de még a grammatikai szerkezet is. Olyan új kifejezések váltak közkinccsé, mint a gépállo­más, a munkaverseny. majd később a szabadidőruha. jö­vőkutatás, szervátültetés. Módosult a helyesírás is. annyira közkeletűvé vált a szabadszombat, a hétvége. vagy a szabadidő, hogy az új szabályok szerint egybe is Írjuk ezeket. Egyúttal ki­kopott a szótárunkból a menhely. a szegényház. a kaució, vagy a népkonyha. A szaktudós számot vetett az idegen szavak kérdésével is, kiemelve, hogy ezeket a szokásoknak megfelelően magyar megfelelővel pótol­juk a ..jövevényt’', vagy be­fogadjuk. A későbbiekben kiemelte az előadó, hogy megfelelő kifejezésformákat kell ta­lálni. a különböző közössé­gek előtt illendően megszó­lalva. Veszélyes a fontos­kodás, de még inkább a trágár beszéd, amely az ér­zelmi elsekélyesedés jele. Nem teljesen kialakultak köszönéseink, sok körülöttük a bizonytalanság. A grammatikáról a nyel­vi szerkezetről szólva kifej­tette. hogy a társadalmi át- rétegződés következtében sok szak- és tájnyelvi elem közkeletűvé váll. Ennek is van jó és rossz oldala, ösz- szességében a helyes kifeje­zési módra kell ügyelni. Végezetül az egyetemi ta-' nár úgy summázta az. el­hangzottakat: a nyelvműve­lő mozgalomnak őrködnie kell a változások felett, se­gítve azt ami jó. gyomlálva a rosszat. Gábor László „Mindig meg kell találni az alkalomnak, a témának legjobban megfelelő nyelvi formát'' — hangsúlyozta Mészáros Albert. (Fotó: Perl Márton) II portugál külügyminiszter hazánkban Jaime Gama portugál kül­ügyminiszter. aki Várkonyi Péter külügyminiszter ven­dégeként hivatalos látogatá­son tartózkodik Magyaror­szágon, délelőtt megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Em­lékművét. Ezután a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a hivatalos magyar— portugál külügyminiszteri tárgyalások. A hivatalos rnagyar—por­tugál külügyminiszteri tár­gyalásokon Várkonyi Péter és Jaime Gama áttekintet­ték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint hazánk és Portugália kap­csolatainak alakulását. A tárgyalásokon jelen volt Bobvos György, a Magyar Népköztársaság lisszaboni és José Joaquim De Mena El Mendonca, a Portugál Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke a Parla­mentben, hivatalában fo­gadta Jaime Gama portugál külügyminisztert, A meg­beszélésen áttekintették a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi kérdé­seket. valamint a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lődését. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügy­miniszter. valamint Bobvos György, hazánk lisszaboni és José Joaguim De Mena E Mendonca. Portugália bu­dapesti nagykövete. ★ A portugál külügyminisz­ter délutáni programja az érdi Benta-völgye Termelő­szövetkezetben folytatódott, ahol a tsz vezetői tájékoz­tatták a vendéget a gazda­ság eredményeiről, feladatai­ról. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Jaime Gama tiszteletére a külügy­minisztérium vendégházá­ban. Nem hiányzik a forint sem A vállalatok és a kultúra Az emberek napjaik je­lentős részét a munkahelyü­kön töltik, a gyárak, üze­mek vezetőinek így nem­csak az a feladata, hogy megszervezzék a termelés folyamatosságát és biztosít­sák a minél- jobb munkakö­rülményeket, hanem az is, hogy gondoskodjanak dol­gozóik kulturális igényei­nek kielégítéséről. A Síroki Fémművek ren­dezvényeinek java az álta­luk önállóan működtetett Mátra Művelődési Házban zajlik. Ennek az intézmény­nek a költség ve bése g céget terheli, de a különféle hasz­nos időtöltéseken a község lakói is részt vehetnek. Az épület havonta öt-hat ko­molyabb eseménynek ad ott­hont. Különösen a köny- nyebb műfajok, elsősorban a zenés darabok kedveltek, de ugyanilyen sikerrel bo­nyolódnak az író—olvasó találkozók is. Sajnos. a hangversenyek látogatott­sága igencsak gyér, pedig az ottaniak sokat tesznek azért, hogy a megfelelő, igé­nyes szórakozási formákat honosítsák meg. Különösen büszkék lehetnek a szabad idős parkra, amelynek te­rületén mintegy négyezren férnek el. Az itteni szabad­téri színpadon tartják a koncerteket, gyakran lép­nek fel ezen ismert, fővá­rosi művészek is. A jól fel­szerelt. faházak pedig a bri­gádok kellemes hétvégi ki- kapcsolódását biztosítják. Évente több mint egy­millió forintot költenek a kulturális célok valóra vál­tására — természetesen eb­ben a füzesabonyi részle­gük is benne van —, s a megítélés szerint ez az ösz- szeg elegendő. Ugyanakkor viszont égetően szükség len­ne egy tornateremre, amely a testedzés, a sportolás fel­legvára lehetne. Már vagy két évtizede felmerült an­nak a gondolata, hogy lét­rehozzanak egy ilyen helyi­séget, de aztán semmi sem változott. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a VII. öt­éves tenv folyamán talán ez az álom is megvalósul. Minthogy a munkások kö­zött a bejárók vannak dön­tő többségben, nagyon jó programokkal lehet elérni azt, hogy esetleg még dél­után is ott maradjanak, s ne haza siessenek. Ezért vált gyakorlattá, hogy a fér­fiak és nők körében felmé­réseket végeznek, mielőtt kialakítanák az elképzelései­ket. Egyértelmű célként fo­galmazódik meg a jövőre vonatkozóan, hogy minél nagyobb tömegeket nyerje­nek meg, minél vonzóbbá tegyék a rendezvényeket. A Hatvani Cukor- és Konzervgyárban közel fél­millió forintból gazdálkod­nak az említett vonalon. Fontos tényező, hogy ez az összeg az elmúlt időszako­kéhoz viszonyítva néni csökkent. A helyzetüket alapvetően meghatározza az a körülmény, hogy a város­nak nincs önálló művelődé­si otthona, ennek következ­tében a vállalatét használ­ják. A népszerűséget te­kintve első helyen áll a munkásakadémia. melynek keretében mód nyílik köz­életi emberekkel való ta­lálkozásra. Sokan látogatják az ismeretterjesztő előadáso­kat, illetve a német és esz­perantó nyelvtanfolyamot. Közkedveltek továbbá a ve­télkedők és azok a kiállítá­sok, melyeken a dolgozók mutathatják be alkotásai­kat. Az olvasás — annak ellenére, hogy megfelelő he­lyiség és könyvállomány áll rendelkezésre — gyakran formális, különösen a bri- gádvállalásoknál. A szín­házi bemutatók egy részét a helybeli galéria szervezi, másrészt — a főváros kö­zelsége miatt — a budapesti teátrumokat is felkeresik. A múlt esztendőben például majd félszázszor utaztak el megnézni egv-egy darabot. Az Egri Dohánygyárban kizárólag kulturális mun­kára százezer forintot köl­tenek, de — mint mondják — ha több pénzre lenne szükség, azt is előteremte­nék. Az itteniek is a szín­házat, a nyelvtanfolyamokat és a vetélkedőket részesítik előnyben. Az író—olvasó találkozók viszont mosto­hagyereknek számítanak. A 2500 kötetes szakszerve­zeti letéti könyvtár, illet­ve az 50Q0 kötetes műsza­ki könyvállomány kiváló lehetőséget nyújt az önmű­velésre. Most egyébként kü­lönösen fellendülőben van az olvasás, hiszen az előb­bi bibliotéka új terembe költözött. Az eseményeket — a brigádvezetők és szak- szervezeti bizalmik — pro­pagálni is igyekeznek. Lé­nyeges ez azért, mert — bár nőtt az emberek szabad ideje — az érdeklődés né­ha gyér, sokakat nehéz ide­csal ogatni a gmk-ból és a kiskertekből. Az éves mun­katerv elkészítésekor vala­mikor megpróbálkoztak a kérdőíves módszerrel. de ez nem vált be. Most a köz- művelődési bizottság tag­jai — ki-ki a saját terüle­tén — gyűjtik az informá­ciókat, s ennek megfelelően alakítják ki a program- szerkezetet. Éljen a marxizmus—leninizmus!

Next

/
Thumbnails
Contents